// 2025. július 19., szombat // Emília

Hőlégballonból térkép e táj, melyet betakar egy „tejszínpaplan” – Kovács Gyula pilótával, vállalkozóval beszélgettünk

// HIRDETÉS

Hogyan lesz egy különös álomból egy családi vállalkozás? Mi fán terem a hőlégballonozás és hogyan honosult meg Háromszéken? Mi kell ahhoz, hogy egy ilyen rendkívüli kalandban részünk legyen? Többek közt erről faggattuk a kézdivásárhelyi hőlégballon-tulajdonost.

Szó szerint az álmát váltotta egy kézdivásárhelyi vállalkozó, amikor külföldről hazaköltözve egy igazán ritkaságszámba menő családi vállalkozásba kezdett: hőlégballonos utazásokat kínál azoknak, akik Háromszékre látogatnak. Na de mégis hogyan ugrik be valakinek egy ilyen „meredek” ötlet csak úgy, a semmiből, pláne egy olyan térségben, ahol az ilyesféle röpködésnek finoman szólva sincs hagyománya?

Kovács Gyula – aki ahhoz a '90-es években felnőtt generációhoz tartozik, melynek képviselői falták a Jules Verne-regényeket – Dániából költözött haza családjával, s mint mondta, mindenképp egy olyan cég beindításán törte a fejét, amely a helyi turizmushoz, a természetjáráshoz kötődik.

„Egy éjszaka azt álmodtam, hogy hőlégballonnal repültem és pilóta voltam, el is meséltem a feleségemnek, Izoldának. Fura volt, hiszen addig életemben csak filmen láttam ilyen repülő szerkezetet,

vagy nagyon távolról. Ez még 2018-ban volt, és attól a pillanattól nem hagyott nyugodni a gondolat, úgy döntöttem, hogy belevágok, feltérképezem a lehetőségeket”, mondja Kovács. Intenzív álom lehetett, mert a kézdivásárhelyi vállalkozót egy pillanatig sem hagyta nyugodni: kiszúrt egy startup-pályázatot, melyen a turisztikai innovációs projektje nyert, közben beiratkozott pilótaképzőre.

„Magyarországi iskolát választottam, mert Romániában nincs ilyesmi, csak vizsgázni lehet. Egy évig tartott a képzést, majd az oktatókat elhívtam Háromszékre, hogy a helyi klímában, hegyek közt gyakoroljunk. Közel 30 órányi repülés és elméleti vizsga után a gyakorlati vizsgát is abszolváltam. Nagyjából ezzel egy időben érkezett meg a hőlégballon is, melyet a csehországi Kubicek cégtől rendeletünk meg – ez a világ legnagyobb olyan cége, amely erre szakosodott”, avat be a további részletekbe a vállalkozó.

2019-ben már be is szerezték a szükséges engedélyeket – az orvosi és a pilótaengedély mellett amúgy minden fel- és leszállást be kell jelenteni a légügyi hatóságnál –, és hivatalosan is bejegyezték az X Balloon Transylvania nevű céget. Egy ilyen légballon amúgy – a szükséges kellékkel együtt – 50-60 ezer eurónál kezdődik, de ez persze nem minden, terepjárót és utánfutót is be kellett szerezni, mellyel a ballont követik, és leszálláskor ezzel szállítják vissza a szerkezetet az állomáshelyére.

Nyilván Kovács Gyula új vállalkozása számára (is) a lehető legrosszabbkor jött a 2020-as járványhelyzet, amely több hónappal elodázta a projekt beindítását. „Ez nem olyasmi, amivel titokban felszállunk a kert végében és röpködünk, enyhén szólva is látványos.

Szóval elbújni nem akartunk és nem is tudtunk volna: a légballon maga 3400 köbméteres és a kosárral együtt 28 méter a magassága, ami egy 12 emeletes tömbház mérete”,

jegyzi meg. Azóta azonban már beindult a történet: a légballon már több mint 200 órát töltött a levegőben, és legalább 500 utasnak volt része ebben a különleges attrakcióban. Bónusz, hogy több mint tíz leánykérés is történt már a kosárban, 400-500 méteres magasságban. „Különleges és egyedi élmény például a felhők fölé emelkedni és azt látni, hogy egy adott ponton a térképpé zsugorodott tájat betakarja egy »tejszínpaplan«. Ezt repülőgépből kinézve is látni lehet, a szabad levegőn viszont teljesen más ezt megtapasztalni, semmivel nem lehet összehasonlítani”.

„Térkép e táj” – háromszéki táj madártávlatból

A repülésnek külön romantikája amúgy, hogy az egyetlen fix pont a felszállási hely – ez Kézdivásárhelyen van –, a többi a széljárásra van bízva, irányítani ugyanis nem lehet. Kovács Gyula azt mondja, a repülés rendszerint egy órát tart – két gázpalackkal indulnak, s ha az egyik kiürül, akkor kötelező a landolás –, és nagyjából 5-10 kilométerre is eltávolodhatnak a kiindulóponttól. A világrekordot amúgy nem is olyan régen állították fel hőlégballonnal, az 2540 kilométer, de itt persze egyáltalán nem az a cél – Kovács Gyula versenyekre sem kívánt eddig benevezni –, hanem inkább az, hogy az utasoknak bemutassák a térség természeti szépségeit madártávlatból.

Repülni sem lehet bármikor: napfelkeltekor, vagy naplementekor biztonságos felszállni, mert napközben a szél is erősebb, és az úgynevezett termik – a környező levegőhöz képest melegebb, és ezért emelkedő légáramlás – sem kedvez. „Ez váratlan eseményeket okozhat a hőlégballonnak, vagy hirtelen megemel, vagy földhöz csap”, mondja a pilóta. Az utasoknak amúgy beszállás előtt egy egyéni felelősségvállalási nyilatkozatot is ki kell tölteniük, ezt is előírja a szabályzat.

Másik „műfaj” a hőlégballonos függeszkedés, amely nem egy sétarepülés jelent, függeszkedés alkalmával a hőlégballon kötelekkel rögzítve van a talajhoz és tereptárgyakhoz egy meghatározott területen, majd ott 20-40 méter magasra száll fel bizonyos időközönként. Ezt a típusú élményt is már több mint ezren kipróbálhatták, a kézdi légballon ugyanis már több fesztiválra – többek közt az Electric Castle-re – is eljutott.

Kovács Gyulától megtudtuk még, Romániában még gyerekcipőben jár a hőlégballonozás, nagyjából 10 ilyen repülő szerkezet van az országban. Ehhez képest Magyarországon már 1976 óta megvetette a lábát ez a műfaj, ott már több repülőklub is alakult. Romániánál sokkal kisebb országokban Belgiumban vagy Hollandiában például 40-50 hőlégballon is „bevethető”.

A járulékos költségek miatt amúgy nem olcsó mulatság a légballonozás – az érdeklődők itt böngészhetik az árkínálatot –, de minden jel arra mutat, hogy van igény erre a kalandra. Székelyföld természeti, építészeti szépségeire még dél-afrikai, arab és amerikai érdeklődők is kíváncsiak voltak, s érdekes egyébként, hogy az utasok 90 százaléka a román többségű megyékből érkezik.

A sétarepülés izgalmas momentuma a landolás is, már csak azért is, mert a kosár egy búzatáblában, egy mezei úton, vagy akár egy családi ház kertjében is földet érhet. Bizony volt példa az utóbbira is.

„A vármezei ballonfesztivál alkalmával egyszer egy családnak az udvarára szálltam le két utassal együtt. Megkínáltak süteménnyel, kaptunk vizet, és repültünk tovább”,

idézi fel alanyunk a nem mindennapi kalandot”. Olyan is történt már, hogy a légballon tulajdonosának fizetnie kellett amiatt, mert a szerkezet egy búzásban landolt.

Kovács Gyula szerint az is szép ebben a műfajban, hogy minden repülés teljesen más, soha nincs két egyforma légi séta, két egyforma érkezési helyszín. „Az viszont kétségtelen, hogy mindenik életre szóló élmény, még azok számára is, akik ezeken a tájakon nőttek fel: madártávlatból látni a Kárpátokat, ezt a káprázatos szépségű vidéket egyszerre csodálatos és felemelő”.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Ismét embert ölt a medve! Nem! Egy kretén miatt legyilkoltak egy háromgyermekes macianyut!

Szántai János

Az ember igyekszik érteni, hogy a természetet óvni kell. És azt is, hogy az állatokat szeretni kell. De azt is meg kellene érteni, hogy jelen pillanatban nem az embernek kell mennie, hanem a medvének. Pont.

Elmarad a rendszerváltás – huszadik erdélyi történet a jövőből

Fall Sándor

„Az MI-nek, legyen bármilyen fejlett, nem minden porcikája tökéletes. Néha véletlenül nyilvánossá tesz szigorúan titkos adatokat a 3-as kormányzati rétegből. Csakhogy ezek az adatbázisok szintén holografikusan védettek, ráadásul a kódolásuk is dinamikus.”

// HIRDETÉS
Nagyítás

Isteni szférába emelte a technót Padre Guilherme, a DJ pap Kolozsváron

Sólyom István

A portugál plébános fellépése a Iuliu Hossu-emlékév nyitányán az év egyik legkülönlegesebb eseménye volt.

Miért maradt ki Gheorghe Funar a versből? – interjú Korpa Tamás költővel

Varga László Edgár

A szerzővel Kolozsvár-könyveinek kolozsvári bemutatója előtt ültünk le beszélgetni sirályokról, fényekről, indiánokról és a dobhártya-visszavarrás mindennapos élményéről.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
„Cseppenként tesz idegronccsá a Lyme-kór”
Főtér

„Cseppenként tesz idegronccsá a Lyme-kór”

A tünetek átalakítják az ember mindennapjait, kikezdik az életkedvét, főleg, ha nincs válasz a bajaira – mondja a 42 éves interjúalanyunk, aki 13 hónap után kapott végső diagnózist.

Szertefoszló álomnyaralás: újabb szegénységi bizonyítvány Romániának
Krónika

Szertefoszló álomnyaralás: újabb szegénységi bizonyítvány Romániának

Románia lakosságának 58 százaléka nem engedhet meg magának egy egyhetes nyaralást, ami jócskán a legmagasabb arány az Európai Unióban, és messze túlszárnyalja az EU-átlagot.

A Maros megnyomorítása – a kavicsbányák és az emlékeikből élő horgászok
Főtér

A Maros megnyomorítása – a kavicsbányák és az emlékeikből élő horgászok

Mi köze a japán hegyi pataknak a Maroshoz? És hova lettek az algát legelésző paduccsordák a kotrógépek nyomában?

Személyautó és motorkerékpár ütközött: sem a sofőr, sem a motoros nem élte túl a balesetet
Székelyhon

Személyautó és motorkerékpár ütközött: sem a sofőr, sem a motoros nem élte túl a balesetet

Két ember meghalt egy közlekedési balesetben péntek reggel Vrancea megyében.

A román állampolgárok élnek a legnagyobb arányban más uniós országokban
Krónika

A román állampolgárok élnek a legnagyobb arányban más uniós országokban

Az uniós országok közül a románok élnek a legnagyobb számban más uniós országokban – írja a Profit.ro gazdasági portál.

Összeugrasztotta az állam a munkaadókat és a munkavállalókat
Székelyhon

Összeugrasztotta az állam a munkaadókat és a munkavállalókat

Hiába kért segítséget a politikumtól, választ sem kapott levelére a székelyudvarhelyi Melinda cégcsoport. A vállalat azt kérte, hogy az állam számolja fel a nagyvállalatokat sújtó tisztességtelen versenyhátrányt. Pál Dénes cégalapító szerint baj van.

// még több főtér.ro
„Cseppenként tesz idegronccsá a Lyme-kór”
2025. július 15., kedd

„Cseppenként tesz idegronccsá a Lyme-kór”

A tünetek átalakítják az ember mindennapjait, kikezdik az életkedvét, főleg, ha nincs válasz a bajaira – mondja a 42 éves interjúalanyunk, aki 13 hónap után kapott végső diagnózist.

„Cseppenként tesz idegronccsá a Lyme-kór”
2025. július 15., kedd

„Cseppenként tesz idegronccsá a Lyme-kór”

A tünetek átalakítják az ember mindennapjait, kikezdik az életkedvét, főleg, ha nincs válasz a bajaira – mondja a 42 éves interjúalanyunk, aki 13 hónap után kapott végső diagnózist.

Különvélemény

Ismét embert ölt a medve! Nem! Egy kretén miatt legyilkoltak egy háromgyermekes macianyut!

Szántai János

Az ember igyekszik érteni, hogy a természetet óvni kell. És azt is, hogy az állatokat szeretni kell. De azt is meg kellene érteni, hogy jelen pillanatban nem az embernek kell mennie, hanem a medvének. Pont.

Elmarad a rendszerváltás – huszadik erdélyi történet a jövőből

Fall Sándor

„Az MI-nek, legyen bármilyen fejlett, nem minden porcikája tökéletes. Néha véletlenül nyilvánossá tesz szigorúan titkos adatokat a 3-as kormányzati rétegből. Csakhogy ezek az adatbázisok szintén holografikusan védettek, ráadásul a kódolásuk is dinamikus.”

// HIRDETÉS
Nagyítás

Isteni szférába emelte a technót Padre Guilherme, a DJ pap Kolozsváron

Sólyom István

A portugál plébános fellépése a Iuliu Hossu-emlékév nyitányán az év egyik legkülönlegesebb eseménye volt.

Miért maradt ki Gheorghe Funar a versből? – interjú Korpa Tamás költővel

Varga László Edgár

A szerzővel Kolozsvár-könyveinek kolozsvári bemutatója előtt ültünk le beszélgetni sirályokról, fényekről, indiánokról és a dobhártya-visszavarrás mindennapos élményéről.

// HIRDETÉS