Hőlégballonból térkép e táj, melyet betakar egy „tejszínpaplan” – Kovács Gyula pilótával, vállalkozóval beszélgettünk

Szó szerint az álmát váltotta egy kézdivásárhelyi vállalkozó, amikor külföldről hazaköltözve egy igazán ritkaságszámba menő családi vállalkozásba kezdett: hőlégballonos utazásokat kínál azoknak, akik Háromszékre látogatnak. Na de mégis hogyan ugrik be valakinek egy ilyen „meredek” ötlet csak úgy, a semmiből, pláne egy olyan térségben, ahol az ilyesféle röpködésnek finoman szólva sincs hagyománya? Kovács Gyula – aki ahhoz a '90-es években felnőtt generációhoz tartozik, melynek képviselői falták a Jules Verne-regényeket – Dániából költözött haza családjával, s mint mondta, mindenképp egy olyan cég beindításán törte a fejét, amely a helyi turizmushoz, a természetjáráshoz kötődik.

vagy nagyon távolról. Ez még 2018-ban volt, és attól a pillanattól nem hagyott nyugodni a gondolat, úgy döntöttem, hogy belevágok, feltérképezem a lehetőségeket”, mondja Kovács. Intenzív álom lehetett, mert a kézdivásárhelyi vállalkozót egy pillanatig sem hagyta nyugodni: kiszúrt egy startup-pályázatot, melyen a turisztikai innovációs projektje nyert, közben beiratkozott pilótaképzőre. „Magyarországi iskolát választottam, mert Romániában nincs ilyesmi, csak vizsgázni lehet. Egy évig tartott a képzést, majd az oktatókat elhívtam Háromszékre, hogy a helyi klímában, hegyek közt gyakoroljunk. Közel 30 órányi repülés és elméleti vizsga után a gyakorlati vizsgát is abszolváltam. Nagyjából ezzel egy időben érkezett meg a hőlégballon is, melyet a csehországi Kubicek cégtől rendeletünk meg – ez a világ legnagyobb olyan cége, amely erre szakosodott”, avat be a további részletekbe a vállalkozó. 2019-ben már be is szerezték a szükséges engedélyeket – az orvosi és a pilótaengedély mellett amúgy minden fel- és leszállást be kell jelenteni a légügyi hatóságnál –, és hivatalosan is bejegyezték az X Balloon Transylvania nevű céget. Egy ilyen légballon amúgy – a szükséges kellékkel együtt – 50-60 ezer eurónál kezdődik, de ez persze nem minden, terepjárót és utánfutót is be kellett szerezni, mellyel a ballont követik, és leszálláskor ezzel szállítják vissza a szerkezetet az állomáshelyére. Nyilván Kovács Gyula új vállalkozása számára (is) a lehető legrosszabbkor jött a 2020-as járványhelyzet, amely több hónappal elodázta a projekt beindítását. „Ez nem olyasmi, amivel titokban felszállunk a kert végében és röpködünk, enyhén szólva is látványos.

jegyzi meg. Azóta azonban már beindult a történet: a légballon már több mint 200 órát töltött a levegőben, és legalább 500 utasnak volt része ebben a különleges attrakcióban. Bónusz, hogy több mint tíz leánykérés is történt már a kosárban, 400-500 méteres magasságban. „Különleges és egyedi élmény például a felhők fölé emelkedni és azt látni, hogy egy adott ponton a térképpé zsugorodott tájat betakarja egy »tejszínpaplan«. Ezt repülőgépből kinézve is látni lehet, a szabad levegőn viszont teljesen más ezt megtapasztalni, semmivel nem lehet összehasonlítani”.

„Térkép e táj” – háromszéki táj madártávlatból

A repülésnek külön romantikája amúgy, hogy az egyetlen fix pont a felszállási hely – ez Kézdivásárhelyen van –, a többi a széljárásra van bízva, irányítani ugyanis nem lehet. Kovács Gyula azt mondja, a repülés rendszerint egy órát tart – két gázpalackkal indulnak, s ha az egyik kiürül, akkor kötelező a landolás –, és nagyjából 5-10 kilométerre is eltávolodhatnak a kiindulóponttól. A világrekordot amúgy nem is olyan régen állították fel hőlégballonnal, az 2540 kilométer, de itt persze egyáltalán nem az a cél – Kovács Gyula versenyekre sem kívánt eddig benevezni –, hanem inkább az, hogy az utasoknak bemutassák a térség természeti szépségeit madártávlatból. Repülni sem lehet bármikor: napfelkeltekor, vagy naplementekor biztonságos felszállni, mert napközben a szél is erősebb, és az úgynevezett termik – a környező levegőhöz képest melegebb, és ezért emelkedő légáramlás – sem kedvez. „Ez váratlan eseményeket okozhat a hőlégballonnak, vagy hirtelen megemel, vagy földhöz csap”, mondja a pilóta. Az utasoknak amúgy beszállás előtt egy egyéni felelősségvállalási nyilatkozatot is ki kell tölteniük, ezt is előírja a szabályzat. Másik „műfaj” a hőlégballonos függeszkedés, amely nem egy sétarepülés jelent, függeszkedés alkalmával a hőlégballon kötelekkel rögzítve van a talajhoz és tereptárgyakhoz egy meghatározott területen, majd ott 20-40 méter magasra száll fel bizonyos időközönként. Ezt a típusú élményt is már több mint ezren kipróbálhatták, a kézdi légballon ugyanis már több fesztiválra – többek közt az Electric Castle-re – is eljutott. Kovács Gyulától megtudtuk még, Romániában még gyerekcipőben jár a hőlégballonozás, nagyjából 10 ilyen repülő szerkezet van az országban. Ehhez képest Magyarországon már 1976 óta megvetette a lábát ez a műfaj, ott már több repülőklub is alakult. Romániánál sokkal kisebb országokban Belgiumban vagy Hollandiában például 40-50 hőlégballon is „bevethető”. A járulékos költségek miatt amúgy nem olcsó mulatság a légballonozás – az érdeklődők itt böngészhetik az árkínálatot –, de minden jel arra mutat, hogy van igény erre a kalandra. Székelyföld természeti, építészeti szépségeire még dél-afrikai, arab és amerikai érdeklődők is kíváncsiak voltak, s érdekes egyébként, hogy az utasok 90 százaléka a román többségű megyékből érkezik. A sétarepülés izgalmas momentuma a landolás is, már csak azért is, mert a kosár egy búzatáblában, egy mezei úton, vagy akár egy családi ház kertjében is földet érhet. Bizony volt példa az utóbbira is.

idézi fel alanyunk a nem mindennapi kalandot”. Olyan is történt már, hogy a légballon tulajdonosának fizetnie kellett amiatt, mert a szerkezet egy búzásban landolt. Kovács Gyula szerint az is szép ebben a műfajban, hogy minden repülés teljesen más, soha nincs két egyforma légi séta, két egyforma érkezési helyszín. „Az viszont kétségtelen, hogy mindenik életre szóló élmény, még azok számára is, akik ezeken a tájakon nőttek fel: madártávlatból látni a Kárpátokat, ezt a káprázatos szépségű vidéket egyszerre csodálatos és felemelő”.