// 2026. április 20., hétfő // Tivadar

Hogy kerültek nudisták és barlangászok a szebeni dzsesszfesztiválra?

// HIRDETÉS

Többek közt ezt is megtudhattuk Boros Zoltántól, akinek szakmai és életpályáját egy jó hangulatú kolozsvári esten követhettük végig.

Boros Zoltánt a szélesebb közönség főként televíziós szerkesztői munkásságáról ismeri, illetve arról, hogy a 70-80-as években ő volt a romániai magyar könnyűzenei szcéna legfőbb szervezője – értve ez alatt nemcsak a pop-rock világát, hanem más, „alternatívnak” számító műfajokat is, a dzsessztől a régizenéig.

A Főtér egyik fontos anyagának tartom azt a kétrészes összeállítást, amelyben vele elevenítettük fel ezt a mára elsüllyedt világot, és amelynek kezdeteiről Boros a szerdai kolozsvári estjén azt mondta:

„úgy tettünk, mintha lett volna [erdélyi magyar könnyűzene], és lett is”.

A Györkös Mányi Albert Emlékház zsúfolásig telt termének közönsége előtt azonban Boros Zoltán, az alkotó, a kiváló dzsessz-zongorista és zeneszerző mutatkozott be, Szép Gyula operaigazgató moderálásával ugyan, de egy nagyon rigurózus, öntörvényű forgatókönyvet követve: a kivetítőn fotók és videófelvételek voltak hivatottak feleleveníteni életének és pályafutásának főbb stációit.

Boros Zoltán, Szép Gyula és - a kivetítőn - Győry Klára|Fotók: Boros Veronika

Az, hogy zongorista lett belőle, nem meglepő – mondja Boros –, hiszen egy zongorától két-három lépésre született: egy dél-bihari település, Gyanta parókiáján, a helyi református pap fiaként, közvetlenül a második világháború kitörése előtt. Miután 1944 szeptemberében az átvonuló román csapatok felégették a parókiát és kivégeztek 45 lakost, egy ideig Váradra került, majd felvételizett a Bolyai egyetem bölcsészkarára, ahol olyanok voltak a csoporttársai, mint a költő Szilágyi Domokos vagy a Kalevala-fordító Nagy Kálmán.

„Bölcsészkarrierje” mindaddig tartott, amíg az '56-os megmozdulásokban vállalt szerepéért ki nem rúgták az akkor már a Babeșsel való egyesítés előtt álló egyetemről. Ezután fordult a zenélés felé, először a iași-i, majd a kolozsvári konzervatórium hallgatójaként. Itt egyébként máris jazz bandet alapított, amellyel ilyen jó kis muzsikát játszottak '66-ban:

Boros Zoltánnak mindenről vannak történetei: mesél a váradi évekről, amikor színdarabokhoz írt kísérőzenét; a tengerparti zenélésről, amikor Mamaián nyugati turistáknak muzsikáltak, többek közt Aura Urziceanuval együtt; a Földközi-tengeri körútról, amikor hajón és kikötőkben léptek fel; vagy a különleges '69-es évről, amikor – a rendszer rövid ideig tartó „felpuhulása” következményeként – annyi minden történt egyszerre: beindult a bukaresti televízió magyar adása, A Hét című folyóirat, a Kriterion könyvkiadó – majd később a ploiești-i dzsesszfesztivál, illetve az erdélyi magyar könnyűzenei élet legfontosabb színterévé váló Siculus táncdalfesztivál vagy a csíkszeredai régizene fesztivál (ehhez kapcsolódóan pedig a néhány éve újra kiadott Énekben hallottam című régi magyar világi énekgyűjtemény).

 

A '74-ben Nagyszebenbe költöztetett dzsesszfesztivál – amelyen ő először szerkesztőként, aztán fellépőként is részt vett – a szellemi disszidensek igazi találkahelye volt: itt keresték egymás társaságát mindazok, akik szűknek érezték a rendszer fullasztóan zárt kereteit, a nem kifejezetten zene-közeli szubkultúrák képviselői is.

A „szabadság kis köreiről” van szó, amilyenek a nudisták voltak vagy a barlangászok, akiknek a hobbija lehetőséget teremtett a szabadabb beszédre, hiszen „a barlangban nincs lehallgatókészülék”.

Apropó lehallgatás: őt a szebeni fesztiválon mindig a szálloda 207-es szobájában helyezték el. Egyszer a recepciós véletlenül egy másik szobába küldte, aztán kétségbeesetten irányította vissza a megszokott helyére...

Aztán eljött a '89-es változás is, amit Boros a bukaresti tévé épületében, tankok gyűrűjében élt át; majd a marosvásárhelyi pogromkísérlet és a bányászjárások. A legfájdalmasabb azonban az volt, amikor egymás után kezdtek kihullani a csontvázak... a szekusdossziékból. Szilágyi Domokos egykori jóbarátjának ebből a tapasztalatból inspirálódott, 'besúgók és besúgottak, megfélemlítők és megfélemlítettek' sajátos közös sorsáról szóló, komor dzsesszfutamokkal kísért szerzeményét Bogdán Zsolt tolmácsolta drámai erővel.

Közben pedig peregnek a képek, zenék, másoknak írt dallamok, eltávozott vagy még köztünk levő kollégákkal való nagy közös zenélések, Boros Zoltán élete: a dzsessz. Amely, mint meséli, talán azért válhatott annyira fontossá számára, mert ez a széttöredezett, majd újra összeálló hangkavalkád saját családjának sorsát kínálja párhuzamként:

„Az élet tehát olyan, mint a dzsessz – vagy a dzsessz olyan, mint az élet, ahogy tetszik.”

// HIRDETÉS
Különvélemény

Ki mondja meg, hogy ki a transzilvanista és ki nem?

Szántai János

Kicsit olyan az egész, mint amikor valaki megmondja, ki a fehér, ki a fekete. Ki a Jó, ki a Rossz. Mi meg nézünk, hogy ki ez? És miért mondja meg? És hogy jutottunk ide? Mert itt tartunk.

Kit szoptat az anyaország a hon kebeléből, és kit máshonnan?

Varga László Edgár

Gyerekszótár választások előtti kimerült időkben.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Ha már a különnyugdíjukat megnyirbálták, a bírák és ügyészek kibuliztak fejenként 60 ezer euró potyát

Varga László Edgár

A kormány ugyanis, ha nem tudta volna, kétmilliárd lejnyi bérhátralékkal tartozik nekik, amit ők maguk pereltek össze maguknak. És akkor a lehetséges kamatokat még nem is vettük számításba…

Gyerekcsínyek versus jogi ügyek: áldozatokból elkövetők, manipuláltakból drogdílerek az iskolában. Mit tehetünk?

Sánta Miriám

A János Zsigmond Unitárius Kollégiumban arról beszélt jogász és pszichológus, hogy szülőként mit tehetünk annak érdekében, hogy a gyerekünk ne váljon áldozatból elkövetővé.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Erdély a Nagy Meglepődés idején és utána
Főtér

Erdély a Nagy Meglepődés idején és utána

A Fidesz-vereség erdélyi világvége hangulatú megélésének okai nem Magyarországon, hanem itthon keresendők.

Levélszavazatok: feljelentette az ügyészségen az RMDSZ-t egy Tisza-párti kolozsvári szervezet
Krónika

Levélszavazatok: feljelentette az ügyészségen az RMDSZ-t egy Tisza-párti kolozsvári szervezet

A Román–Magyar Fórum ma feljelentést nyújtott be az RMDSZ egyes, közméltóságot betöltő tagjai által feltételezhetően elkövetett bűncselekményekkel kapcsolatban, a magyar országgyűlési választások folyamatával összefüggésben – tájékoztatott a szervezet.

Csirkefogónak nevezte Hargita megyei párttársát az AUR-os Dan Tanasă, kapta is a sallert – hírmix
Főtér

Csirkefogónak nevezte Hargita megyei párttársát az AUR-os Dan Tanasă, kapta is a sallert – hírmix

Miközben az országban elszabadultak az árak, a parlament menzáján továbbra is hét lej egy csorba. Hátba lőtték a tárgyalására igyekvő román bérgyilkost Spanyolországban.

Érvénytelen levélszavazatok ezrei: hol hibáztak a legtöbben?
Székelyhon

Érvénytelen levélszavazatok ezrei: hol hibáztak a legtöbben?

A Nemzeti Választási Iroda (NVI) befejezte a levélszavazatok pártlistás szavazólapjainak előzetes összesítését.

Külhoni származású politikus lesz a Tisza parlamenti frakcióvezetője
Krónika

Külhoni származású politikus lesz a Tisza parlamenti frakcióvezetője

Magyar Péter Bujdosó Andreát javasolja a Tisza parlamenti frakciójának vezetésére – jelentette be a választáson győztes Tisza Párt elnöke szombaton a Facebookon. A politikus erdélyi származású, Nagyszalontán született.

A tetejére fordulva állt meg egy autó
Székelyhon

A tetejére fordulva állt meg egy autó

Életveszélyesen megsérült egy férfi egy közúti balesetben szombat este, miután lesodródott az autó az úttestről és a tetejére fordulva állt meg. A súlyos sérültet helikopterrel szállították kórházba.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Ki mondja meg, hogy ki a transzilvanista és ki nem?

Szántai János

Kicsit olyan az egész, mint amikor valaki megmondja, ki a fehér, ki a fekete. Ki a Jó, ki a Rossz. Mi meg nézünk, hogy ki ez? És miért mondja meg? És hogy jutottunk ide? Mert itt tartunk.

Kit szoptat az anyaország a hon kebeléből, és kit máshonnan?

Varga László Edgár

Gyerekszótár választások előtti kimerült időkben.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Ha már a különnyugdíjukat megnyirbálták, a bírák és ügyészek kibuliztak fejenként 60 ezer euró potyát

Varga László Edgár

A kormány ugyanis, ha nem tudta volna, kétmilliárd lejnyi bérhátralékkal tartozik nekik, amit ők maguk pereltek össze maguknak. És akkor a lehetséges kamatokat még nem is vettük számításba…

Gyerekcsínyek versus jogi ügyek: áldozatokból elkövetők, manipuláltakból drogdílerek az iskolában. Mit tehetünk?

Sánta Miriám

A János Zsigmond Unitárius Kollégiumban arról beszélt jogász és pszichológus, hogy szülőként mit tehetünk annak érdekében, hogy a gyerekünk ne váljon áldozatból elkövetővé.

// HIRDETÉS