Illusztráció: Pixabay / AI
Illusztráció: Pixabay / AI
A mesterséges intelligencia által generált képek és videók elárasztják az internetet. Gyakorlati tippek arra, hogyan szűrjük ki ezeket.
Küldözgetjük egymásnak a mindenféle vicces videókat – sosem volt még ennyire hozzáférhető a humor, abban az értelemben, hogy egyre-másra bukkannak fel a világ összes szegletéből a sajátos humorú emberek, tehetségek, akik zsigerből képesek megnevettetni a fél világot. A rövid sketch, reel, YouTube-short és TikTok olyan mértékben adott lehetőséget, hogy az emberek a marhaságaikat közzétegyék, amelyet még eddig sosem láttunk.
Van más is, aminek a mértéket eddig még sosem láttuk: azt az összezavarodást, amit némely fotók, videók keltenek az utóbbi időben, de főleg az elmúlt két évben. Már egy egyszerű, HD-minőségben készült egyperces felvétel egy szépen berendezett szobáról is azt a gyanút kelti, hogy AI-generálta a tartalmat, a különböző tájakat, vidékeket, beltereket, sőt, valamilyen cselekvést, aktivitást mutató illusztrációk is az emberekből zsigeri reakciókat váltanak ki:
(Donald Trump és Vlagyimir Putyin nyilván nem ittak együtt tejet az utca kövén.)
Tudjuk már egy ideje, hogy a post-truth korszakát éljük: ezt azt jelenti, hogy az igazság utáni igazságok keresése terhel bennünket. Noha eleinte ez az angolszász világból átgyűrűzött fogalom a politikában és a történelem értelmezésében ütötte fel a fejét, manapság már a vizuális kultúrába is begyűrűzött.
És nem csak olyan esetekben, amikor valaki nem ismeri fel például egy AI-szolgáltatás logóját egy fura videó sarkában. Ilyen tartalmak létrehozására való például a Sora videógeneráló, amelyre azonnal rávetették magukat a felhasználók,
legyen az vicces, komoly vagy csupán tesztelési kedv vezérelte valami. Félreértés ne essék: a kreativitás határtalan. Ugyanakkor félreértés bizony esik: a felismerhetetlenség, nehezen azonosíthatóság igen nagy probléma, amelyet a következő években (és valószínűleg évtizedekben) a saját bőrünkön fogunk így vagy úgy megtapasztalni, ezért
A vizuális kultúra nagy tételei között szerepelt több mint egy évszázadig, hogy a fotó a valóságot ábrázolja – ez azért jobbára megállta a helyét. Természetesen a fotót is mindig lehetett valahogy manipulálni: a valóságot ábrázoló képet is lehetett stilizálni, valamilyen szögből megmutatni, célzottan megvágni, időzíteni, feliratozni, hogy bizonyos történetbe, gondolatba illeszkedjen, szuggeráljon valamit.
Az elmúlt években bekövetkező vizuális fordulat azonban a felszínre hozta
A valóság és igazság helyenként összemosódó, máskor szétválasztandó problémáját azonban a mesterséges intelligencia által generált vizuális tartalom rendkívül felerősítette, és gyakorlatilag egy igen ijesztő kérdést tett fel számunkra: elhisszük-e, amit látunk? Meg tudunk-e bízni a valóságérzékelésünkben, amely adott esetben az igazság felismerésében segít bennünket?
Az Express a DeepStrike kiberbiztonsági cégre hivatkozva közölte, hogy a deepfake videók száma 2023-ban fél millióról idén, 2025-ben több mint nyolcmillióra nőtt, a csalási kísérletek száma pedig mindössze két év alatt 3000%-kal emelkedett – a mesterséges intelligencia által generált videók gyorsan terjednek a közösségi médiában, és több millió felhasználót érintenek.
Ami internetes szórakozásként indult, gyorsan milliárd dolláros bűnözői iparággá vált. A csalók mesterséges intelligenciát használnak hangok, arcok és érzelmek klónozására, pénzt lopnak és hamis híreket terjesztenek,
(Egy üvegsétány nem tud megrepedni egy elejtett telefontól... a videón ott van a Sora vízjele is.)
A post-truth korszakban így egy post-proof, azaz bizonyítékok utáni bizonyítékkeresési stratégiát kellene mindenkinek alkalmaznia, amely az eddigi valóságérzékelésből táplálkozik és a felerősödött intuíció a motorja. Itt lép színre a mintázatfelismerés, amely ilyen kérdéseket tesz fel: amit látok, egybevág-e azokkal a dolgokkal, amelyeket direktben tapasztalhattam már? Van-e több olyan egymástól független forrás, amely hasonlót igazol? Érezhető-e benne az, ahogy a világ valójában viselkedik?
A hálózati hitelesség és a közösségi tudás formái szintén segítenek abban, hogy eligazodjunk. A fényképezés előtt az igazság nagy része interperszonális és kontextuális volt:
Ellenőrizhető képek nélkül a bizalom a tárgyakról az emberekre vándorol: a bizalom megtestesül, hangulatot, folytonosságot, ethoszt keresünk. Az igazság kevésbé a bizonyítékról, mint inkább a hihetőségről szól. Ezt pedig egy belső autoritás vezérli.
mostantól az is megtanulhatjuk, hogy hogyan észleljük az érzelmileg manipulatív tartalmakat, hogyan azonosítsuk a mesterséges intelligencia által vezérelt nyelvet és mintákat, és hogyan legyünk szkeptikusak anélkül, hogy nihilizmusba süllyednénk.
Amikor olyan vizuális tartalommal találkozunk, amely „megbirizgálja” a hatodik érzékünket, figyeljünk a következőkre: szemek és pislogás – a megjelenített alanyok kevesebbet pislognak, vagy nagyon robotszerűen mozgatják a szemüket. Kezek és ujjak esetén az eltorzult vagy összenőtt ujjakat keressük. Világítási hibáknál az árnyékok furcsa irányba esnek vagy az arcok túl világosak, a víznél és a tükröződésnél a folyadékok túl tökéletesek vagy természetellenesen mozdulatlanok. A mesterséges intelligencia által létrehozott arcok műanyagszerűek, csaknem pórusok és textúra nélkül, a sima bőr mellett pedig szájszinkronizálási problémák is adódnak, az ajkak nem illeszkednek tökéletesen a szavakhoz.
(Tesztelhetjük döntésképességünket...vajon melyiket generálta a mesterséges intelligencia?)
A torzított tárgyak és a villódzó élek a háttérhibákra világítanak rá, a ruhák mereven mozognak a szélben, a keret közepén megjelenő ügyetlen ugrálások, villanások mindenképpen szerkesztésre utalnak. A megérzésre érdemes hagyatkozni: az emberek nem szokásos karakterükben, hanem furcsa helyeken jelennek meg. Továbbá egyértelmű, hogy nem árt figyelni a videókon, képeken megjelenő AI alkalmazás vízjelét (lásd Sora).
Az oktatási rendszereknek és a közösségi kultúrának a megkülönböztető képességet mindennapi szokássá kell tenniük, nem csupán a kritikai gondolkodás készségévé. A készség az lesz, hogy méltósággal kezeljük a bizonytalanságot – nem tudva biztosan, de mégis etikusan és nyugodtan tájékozódjunk.
December 21-22. a téli napfordulót jelzi. Van néhány dolog, ami örökérvényű és zsigeri.
Nem vicc, nem trollkodás, tényleg ez történt.
Kollégánk és barátunk írt egy könyvet, mi pedig beszámolunk arról, hogy milyen volt a bemutatója. De legalábbis megközelítőleg.
A romániai visszaszolgáltatási eljárás során nem lehet jogbiztonságról beszélni – mondta dr. Murádin János történész a Sapientia EMTE Kolozsvári Karán tartott VII. Társadalomtudományi Seregszemlén.
További híreink: a kormány eközben már közleményben is mentegeti a „reformnak” nevezett adóemeléseit, egy autórongáló fiatal pedig a TikTokon buktatta le saját magát.
Elkezdődött a 2026-os évi állami költségvetés előkészítése – jelentette be Tánczos Barna miniszterelnök-helyettes szerdán a Facebook-oldalán.
Óra közben omlott rá a diákokra egy iskolai tanterem mennyezete, az épületet nemrég tatarozták. A villanyáram brutálisan megdrágult egy év alatt, de más termékekért és szolgáltatásokért is jóval többet fizetünk – itt a friss statisztika.
Hamis segélyhívás miatt indított vizsgálatot a Kovászna Megyei Rendőr-főkapitányság egy kedden késő este beérkezett bejelentés nyomán. A rendőrök egész éjjel és szerdán délelőtt is akcióban voltak, mígnem kiderült, hamis volt a riasztás.
Lemondott szerdán Bánffyhunyad ötödik ciklusát töltő polgármestere, Mircea Moroşan.
Két romániai is szerepel az Europol nemzetközi körözési listáján mint a legkeresettebb bűnözők. Indonéziában fogták el közülük az egyiket.
Román és magyar történészek válaszoltak a ki volt előbb Erdélyben égető kérdésére az MCC kolozsvári képzési központjában tartott kerekasztal-beszélgetésen.
Román és magyar történészek válaszoltak a ki volt előbb Erdélyben égető kérdésére az MCC kolozsvári képzési központjában tartott kerekasztal-beszélgetésen.
Katari emír, afrikai államfők és a kínaiak távoli érdekeltségei – ez nem egy kémregény, hanem Horațiu Potra referencialistája. Călin Georgescu biztonsági főnöke nem ma kezdte az ipart.
Katari emír, afrikai államfők és a kínaiak távoli érdekeltségei – ez nem egy kémregény, hanem Horațiu Potra referencialistája. Călin Georgescu biztonsági főnöke nem ma kezdte az ipart.
Az Úr hangját (is) tolmácsolta súlyos riffekkel és dicsőséget sugárzó dallamokkal a román rockzenei szcéna hívőit és hitetleneit egyaránt megszólító doom metál formáció.
Az Úr hangját (is) tolmácsolta súlyos riffekkel és dicsőséget sugárzó dallamokkal a román rockzenei szcéna hívőit és hitetleneit egyaránt megszólító doom metál formáció.
A mű nem lesz Szaturnusz-díjas, a forgatókönyv sem fog Hugo-díjat kapni, mi, nézők viszont garantáltan röhögő- vagy épp sírógörcsöt kapunk… nem a poénoktól, hanem a román gondolkodásmódtól.
A mű nem lesz Szaturnusz-díjas, a forgatókönyv sem fog Hugo-díjat kapni, mi, nézők viszont garantáltan röhögő- vagy épp sírógörcsöt kapunk… nem a poénoktól, hanem a román gondolkodásmódtól.
Petri György költőnek avattak emléktáblát két nyelven az egyik kolozsvári Petry hús- és hentesáruboltban, és ez a legelvontabb és legjobb dolog, ami 2025 végén történhetett.
Petri György költőnek avattak emléktáblát két nyelven az egyik kolozsvári Petry hús- és hentesáruboltban, és ez a legelvontabb és legjobb dolog, ami 2025 végén történhetett.
Válasz Sánta Miriám Biológia versus ideológia című írására, amely december 5-én jelent meg a Főtéren.
Válasz Sánta Miriám Biológia versus ideológia című írására, amely december 5-én jelent meg a Főtéren.
Kollégánk és barátunk írt egy könyvet, mi pedig beszámolunk arról, hogy milyen volt a bemutatója. De legalábbis megközelítőleg.
Kollégánk és barátunk írt egy könyvet, mi pedig beszámolunk arról, hogy milyen volt a bemutatója. De legalábbis megközelítőleg.
A romániai visszaszolgáltatási eljárás során nem lehet jogbiztonságról beszélni – mondta dr. Murádin János történész a Sapientia EMTE Kolozsvári Karán tartott VII. Társadalomtudományi Seregszemlén.
A romániai visszaszolgáltatási eljárás során nem lehet jogbiztonságról beszélni – mondta dr. Murádin János történész a Sapientia EMTE Kolozsvári Karán tartott VII. Társadalomtudományi Seregszemlén.
Hogyan szokunk le a dohányzásról? Mit jelent gondolkodni? Ki vagyok én? Miért hiábavaló az önismeret? Filozófiai utazások Demeter M. Attilával.
Hogyan szokunk le a dohányzásról? Mit jelent gondolkodni? Ki vagyok én? Miért hiábavaló az önismeret? Filozófiai utazások Demeter M. Attilával.
A helyiek kevesebbet dolgoznak és több időt töltenek a családjukkal – mondja Nagy Ildikó, a Norvégiai mindennapok blog marosvásárhelyi származású szerzője, aki a szaunában is az erdélyi magyarok történetét ecseteli a norvég néniknek.
A helyiek kevesebbet dolgoznak és több időt töltenek a családjukkal – mondja Nagy Ildikó, a Norvégiai mindennapok blog marosvásárhelyi származású szerzője, aki a szaunában is az erdélyi magyarok történetét ecseteli a norvég néniknek.
December 21-22. a téli napfordulót jelzi. Van néhány dolog, ami örökérvényű és zsigeri.
Nem vicc, nem trollkodás, tényleg ez történt.
Kollégánk és barátunk írt egy könyvet, mi pedig beszámolunk arról, hogy milyen volt a bemutatója. De legalábbis megközelítőleg.
A romániai visszaszolgáltatási eljárás során nem lehet jogbiztonságról beszélni – mondta dr. Murádin János történész a Sapientia EMTE Kolozsvári Karán tartott VII. Társadalomtudományi Seregszemlén.