// 2026. július 21., kedd // Dániel, Daniella
intuíció

Hihetünk-e még a szemünknek? Eligazodás egy rohamosan változó vizuális kultúrában

Illusztráció: Pixabay / AI

Illusztráció: Pixabay / AI

Illusztráció: Pixabay / AI

// HIRDETÉS

A mesterséges intelligencia által generált képek és videók elárasztják az internetet. Gyakorlati tippek arra, hogyan szűrjük ki ezeket.

Küldözgetjük egymásnak a mindenféle vicces videókat – sosem volt még ennyire hozzáférhető a humor, abban az értelemben, hogy egyre-másra bukkannak fel a világ összes szegletéből a sajátos humorú emberek, tehetségek, akik zsigerből képesek megnevettetni a fél világot. A rövid sketch, reel, YouTube-short és TikTok olyan mértékben adott lehetőséget, hogy az emberek a marhaságaikat közzétegyék, amelyet még eddig sosem láttunk.

Van más is, aminek a mértéket eddig még sosem láttuk: azt az összezavarodást, amit némely fotók, videók keltenek az utóbbi időben, de főleg az elmúlt két évben. Már egy egyszerű, HD-minőségben készült egyperces felvétel egy szépen berendezett szobáról is azt a gyanút kelti, hogy AI-generálta a tartalmat, a különböző tájakat, vidékeket, beltereket, sőt, valamilyen cselekvést, aktivitást mutató illusztrációk is az emberekből zsigeri reakciókat váltanak ki:

ez nem valódi, mesterséges intelligencia generálta!

(Donald Trump és Vlagyimir Putyin nyilván nem ittak együtt tejet az utca kövén.)

// HIRDETÉS

Tudjuk már egy ideje, hogy a post-truth korszakát éljük: ezt azt jelenti, hogy az igazság utáni igazságok keresése terhel bennünket. Noha eleinte ez az angolszász világból átgyűrűzött fogalom a politikában és a történelem értelmezésében ütötte fel a fejét, manapság már a vizuális kultúrába is begyűrűzött.

És nem csak olyan esetekben, amikor valaki nem ismeri fel például egy AI-szolgáltatás logóját egy fura videó sarkában. Ilyen tartalmak létrehozására való például a Sora videógeneráló, amelyre azonnal rávetették magukat a felhasználók,

hogy futószalagon gyártsák a legvakmerőbb ötleteiket,

legyen az vicces, komoly vagy csupán tesztelési kedv vezérelte valami. Félreértés ne essék: a kreativitás határtalan. Ugyanakkor félreértés bizony esik: a felismerhetetlenség, nehezen azonosíthatóság igen nagy probléma, amelyet a következő években (és valószínűleg évtizedekben) a saját bőrünkön fogunk így vagy úgy megtapasztalni, ezért

olyan készségek felelevenítésére, újra- vagy megtanulására lesz szükségünk, amelyek eddig többé-kevésbé háttérbe szorultak.

A vizuális kultúra nagy tételei között szerepelt több mint egy évszázadig, hogy a fotó a valóságot ábrázolja – ez azért jobbára megállta a helyét. Természetesen a fotót is mindig lehetett valahogy manipulálni: a valóságot ábrázoló képet is lehetett stilizálni, valamilyen szögből megmutatni, célzottan megvágni, időzíteni, feliratozni, hogy bizonyos történetbe, gondolatba illeszkedjen, szuggeráljon valamit.

Az elmúlt években bekövetkező vizuális fordulat azonban a felszínre hozta

a valóságábrázolással járó nagy illúziót is: azt, hogy amit látunk, az az igazság.

A valóság és igazság helyenként összemosódó, máskor szétválasztandó problémáját azonban a mesterséges intelligencia által generált vizuális tartalom rendkívül felerősítette, és gyakorlatilag egy igen ijesztő kérdést tett fel számunkra: elhisszük-e, amit látunk? Meg tudunk-e bízni a valóságérzékelésünkben, amely adott esetben az igazság felismerésében segít bennünket?

Az Express a DeepStrike kiberbiztonsági cégre hivatkozva közölte, hogy a deepfake videók száma 2023-ban fél millióról idén, 2025-ben több mint nyolcmillióra nőtt, a csalási kísérletek száma pedig mindössze két év alatt 3000%-kal emelkedett – a mesterséges intelligencia által generált videók gyorsan terjednek a közösségi médiában, és több millió felhasználót érintenek.

Ami internetes szórakozásként indult, gyorsan milliárd dolláros bűnözői iparággá vált. A csalók mesterséges intelligenciát használnak hangok, arcok és érzelmek klónozására, pénzt lopnak és hamis híreket terjesztenek,

a tartalmak felismerése pedig csak négyből az egy arányban sikerül az embereknek.

(Egy üvegsétány nem tud megrepedni egy elejtett telefontól... a videón ott van a Sora vízjele is.)

A post-truth korszakban így egy post-proof, azaz bizonyítékok utáni bizonyítékkeresési stratégiát kellene mindenkinek alkalmaznia, amely az eddigi valóságérzékelésből táplálkozik és a felerősödött intuíció a motorja. Itt lép színre a mintázatfelismerés, amely ilyen kérdéseket tesz fel: amit látok, egybevág-e azokkal a dolgokkal, amelyeket direktben tapasztalhattam már? Van-e több olyan egymástól független forrás, amely hasonlót igazol? Érezhető-e benne az, ahogy a világ valójában viselkedik?

A hálózati hitelesség és a közösségi tudás formái szintén segítenek abban, hogy eligazodjunk. A fényképezés előtt az igazság nagy része interperszonális és kontextuális volt:

azért hittünk valakinek, mert ismertük a hírnevét, a testbeszédét, vagy az időbeli állandóságát.

Ellenőrizhető képek nélkül a bizalom a tárgyakról az emberekre vándorol: a bizalom megtestesül, hangulatot, folytonosságot, ethoszt keresünk. Az igazság kevésbé a bizonyítékról, mint inkább a hihetőségről szól. Ezt pedig egy belső autoritás vezérli.

Ahogy egykor a Photoshophoz kellett médiaműveltséget tanulnunk,

mostantól az is megtanulhatjuk, hogy hogyan észleljük az érzelmileg manipulatív tartalmakat, hogyan azonosítsuk a mesterséges intelligencia által vezérelt nyelvet és mintákat, és hogyan legyünk szkeptikusak anélkül, hogy nihilizmusba süllyednénk.

A fentiek értelmében néhány gyakorlati tippet is érdemes szem előtt tartanunk a mai médiafogyasztás során.

Amikor olyan vizuális tartalommal találkozunk, amely „megbirizgálja” a hatodik érzékünket, figyeljünk a következőkre: szemek és pislogás – a megjelenített alanyok kevesebbet pislognak, vagy nagyon robotszerűen mozgatják a szemüket. Kezek és ujjak esetén az eltorzult vagy összenőtt ujjakat keressük. Világítási hibáknál az árnyékok furcsa irányba esnek vagy az arcok túl világosak, a víznél és a tükröződésnél a folyadékok túl tökéletesek vagy természetellenesen mozdulatlanok. A mesterséges intelligencia által létrehozott arcok műanyagszerűek, csaknem pórusok és textúra nélkül, a sima bőr mellett pedig szájszinkronizálási problémák is adódnak, az ajkak nem illeszkednek tökéletesen a szavakhoz.

(Tesztelhetjük döntésképességünket...vajon melyiket generálta a mesterséges intelligencia?)

A torzított tárgyak és a villódzó élek a háttérhibákra világítanak rá, a ruhák mereven mozognak a szélben, a keret közepén megjelenő ügyetlen ugrálások, villanások mindenképpen szerkesztésre utalnak. A megérzésre érdemes hagyatkozni: az emberek nem szokásos karakterükben, hanem furcsa helyeken jelennek meg. Továbbá egyértelmű, hogy nem árt figyelni a videókon, képeken megjelenő AI alkalmazás vízjelét (lásd Sora).

Az oktatási rendszereknek és a közösségi kultúrának a megkülönböztető képességet mindennapi szokássá kell tenniük, nem csupán a kritikai gondolkodás készségévé. A készség az lesz, hogy méltósággal kezeljük a bizonytalanságot – nem tudva biztosan, de mégis etikusan és nyugodtan tájékozódjunk.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Miért szeretik jelenleg jobban az RMDSZ-t a románok, mint a magyarok?

Varga László Edgár

És mi lenne, ha ki-ki kénye-kedve szerint oszlathatna fel neki nem tetsző pártokat?

Amikor újra felébredt a szekusállam Romániában

Szántai János

Az évekig langyos-unalmasnak tűnő mioritikus politikai élet nagyjából Călin Georgescu feltűnése óta megint izgalmassá vált. Aztán mostanában mintha már túl izgalmas lenne. Mint egy vad összeesküvés-elmélet.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Ezért nem lesznek előrehozott választások Romániában

Fall Sándor

Nézzük csak meg közelebbről, mi folyik épp a romániai politikában, kik a szereplők, és milyen érdekek vezetnek el oda, hogy legyen új kormány és ne kelljen megnyomni a nagy újraindítás gombot.

Csodaszép természetfilm a Duna-deltáról – akkor él igazán, ha békén hagyjuk

Sánta Miriám

A 25. TIFF-en néztük meg a România Sălbatică rendezőjének legújabb alkotását, és kedvünk támadt madarakat lesni egy vízen ringó csónakból. De vajon tudjuk-e, milyen huncutok a varjak, vagy hogyan csalogatja elő a rovarokat az iszapból a széki lile?

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Szoborállítással tisztelegtek báró Kemény János emléke előtt a Helikon 100 jubileumi eseménysorozat keretében
Krónika

Szoborállítással tisztelegtek báró Kemény János emléke előtt a Helikon 100 jubileumi eseménysorozat keretében

Báró Kemény János író, színházalapító, mecénás és közösségépítő köztéri mellszobrának felavatásával, kiállításmegnyitókkal, könyvbemutatókkal ünnepelték szombaton Marosvécsen az Erdélyi Helikon megalakulásának centenáriumát.

Így csutakold hófehérre Románia első fasiszta miniszterelnökét!
Főtér

Így csutakold hófehérre Románia első fasiszta miniszterelnökét!

Főleg, ha nyolc évig te voltál a tudomány legfőbb mioritikus katedrálisának pátriárkája, vagyis a Román Akadémia elnöke. És nackó. És besúgógyanús.

Villámárvíz öntötte el Bușteni-t, autókat sodort el az ár – videókkal
Székelyhon

Villámárvíz öntötte el Bușteni-t, autókat sodort el az ár – videókkal

A Bucsecs-hegységben kialakult felhőszakadás miatt villámárvíz öntötte el Bușteni üdülővárost vasárnap délután, megbénítva az egész települést. A víz autókat és embereket sodort el, de elárasztotta az 1-es országutat is.

Fizetni kell, ha az ember a saját kútvizét issza? Az illetékes hatóság tisztázta a helyzetet
Krónika

Fizetni kell, ha az ember a saját kútvizét issza? Az illetékes hatóság tisztázta a helyzetet

Hamisak azok az információk, amelyek szerint a polgároknak díjat kell fizetniük, vagy büntetőjogi szankciókkal kell számolniuk azért, mert saját kútjaik vizét használják – közölte a Román Vízügyi Hatóság (ANAR).

Utolsó szentmiséjét mutatta be a nyugdíjba vonuló plébános Nyikómalomfalván
Székelyhon

Utolsó szentmiséjét mutatta be a nyugdíjba vonuló plébános Nyikómalomfalván

Megható ünnepséggel köszönt el vasárnap a nyikómalomfalvi közösség Daniel Ernő-András plébánostól, aki nyugdíjba vonulása előtt utolsó szentmiséjét mutatta be a település templomában.

// még több főtér.ro
A rendszerváltás után sem volt menekvés a történelem öleléséből
2026. július 06., hétfő

A rendszerváltás után sem volt menekvés a történelem öleléséből

Ideje lecserélni a korábbi évtizedek szenvedéseire reflektáló román–magyar megbékélés fogalmát a pragmatikus együttélés kifejezésére, a tisztességes Európáért folytatott közös román–magyar párbeszédre. Vége az MCC-történészkerekasztalnak.

A rendszerváltás után sem volt menekvés a történelem öleléséből
2026. július 06., hétfő

A rendszerváltás után sem volt menekvés a történelem öleléséből

Ideje lecserélni a korábbi évtizedek szenvedéseire reflektáló román–magyar megbékélés fogalmát a pragmatikus együttélés kifejezésére, a tisztességes Európáért folytatott közös román–magyar párbeszédre. Vége az MCC-történészkerekasztalnak.

Ezért nem lesznek előrehozott választások Romániában
2026. június 25., csütörtök

Ezért nem lesznek előrehozott választások Romániában

Nézzük csak meg közelebbről, mi folyik épp a romániai politikában, kik a szereplők, és milyen érdekek vezetnek el oda, hogy legyen új kormány és ne kelljen megnyomni a nagy újraindítás gombot.

Ezért nem lesznek előrehozott választások Romániában
2026. június 25., csütörtök

Ezért nem lesznek előrehozott választások Romániában

Nézzük csak meg közelebbről, mi folyik épp a romániai politikában, kik a szereplők, és milyen érdekek vezetnek el oda, hogy legyen új kormány és ne kelljen megnyomni a nagy újraindítás gombot.

Különvélemény

Miért szeretik jelenleg jobban az RMDSZ-t a románok, mint a magyarok?

Varga László Edgár

És mi lenne, ha ki-ki kénye-kedve szerint oszlathatna fel neki nem tetsző pártokat?

Amikor újra felébredt a szekusállam Romániában

Szántai János

Az évekig langyos-unalmasnak tűnő mioritikus politikai élet nagyjából Călin Georgescu feltűnése óta megint izgalmassá vált. Aztán mostanában mintha már túl izgalmas lenne. Mint egy vad összeesküvés-elmélet.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Ezért nem lesznek előrehozott választások Romániában

Fall Sándor

Nézzük csak meg közelebbről, mi folyik épp a romániai politikában, kik a szereplők, és milyen érdekek vezetnek el oda, hogy legyen új kormány és ne kelljen megnyomni a nagy újraindítás gombot.

Csodaszép természetfilm a Duna-deltáról – akkor él igazán, ha békén hagyjuk

Sánta Miriám

A 25. TIFF-en néztük meg a România Sălbatică rendezőjének legújabb alkotását, és kedvünk támadt madarakat lesni egy vízen ringó csónakból. De vajon tudjuk-e, milyen huncutok a varjak, vagy hogyan csalogatja elő a rovarokat az iszapból a széki lile?

// HIRDETÉS