Kolodko Mihályt az ungvári és budapesti miniszobrai tették széles körben ismertté. A kárpátaljai származású művészt arról is faggattuk, tervez-e hasonló „gerillaakciókat” Erdélyben is.
Aki valamilyen okból kifolyólag az Ungvári Nemzeti Egyetemre téved, annak az egyetem Ukrán-Magyar Oktatási-Tudományos Intézetének filológiai tanszékén feltűnhet egy különös műalkotás – nekem legalábbis, amikor legutóbb ott voltam, feltűnt. Egy alig-öklömnyi Arany János-szobor, nagyjából mellmagasságban elhelyezve a folyosón, alatta koszorú magyar nemzetiszín szalaggal, ahogyan egy nagy magyar költő szobrának dukál.
Arany János miniszobra az ungvári egyetemen (a szerző felvétele)
Ez volt az első „személyes találkozásom” Kolodko Mihály (Mihajlo Kolodko), az anyai ágon magyar, két éve Magyarországra áttelepült kárpátaljai szobrászművész munkásságával – meglepő volt tudomásul venni, hogy ugyanő az alkotója a Beregszászi Illyés Gyula Nemzeti Színház bejáratával szemben nemrég felavatott, egész alakos Fedák Sári-szobornak is. A 41 éves Kolodko ugyanis „rendes” köztéri szobrokkal kezdte a művészi pályáját, de már korán feltűnt, hogy művei többnyire nem a köztéri szobrászat szokásos témaskáláján mozognak, hanem teret enged egy (kis)emberibb perspektívának is – lásd például a lámpagyújtogató szobrát Ungváron vagy a szőlőt taposó lányt Egerben.
Fedák Sári egész alakos szobra a beregszászi színház előtt (a szerző felvétele)
A köztudatba azonban miniszobraival robbant be: először Ungváron tűntek fel az aprócska, látszólag találomra elhelyezett alkotások a város különböző pontjain. Kolodko „megszoborta” a Mikulást, Švejket, a derék katonát, John Lordot, a Deep Purple alapítóját, a Carpathia gőzhajót, a Rubik-kockát, Napóleont, Csontváry Kosztka Tivadart, Andy Warholt, a szabadulóművész Houdinit és másokat – legutóbb, az idei magyar kultúra napján Kölcsey Ferencet.
Aztán, Magyarországra való áttelepülését követően Budapesten is megjelentek a népnyelv által hamar „gerillaszobor” néven emlegetett szobrocskák, először A nagy ho-ho-horgászból a Főkukac, majd Mekk Elek, Breki, a zöld béka, a Columbo-szobor közelében fetrengő Öngyilkos mókus, a Szomorú tank vagy a ferihegyi reptéren elhelyezett, a létesítmény névadójának emléket állító Liszt Ferenc-szobor – ez volt egyébként az egyetlen alkotása, amelyet Magyarországon hivatalos avatási ceremónia keretében adtak át a nagyközönségnek.
Kolodko Mihály gyermekével a Liszt Ferenc-szobor avatásán, a ferihegyi reptéren (fotó: Kovács Tamás/MTI)
Kolodko szobraiban nemcsak a méretük a szokatlan, hanem az is, hogy az emberek által naponta használt terekben helyezi el azokat, nem elkülönítve, kiemelve a mindennapi létezés teréből; ezáltal hozza közelebb tárgyukat az emberek ismerős, hétköznapi életvilágához.
És hogy honnan jött az ötlet, hogy ilyen ember(ibb) léptékűre, szerethetőre formálja a köztéri szobrászművészetet?
„Ungváron születtem, Kárpátalján nőttem fel, ahol ismerek minden utcát és teret. Fiatal szobrászként sok helyen éreztem úgy, hogy az jó helye lenne egy-egy szobornak. Persze annak kicsi volt az esélye, hogy épp engem bíznának meg, hogy készítsem el az általam oda képzelt szobrot. De Kárpátalján megtanultuk, hogy ha el akarunk érni valamit, akkor nem másokra, megbízásokra, csodára kell várnunk, hanem magunknak kell megvalósítanunk az álmainkat. Ezért több helyre is saját magam készítettem el a kicsi szobrokat”
– fejtette ki a Főtérnek Kolodko Mihály, hozzátéve, hogy nem pazarolta az időt hatósági engedélyek vagy hasonlók beszerzésével, egyszerűen oda tette a szobrot, ahol annak a legjobb helye volt, és kíváncsian várta, hogyan reagálnak rá az emberek.
Csontváry Kosztka Tivadar, Ungvár (a külön nem jelölt képek forrása: KolodkoArt Facebook-oldal)
„Ezeket a műveimet aztán valaki elnevezte »gerillaszobroknak«. Hát jó, hívják így őket – én »csak« a művészi szabadságot és függetlenséget kerestem velük. Meg persze örömöt akartam okozni azoknak az embereknek, akik mondjuk Liszt Ferenc, Csontváry Kosztka Tivadar vagy épp a világhírű magyar szabadulóművész, Houdini apró szobrával találkoznak”, állítja.
Kolodko leszögezi, hogy a miniszobrait is „komoly” szobroknak tartja, és nem hiszi, hogy bármi lényeges különbség lenne a kicsik és a nagyok között – talán csak annyi, hogy a kis szobrok megvalósítását maga is tudta finanszírozni.
A Szomorú tank, szemközt az Országházzal
Arra a kérdésre, hogy mi alapján válogatja ki a karaktereit, akikről/amelyekről szobrot készít, egy példával válaszol: „Láttam egy képet, amin 1956-ban egy orosz tank állt szemben a Parlamenttel, a budai oldalon. Épp ezen a helyen volt a világháborúban felrobbantott első, ideiglenes Duna-híd. Úgy éreztem, hogy ezt a helyet valamiképpen meg kellene jelölni, valahogy emlékeztetni kellene arra, hogy milyen szörnyű a háború, amikor hidakat robbantanak fel, milyen borzasztó az, amikor orosz tankok elözönlenek egy békés várost, hogy mennyire kell szégyellni magukat azoknak, akik ilyen tettekért felelősek. Ezért készítettem oda egy kis tankot, aminek lehorgad az ágyúcsöve, mert ő is szégyelli azt, amit vele tesznek az emberek ellen.”
Kolodko úgy véli, ez a szobor nem lenne „komolyabb” attól, ha nagyobb méretben készítette volna el:
„Nagyon leegyszerűsítve azt tudom mondani, hogy nem a méret a lényeg, hanem a forma és a tartalom.”
Mint mondja, leginkább olyanokról szeret szobrot készíteni, akik valamiért kevés vagy a szükségesnél kevesebb figyelmet kapnak, mint mondjuk Kárpátalján Liszt Ferenc (a zeneszerzőnek ugyanis Ungváron is emléket állított), Arany János, vagy éppen Andy Warhol, akinek onnan származik a családja, esetleg Herzl Tivadar, akinek korábban nem volt szobra Budapesten, hát készített egyet, és gerillaszoborként elhelyezte a szülőháza elé.
Andy Warhol, a talán legismertebb ruszin a legendás konzervdobozon
A „kevésbé magasztos” témák, például a mesefigurák sokat segítenek neki, mert az emberek közel érzik magukhoz őket.
„Ezek a szobrok az utcai járókelőkhöz szólnak, azokhoz, akik – mondjuk úgy – nem járnak naponta kortárs művészeti galériákba. Itt mégis 21. századi, kortárs alkotásokkal alakítanak ki valamiféle kapcsolatot, ugyanis igyekszem ízig-vérig mai, modern alkotásokat létrehozni”
– fogalmaz. A kis méretnek azonban van egy kétségtelen hátránya. Közvetlenül az interjúnk elkészülte előtt próbálták ellopni Breki, a béka szobrát, azt megelőzően pedig egy rajongó, aki nem bírta nélkülözni a lekonyult csövű harckocsi látványát, a Szomorú tankot feszegette ki a helyéről – és ezek csak a legfrissebb esetek. Magyarán: a miniszobrokat nem olyan nehéz „zsebre tenni”, és ezzel a művész is tisztában van, dokumentálja is a kísérleteket hivatalos Facebook-oldalán. Ha elviszik a szobrokat, pótolja őket.
A Főkukac kötött sapkában
„Szerencse, hogy a bronzszobrokhoz az öntőminta megvan, így legalább nem kell teljesen elölről kezdeni a munkát. Nem szeretném elkiabálni, de Budapesten még egész jó a helyzet, csak néhányat kellett pótolni. Persze ehhez talán az is hozzájárul, hogy az évek során sikerült kialakítanom olyan megoldásokat, amik elég nehézzé teszik a tolvajok dolgát. De legalább dolgozzanak meg érte” – fejtegeti kesernyés humorral.
„A legnagyobb védelmet azonban az jelenti, hogy a városlakók közül sokan megszerették a szobrokat, figyelnek és vigyáznak rájuk. Ez néha szinte megható: a Főkukacra télen apró kis kötött sapkát is adtak, hogy meg ne fázzon, Mekk Mesternek karácsonykor pici feldíszített fenyőfát tett valaki a kezébe, a Zöld Béka pedig piros-fehér csíkos sálat kapott a hideg ellen”
– teszi hozzá.
Egy másik mesehős: Mekk Elek
Ott motoszkál bennem a kisördög: vajon gondolt-e arra a mester, hogy Kárpátalja és Budapest után esetleg Erdélyben is felbukkanjon valamikor egy-két gerillaszobor? És ha igen, hol találná meg a helyszínt, ahol fognák is az üzenetet? És milyen figura tudna hordozni olyan egyezményes kódot, amely akár nemzeti, nyelvi hovatartozástól függetlenül is megfejthető lenne nálunk?
„Erdélyben csodálatos helyek vannak. Én is azt gondolom, hogy – sok más dolog mellett – lenne ott helye néhány izgalmas, modern 21. századi gerillaszobornak is, hiszen bőven van minek és kinek szerethető emléket állítani”
– válaszolja sejtelmesen a felvetésre. Nem akarunk ötleteket adni figurákra és helyekre, de: alig várjuk.
Napóleon a villával, alkotó a művével
Az egységek birtokba vették a műveleti területet azzal a nyilvánvaló szándékkal, hogy elvégezzék azt, amivel megbízták őket. Ez végső soron örvendetes.
Szereti a kémfilmeket? Legyen kém… Nem, sajnos ez nem egy rossz komédia – ez a valóság…
Ha az ember előtt megnyílnak a dobrudzsai népek kapui, és jól figyel, láthatja: ha az a nép maroknyi, akkor jól elfér a nemzetállam tenyerén.
Moharos Attila az egykor szolgaként, most pásztorként élő Fülöp Levente életútjáról készített dokumentumfilmet.
Ma sem tudnánk biztosan megmondani, mit kellett volna jobban csinálni ahhoz, hogy a dolgok másképp történjenek – állítja monstre-interjúnkban B. Szabó János, a Magyarságkutató Intézet Történeti Kutatóközpontjának igazgatója.
Klaus Iohannis elnöknek a bukaresti Primăverii negyedben található Vila Lac 3 (Tóparti Villa 3) nevű hivatalos rezidenciáján is van egy háromlyukú minigolfpályája, nem csak a Fekete-tenger partján fekvő Neptun üdülőhelyen található nyári rezidenciáján.
Eközben Besztercén gázszivárgás miatt meghalt egy család összes tagja. Ha elfelejtette befizetni az útadót, nemsokára megszabadulhat az automatikus pénzbírságtól.
Több házkutatást is tartott Gyergyószentmiklós térségében a Szervezett Bűnözés és Terrorizmus Elleni Ügyészség (DIICOT) kábítószer birtoklás és -kereskedelem megalapozott gyanújával. Két fiatalt őrizetbe vettek.
Figyelmeztetést bocsátott ki az Egyesült Államok bukaresti nagykövetsége pénteken este, amelynek értelmében templomot, mecsetet, zsinagógát érhet támadás Romániában.
Furcsa esetnek volt tanúja szerda este a SMURD rohammentőszolgálat elsősegélynyújtó dédai csapata, ugyanis egy férfi alhasi fájásokra panaszkodva kihívta őket, majd kiugrott a mentőautóból miközben a kórházba szállították őt.
Valamit nagyon jól csinálnak a székelyföldi kisvárosban, ahol nemcsak a zenei szcéna, a sportélet is reneszánszát éli. Kercsó Zoltánnal, a Gyergyószentmiklósi ISK-VSK edzőjével beszélgettünk.
Valamit nagyon jól csinálnak a székelyföldi kisvárosban, ahol nemcsak a zenei szcéna, a sportélet is reneszánszát éli. Kercsó Zoltánnal, a Gyergyószentmiklósi ISK-VSK edzőjével beszélgettünk.
Elmerültünk egy hétre Monopoli, Polignano a Mare, Ostuni mediterrán világában.
Elmerültünk egy hétre Monopoli, Polignano a Mare, Ostuni mediterrán világában.
Miskolc és Eger nagyon közel fekszik egymáshoz, a hegyvidék két oldalán Borsodot és Hevest a sziklás, ormos hegyoldalak kötik össze. Így a Bükk vidéke – illetve Egertől nyugatra a Mátra is – a várak és várromok birodalma.
Miskolc és Eger nagyon közel fekszik egymáshoz, a hegyvidék két oldalán Borsodot és Hevest a sziklás, ormos hegyoldalak kötik össze. Így a Bükk vidéke – illetve Egertől nyugatra a Mátra is – a várak és várromok birodalma.
Erdélyiek menni Borsod! Az észak-magyarországi térség lehet, hogy kissé ismeretlen számunkra, ám annál izgalmasabb, és a hőség ellenére is sikerült tartalmasan kikapcsolódni Miskolcon és környékén.
Erdélyiek menni Borsod! Az észak-magyarországi térség lehet, hogy kissé ismeretlen számunkra, ám annál izgalmasabb, és a hőség ellenére is sikerült tartalmasan kikapcsolódni Miskolcon és környékén.
Kolozsváron van egy jazzfeszt, ami kezd felnőni. Modhatnánk: igen, mert sznob műfaj, mondják az antisznobok. Igen, mert nem éri meg a befektetés, mondják az ipari fesztiválmenedzserek. Biztos igaz.
Kolozsváron van egy jazzfeszt, ami kezd felnőni. Modhatnánk: igen, mert sznob műfaj, mondják az antisznobok. Igen, mert nem éri meg a befektetés, mondják az ipari fesztiválmenedzserek. Biztos igaz.
A magyar főváros ad otthont a világ ötödik legnagyobb sporteseményének, a 45. Sakkolimpiának. A férfi versenyben 197 csapat, a női versenyben 184 válogatott indul.
A magyar főváros ad otthont a világ ötödik legnagyobb sporteseményének, a 45. Sakkolimpiának. A férfi versenyben 197 csapat, a női versenyben 184 válogatott indul.
Az MCC kitalálta az évszázad kérdését, a meghívottak nem tudtak rá válaszolni, mert nem valami kedvencszavazásról volt szó, hanem a Kolozsvári Magyar Napok egyik értelmes pódiumbeszélgetés-kísérletéről.
Az MCC kitalálta az évszázad kérdését, a meghívottak nem tudtak rá válaszolni, mert nem valami kedvencszavazásról volt szó, hanem a Kolozsvári Magyar Napok egyik értelmes pódiumbeszélgetés-kísérletéről.
Írónők beszélgettek az írónők helyzetéről Kolozsváron.
Írónők beszélgettek az írónők helyzetéről Kolozsváron.
Az egészségügyi rendszer legfontosabb problémái az alulfinanszírozottság, az orvosi és az egészségügyi személyzet hiánya, valamint az elavult infrastruktúra – mondja Székelyudvarhelyi Városi Kórház orvosigazgatója.
Az egészségügyi rendszer legfontosabb problémái az alulfinanszírozottság, az orvosi és az egészségügyi személyzet hiánya, valamint az elavult infrastruktúra – mondja Székelyudvarhelyi Városi Kórház orvosigazgatója.
Gondolatok a kézműves vásárok kínálatáról, kreativitásról. Mire érdemes figyelni, ha válogatunk a standok kínálatából? Érdekel-e egyáltalán minket, hogy ki miből és hogyan dolgozik?
Gondolatok a kézműves vásárok kínálatáról, kreativitásról. Mire érdemes figyelni, ha válogatunk a standok kínálatából? Érdekel-e egyáltalán minket, hogy ki miből és hogyan dolgozik?
Az egységek birtokba vették a műveleti területet azzal a nyilvánvaló szándékkal, hogy elvégezzék azt, amivel megbízták őket. Ez végső soron örvendetes.
Szereti a kémfilmeket? Legyen kém… Nem, sajnos ez nem egy rossz komédia – ez a valóság…
Ha az ember előtt megnyílnak a dobrudzsai népek kapui, és jól figyel, láthatja: ha az a nép maroknyi, akkor jól elfér a nemzetállam tenyerén.
Moharos Attila az egykor szolgaként, most pásztorként élő Fülöp Levente életútjáról készített dokumentumfilmet.