// 2024. november 6., szerda // Lénárd
Verses számvetés

Fel lehet-e rajzolni egy életet a térképre? Naná, mondta Nonó – így született meg a Pulzus

// HIRDETÉS

László Noémi új könyvének kolozsvári bemutatóján jártunk.

Hogy milyen az igazi vers? Rövid.

Ez persze nem egészen pontos definíció, hiszen láttunk mi már egészen szar rövid verseket is (a haikukról nem is beszélve!), de László Noémi (a továbbiakban: Nonó) szerint a hosszú vers nem is annyira vers. Az igazi vers szerinte rövid, könnyen megjegyezhető, intenzív élményt ad át, és az sem baj, ha nem értjük, hiszen az igazi vers eleve olyasmiről beszél, ami mondhatatlan, nincsenek rá szavak. Az igazi vers benyúl a nyelv hézagaiba.

Az igazi vers – így Nonó – drágakő: „ha az olvasás napja rásüt”, kiragyog belőle… a valami.

Az igazi vers mágia. És rövid.

Ezzel szemben Nonó legújabb, Pulzus című verseskötete – amint az a kolozsvári könyvbemutatón kiderült – hosszabb verseket tartalmaz. És ez azért van, mert éppen történik valami. Mégpedig az, hogy Nonó már egy jó ideje a próza felé kacsintgat, sőt saját bevallása szerint egész életében a próza felé kacsintgatott, ám mindeközben verseket írt.

A szerzővel Péter Blanka és Nagy Zalán beszélgetett népes közönség előtt

A Pulzus darabjait is úgy határozta meg, hogy azok vers és próza határán vannak valahol, és bár van bennük ritmus és rím, mégis szabadversszerű irodalmi képződmények.

„Ez a verseskötet valamiféle költői válság lezárása, talán egy utolsó buggyanás a vers világában” – mondja a szerző, akinek Vida Gábor (író, a Látó Folyóirat főszerkesztője – a szerk.) azt hajtogatta sokáig, hogy a költő maradjon a kaptafánál (a kaptafa ebben az esetben „vers” értelemben használatos, de hogy rövid-e vagy hosszú, azt csak Vida Gábor tudhatja). Mégis: amikor a Látó egyik új szerkesztője, Fischer Botond esszét kért tőle (Nonótól), „annyira egyben kijött” az Apám című opus, és „annyira igazi lett”, hogy még Vida Gábor is azt mondta neki:

„Nonó, légy szíves, írj prózát!”

Így aztán nagyon könnyen elképzelhető, hogy Nonó következő könyvében már lapszéltől lapszélig fognak érni a sorok. És akkor most visszakanyarodunk a Pulzushoz, amely a kötet fülszövege szerint „a költő eddigi életművének számvetése”. Ami tkp. nem pontos, mert nem az eddigi életmű, hanem

az eddigi élet számvetéséről van inkább szó:

a költő végigveszi azokat az erdélyi városokat (Kolozsvár, Segesvár, Nagyszeben, Marosvásárhely stb.), budapesti helyszíneket, végül világvárosokat (Oxford, Róma, London, Berlin, Sanghaj stb.), ahol eddig megfordult, és egyfajta személyes városképeket fest, miközben a saját élettapasztalat, a megélt dolgok, Nonó saját élményei, emlékei lakják be ezeket a helyszíneket, valóban egyfajta számadást felmutatva (már amennyiben a számadást fel lehet mutatni – a szerk.).

Nonó utazás közben hányódni szeret.

Nem kedveli a vezetett városnézést, a programszerű turizmust, egy-egy új helyen csak elindul tetszőlegesen, „kihívja a várost”, és lehet, hogy így lemarad az útikalauzok által javasolt kultúrkincsekről, viszont felfedezi a saját kincseit. Ezek a saját kincsek vonulnak fel a megidézett helyek kapcsán a kötetben, miközben a szerző nem is feltétlenül a helyekről ír, hanem, mint mindig, saját magáról – folyton „meghekkelik az emlékei” –, „szinte a születéstől egészen az elképzelt szép és könnyű halálig”.

A hányódásnak – amint az egyik beszélgetőtárs, Péter Blanka megjegyzi – egyébként rengeteg szinonimája felbukkan a versekben – mintha ez lenne az életnek is egyfajta szinonimája, tennénk hozzá szerénytelenül.

A kötet darabjai, bár nem rövid versek, mégis fontosak a szerzőnek: Nonó bevallása szerint a Pulzus „kiütötte a nyeregből” a korábbi kedvenc saját könyvet, a Földet is.

Az írás lényege pedig szerinte az, hogy „bemutassuk azt a bugyrot, amit megjártunk, azt a poklot, amit megéltünk, annak érdekében, hogy másoknak ez már ismerős legyen”,

így a mű maga „egyfajta tapasztalatátadás, sőt tanítás is lehet”.

Hogy milyen az igazi vers? Őszinte. És ha az, akkor lényegében az is mindegy, hogy rövid-e vagy hosszú.

Aki pedig szeret a kanapén ülve utazgatni, az vegye kézbe a Pulzus című kötetet, és járjon be egy személyes világot László Noémivel Kolozsvártól Sanghajig.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Ha eddig nem jött össze, most már holtbiztos, hogy újjászületik Románia!

Szántai János

A szavazópolgárok álmai meghallgatásra leltek… és azonnal beindultak a szülési fájdalmak. Itt is az új baba (értsd, országprojekt): szép és jó és kedves…, hiszen még nem lehet számonkérni.

Mostantól jobb! Mostantól kényelmesebb! – tizenegyedik erdélyi történet a jövőből

Fall Sándor

A Gyilkos-tó környékén nem volt gravifoci a kollégákkal, meg bioszkenneres testzsír-optimalizáló mélykozmetikai kezelés, mint Kolozsváron.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Harmincöt év után is nagyot üt a ’89-es forradalom a filmvásznon

Pattanásig feszülő idegek a forradalom előestéjén: Bogdan Mureșanu első, remek nagyjátékfilmje igazi közönségkedvenc.

 

„Nem volt olyan forgatókönyv, amivel megnyerhettük volna a mohácsi csatát”

Ma sem tudnánk biztosan megmondani, mit kellett volna jobban csinálni ahhoz, hogy a dolgok másképp történjenek – állítja monstre-interjúnkban B. Szabó János, a Magyarságkutató Intézet Történeti Kutatóközpontjának igazgatója.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A kolozsvári Fellegvár: lebegő „senkiföldje” ég és enyészet között
Főtér

A kolozsvári Fellegvár: lebegő „senkiföldje” ég és enyészet között

Időről időre bejelentik az illetékesek: na, most aztán tényleg felújítjuk a kincses város ikonikus helyszínét. Aztán eltelik pár év, a Fellegvár meg ott áll és csepeg róla az elmúlásba oltott romantika. Megnéztük, hogy néz ki ezen az őszön.

Tömeges halpusztulás miatt indult vizsgálat Hargita megyében
Krónika

Tömeges halpusztulás miatt indult vizsgálat Hargita megyében

A környezetőrség a bűnüldöző szervekhez fordul, miután halpusztulás történt a Tatros folyón, Gyimesfelsőlok egyik településén.

Potom áron lehet tömbházakhoz jutni az egykor virágzó bányászvárosokban – vasárnapi hírek 
Főtér

Potom áron lehet tömbházakhoz jutni az egykor virágzó bányászvárosokban – vasárnapi hírek 

Egy autó két sofőrje maradt jogosítvány nélkül Nagybányán. Valamint megéhezett egy házi őrizetben lévő férfi, ezért elindult élelmiszert vásárolni. Négyszer.

Reggeli dulakodás Csíkszeredában két csoport között – videóval
Székelyhon

Reggeli dulakodás Csíkszeredában két csoport között – videóval

Dulakodásra lett figyelmes egy olvasónk kedden reggel röviddel 8 óra előtt, amely Csíkszeredában, a Kossuth Lajos utcai Electrica előtt tört ki, több ember között.

Újabb gyorsforgalmi összeköttetés készül a magyar közúti hálózattal
Krónika

Újabb gyorsforgalmi összeköttetés készül a magyar közúti hálózattal

A közlekedésügyi minisztérium kibocsátotta az építési engedélyt a Szatmárnémeti–Óvári gyorsforgalmi út kivitelezéséhez. A partiumi megyeszékhely terelőútjától induló 11 kilométeres autóút újabb összeköttetést teremt majd a magyarországi úthálózattal.

Összefog a közösség a tragikus autóbalesetben elhunyt Fegyverneky-házaspár lányaiért
Székelyhon

Összefog a közösség a tragikus autóbalesetben elhunyt Fegyverneky-házaspár lányaiért

A vasárnap Gernyeszegen bekövetkezett frontális ütközés során meghalt Fegyverneky-házaspár két kiskamasz lányának szervez gyűjtést a család és a közösség. Aki segítene anyagilag, bankszámlára utalhatja a támogatást.

// még több főtér.ro
Modern szolgasorsban Székelyföldön
2024. október 03., csütörtök

Modern szolgasorsban Székelyföldön

Moharos Attila az egykor szolgaként, most pásztorként élő Fülöp Levente életútjáról készített dokumentumfilmet.

Modern szolgasorsban Székelyföldön
2024. október 03., csütörtök

Modern szolgasorsban Székelyföldön

Moharos Attila az egykor szolgaként, most pásztorként élő Fülöp Levente életútjáról készített dokumentumfilmet.

Különvélemény

Ha eddig nem jött össze, most már holtbiztos, hogy újjászületik Románia!

Szántai János

A szavazópolgárok álmai meghallgatásra leltek… és azonnal beindultak a szülési fájdalmak. Itt is az új baba (értsd, országprojekt): szép és jó és kedves…, hiszen még nem lehet számonkérni.

Mostantól jobb! Mostantól kényelmesebb! – tizenegyedik erdélyi történet a jövőből

Fall Sándor

A Gyilkos-tó környékén nem volt gravifoci a kollégákkal, meg bioszkenneres testzsír-optimalizáló mélykozmetikai kezelés, mint Kolozsváron.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Harmincöt év után is nagyot üt a ’89-es forradalom a filmvásznon

Pattanásig feszülő idegek a forradalom előestéjén: Bogdan Mureșanu első, remek nagyjátékfilmje igazi közönségkedvenc.

 

„Nem volt olyan forgatókönyv, amivel megnyerhettük volna a mohácsi csatát”

Ma sem tudnánk biztosan megmondani, mit kellett volna jobban csinálni ahhoz, hogy a dolgok másképp történjenek – állítja monstre-interjúnkban B. Szabó János, a Magyarságkutató Intézet Történeti Kutatóközpontjának igazgatója.

// HIRDETÉS