László Noémi új könyvének kolozsvári bemutatóján jártunk.
Hogy milyen az igazi vers? Rövid.
Ez persze nem egészen pontos definíció, hiszen láttunk mi már egészen szar rövid verseket is (a haikukról nem is beszélve!), de László Noémi (a továbbiakban: Nonó) szerint a hosszú vers nem is annyira vers. Az igazi vers szerinte rövid, könnyen megjegyezhető, intenzív élményt ad át, és az sem baj, ha nem értjük, hiszen az igazi vers eleve olyasmiről beszél, ami mondhatatlan, nincsenek rá szavak. Az igazi vers benyúl a nyelv hézagaiba.
Az igazi vers mágia. És rövid.
Ezzel szemben Nonó legújabb, Pulzus című verseskötete – amint az a kolozsvári könyvbemutatón kiderült – hosszabb verseket tartalmaz. És ez azért van, mert éppen történik valami. Mégpedig az, hogy Nonó már egy jó ideje a próza felé kacsintgat, sőt saját bevallása szerint egész életében a próza felé kacsintgatott, ám mindeközben verseket írt.

A szerzővel Péter Blanka és Nagy Zalán beszélgetett népes közönség előtt
A Pulzus darabjait is úgy határozta meg, hogy azok vers és próza határán vannak valahol, és bár van bennük ritmus és rím, mégis szabadversszerű irodalmi képződmények.
„Ez a verseskötet valamiféle költői válság lezárása, talán egy utolsó buggyanás a vers világában” – mondja a szerző, akinek Vida Gábor (író, a Látó Folyóirat főszerkesztője – a szerk.) azt hajtogatta sokáig, hogy a költő maradjon a kaptafánál (a kaptafa ebben az esetben „vers” értelemben használatos, de hogy rövid-e vagy hosszú, azt csak Vida Gábor tudhatja). Mégis: amikor a Látó egyik új szerkesztője, Fischer Botond esszét kért tőle (Nonótól), „annyira egyben kijött” az Apám című opus, és „annyira igazi lett”, hogy még Vida Gábor is azt mondta neki:
Így aztán nagyon könnyen elképzelhető, hogy Nonó következő könyvében már lapszéltől lapszélig fognak érni a sorok. És akkor most visszakanyarodunk a Pulzushoz, amely a kötet fülszövege szerint „a költő eddigi életművének számvetése”. Ami tkp. nem pontos, mert nem az eddigi életmű, hanem
a költő végigveszi azokat az erdélyi városokat (Kolozsvár, Segesvár, Nagyszeben, Marosvásárhely stb.), budapesti helyszíneket, végül világvárosokat (Oxford, Róma, London, Berlin, Sanghaj stb.), ahol eddig megfordult, és egyfajta személyes városképeket fest, miközben a saját élettapasztalat, a megélt dolgok, Nonó saját élményei, emlékei lakják be ezeket a helyszíneket, valóban egyfajta számadást felmutatva (már amennyiben a számadást fel lehet mutatni – a szerk.).
Nem kedveli a vezetett városnézést, a programszerű turizmust, egy-egy új helyen csak elindul tetszőlegesen, „kihívja a várost”, és lehet, hogy így lemarad az útikalauzok által javasolt kultúrkincsekről, viszont felfedezi a saját kincseit. Ezek a saját kincsek vonulnak fel a megidézett helyek kapcsán a kötetben, miközben a szerző nem is feltétlenül a helyekről ír, hanem, mint mindig, saját magáról – folyton „meghekkelik az emlékei” –, „szinte a születéstől egészen az elképzelt szép és könnyű halálig”.

A hányódásnak – amint az egyik beszélgetőtárs, Péter Blanka megjegyzi – egyébként rengeteg szinonimája felbukkan a versekben – mintha ez lenne az életnek is egyfajta szinonimája, tennénk hozzá szerénytelenül.
A kötet darabjai, bár nem rövid versek, mégis fontosak a szerzőnek: Nonó bevallása szerint a Pulzus „kiütötte a nyeregből” a korábbi kedvenc saját könyvet, a Földet is.
így a mű maga „egyfajta tapasztalatátadás, sőt tanítás is lehet”.
Hogy milyen az igazi vers? Őszinte. És ha az, akkor lényegében az is mindegy, hogy rövid-e vagy hosszú.
Aki pedig szeret a kanapén ülve utazgatni, az vegye kézbe a Pulzus című kötetet, és járjon be egy személyes világot László Noémivel Kolozsvártól Sanghajig.
Marian Godină nagyon jól tette, hogy beperelte Dan Tanasă képviselő urat. Aztán azt is nagyon jól tette, hogy újra beperelte. Reméljük, nem fog leállni…
A nagy közös célok helyére a közösségi apátia, az információs fáradás, a megélhetési gondok kerültek, és a képviselet politikai napirendje is átalakult.
Kolozsvár történelmi legközpontját szépen felújították. Viszont van az a por, az a sár a Farkas utcában, meg az, hogy a mi végeinken irtó nehéz valamit jól megcsinálni. Vagy befejezni. Jóvanazúgy! Pedig nincs.
A Csaba-mítosz végső formájának kialakulásában a tanult elit játszotta a döntő szerepet. Kolozsváron mutatták be Hermann Gusztáv Mihály történész A székely eredetmítosz című könyvét.
Az is nagy teljesítmény lesz tőle, ha végigviszi elnöki mandátumát. Az elsőt és egyetlent, mert második biztosan nem lesz, a rendszer láthatóan kezdi megunni az ilyen típusú figurákat.
Van, aki a családját, más a munkahelyét, az egészségét vagy emberi méltóságát veszítette el az alkohol és a kábítószer miatt. A Magyarózdon működő Bonus Pastor Alapítvány terápiás otthonában két évtizede próbálnak új esélyt adni a szenvedélybetegeknek.
Hogyan bírságolta 40 ezer lejre a rendőrség a trikolórt szemétszállításra használó közmunkásokat, és miért olyan fájóan groteszk ez a helyzet?
Több milliárd forintnyi készpénzt találtak a nyomozók a Seszták Miklós országgyűlési képviselő ügyében indított büntetőeljárásban. A pénzt nyolc órán át öt gépi számlálóval számolták meg.
Több mint hatmilliárd forintnak megfelelő készpénzt találtak a nyomozók a Seszták Miklós volt fejlesztési miniszter ellen folytatott büntetőeljárás során.
Farkaslakán, Csíkszentdomokoson, a Siménfalvához tartozó Rugonfalván és Csomafalván is medvét láttak szombaton – derül ki a Hargita Megyei Készenléti Felügyelőség tájékoztatásaiból.
A közösségi sport érdemi állami támogatása nemcsak egészségesebb társadalomhoz vezethetne, hanem az élsportnak is szélesebb merítési alapot biztosítana.
A közösségi sport érdemi állami támogatása nemcsak egészségesebb társadalomhoz vezethetne, hanem az élsportnak is szélesebb merítési alapot biztosítana.
A román közönségfilmgyártás fenegyerekei beváltották ígéretüket: elkészítették a posztkomcsi korszak legnézettebb román filmjének folytatását. Ezúttal a moldovai szál mellett a Z generáció manírjait belezik ki hatalmas humormachetékkel. És kéjjel.
A román közönségfilmgyártás fenegyerekei beváltották ígéretüket: elkészítették a posztkomcsi korszak legnézettebb román filmjének folytatását. Ezúttal a moldovai szál mellett a Z generáció manírjait belezik ki hatalmas humormachetékkel. És kéjjel.
Az ember vesz az ócskapiacon egy miniatűr dizájner illatot, aztán rájön, miért hiányzik ebből az országból az elegancia.
Az ember vesz az ócskapiacon egy miniatűr dizájner illatot, aztán rájön, miért hiányzik ebből az országból az elegancia.
A foglalkozása az volt, hogy másokat buktasson le, végül mégis belesétált az egyik legősibb csapdába.
A foglalkozása az volt, hogy másokat buktasson le, végül mégis belesétált az egyik legősibb csapdába.
Kolozsvár történelmi legközpontját szépen felújították. Viszont van az a por, az a sár a Farkas utcában, meg az, hogy a mi végeinken irtó nehéz valamit jól megcsinálni. Vagy befejezni. Jóvanazúgy! Pedig nincs.
Kolozsvár történelmi legközpontját szépen felújították. Viszont van az a por, az a sár a Farkas utcában, meg az, hogy a mi végeinken irtó nehéz valamit jól megcsinálni. Vagy befejezni. Jóvanazúgy! Pedig nincs.
A Csaba-mítosz végső formájának kialakulásában a tanult elit játszotta a döntő szerepet. Kolozsváron mutatták be Hermann Gusztáv Mihály történész A székely eredetmítosz című könyvét.
A Csaba-mítosz végső formájának kialakulásában a tanult elit játszotta a döntő szerepet. Kolozsváron mutatták be Hermann Gusztáv Mihály történész A székely eredetmítosz című könyvét.
A Ceaușescu-diktatúra legsötétebb időszaka, két erdélyi szász család és a tornyosuló kérdés: kivándorolni vagy vállalni az erőszakos asszimilációt a szülőföldön?
A Ceaușescu-diktatúra legsötétebb időszaka, két erdélyi szász család és a tornyosuló kérdés: kivándorolni vagy vállalni az erőszakos asszimilációt a szülőföldön?
Akárcsak a szerelemben, a hadseregben is tévhit, hogy az ellentétek vonzzák egymást. A NATO- és ENSZ-missziókat megjárt dr. Sztankai Krisztián őrnagy, egyetemi docens kolozsvári előadásán jártunk.
Akárcsak a szerelemben, a hadseregben is tévhit, hogy az ellentétek vonzzák egymást. A NATO- és ENSZ-missziókat megjárt dr. Sztankai Krisztián őrnagy, egyetemi docens kolozsvári előadásán jártunk.
A két világháború közötti erdélyi magyar eugenika védekező jellegű volt, míg a román expanzív, terjeszkedő – mondja az Oxford Brookes Egyetem professzora, akivel a Transilvania Nemzetközi Könyvfesztiválon beszélgettünk.
A két világháború közötti erdélyi magyar eugenika védekező jellegű volt, míg a román expanzív, terjeszkedő – mondja az Oxford Brookes Egyetem professzora, akivel a Transilvania Nemzetközi Könyvfesztiválon beszélgettünk.
A mi tájainkon ritkán fordul elő, hogy a kortárs vízió ne brutálisan, vagyis együgyűen tolakodjon be a (rég)múlt szövetébe. A kolozsvári Bogdánffy-ház egyike e ritka kivételeknek. És egyben a kincses város legszebb művészeti tere.
A mi tájainkon ritkán fordul elő, hogy a kortárs vízió ne brutálisan, vagyis együgyűen tolakodjon be a (rég)múlt szövetébe. A kolozsvári Bogdánffy-ház egyike e ritka kivételeknek. És egyben a kincses város legszebb művészeti tere.
Marian Godină nagyon jól tette, hogy beperelte Dan Tanasă képviselő urat. Aztán azt is nagyon jól tette, hogy újra beperelte. Reméljük, nem fog leállni…
A nagy közös célok helyére a közösségi apátia, az információs fáradás, a megélhetési gondok kerültek, és a képviselet politikai napirendje is átalakult.
Kolozsvár történelmi legközpontját szépen felújították. Viszont van az a por, az a sár a Farkas utcában, meg az, hogy a mi végeinken irtó nehéz valamit jól megcsinálni. Vagy befejezni. Jóvanazúgy! Pedig nincs.
A Csaba-mítosz végső formájának kialakulásában a tanult elit játszotta a döntő szerepet. Kolozsváron mutatták be Hermann Gusztáv Mihály történész A székely eredetmítosz című könyvét.