Erdély utolsó hagyományos mesemondói még mindig hidak lehetnek a generációk között
Az ördöngösfüzesi Hideg Anna néni képes teltházat csinálni, ahol megjelenik: meséi, tréfái, hiedelemmondái és élettörténete még mindig azt bizonyítja, hogy az embereknek szükségük van a történetekre. A 88 éves mesemondó összegyűjtött mese- és mondarepertoárja most egy kötetben jelent meg.
Jó párszor elgondolkodtam azon a közelmúltban, hogy nemzedékemnek, az ezredfordulós generációnak – de az időközben lassan felnőtt és épp felnövésben lévő Z generációnak is – vannak-e történetei. Félreértés ne essék: nyilván vannak. Ugyanakkor a történetek jelentéstartalmai között (ha kicsit visszamegyünk az időben) ott bujkálnak a közösségi, megerősítő, mindegyre felelevenített sztorik, anekdoták. Amelyek mintha kiveszni látszanának közülünk.
Szemtől-szemben már nem termelődnek új, nagy léptékű sztorik, amelyek elterjedhetnének a közvetlen régiónkban. Csak nagyritkán vannak ilyenek, és azok is főként a szubkultúrákban jönnek létre –
ehelyett viszont van egy hatalmas digitális emlékezetünk, amely a különböző „internetkorszakokat”, közösségi médiákat és felületeket (pl. YouTube) leltározza. Ez az elmúlt 15 évben kialakított egyfajta globalista emlékezetkultúrát.
Hogy egy példával éljek: emlékeznek még Jenna Marbles videósorozataira? A most 37 éves tartalomgyártó volt egy egész generáció vicces mesemondója, aki a mindennapi élet visszásságairól és zajlásáról „adta elő magát”, olyannyira, hogy szófordulatai gyakran szállóigékké váltak, és mai napig az interneten csüngő, már-nem-is-olyan-fiatalság felemlegeti egy-egy megfelelő pillanatban. Sokunknak hiányzik a médiajelenléte, és sokan úgy éreztük, mintha személyesen ismertük volna őt. Ez valóban közösségi élményeket tudott teremteni.
Csakhogy nem lokálisan. Erre még mindig az analóg formátum alkalmasabb, ha úgy tetszik, az archaikusabb megoldások: leülünk egymással szembe, egymás mellé, és hallgatjuk, amint valaki mesél. Ilyenkor meg tud szűnni az idő – mindenképp átalakul, linearitása magába fordul. Csüggünk a szavain, együtt rezdülünk nyelvbotlásaival, ismétléseivel, szófordulataival, együtt nevetünk fel a vicces fordulatokon. Azonosítjuk nyelvjárását, regionális szókincsét, alkalmazkodunk beszélt fordulataihoz – ez hozza el a lokális ízét a történeteknek.
Valami ilyesmi történt azon az estén is, amikor az ördöngösfüzesi Hideg Anna néni ellátogatott Kolozsvárra, hogy új könyvét, a Balassi kiadó gondozásában megjelent Hideg Anna meséi című gyűjteményét tágabb közönségével is megismertesse. Erre a Heltai Folkcenterben került sor január 25-én. A mesemondó asszonyt pedig Magyar Zoltán, a Néprajztudományi Intézet főmunkatársa, valamint Tekei Erika néprajzkutató kísérte el, akik a könyv létrejöttének körülményeiről beszéltek.
Hideg Anna néni, mindamellett, amit kötetének fülszövegében olvashatunk róla, tudniillik „az utolsó olyan tradicionális mesemondó, aki rendkívül gazdag népköltészeti ismeretanyagát még egy hagyományos erdélyi faluközösségben élve, organikus módon szerezte”, egy elképesztő vitalitással rendelkező, tárt karokkal fellépő 88 éves asszony.
Olyan, akinek tíz százaléknyi életörömét kellene csupán eltanulni, és meg lennénk élve.
Fennhangon énekel, tartása egyenes, a versszakokat és mesei elemeket gesztusaival kíséri. Az 1936-ban született mesemondó mindössze 3 évvel fiatalabb egykori nagyszüleimnél, akiknek hozzá hasonlóan voltak történeteik, legyenek azok a múlt rendszerről, kirándulásokról, Tordaszentlászlóról, arról, amikor sikerült kiutazniuk Magyarországra első ízben, meg arról, amikor bombázták Kolozsvárt, a kis magyar világról, a forradalomról, a szerkesztőségből, diákokról, ételekről, furcsa emberekről.
A mesélés élőszerűsége az embert átformálja, életerőssé teszi, emlékezetét frissen tartja – Hideg Anna néni pedig teljes valójában ezt testesíti meg. Nem csupán a varázsmesék, tündérmesék, mondák és hiedelmek elevenednek fel újra általa, hanem folytonosságot képeznek a velük rokonságban álló tréfás történetek, hazugságmesék, igaz történetek, helyi mondák és saját életének története is – ez utóbbi is helyet kapott a kötetben. Így Ördöngösfüzes nem csupán a néprajzi térkép egy pontja marad, hanem egy egyéniségen keresztül válik láthatóvá, megismerhetővé és megtapasztalhatóvá.
Hideg Anna csak egy képet emelt ki a könyv képmellékletéből: egy olyat, amelyen 1944-ben vagyunk a Nemes utcában, Ördöngösfüzesen,
azok között az öregek között, akiktől ő tanult meg mesélni.
Kis, mezítlábas lány, magyaros ruhában, az asszonyok körében egy román fiúcska, akit „Jánosnak hívtak". Nézzük csak:
Forrás: Hideg Anna meséi, Balassi kiadó, 2023.
Mit is mesél a képről Anna néni?
Akkor itt van Róza néni, ez egy kacagó asszony volt, nagyon kacagós, víg asszony volt! Szeretett inni is! Ez Róza néni, Réti Róza volt a neve. Akkor itt van ez egy nagynéni, Simon bácsinak volt a felesége, de a férje nincs itt. Itt van Erzsi néni. Itt van Annuska, Lakatos Annuska (szerk. megj.: a mesélő maga), mert gyerekkoromban úgy szólítottak, akkor itt van Katus, és itt van Ilona, a Láposi Ilona. Akkor itt ül a padon, aki jól lát, láthatja, a német katonának csak a feje látszik, mert a katona autó '44-ben, még mikor bent voltak, a katona autónak is az eleje látszik, itt az Ági néni udvarán. Ez az én szülőházam itt látszik, nincs. És itten van egy régi-régi nádas ház, ebbe lakott Julika néni. Ez a Julika néni, el volt törve a keze, és a keze fel van kötve, és mikor fényképeztek, félrefordult, mert szégyellte, hogy a keze fel van kötve.
És akkor itt van a világtalan nagynéném, akit a doktor író úr is ismert, és a doktor tanárnő is ismert! És akkor utána van édesanyám, ez a soványka, fehér kötényes asszony, ez az én édesanyám. Itt van Anikó néni. Ez is sok mesét mondott nekem, és mindig olyan hihetetlen dolgokat. És akkor itt van Ági néni, ennek az udvarán van a német autó. És itt van ez a fiúcska, ez román gyerek, de perfekt beszélt magyarul. Jánosnak hívták.
És akkor itt van a története az én szüleimnek, a családnak a története. Az énekemnek a története, hogy Kerek udvaromon kinőtt egy nagy eperfa, aki ismeri ezt az éneket – ezt a nagyanyám fogalmazta.”
Az MTV megszűnésével egy korszak zárult le
Sánta Miriám
MTV: élt 44 évet. Mit adott az ikonikus zenei tévécsatorna a hazai nézőknek – egy generációnak?
Szilvafák lila derengésben – huszonötödik erdélyi történet a jövőből
Fall Sándor
Akkor kezdődött, amikor 2059-ben felrobbant a vásárhelyi vegyipari platform. Egy katalizátoregység karbantartásánál berobbant egy tartálycsarnok, és onnan megmagyarázhatatlan irányba fordultak az események.
Rostás Zoltán: A lenti társadalom életrevalóbb, mint az értelmiség
Sólyom István
A román és magyar kultúra közötti hídépítés nem küldetés, hanem normális viselkedés kellene legyen – mondja a Bukaresti Egyetem nyugalmazott professzora.
Így vonatozunk Erdélyben
Sánta Miriám
Szubjektív lencse és költői merengések az elmúlt évtizedek alatt alig változó romániai vasúti viszontagságokról. Elöl ül a masiniszta, de ki igazítja ma a „gőzöst”?
A bosnyák szurkolók lecigányozták a román válogatottat, de nem véletlenül…
… jóformán neki se fogtak egy vasúti felüljárónak, máris összedőlt, elakadt a vonatközlekedés… akad olyan település Romániában, ahol folyóvíz nincs, de karácsonyi vásár naná, hogy van!
Szép summákat visznek haza a közalkalmazottak, a fizetések közel 99 százaléka meghaladja a nettó 3000 lejt
Nagyon kevés közalkalmazottnak van 3000 lej alatti nettó fizetése, a legtöbbjük jövedelme messze meghaladja a minimálbért – derül ki egy szakértői elemzésből, amelyet az Adevărul.ro portál ismertetett.
Meccs? Milyen meccs? Jaa, a magyar– ír…
Szerkesztőségünk öt tagja – focirajongó és nem focirajongó is – leírta gondolatait a mohácsi tragédiával felérő magyar–ír mérkőzés után.
Hangos zajra ébredtek Székelyföldön, olvasóink a vadászgépek zúgására panaszkodtak
A ma éjjeli drónincidensről tájékoztató cikkünk posztja alatt több olvasónk is arról számolt be, hogy hangos zajra riadt fel szerdára virradóan. „Nagyon hangos volt, éjjel 2-kor arra ébredni, hogy gépek zúgnak a fejünk fölött!”
Románia bajban: másfél hónapba telne, míg a NATO-csapatok ideérnének orosz támadás esetén
Romániának körülbelül 45 napig kellene kitartania egy Oroszországgal való nagyobb fegyveres konfliktus esetén, amíg a NATO-csapatok el nem érik a területét.
Gépjárműadó: mennyit fizetünk jövőtől?
Alig több, mint egy hónap múlva alkalmazásba lép a gépjárműadózást szabályozó új törvény. Mi változik? Milyen tényezők alapján számítják ki az új gépjárműadót, kinek kedvez az új rendszer és milyen kategóriák esetében szűnik meg az adómentesség?
Drakula bekapja… és élvezi!
A tömegkulturális vámpír erdélyi figura. És biza szomorú, hogy Erdély elfeledte e nagy szülöttjét. De nem baj, mert jött Radu Jude és megmutatta, milyen az orális szex Drakula-módra.
Drakula bekapja… és élvezi!
A tömegkulturális vámpír erdélyi figura. És biza szomorú, hogy Erdély elfeledte e nagy szülöttjét. De nem baj, mert jött Radu Jude és megmutatta, milyen az orális szex Drakula-módra.
Hihetünk-e még a szemünknek? Eligazodás egy rohamosan változó vizuális kultúrában
A mesterséges intelligencia által generált képek és videók elárasztják az internetet. Gyakorlati tippek arra, hogyan szűrjük ki ezeket.
Hihetünk-e még a szemünknek? Eligazodás egy rohamosan változó vizuális kultúrában
A mesterséges intelligencia által generált képek és videók elárasztják az internetet. Gyakorlati tippek arra, hogyan szűrjük ki ezeket.
Bertici Attila: Ahol jó emberek vannak, én ott érzem jól magam
A „legvagányabb romániai magyarnak” tartják a román követői a szatmárnémeti vlogger-kalandort, akinek az offline életére is kíváncsiak voltunk.
Bertici Attila: Ahol jó emberek vannak, én ott érzem jól magam
A „legvagányabb romániai magyarnak” tartják a román követői a szatmárnémeti vlogger-kalandort, akinek az offline életére is kíváncsiak voltunk.
Rostás Zoltán: A lenti társadalom életrevalóbb, mint az értelmiség
A román és magyar kultúra közötti hídépítés nem küldetés, hanem normális viselkedés kellene legyen – mondja a Bukaresti Egyetem nyugalmazott professzora.
Rostás Zoltán: A lenti társadalom életrevalóbb, mint az értelmiség
A román és magyar kultúra közötti hídépítés nem küldetés, hanem normális viselkedés kellene legyen – mondja a Bukaresti Egyetem nyugalmazott professzora.
Így vonatozunk Erdélyben
Szubjektív lencse és költői merengések az elmúlt évtizedek alatt alig változó romániai vasúti viszontagságokról. Elöl ül a masiniszta, de ki igazítja ma a „gőzöst”?
Így vonatozunk Erdélyben
Szubjektív lencse és költői merengések az elmúlt évtizedek alatt alig változó romániai vasúti viszontagságokról. Elöl ül a masiniszta, de ki igazítja ma a „gőzöst”?
Márton Áron, Luka László és a büntetőjog, mint az osztályharc eszköze
A székely katolikus püspök és a székely kommunista pénzügyminiszter egymástól távol álló, de koncepciós pereikben mégis összefonódó életútja.
Márton Áron, Luka László és a büntetőjog, mint az osztályharc eszköze
A székely katolikus püspök és a székely kommunista pénzügyminiszter egymástól távol álló, de koncepciós pereikben mégis összefonódó életútja.
„Két maroknyi aranyékszer hevert mellettem, fogalmam sem volt, mitévő legyek”
A történelemszeretet miatt vágott bele az amatőr fémdetektorozásba a szamosújvári asztalosmester, aki nemrég páratlan régészeti kincset talált. Kis Jánossal beszélgettünk.
„Két maroknyi aranyékszer hevert mellettem, fogalmam sem volt, mitévő legyek”
A történelemszeretet miatt vágott bele az amatőr fémdetektorozásba a szamosújvári asztalosmester, aki nemrég páratlan régészeti kincset talált. Kis Jánossal beszélgettünk.
Hét kisgyerek halt meg egy kórházban… mégis hogy lehetséges ez?
A baktériumok, vírusok, amőbák, gombák fertőznek, ez a dolguk. Az ember dolga a védekezés. Lenne. Van itt ugyanis egy másik fertőzés is: az emberi hanyagságé, korrupcióé. Ami bűn.
Hét kisgyerek halt meg egy kórházban… mégis hogy lehetséges ez?
A baktériumok, vírusok, amőbák, gombák fertőznek, ez a dolguk. Az ember dolga a védekezés. Lenne. Van itt ugyanis egy másik fertőzés is: az emberi hanyagságé, korrupcióé. Ami bűn.
Szendőfi Balázs: Erdélyben még vannak nyomai az érintetlen természetnek
Számtalan természetvédelmi témájú dokumentumfilm rendezője, írója, producere Szendőfi Balázs. Hegyizene című kétrészes alkotása az Erdélyi-szigethegységbe kalauzol el, a vidéket pedig olyan perspektívákból láthatjuk, amelyekről álmodni se mertünk volna.
Szendőfi Balázs: Erdélyben még vannak nyomai az érintetlen természetnek
Számtalan természetvédelmi témájú dokumentumfilm rendezője, írója, producere Szendőfi Balázs. Hegyizene című kétrészes alkotása az Erdélyi-szigethegységbe kalauzol el, a vidéket pedig olyan perspektívákból láthatjuk, amelyekről álmodni se mertünk volna.
A bírák és ügyészek nyugdíjreformja körüli hókuszpókuszról
A különleges nyugdíjak rendszerét megváltoztatni nem kell – félnetek jó lesz; ha mindenki egyetért – én nem – ellenzem.
A bírák és ügyészek nyugdíjreformja körüli hókuszpókuszról
A különleges nyugdíjak rendszerét megváltoztatni nem kell – félnetek jó lesz; ha mindenki egyetért – én nem – ellenzem.
Az MTV megszűnésével egy korszak zárult le
Sánta Miriám
MTV: élt 44 évet. Mit adott az ikonikus zenei tévécsatorna a hazai nézőknek – egy generációnak?
Szilvafák lila derengésben – huszonötödik erdélyi történet a jövőből
Fall Sándor
Akkor kezdődött, amikor 2059-ben felrobbant a vásárhelyi vegyipari platform. Egy katalizátoregység karbantartásánál berobbant egy tartálycsarnok, és onnan megmagyarázhatatlan irányba fordultak az események.
Rostás Zoltán: A lenti társadalom életrevalóbb, mint az értelmiség
Sólyom István
A román és magyar kultúra közötti hídépítés nem küldetés, hanem normális viselkedés kellene legyen – mondja a Bukaresti Egyetem nyugalmazott professzora.
Így vonatozunk Erdélyben
Sánta Miriám
Szubjektív lencse és költői merengések az elmúlt évtizedek alatt alig változó romániai vasúti viszontagságokról. Elöl ül a masiniszta, de ki igazítja ma a „gőzöst”?
