Erdély utolsó hagyományos mesemondói még mindig hidak lehetnek a generációk között
Az ördöngösfüzesi Hideg Anna néni képes teltházat csinálni, ahol megjelenik: meséi, tréfái, hiedelemmondái és élettörténete még mindig azt bizonyítja, hogy az embereknek szükségük van a történetekre. A 88 éves mesemondó összegyűjtött mese- és mondarepertoárja most egy kötetben jelent meg.
Jó párszor elgondolkodtam azon a közelmúltban, hogy nemzedékemnek, az ezredfordulós generációnak – de az időközben lassan felnőtt és épp felnövésben lévő Z generációnak is – vannak-e történetei. Félreértés ne essék: nyilván vannak. Ugyanakkor a történetek jelentéstartalmai között (ha kicsit visszamegyünk az időben) ott bujkálnak a közösségi, megerősítő, mindegyre felelevenített sztorik, anekdoták. Amelyek mintha kiveszni látszanának közülünk.
Szemtől-szemben már nem termelődnek új, nagy léptékű sztorik, amelyek elterjedhetnének a közvetlen régiónkban. Csak nagyritkán vannak ilyenek, és azok is főként a szubkultúrákban jönnek létre –
ehelyett viszont van egy hatalmas digitális emlékezetünk, amely a különböző „internetkorszakokat”, közösségi médiákat és felületeket (pl. YouTube) leltározza. Ez az elmúlt 15 évben kialakított egyfajta globalista emlékezetkultúrát.
Hogy egy példával éljek: emlékeznek még Jenna Marbles videósorozataira? A most 37 éves tartalomgyártó volt egy egész generáció vicces mesemondója, aki a mindennapi élet visszásságairól és zajlásáról „adta elő magát”, olyannyira, hogy szófordulatai gyakran szállóigékké váltak, és mai napig az interneten csüngő, már-nem-is-olyan-fiatalság felemlegeti egy-egy megfelelő pillanatban. Sokunknak hiányzik a médiajelenléte, és sokan úgy éreztük, mintha személyesen ismertük volna őt. Ez valóban közösségi élményeket tudott teremteni.
Csakhogy nem lokálisan. Erre még mindig az analóg formátum alkalmasabb, ha úgy tetszik, az archaikusabb megoldások: leülünk egymással szembe, egymás mellé, és hallgatjuk, amint valaki mesél. Ilyenkor meg tud szűnni az idő – mindenképp átalakul, linearitása magába fordul. Csüggünk a szavain, együtt rezdülünk nyelvbotlásaival, ismétléseivel, szófordulataival, együtt nevetünk fel a vicces fordulatokon. Azonosítjuk nyelvjárását, regionális szókincsét, alkalmazkodunk beszélt fordulataihoz – ez hozza el a lokális ízét a történeteknek.
Valami ilyesmi történt azon az estén is, amikor az ördöngösfüzesi Hideg Anna néni ellátogatott Kolozsvárra, hogy új könyvét, a Balassi kiadó gondozásában megjelent Hideg Anna meséi című gyűjteményét tágabb közönségével is megismertesse. Erre a Heltai Folkcenterben került sor január 25-én. A mesemondó asszonyt pedig Magyar Zoltán, a Néprajztudományi Intézet főmunkatársa, valamint Tekei Erika néprajzkutató kísérte el, akik a könyv létrejöttének körülményeiről beszéltek.
Hideg Anna néni, mindamellett, amit kötetének fülszövegében olvashatunk róla, tudniillik „az utolsó olyan tradicionális mesemondó, aki rendkívül gazdag népköltészeti ismeretanyagát még egy hagyományos erdélyi faluközösségben élve, organikus módon szerezte”, egy elképesztő vitalitással rendelkező, tárt karokkal fellépő 88 éves asszony.
Olyan, akinek tíz százaléknyi életörömét kellene csupán eltanulni, és meg lennénk élve.
Fennhangon énekel, tartása egyenes, a versszakokat és mesei elemeket gesztusaival kíséri. Az 1936-ban született mesemondó mindössze 3 évvel fiatalabb egykori nagyszüleimnél, akiknek hozzá hasonlóan voltak történeteik, legyenek azok a múlt rendszerről, kirándulásokról, Tordaszentlászlóról, arról, amikor sikerült kiutazniuk Magyarországra első ízben, meg arról, amikor bombázták Kolozsvárt, a kis magyar világról, a forradalomról, a szerkesztőségből, diákokról, ételekről, furcsa emberekről.
A mesélés élőszerűsége az embert átformálja, életerőssé teszi, emlékezetét frissen tartja – Hideg Anna néni pedig teljes valójában ezt testesíti meg. Nem csupán a varázsmesék, tündérmesék, mondák és hiedelmek elevenednek fel újra általa, hanem folytonosságot képeznek a velük rokonságban álló tréfás történetek, hazugságmesék, igaz történetek, helyi mondák és saját életének története is – ez utóbbi is helyet kapott a kötetben. Így Ördöngösfüzes nem csupán a néprajzi térkép egy pontja marad, hanem egy egyéniségen keresztül válik láthatóvá, megismerhetővé és megtapasztalhatóvá.
Hideg Anna csak egy képet emelt ki a könyv képmellékletéből: egy olyat, amelyen 1944-ben vagyunk a Nemes utcában, Ördöngösfüzesen,
azok között az öregek között, akiktől ő tanult meg mesélni.
Kis, mezítlábas lány, magyaros ruhában, az asszonyok körében egy román fiúcska, akit „Jánosnak hívtak". Nézzük csak:
Forrás: Hideg Anna meséi, Balassi kiadó, 2023.
Mit is mesél a képről Anna néni?
Akkor itt van Róza néni, ez egy kacagó asszony volt, nagyon kacagós, víg asszony volt! Szeretett inni is! Ez Róza néni, Réti Róza volt a neve. Akkor itt van ez egy nagynéni, Simon bácsinak volt a felesége, de a férje nincs itt. Itt van Erzsi néni. Itt van Annuska, Lakatos Annuska (szerk. megj.: a mesélő maga), mert gyerekkoromban úgy szólítottak, akkor itt van Katus, és itt van Ilona, a Láposi Ilona. Akkor itt ül a padon, aki jól lát, láthatja, a német katonának csak a feje látszik, mert a katona autó '44-ben, még mikor bent voltak, a katona autónak is az eleje látszik, itt az Ági néni udvarán. Ez az én szülőházam itt látszik, nincs. És itten van egy régi-régi nádas ház, ebbe lakott Julika néni. Ez a Julika néni, el volt törve a keze, és a keze fel van kötve, és mikor fényképeztek, félrefordult, mert szégyellte, hogy a keze fel van kötve.
És akkor itt van a világtalan nagynéném, akit a doktor író úr is ismert, és a doktor tanárnő is ismert! És akkor utána van édesanyám, ez a soványka, fehér kötényes asszony, ez az én édesanyám. Itt van Anikó néni. Ez is sok mesét mondott nekem, és mindig olyan hihetetlen dolgokat. És akkor itt van Ági néni, ennek az udvarán van a német autó. És itt van ez a fiúcska, ez román gyerek, de perfekt beszélt magyarul. Jánosnak hívták.
És akkor itt van a története az én szüleimnek, a családnak a története. Az énekemnek a története, hogy Kerek udvaromon kinőtt egy nagy eperfa, aki ismeri ezt az éneket – ezt a nagyanyám fogalmazta.”
Game over vagy új játék betöltése – van-e még biztonsági mentés a romániai klasszikus politikában?
Fall Sándor
A játék már a 2024 végi elnökválasztással véget ért, azóta a korábbi mentésből betöltött verzió fut.
„Nem alázlak meg, de ezt viszont meg kell csinálnod, fiam”
Sánta Miriám
Merengés az iskolai és otthoni felelősségvállalásról és a jelenlegi oktatási miniszterről.
Betekintés a tudománymetria működésébe – mit is akar most a Román Akadémia?
Sánta Miriám
A cikkgyárosoktól a peer review-ig elmagyarázzuk, min megy keresztül egy mai romániai kutató.
„A magunkkal folytatott belső küzdelem időnként mellékvágányokra visz”
Sólyom István
Senkinek sincs kőbe vésett szerződése a sorstól arra, hogy képes megbirkózni a szabadsággal – mondja Pálfy Zoltán történész, a BBTE adjunktusa. Nagyinterjú, I. rész.
Marius Turda: Az eugenika közvetlenül integrálódott Nagy-Románia nacionalista és biopolitikai programjába
A két világháború közötti erdélyi magyar eugenika védekező jellegű volt, míg a román expanzív, terjeszkedő – mondja az Oxford Brookes Egyetem professzora, akivel a Transilvania Nemzetközi Könyvfesztiválon beszélgettünk.
Trump újabb váratlan húzással lepte meg a világot: Putyintól kért olajtermékeket Amerika és a világpiac számára
Váratlan húzással lepte meg a világot Donald Trump amerikai elnök: bejelentette, hogy megállapodott Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, hogy Oroszország jelentős mennyiségű dízelüzemanyagot szállít országa és a világpiac számára.
Legyen Călin Georgescu az elnök, és legyen végre kormányon az AUR!
Gondolatkísérletek, amelyekből kiderül, hogy nincs is annyi félnivalónk, mint amennyire félünk.
Luxusfehérneműre és parfümökre szórták a közpénzt az Országos Meteorológiai Szolgálatnál, meg lett a következménye
Luxusfehérneműre, parfümökre, kozmetikumokra és több ezer lejes díszcserepekre költötték a közpénzt az Országos Meteorológiai Szolgálatnál. Diana Buzoianu ügyvivő környezetvédelmi miniszter lemondásra szólította fel az intézmény vezetőségét.
„Win-win játék”: soha nem szerette még ennyire Bukarest a romániai magyar színjátszást
Soha nem volt még ennyire elfogadott és kedvelt a romániai magyar színjátszás a román szakma és közönség körében, mint most – ez derül ki az ötödik BukFeszt mérlegéből.
Kiderült, mit állapított meg a rendőrség a csíkverebesi vonatbalesetről
Egy 16 és egy 17 éves fiatal vesztette életét a csütörtök délutáni csíkverebesi vonatbalesetben, mindketten Tusnád községből származtak.
Marius Turda: Az eugenika közvetlenül integrálódott Nagy-Románia nacionalista és biopolitikai programjába
A két világháború közötti erdélyi magyar eugenika védekező jellegű volt, míg a román expanzív, terjeszkedő – mondja az Oxford Brookes Egyetem professzora, akivel a Transilvania Nemzetközi Könyvfesztiválon beszélgettünk.
Marius Turda: Az eugenika közvetlenül integrálódott Nagy-Románia nacionalista és biopolitikai programjába
A két világháború közötti erdélyi magyar eugenika védekező jellegű volt, míg a román expanzív, terjeszkedő – mondja az Oxford Brookes Egyetem professzora, akivel a Transilvania Nemzetközi Könyvfesztiválon beszélgettünk.
Ahol múlt és jelen egymásba simul: a kulturális központtá változtatott Bogdánffy-ház
A mi tájainkon ritkán fordul elő, hogy a kortárs vízió ne brutálisan, vagyis együgyűen tolakodjon be a (rég)múlt szövetébe. A kolozsvári Bogdánffy-ház egyike e ritka kivételeknek. És egyben a kincses város legszebb művészeti tere.
Ahol múlt és jelen egymásba simul: a kulturális központtá változtatott Bogdánffy-ház
A mi tájainkon ritkán fordul elő, hogy a kortárs vízió ne brutálisan, vagyis együgyűen tolakodjon be a (rég)múlt szövetébe. A kolozsvári Bogdánffy-ház egyike e ritka kivételeknek. És egyben a kincses város legszebb művészeti tere.
„A történetíró feladata a források tárgyilagos felvállalása”
Egy olyan könyvet is bemutattak a Transilvania Nemzetközi Könyvfesztiválon, amely miatt Ioan-Aurel Pop történészt, akadémikust köhögőroham kerülgetheti.
„A történetíró feladata a források tárgyilagos felvállalása”
Egy olyan könyvet is bemutattak a Transilvania Nemzetközi Könyvfesztiválon, amely miatt Ioan-Aurel Pop történészt, akadémikust köhögőroham kerülgetheti.
Pálfy Zoltán: A feladatvállaló erdélyi magyar értelmiség rákfenéje a kényszeres küldetéstudat
Rengeteg kérdést eleve úgy teszünk fel, mintha kizárólag kisebbségi problémaként létezne – véli a BBTE adjunktusa, aki szerint a bicskával való verekedés a tehetetlenség jele. Nagyinterjú, II. rész.
Pálfy Zoltán: A feladatvállaló erdélyi magyar értelmiség rákfenéje a kényszeres küldetéstudat
Rengeteg kérdést eleve úgy teszünk fel, mintha kizárólag kisebbségi problémaként létezne – véli a BBTE adjunktusa, aki szerint a bicskával való verekedés a tehetetlenség jele. Nagyinterjú, II. rész.
Betekintés a tudománymetria működésébe – mit is akar most a Román Akadémia?
A cikkgyárosoktól a peer review-ig elmagyarázzuk, min megy keresztül egy mai romániai kutató.
Betekintés a tudománymetria működésébe – mit is akar most a Román Akadémia?
A cikkgyárosoktól a peer review-ig elmagyarázzuk, min megy keresztül egy mai romániai kutató.
„A magunkkal folytatott belső küzdelem időnként mellékvágányokra visz”
Senkinek sincs kőbe vésett szerződése a sorstól arra, hogy képes megbirkózni a szabadsággal – mondja Pálfy Zoltán történész, a BBTE adjunktusa. Nagyinterjú, I. rész.
„A magunkkal folytatott belső küzdelem időnként mellékvágányokra visz”
Senkinek sincs kőbe vésett szerződése a sorstól arra, hogy képes megbirkózni a szabadsággal – mondja Pálfy Zoltán történész, a BBTE adjunktusa. Nagyinterjú, I. rész.
Így csinált magából sakknagymestert egy román gyáros
Alexandru Crișan felemelkedése és bukása a sakktörténelem legkirívóbb csalása, egyben a romániai átmenet vegytiszta lenyomata.
Így csinált magából sakknagymestert egy román gyáros
Alexandru Crișan felemelkedése és bukása a sakktörténelem legkirívóbb csalása, egyben a romániai átmenet vegytiszta lenyomata.
Néhány ok, hogy miért ilyen gyatrák a legújabb romániai PISA-eredmények
Az aggodalomra igencsak okot adó 2025-ös, friss PISA-teszt eredményeinek magyarázatát több tényezőből lehet összerakni.
Néhány ok, hogy miért ilyen gyatrák a legújabb romániai PISA-eredmények
Az aggodalomra igencsak okot adó 2025-ös, friss PISA-teszt eredményeinek magyarázatát több tényezőből lehet összerakni.
A Román Kommunista Párt pretoriánusai még mindig köztünk járnak
A SPP vezetője körüli rumli arra volt jó, hogy ismét megnyugodjunk: a PCR fegyveres ökle nem veszett el, csak átalakult.
A Román Kommunista Párt pretoriánusai még mindig köztünk járnak
A SPP vezetője körüli rumli arra volt jó, hogy ismét megnyugodjunk: a PCR fegyveres ökle nem veszett el, csak átalakult.
Egy állam érettségi vizsgája, avagy a Pahonțu-dilemma
A fiatal román állam, ha tetszik, történelmi pillanat előtt áll. Szembe tud-e nézni önmagával? Fel tudja-e dolgozni rövid életének egyik legsötétebb szakaszának sötét ügyeit? Fel tud-e nőni a feladathoz?
Egy állam érettségi vizsgája, avagy a Pahonțu-dilemma
A fiatal román állam, ha tetszik, történelmi pillanat előtt áll. Szembe tud-e nézni önmagával? Fel tudja-e dolgozni rövid életének egyik legsötétebb szakaszának sötét ügyeit? Fel tud-e nőni a feladathoz?
Game over vagy új játék betöltése – van-e még biztonsági mentés a romániai klasszikus politikában?
Fall Sándor
A játék már a 2024 végi elnökválasztással véget ért, azóta a korábbi mentésből betöltött verzió fut.
„Nem alázlak meg, de ezt viszont meg kell csinálnod, fiam”
Sánta Miriám
Merengés az iskolai és otthoni felelősségvállalásról és a jelenlegi oktatási miniszterről.
Betekintés a tudománymetria működésébe – mit is akar most a Román Akadémia?
Sánta Miriám
A cikkgyárosoktól a peer review-ig elmagyarázzuk, min megy keresztül egy mai romániai kutató.
„A magunkkal folytatott belső küzdelem időnként mellékvágányokra visz”
Sólyom István
Senkinek sincs kőbe vésett szerződése a sorstól arra, hogy képes megbirkózni a szabadsággal – mondja Pálfy Zoltán történész, a BBTE adjunktusa. Nagyinterjú, I. rész.
