// 2026. május 5., kedd // Györgyi

Erdély középkori történelme sokkal izgalmasabb, mint gondolnánk

// HIRDETÉS

A régészet fejlődésével biztosnak vélt tézisek dőlnek meg, és egyre több kérdés vár szakmai magyarázatra.

Az újabb és újabb kutatásoknak köszönhetően a történelemkönyvekben rögzített múltbéli ismereteink állandóan új szempontokkal egészülnek ki – ez érvényes Erdély történelmére is. Érdemes tehát néha felfrissíteni az erről szóló tudásunkat, amire kiváló lehetőséggel szolgál az az ötrészes előadássorozat, melyet a kolozsvári Korunk Akadémia Erdély a történelemben címmel indított az Erdélyi Múzeum-Egyesület székhelyén.

 

A legelső előadó, Benkő Elek, a Magyar Tudományos Akadémia Régészeti Intézetének igazgatója, aki az Erdély a középkori Magyar Királyságban című előadásában a régészek a középkori Erdéllyel kapcsolatos kutatásainak legizgalmasabb kérdéseit vette sorra. Előadásának következtetéseit két megközelítés mentén vezette le.

 

  1. A régészet kutatásai a lehetőségeknek megfelelően arra irányulnak, hogy kik és hogyan éltek egy adott területen, milyen történések határozták meg a népesség életét. A régészet fejlődése azonban tágította a kutatási lehetőségeket. A bioarcheológia vagy a környezetrégészet már nem csak a hagyományos régészeti eszközökkel és feltárásokkal dolgozik, hanem többek között a természeti környezetből kiszűrhető információkkal.
     
  2. Az újabb kutatásoknak köszönhetően jelenleg Erdély történelmével kapcsolatosan több a kérdés, mint a válasz. Vannak pillanatok, amikor a történettudósok úgy vélik, hogy kutatásaik megkérdőjelezhetetlen tényekre épülnek, ilyen volt, amikor 1986-ban megjelent a háromkötetes Erdély története. Csakhogy az újabb és újabb felfedezések bizonytalanná tették a korábban biztosnak vélt tudást Erdély történelmével kapcsolatosan is.

 

Erdély honfoglalás előtti történelméről érdekes adalékkal szolgálnak a környezettörténeti kutatások. A természetben számos olyan lelőhely található, amely mint egy történelemkönyv, őrzi az egyes korok sajátosságait. A folyók kiszáradt mellékágai, a lápok, mocsarak, tavak üledékeinek összetételéből évezredekre visszamenő információk olvashatók ki. Erdély területén több intézménnyel közösen végeztek fúrásokat – például Homoródszentpál határában, vagy a csíksomlyói Barátok feredőjénél –, és történelmi fontosságú eredmények születtek, magyarázta a kutatásokban szerepet vállaló előadó.

 

 

Benkő Elek régész, történész (Fotók: Szabó Tünde)

 

A vizsgálatokból kiderült, hogy a római kori építmények és úthálózatok az Árpád-korig fennmaradtak, de nem bizonyítható az, hogy használatban is maradtak. A két kor éghajlata hasonló módon rendkívül aszályos volt. A vízgyűjtők elmocsarasodtak, majd újra használatba kerültek. A területeket körbevevő hosszanti sáncárkok, úgynevezett csőrsz-árkok nyomai arra utalnak, hogy ezeknek szerepük volt a korabeli földművelésben. Megállapították, hogy a honfoglalás előtti korból is vannak állatlegeltetésre utaló nyomok a Székelyföldön, ugyanakkor az is kiderült, hogy a székely tájat meghatározó fenyveserdők csak később terjedtek el.

 

A honfoglalásról (895–896) kevés történeti forrásaink vannak, de egy 862-es helyi konfliktusról szóló feljegyzés arra utal, hogy a honfoglaló törzsek érkezése előtt is éltek már magyarok a Kárpát-medencében. A kutatások jelenlegi állása szerint Anonymusnak volt igaza: a honfoglaló magyarok a Vereckei-hágón keresztül érkeztek. A 14. századi Képes Krónikában szereplő változat, miszerint a honfoglalás Erdélyen keresztül történt, és Álmos vezért itt temették el, nem bizonyítható.

 

Erdély két legfontosabb lelőhelye, ha a középkori viszonyokat szeretnénk megismerni: Kolozsvár és Gyulafehérvár.

 

Előbbi elsősorban a Felső-Tisza-vidékén található leletekkel, utóbbi pedig az Alfölddel mutat kapcsolatot. Érdekesség, hogy a vajdaság rendszerének semmilyen nyoma nincs.

 

Az előadó elmondta, hogy jövőre több intézmény részvételével átfogó kutatás kezdődik, ami minden bizonnyal sok új és zavaros kérdést fog felvetni, akárcsak korábban az alföldi temetkezési helyek arheogenetikai vizsgálatakor történt.

 

A Gyulafehérváron felszínre került leletek a Bizánccal és a Dél-Alfölddel mutatnak kapcsolatot. A jelenleg is álló gyulafehérvári székesegyház mellett tárták fel a Szent István által alapított legkorábbi templom maradványait, mely számos – egyelőre – megválaszolatlan kérdést vet fel.

 

 

A gyulafehérvári székesegyház melletti ásatás

 

A Kolozsvár mellett feltárt 10. századi temető leletei a karosi temető gazdag leletanyagához hasonlítanak. Feltűnő a fegyverek aránya, de az is érdekes, hogy hiányoznak a nyugati vagy az arab világgal való kereskedelemre utaló pénzérmék. Az előadó szerint a jelenlegi kutatások ismeretében sem cáfolni, sem megerősíteni nem lehet azt az elképzelést, hogy a római korban épült utakat a középkorban is használták, és a temető jelenléte összefüggene az utak védelmével vagy a sóbányák őrzésével.

 

Az egykori széki sóbánya melletti nádastó sós rétegeiből csupán azt sikerült mindeddig megállapítani, hogy a bányát három korszakban használták: a római korban, a 10. századtól az Árpád-kor végéig, majd a fejedelemség korában egészen a 19. századig. Olyan állati és növényi maradványokra bukkantak, melyeknek természetes élőhelye a sós tenger.

 

A széki sóbányával összefüggésbe hozható dobokai vár azért különleges a régészek számára, mert a legtöbb, általában

 

nagy kiterjedésű ispánságok ma már sűrűn beépített területek,

 

Dobokán viszont kertek találhatóak, melyeket egyszerűbb régészeti ásatásoknak alávetni. A kora Árpád-kori ispánságok különféle, a közigazgatásban fontos szerepet betöltő intézményekkel rendelkeztek, például börtönnel, királyi rezidenciával, több templommal. Ennek nyomai Dobokán is megtalálhatóak.

 

A kolozsvári helytörténetet alapjaiban rengette meg, amikor a kutatások megállapították, hogy Kolozsmonostoron nem egy templomerődítmény, hanem egy – a dobokaihoiz hasonló – ispáni vár állott. A történészek egyszerűen nem akarták elhinni, hogy Kolozsvár „bölcsője” nem az Óvárban található, ahogy sokáig gondolták. A kolozsmonostori ispánság nem kőfallal rendelkezett, hanem egy földdel feltöltött, akár 10 méter széles faszerkezettel. Valószínűleg az abaújvári földvárral mutathatott hasonlóságot – hangzott el az előadáson. 

 


A kolozsvári közönség érdeklődéssel hallgatta az izgalmas előadást

 

A kolozsmonostori ispáni központ megszűnésével kapcsolatosan több elképzelés is létezik. Egyes feltételezések szerint a 11. század második felében alapított bencés monostor és az ispánság ugyanott működött, és az utóbbi csak a 13. század folyamán költözött a mai Főtérre. Az 1943-as kutatások során gondosan lekövezett középkori piactérre bukkantak a Főtér alatt, mélyebbre ásva pedig a szemét és a csontok alatt megtalálták a római kori kövezetet is. A két réteg között azonban nem volt semmi,

 

ez pedig cáfolja a kontinuitás elméletét.

 

A Szent Mihály templom közelében végzett feltárások arra engednek következtetni, hogy legalább egy, de az is meglehet, hogy két templom romjai találhatók meg alatta, melyek közül az egyik II. András-kori háromhajós építmény lehetett. A kutatók ebből arra következtettek, hogy már az Árpád-kor végén átkerül az ispánság székhelye Kolozsmonostorról.

 

Erdély középkoráról szóló kutatások fontos fejezete a székelyek eredettörténete, ugyanakkor a németek vagy a románok érkezésével kapcsolatos kérdések is. Az tény, hogy a területhez képest kevés a 10. századi honfoglaló és sok a 11. századi lelet. Az újabb viták arról szólnak, hogy

 

volt-e nyugatiasodás, esetleg Keletről költöztek-e be a más nemzetiségek?

 

Az előadó szerint bár Erdély északi és déli részén található leletek különböznek egymástól, ami akár belső területi csoportok jelenlétére is utalhat, az tény, hogy minden régészeti ásatás a Magyar Királysághoz való kapcsolódást támasztja alá. Benkő Elek azzal zárta előadását, hogy valamennyi érintett intézmény bevonásával egy átfogó, európai szintű kutatásra van szükség a vitás kérdések megválaszolására.

 

A jelek szerint erre már nem kell sokat várni. 

// HIRDETÉS
Különvélemény

Tűnjön már el a „vörös pestis” a parlamentből! (Nem fog)

Varga László Edgár

A szociáldemokraták most épp még több pénzt húznak ki a zsebünkből, hogy megvédjék a voksaikat.

Miért nem lehet kivenni a politikából a politikát?

Sólyom István

„Hééo politikusok! Büdös ganék vagytok mind? Hééo politikusok! Loptok, csaltok, hazudtok!” (Belga)

 

// HIRDETÉS
Nagyítás

Egy bukaresti panelrengetegben a semmiből bukkant elő egy magányos járdasziget

Varga László Edgár

A történteket sem a geológusok, sem a vulkanológusok nem tudják egyelőre megmagyarázni.

Egeresi anzix: részeg sírkövek, betonnádas, legionárius mecénások

Szántai János

Ha rákérdezünk, tíz emberből kilencnek a Kék lagúna névre hallgató bányató, esetleg a Bocskai-kastélyrom jut eszébe Egeresről, ha egyáltalán bármi. Pedig sok minden egyebet is rejt ez a helyenként bizarr bányatáj.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Megkérdezték a népet, hova utazik majálisozni, lehangoló válasz érkezett…
Főtér

Megkérdezték a népet, hova utazik majálisozni, lehangoló válasz érkezett…

… nem fogják elhinni, ki szónokolt a szenátusi pulpitus mögül… és Marcel Ciolacu előbújt egy kő alól és elmondta, amit egy igazi, felelős politikusnak el kell mondania.

AUR-os retorikával vádolja az RMDSZ volt miniszterét a szövetség frakcióvezetője
Krónika

AUR-os retorikával vádolja az RMDSZ volt miniszterét a szövetség frakcióvezetője

A román szélsőségesek által használt panelek használatát veti Novák Károly Eduárd egykori sportminiszter szemére Csoma Botond, az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője.

A román állam esete a politikai pornóval
Főtér

A román állam esete a politikai pornóval

A PSD ágyba dől az AUR-ral, csattognak a demokratikus valagok a függöny mögött. Egy PSD-s szenátornő lemond a pornófilm láttán. A főni utánaereszt egy füttyöt, közben lengeti a fütyköst. És még csak nem is sokánt.

„Akasztófán lenne a helye” – ilyen üzenetekkel fenyegették a kézdivásárhelyi diáknapok résztvevőit
Székelyhon

„Akasztófán lenne a helye” – ilyen üzenetekkel fenyegették a kézdivásárhelyi diáknapok résztvevőit

A kézdivásárhelyi fiatalok vidám, figyelemfelkeltő felvonulása néhány felnőttnél kiverte a biztosítékot, ami nyilvános fenyegetésig, lejáratási szándékig vezetett. A diáknapok szervezői mellett szülők és tanárok is kiállnak az ifjúság mellett.

Dráma a magyarfenesi gólyafészekben
Krónika

Dráma a magyarfenesi gólyafészekben

Vasárnap délután elfoglalta a magyarfenesi gólyafészket a hajlék tavalyi lakója. A Sáromberkén gyűrűzött 2031-esnek azonban pünkösdire sikerült a királysága, hazaérkezett a fészek idei ura és a tojóval együtt kemény harcok árán visszafoglalták a fészket.

A Brassó megyei katasztrófavédelem alezredese vesztette életét a Bucsecs hegységben
Székelyhon

A Brassó megyei katasztrófavédelem alezredese vesztette életét a Bucsecs hegységben

A síelő, aki szombaton életét vesztette a Bucsecs-hegység Coștilei völgyében bekövetkezett lavina miatt, a Brassó megyei katasztrófavédelmi felügyelőség (ISU) alezredese volt, és a szervezet egyik legkiválóbb hegymászója.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Tűnjön már el a „vörös pestis” a parlamentből! (Nem fog)

Varga László Edgár

A szociáldemokraták most épp még több pénzt húznak ki a zsebünkből, hogy megvédjék a voksaikat.

Miért nem lehet kivenni a politikából a politikát?

Sólyom István

„Hééo politikusok! Büdös ganék vagytok mind? Hééo politikusok! Loptok, csaltok, hazudtok!” (Belga)

 

// HIRDETÉS
Nagyítás

Egy bukaresti panelrengetegben a semmiből bukkant elő egy magányos járdasziget

Varga László Edgár

A történteket sem a geológusok, sem a vulkanológusok nem tudják egyelőre megmagyarázni.

Egeresi anzix: részeg sírkövek, betonnádas, legionárius mecénások

Szántai János

Ha rákérdezünk, tíz emberből kilencnek a Kék lagúna névre hallgató bányató, esetleg a Bocskai-kastélyrom jut eszébe Egeresről, ha egyáltalán bármi. Pedig sok minden egyebet is rejt ez a helyenként bizarr bányatáj.

// HIRDETÉS