// 2024. november 25., hétfő // Katalin
Erdély
Erdély a győztesek kezében
Miről döntött és mit ivott Churchill és Sztálin a második világháború alatt? És ki járta a magyar kanosszát Erdélyért?
A második világháború Magyarország számára szerencsétlen végkimenetele ismét zsúfolásig töltötte az EME kolozsvári székházának előadótermét. Amit ugyan átrendeztek a Korunk Akadémia szervezői, de Romsics Ignác történésznek köszönhetően még így sem fértünk be mind a százan.
Annyira népszerű az 1944–1945: 70 éve történt című sorozat, hogy ha percről percre nem is, de lassan napról napra tudjuk, hogyan történt a román kiugrás '44 augusztusában, hogyan bukta el Horthy a magyar kiugrást, vagy milyen forgatókönyveket írtak az amerikaiak és a szovjetek Kelet-Európa háború utáni rendezéséről és Erdélyről, a viszály almájáról.
Hogy az önfelmentő mítoszok, városi legendák és összeesküvés-elméletek helyett számunkra is kirajzolódjanak az Erdély 20. századi sorsát eldöntő egyéni szerepek és felelősségek.
Romsics Ignác eredetileg Jaltától Potsdamig vette volna sorra a szövetségesek tárgyalásait, de rájött, hogy az Erdélyre, Magyarországra, Kelet-Európára vonatkozó rendezési tervekért vissza kell nyúlnia legalább a világháború közepéig, ezeknek a konkretizálása pedig '46-'47-ben fejeződött be a párizsi békekonferencián.
Ezért végül Teherántól Párizsig tartott nekünk nagyon tömény történelemórát hasznos tanulságokkal:
- a birodalmi logika ideológiától függetlenül ugyanúgy működik,
- a világ sorsát nem mindig józanul döntik el,
- a nagy halak szeretik etetni a kis halakat.
Bizalmas viszonyban az alkohollal
A tárgyalások főszereplőit plasztikusan mutatta be a történész, és nem hallgatta el a pikáns részleteket sem.
Sir Winston Churchill
Nagy-Britannia miniszterelnöke előkelő angol családból származott, a századfordulón lovastisztként (huszártisztként) működött a brit birodalom különböző gyarmatain, Indiában, Dél-Afrikában. Saját bevallása szerint is itt szerette meg a whisky-t – a vörös címkés Johnny Walkert, nem az előkelőket – a malária és más trópusi betegségek elleni védekezésként, amit aztán később is alkalmazott.
Az első világháború alatt már miniszter, az Admiralitás lordja, és a két világháború között is vezető politikusa az angol parlamenti életnek. Liberálisként kezdte, de a '20-as évektől fokozatosan konzervatív beállítottságúvá vált, és azt vallotta, nem tehetjük a szegényeket gazdagabbá úgy, hogy a gazdagokat szegényebbé tesszük. És nem habozott azt mondani az általános sztrájk idején, hogy géppuskával bele kell lövetni a tüntetőkbe, mert szerinte vagy Angliát töri meg a sztrájk, vagy a tüntetéseket verik le.
Kemény volt Chamberlainnel szemben is, aki a '30-as évek közepétől a megbékélés politikáját képviselte és alkalmazta Hitlerrel szemben. Miközben Mussolinivel és a japán autoriter rendszerrel rokonszenvezett, Churchill nagyon korán felismerte a veszélyt, hogy Hitler uralma alá akarja hajtani a kontinentális Európát. Az 1938-as Müncheni egyezmény után azt mondta Chamberlain akkori miniszterelnöknek, hogy „Ön a háború és a becstelenség között választhatott. A becstelenséget választotta, és megkapta a háborút.”
1940 nyarán, amikor Németország Nagy-Britannia ellen fordul, miniszterelnök lesz, és ettől kezdve folyamatosan a háborús kitartás mellett nyilatkozik, elutasítja a különbékét.
Tipikus képein gyakran lóg szivar a szájából, V győzelmi jelet mutat, és a pohár ugyan nem látszik, de emlékiratai szerint gyakran ivott étkezés előtt, étkezés alatt és étkezés után. Környezete rosszindulatú tagjai szerint az alkoholos befolyásoltság többé vagy kevésbé, de végig látszott rajta.
Franklin D. Roosevelt
előkelő demokrata családból származott, állítása szerint egyik őse a Mayflowerrel érkezett Amerikába. Gazdag családjának köszönhetően cégpolitikai karrier előtt állt. 1905-ben házasodott meg, felesége szintén a tág Roosevelt családból származott. Csak a '60-as évek közepén vált közismertté, hogy Roosevelt 1916-tól hosszas viszonyt folytatott gyermekei nevelőnőjével, akit felesége alkalmazott.
39 éves korában deréktől lefelé megbénult, 1921-től kerekesszékbe kényszerült, de nem vonult vissza a politikától, sőt: 1933-tól kezdve négyszer választják meg elnöknek, ami egyedülálló az Egyesült Államok történetében. Ritka az a fénykép, amelyen kerekesszékben látható, legtöbbször úgy örökítik meg, hogy ne látszodjon fizikai állapota.
Környezetéből persze kiszivárgott, hogy ezeken a nemzetközi tárgyalásokon gyakran fáradékony volt, olyanokat is mondott, ami nem állt az amerikai politika érdekében, ezeket a szakértőknek kellett aztán helyesbíteniük.
Sztálin
nagyon szegény családból származik, papi szemináriumba adják, ahol kitűnik okosságával és azzal, hogy marxista szakkört szervezett. Tanárai nem vették jónéven, hogy társaival Marx és Engels szövegeit olvastatta, ezért 16 éves kora körül eltanácsolták a papi szemináriumból, és elkezdett dolgozni.
Kapcsolatba került előbb az orosz szociáldemokrata, majd a bolsevista mozgalommal, így hamar az orosz cári rendőrség látókörébe kerül. 1906-tól figyelik, egy idő után többet tartózkodik szibériai munkatáborokban, mint otthon. Már ekkor a bolsevista pár egyik vezetőjévé válik, részt vesz az 1917-es forradalomban, és egyike lesz Lenin potenciális örököseinek.
Lenin írásaiban óvta a Szovjetuniót attól, hogy Sztálin vegye át utána a hatalmat, de ő bizonyult a végén a legpotensebbnek, ellenfeleit kiirtotta, és hosszú időn át volt az ország első számú vezetője.
Romsics Ignác
A '30-as évek végén úgy látta, hogy a Szovjetnuniónak saját érdekei védelmében célszerű Németországgal paktumot kötnie és Kelet-Európát felosztani. Ez volt a Molotov-Ribbentrop-paktum, amely Finnországtól Besszarábiáig kitágította a Szovjetunió határait pár száz kilométerrel. 1939-ben Hitlerrel felosztják Kelet- és Közép-Európát, és ehhez a területi követeléséhez Sztálin a világháború végéig ragaszkodik. 1941-ben viszont felbomlik a paktum.
Churchillhez hasonlóan és Roosevelttől eltérően Sztálin is bizalmas viszonyban volt az alkohollal, és amikor 1941 júniusában Németország megtámadta a Szovjetuniót, minden leírás szerint oly mértékben bevodkázott, hogy 3-4 napig részeg volt: nem tért magához, nem mutatkozott a nyilvánosság előtt. Azután viszont, hogy talpraállt, Sztálin végig vállalta a harcot Hitler ellen bármilyen áldozat árán.
Az első találkozón
Chruchill és Roosevelt vett részt 1941. augusztusában, bár az Egyesült Államok csak decemberben lépett hadba. A politikusokat szállító hadihajók Új-Fundland partjainál találkoztak.
Az Atlanti Chartában arról állapodtak meg, hogy a háború után nagyjából milyen politikát követnek majd. Bár a Chartát senki nem írta alá, szeptemberben már csatlakoztak hozzá az európai kormányok, 1942. januárjában pedig államok szélesebb csoportja, többek között a Szovjetunió.
Kiadják az Egyesült Nemzetek Nyilatkozatát, amelyben rögzítik, hogy
- nem kötnek különbékét,
- feltétel nélküli megadást követelnek a hitleri Németországtól,
- és a háború után az Atlanti Charta elveit (önrendelkezés minden nép számára, kereskedelmi korlátok csökkentése, globális gazdasági együttműködés, agresszor államok lefegyverzése és általános lefegyverzés, stb.) követik.
A gyakorlatban persze ezeknek az elveknek az érvényesítése nagymértékben különbözött.
Casablancában
volt a következő találkozó 1943. január 14-24. között. Ezen Churchill, Roosevelt, de Gaulle és Henri Giraud tábornok vett részt, a fő célja a megoszott Franciaország egyesítése volt.
1943 nyarára, őszére nagymértékben megváltozik a hadihelyzet: Japán már 1942-ben defenzívába kerül, '43 májusára Észak-Afrikában megverik Rommelt, hadseregét Amerikába viszik, és ami a legfontosabb, hogy a keleti fronton a szovjetek is offenzívába kerülnek a '41 végéig tartó defenzíva után. A szövetségesek az összes fronton területet nyernek, és a győzelem kilátásával folytatják a harcot.
A konzervatív Churchill, a demokrata Roosevelt és a kommunista Sztálin ideológiailag teljesen más platformon állt, de a közös ellenség és a közös cél a háború végéig összetartotta őket.
Teheránban
volt az első találkozó, ahol már látható, hogy győznek, de még nem tudni, mennyire. Itt '43 november 28. és december 1. között alapelvekben állapodnak meg:
- támogatják a jugoszláv, Tito-féle baloldali partizánokat;
- nem a Balkánon szállnak partra, és nem is az olasz előrenyomulást segítik, hanem Normandiában és Dél-Franciaországban lesz a partraszállás;
- Németországot föl fogják darabolni, meg kell gyengíteni, mert nem fér a bőrében: demográfiailag is gazdaságilag akkora erőt képvisel, hogy uralni tudja Európát, ha pedig uralja Európát, akkor innen kiindulva olyan világhatalommá válik, amely az Egyesült Államok érdekeit is veszélyezteti;
- Sztálin ismét megkapja a '39-es határokat, ezért Lengyelországot eltolják nyugatra;
- nem lesznek kelet-európai konföderációk.
Annak ellenére, hogy a brit és amerikai békebizottságok egyaránt olyan konstrukciót szerettek volna kialakítani (okulva az első világháború utáni konfliktusokból), amely az itteni államok ellentéteit csökkenti, gazdasági nagypiacot hoz létre, amelyből jólét lesz, és ez építi majd a demokráciát. Vagyis a Baltikumtól az Adriáig angolszász befolyás érvényesült volna, de ezt Molotov már 1943 nyarán ellenezte.
A magyar politika ebben az időben abban bízott, hogy a balkáni partraszállással vagy az olasz előrenyomulással a szövetségesek a ljubljanai résen keresztül már a Dunántúlra érkeznek, mire a szovjet hadsereg megközelíti a Kárpátokat, és lezárják előlük az utat. Ezt Churchill támogatta, az amerikaiak viszont nem, mert emlékeztek az első világháborúra és Gallipolira, és hogy a Balkánon a partmenti hegyek miatt milyen nehéz a partraszállás.
A normandiai partraszállásról a magyar vezetés még nem tud, de a magyar hírszerzés már valószínűsíti, hogy nem szabad számítani a szövetségesek Dunántúlra érkezésére. Ennek végső konzekvenciáit viszont nem vonják le - mondta a történész.
Moszkvában
találkoznak legközelebb 1944. október 9-11. között, de már csak Sztálin és Churchill, illetve a külügyminisztereik. Ekkor már evidens, hogy a szovjet hadsereg be fog nyomulni Európába, de nem lehet tudni, hogy meddig jut el, a Dunáig, Elbáig vagy a Szajnáig.
Churchill előremenekül, és a brit kereskedelmi útvonalak számára vitális területeket próbálja biztosítani: az Adriának a Gibraltártól Szuezig tartó részét, elsősorban Görögországot, másodsorban Jugoszláviát. Ezekkel és némi whisky-vel és vodkával a fejükben írták meg a híres százalékos cetlit, amit Churchill később nyilvánosságra hoz:
- Jugoszlávia és Magyarország fölötti befolyás 50-50 százalékban oszlik meg a Szovjetunió és a nyugati szövetségesek között,
- Bulgáriában, Romániában 75%-os befolyást kapna a Szovjetunió.
A külügyminiszterek azonban ezt módosítják, és mire a tárgyaló felek elválnak egymástól, Magyarországon és Bulgáriában a szovjet befolyás terve 80 százalékra nő, Romániában 90-re.
Nem formális megállapodás volt, nem foglalták írásba, inkább gentlemen's agreement, de amit érdekes módon betartottak. Sztálin nem adott támogatást a görög kommunista partizánoknak, amikor már szinte megverték a royalistákat, hanem hagyta, hogy az angol és amerikai katonaság Görögországot benntartsa a nyugati érdekszférában.
Ugyanígy a britek sem kifogásolták azt, ami Magyarországon 1946 után történt, se a briteknek, se az amerikaiaknak nem volt ez vitális kérdés.
Ezzel a tárgyalással szinte egyidőben megérkezik Magyarországra a keleti front, Románia már augusztusban átállt, és fennállt annak a veszélye, hogy a szovjetekkel együtt hátulról kerítik be a Kárpátok vonalán kiépített Árpád védvonalat. Magyarországnak tehát lépnie kellett, Horthy Olaszországba küldött fegyverszüneti delegációt, amelyet visszaküldtek azzal, hogy Magyarország esetében a Szovjetunió az illetékes. (A szovjetekkel folytatott magyar tárgyalásokról bővebben itt írtunk.)
A kiugrás viszont nem sikerült, lényeges magyar haderő nem állt át a szovjetekhez, sőt immár a nyilas kormány alatt a magyar hadsereg tovább harcolt a szovjet hadsereg ellen.
Jaltában
találkoznak ismét a nagyhatalmak vezetői 1945. február 4-11. között. Churchill, Roosevelt és Sztálin, illetve a külügyminisztereik a Livadia palota konferenciatermében tárgyalnak tovább Európa jövőjéről.
Az a hiedelem terjedt el Jaltáról, hogy az angolszászok ott adták el Kelet-Európát a szovjeteknek. Ezzel szemben a jaltai nyilatkozatban az áll, hogy a nácizmus leverése után - az Atlanti Charta értelmében - szabad választásokat kell tartani, és minden népnek biztosítani kell, hogy demokratikus körülmények között választhassa meg a vezetőit.
Akkor is felmerült, hogy mi garantálja ezeknek az elveknek a betartását, vagy ki szankcionálja a megszegésüket. Nem szerepelt a nyilatkozatban olyan mondat, hogy ha a pontokat az egyik fél nem tartja be, akkor ez vagy az lesz a következménye. Roosevelt tanácsadói azt mondták neki, hogy ezt ugyan föl lehet vetni, de akkor soha nem lesz megállapodás.
Olyasmiről is tárgyaltak, ami végül nem került a nyilvánosság elé: megerősítik, hogy Németországot nemcsak hogy meg kell szállni, de fel kell darabolni, és jóvátétel fizetésére kell kötelezni; itt beszélnek az ENSZ-ről és a Biztonsági Tanács összetételéről is (csak a győztesek lesznek a tagjai, és minden egyes győztes vétójoggal rendelkezik).Itt konkretizálják az új szovjet-lengyel határt, hogy az keleten a Curzon-vonalat kövesse, nyugaton pedig az Odera-Neisse folyókat, és sokat vitatkoznak arról, hogy a lengyel kormány menyiben álljon a Moszkvában lévő kommunista lengyel emigránsokból, mennyiben a londoni lengyel emigráns kormányból, anélkül, hogy ebben határoztak volna.
A háború Európában 1945 májusára befejeződik, és a győztesek összeülnek
Potsdamban.
Egy kicsi kastélyban, a Cecilienhofban tárgyalt július 17-től augusztus 2-ig Churchill, Sztálin és már Truman, mert áprilisban Roosevelt meghalt. Churchill és Sztálin boldog, minden okuk megvan rá, mert nagy erőfeszítések és kitartás árán ők aratták a végső győzelmet.
A döntéseket brit részről már az akkori miniszterelnök, Clement Attlee hozza meg Trumannal és Sztálinnal:
- Németország felosztása, demokratizálása, defasizálása, hogy soha többé ne veszélyeztesse szomszédjait vagy a világbékét; kimondják, hogy Ausztria - bármennyire német - nem egyesülhet többé Németországgal;
- megerősítik szándékukat Lengyelország határainak módosításáról;
- Kelet-Poroszországot felosztják Lengyelország és a Szovjetunió között.
Felmerül Magyarország kérdése is két szempontból:
1. Eldöntik, hogy a kelet-európai (romániai, magyarországi, csehszlovákiai) német lakosságot lehetőleg nagy mértékben ki kell telepíteni.
Nem elsősorban büntetésként, hanem mert látják, hogy Németország újjáépítéséhez férfi munkaerő kell, és a német férfi munkaerő hiányzott. Részben elestek a háborúban, részben megsebesültek, és nagyon nagy mértékben hadifogságban voltak. Másrészt ezzel felszámolni vélték Hitler és a németek potenciális kelet-európai hídfőállásait. Magyarországtól 500 ezer német kitelepítését kérik, ami szinte meghaladta az ország német lakosságának számát.
2. Nem járulnak hozzá, hogy Csehszlovákia egyoldalúan kitelepítse a magyar lakosságot.
A trianoni döntést követő revizionista politikákból Csehszlovákiában azt a következtetést vonják le, hogy a multietnikus amerikai modell nem működik: a kelet-európai kisebbségeket fel lehet használni a nemzeti vagy félig nemzeti államok destabilizálására, ezért ezek akkor lesznek stabil államok, ha a nemzetiségektől megszabadulnak. Legegyszerűbben kitelepítéssel.
A csehek kérését - a teljes magyarság kitelepítését Csehszlovákiából - a szovjetek támogatják. Potsdamban viszont azt mondják ki, hogy ha ez olyan égető kérdés, akkor a csehek és a magyarok kössenek egy kétoldalú lakosságcsere-egyezményt, és a magyarországi szlovákokat is telepítsék át Csehszlovákiába. A probléma csak az volt, hogy Csehszlovákiában több magyar volt, mint ahány szlovák Magyarországon.
A lakosságcsere-egyezményt
1946 elején aláírják, elindul a szervezett lakosságcsere a két ország között, és elindul a németek kitelepítése is Magyarországról. Ez nemcsak a potsdami megállapodás egy kitétele volt, hanem voltak olyan magyar politikai erők is, amelyek ezt akarták: a Kommunista Párt, a Nemzeti Parasztpárt és részben a Kisgazdapárt is. Budapesten és vidéken is tüntettek Ki a svábokkal feliratokkal. Leginkább a Szociáldemokrata Párt helytelenítette.
Ez összekapcsolódik a csehszlovákiai magyarok szervezett kitelepítésével, akiknek jelentős részét a Németországba transzportált sváb családok helyére telepítik. (Kistelepüléseken a '80-as évek végéig nem oldódnak fel az ebből származó személyes ellentétek – tette hozzá a történész.) Akik nem számítottak háborús bűnösnek, vagy nem viseltek adminisztratív tisztséget a Horthy-rendszerben, azoknak engedélyezték, hogy elvigyék az ingóságaikat.
De voltak olyan családok, akik menekültként, egy szál csomaggal vagy minden nélkül érkeztek: kegyetlen idők voltak számukra és a kitelepített német családok számára is, értékelt a történész. Akiknél az volt az elv, hogy azokat telepítik ki, akik magukat németnek vallották, és volksbundisták voltak, de a gyakorlatban inkább azt nézték, kinek mekkora földje volt, és ha nagy, akkor is kitelepítették, ha nem volt tagja a Volskbundnak.
Csehszlovákiából körülbelül százezer fő érkezett, a Szovjetunióhoz került Kárpátaljáról tizenötezren, Erdélyből összesen mintegy százezren már 1943-tól, Délvidékről 45 ezren, Magyarország pedig 160 ezer svábot telepített ki. Ennek eredményeként a magyarországi társadalom még homogénebb lett.
Az eddigi békekonferenciákkal ellentétben
a győztes nagyhatalmak külügyminisztereire bízzák azt, hogy a háború alatti munkálatok alapján állapítsák meg a kelet-közép-európai államok határát. 1945. szeptember 20-án ül össze először a külügyminiszterek tanácsa, és megtárgyalja a magyar határokat is.
A brit és az amerikai delegáció az 1938 előtti határokat javasolja, kivéve Erdély esetében, ahol a két érintett állam megkérdezése után kellene eldönteni, hogy Erdély nagyobb része vagy egésze kerüljön Romániához. Ugyanez állt a Romániával kötött fegyverszüneti egyezményben.
Az angolszászok tehát hajlandók lettek volna tárgyalni a partiumi sávról. Molotov szerint viszont a tanács dolga, hogy megszüntesse a két bécsi döntés következményeit, és restaurálja a trianoni békeszerződésben foglalt határokat mindeféle további vizsgálódás nélkül.
Kanosszát jártak Erdélyért
Mind a két országban elterjed, hogy nagyjából mi a szövetségesek álláspontja, a magyar kormány pedig arra törekszik 1946 tavaszány és nyarán, hogy a nagyhatalmak támogatását megszerezze legalább egy jelképes terület megtartásához a '38-'41 között megszerzettek közül. Áprilisban Moszkvába utazik a magyar delegáció egy legkevesebb 11, legtöbb 22 ezer négyzetkilométeres sávért.
A szovjetek nem árulják el a magyar delegációnak, hogy korábban mit határoztak: „A Szovjetunió nem érdekelt erős Magyarország létrehozásában. [...] Az Erdéllyel kapcsolatos háromhatalmi döntést (a második bécsi döntést) felül kell vizsgálni a nemzetiségi elvnek megfelelően, de bizonyos előnnyel Románia javára.”
Nem mondják el a magyar delegációnak, hogy a külügyminiszterek tanácsában Londonban és Párizsban is az volt az álláspontjuk, hogy Erdélyt teljes egészében Romániának kell adni, és álljanak vissza a trianoni határok. Sőt elhitetik a magyar delegációval, hogy a Szovjetunió el tudná képzelni, hogy a román-magyar határ módosuljon, és azt tanácsolják, hogy menjenek Bukarestbe tárgyalni a románokkal egy mindkét fél számára elfogadható módozatról.
Sebestyén Pál, a magyar külügyminisztérium államtitkára el is utazik Bukarestbe, ahol előadja, hogy területi újjárendezés nélkül a magyar kormány a romániai magyarság problémájának megoldását nem tudja elképzelni. A román külügyminiszter azt válaszolta, „nincs felelős román államférfi, és nincs egyetlen román ember sem, aki hajlandó volna Románia nyugati határát tárgyalás vagy akár csak bizalmas megbeszélés anyagává tenni. Erdély a románság számára - mint a románság bölcsője - mindennél szentebb és becsesebb, ezért Románia a békekonferenciától nem kérhet és nem várhat mást, mint Erdély határainak a véglegesítését.”
A magyar kormány tudomásul vette, hogy nincs tovább mit tárgyalni, de nem adta föl, és elment Washingtonba. Nagy Ferenc magyar miniszterelnök, Gyöngyösi külügyminiszter és Rákosi Mátyás, a későbbi vezér Truman elnökkel is találkozik. Az amerikaiak azt mondják a magyar delegációnak, hogy elvileg támogatják a partiumi határmódosítást, de vannak sokkal fontosabb kérdések is, és a szovjetek olyan mértékben nem akarják ezt, hogy az amerikaiaknak nem nagyon éri meg ellenállni, mert a szovjetek amúgy sem fognak ehhez hozzájárulni.
A magyaroknak itt vált világossá a szovjet álláspont. Hazafele, Londonban ugyanezt elmondják nekik, vagyis 1946 nyarán a magyar kormány tisztában volt azzal, hogy mi várható a párizsi békekonferencián, amely 1946 júliusának végén kezdődik.
Párizsban
a magyar delegáció ismét területi igényt nyújt be, ezúttal jóval szerényebbet, egy összesen 4000 négyzetkilométernyi partiumi sávra, de még ebbe is beleesik Szatmárnémeti, Nagykároly, Nagyvárad, Nagyszalonta. Az amerikaiak ezt hallgatólagosan támogatják, de nyíltan nem, az ausztrálokat és a dél-afrikaiakat biztatják fel, hogy támogassák, akik tesznek is ilyen nyilatkozatot, de a szovjetek és a románok egyértelműen közlik, hogy erről sem tárgyalnak.
Sőt a magyar kormány javaslatát Székelyföld autonómiájáról is elvetik azzal, hogy fölösleges és kivitelezhetetlen, ellentétes lenne a román állam politikai struktúrájával, csak a közigazgatási fejetlenség forrása lenne. (Milyen következetes tud lenni egy külpolitikai doktrína vitális kérdésekben – jegyezte meg a történész.)
Egy helyen változik a határ, az is Magyarország rovására, a Pozsonnyal szembeni hídfőnél, ahol a csehszlovákok kérnek öt falut, és megkapnak hármat. Azóta a trianoni határok vannak érvényben.
Gyöngyösi külügyminiszter 1947. február 10-én írja alá a békeszerződést, amely azóta is érvényben van.
A háborún Nagy-Britannia nem nyert, gyarmatbirodalma összeomlik, egyszerű európai állammá válik. Az Egyesült Államok megőrzi, sőt növeli a befolyását, és növeli a Szovjetunió is. A Molotov-Ribbentrop-paktumban magának igényelt területeket itt is megszerzi, növeli a területét, pufferzónát alakít ki, és emellett egy lágyabb, szovjet befolyás alatt lévő Kelet-Európát is létrehoz, amely befolyás egészen 1989-1990-ig érvényben volt.
Javasolta-e Churchill az amerikaiaknak, hogy a nyugati szövetségesek fegyverezzék fel a német hadifoglyokat, és a Szovjetunió ellen vessék be őket? – jött az egyetlen olyan közönségkérdés, amely nem hangzott el az eddigi, 70 évvel ezelőtti eseményeket felelevenítő előadásokon.
1943-tól folyamatosan felmerültek ötletek, hogyan lehetne megakadályozni a szovjetek potenciális behatolását Európába, de ő nem tud róla, hogy Churchill javasolta volna az amerikaiaknak a német hadsereg újra felfegyverzését, bár létezett ilyen javaslat – válaszolta Romsics Ignác.
A Korunk Akadémia sorozata, a 70 éve történt ezzel ugyan véget ért, de április 17-én kezdődik a következő, a Történelem és emlékezet Gyáni Gábor történész azonos című előadásával, amit ezúttal a Kolozsvár Társaság székháza (Főtér 22 szám) fogad be ugyancsak délután öttől.
Lejegyezte és fotózta Szabó Tünde
Különvélemény
Válságkezelés a Székelykőn – tizenkettedik erdélyi történet a jövőből
Fall Sándor
„Amikor a 2040-es években a társadalom buborékosodása és a különböző világnézetű csoportok ellenségeskedése olyan mértékű lett, hogy bármikor kitörhetett egy általános polgárháború, alig pár hét alatt felállították a Szabályozást.”
Nem szól(t) ránk a házmester… avagy miért szól(t) másképp az Illés zenekar Erdélyben?
Szántai János
Elhunyt Szörényi Szabolcs, az Illés együttes és Fonográf zenekar basszusgitárosa (többek között). Ez a hír. Van, aki könnyedén tovább lapoz. Mások számára kicsit megállt az idő.
Nagyítás
A teljes elszigetelődés útját választotta a románság az 1940-1944 közötti kis magyar világban
A második bécsi döntést követően nem volt egyszerű románnak lenni Észak-Erdélyben, ahogy a dél-erdélyi magyar kisebbségi kilátások sem kecsegtettek sok jóval. Sárándi Tamás történészt kérdeztük.
Így érdekérvényesítettek ők – kijárásos magyar politizálás az államszocialista Romániában
A személyes kapcsolathálón alapuló működési logika visszatartó erővel bírt a rendszerellenes ténykedésekre, így ha áttételesen is, de kitolta a diktatórikus rendszer élettartamát – mondja Kiss Ágnes, a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet kutatója.
// ez is érdekelheti
Főtér
A koszovóiakat nem szidták a román szurkerek az UEFA szerint, de a magyarokat igen…
… a nagy manelisták sorra írják-dalolják ódáikat az államelnök-jelöltekhez… és megszűnik az Országos Drogellenes Ügynökség.
Krónika
Hatalmas meglepetés az államfőválasztáson. Călin Georgescu átvette a vezetést Marcel Ciolacuval szemben
A szavazatok több mint 90 százalékos feldolgozottsága alapján valamennyi közvélemény-kutatásra rácáfolva a függetlenként indult Călin Georgescu szerepel az első helyen 22 százalékkal a romániai államfőválasztás első fordulójában.
Főtér
Úgy tűnik, földrengéssel zárul az államelnök-választás első fordulója
És itt az első menet vége, itt vannak az első részeredmények… és úgy tűnik, valóban politikai földrengés lesz a vége.
Székelyhon
Meddig marad a korai tél? Itt a friss időjárás-előrejelzés a következő időszakra
Beköszöntött a tél csütörtökön Székelyföld-szerte, a legtöbb helyen meg is maradt a hótakaró. A kérdés most az, hogy meddig tart: várható-e újabb lehűlés, havazás.
Krónika
Zajlik az államelnök-választás
Vasárnap több mint 18 millió román állampolgárt várnak az országszerte reggel 7 órakor megnyitott közel 19 ezer szavazóhelyiségbe, hogy a 14 államelnökjelölt valamelyikére szavazzon.
Székelyhon
Ciolacu vezet – megvannak az első exit-poll eredmények
Marcel Ciolacu, a Szociáldemokrata Párt (PSD) jelöltje vezet a vasárnapi államelnök-választás első exit-poll eredményei alapján.
// még több főtér.ro
2024. november 20., szerda
Ekkora barbár kori aranyékszert még sosem látott, de most megteheti
Népvándorláskori kincskeresés a kincses város Történeti Múzeumában – bécsi, budapesti és romániai múzeumok fogtak össze, hogy először látható legyen a híres szilágysomlyói aranylelet Erdélyben. Megnéztük.
2024. november 20., szerda
Ekkora barbár kori aranyékszert még sosem látott, de most megteheti
Népvándorláskori kincskeresés a kincses város Történeti Múzeumában – bécsi, budapesti és romániai múzeumok fogtak össze, hogy először látható legyen a híres szilágysomlyói aranylelet Erdélyben. Megnéztük.
2024. november 19., kedd
Ha egy román államelnök jó, akkor Cluj-Napoca elektromos tankokkal megy Budapest ellen
Megnéztük a romániai választások előtt egy hónappal a hazai piacra dobott új román ponyvaszatírát. És a kolozsvári tankhadműveleten meg pár hasonló poénon túl azt láttuk, hogy az élet valóban jobb, mint a film.
2024. november 19., kedd
Ha egy román államelnök jó, akkor Cluj-Napoca elektromos tankokkal megy Budapest ellen
Megnéztük a romániai választások előtt egy hónappal a hazai piacra dobott új román ponyvaszatírát. És a kolozsvári tankhadműveleten meg pár hasonló poénon túl azt láttuk, hogy az élet valóban jobb, mint a film.
2024. november 18., hétfő
Felszántotta a BT Aréna színpadát DJ Bobo
Az eurodance svájci úttörője Kolozsváron zárta a 2023-ban indult turnéját. Talán maga sem gondolta, hogy ekkora sikerrel.
2024. november 18., hétfő
Felszántotta a BT Aréna színpadát DJ Bobo
Az eurodance svájci úttörője Kolozsváron zárta a 2023-ban indult turnéját. Talán maga sem gondolta, hogy ekkora sikerrel.
2024. november 15., péntek
Nyolcvan év, nyolcszáznál több könyv – Nemere István a Plútón túlra költözött
Meghalt az író, akinek a könyveit mindenki olvasta, de nem mindenki meri bevallani.
2024. november 15., péntek
Nyolcvan év, nyolcszáznál több könyv – Nemere István a Plútón túlra költözött
Meghalt az író, akinek a könyveit mindenki olvasta, de nem mindenki meri bevallani.
2024. november 13., szerda
Négyezer eurón múlott az ötéves Balog Ronaldo sakkvilágbajnokságon való részvétele
Nincs rendjén, ha a piszkos anyagiak hátráltatják egy kivételesen tehetséges gyermek kiteljesedését.
2024. november 13., szerda
Négyezer eurón múlott az ötéves Balog Ronaldo sakkvilágbajnokságon való részvétele
Nincs rendjén, ha a piszkos anyagiak hátráltatják egy kivételesen tehetséges gyermek kiteljesedését.
2024. november 12., kedd
A blues Kolozsváron is ugyanazt csinálja, mint Memphisben: istenesen odavág
Ez a muzsika úgy dobog, mint a szív, akárhol is élünk a glóbuszon: fekete is, fehér is, helyi is, univerzális is.
2024. november 12., kedd
A blues Kolozsváron is ugyanazt csinálja, mint Memphisben: istenesen odavág
Ez a muzsika úgy dobog, mint a szív, akárhol is élünk a glóbuszon: fekete is, fehér is, helyi is, univerzális is.
2024. november 08., péntek
Az erdélyi szász, aki kinyomtatta magyarul az első latin betűs román szöveget
450 éve halt meg Heltai Gáspár, az erdélyi nyomdászat úttörője, reformátor, a kora újkori magyar irodalom egyik legszínesebb alakja. A Heltai-nyomda régi könyveiből kiállítás nyílt a kolozsvári Egyetemi Könyvtárban – megnéztük, mi lapul a vitrinek mögött.
2024. november 08., péntek
Az erdélyi szász, aki kinyomtatta magyarul az első latin betűs román szöveget
450 éve halt meg Heltai Gáspár, az erdélyi nyomdászat úttörője, reformátor, a kora újkori magyar irodalom egyik legszínesebb alakja. A Heltai-nyomda régi könyveiből kiállítás nyílt a kolozsvári Egyetemi Könyvtárban – megnéztük, mi lapul a vitrinek mögött.
2024. november 06., szerda
A teljes elszigetelődés útját választotta a románság az 1940-1944 közötti kis magyar világban
A második bécsi döntést követően nem volt egyszerű románnak lenni Észak-Erdélyben, ahogy a dél-erdélyi magyar kisebbségi kilátások sem kecsegtettek sok jóval. Sárándi Tamás történészt kérdeztük.
2024. november 06., szerda
A teljes elszigetelődés útját választotta a románság az 1940-1944 közötti kis magyar világban
A második bécsi döntést követően nem volt egyszerű románnak lenni Észak-Erdélyben, ahogy a dél-erdélyi magyar kisebbségi kilátások sem kecsegtettek sok jóval. Sárándi Tamás történészt kérdeztük.
2024. október 31., csütörtök
Így érdekérvényesítettek ők – kijárásos magyar politizálás az államszocialista Romániában
A személyes kapcsolathálón alapuló működési logika visszatartó erővel bírt a rendszerellenes ténykedésekre, így ha áttételesen is, de kitolta a diktatórikus rendszer élettartamát – mondja Kiss Ágnes, a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet kutatója.
2024. október 31., csütörtök
Így érdekérvényesítettek ők – kijárásos magyar politizálás az államszocialista Romániában
A személyes kapcsolathálón alapuló működési logika visszatartó erővel bírt a rendszerellenes ténykedésekre, így ha áttételesen is, de kitolta a diktatórikus rendszer élettartamát – mondja Kiss Ágnes, a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet kutatója.
2024. október 30., szerda
A kolozsvári Fellegvár: lebegő „senkiföldje” ég és enyészet között
Időről időre bejelentik az illetékesek: na, most aztán tényleg felújítjuk a kincses város ikonikus helyszínét. Aztán eltelik pár év, a Fellegvár meg ott áll és csepeg róla az elmúlásba oltott romantika. Megnéztük, hogy néz ki ezen az őszön.
2024. október 30., szerda
A kolozsvári Fellegvár: lebegő „senkiföldje” ég és enyészet között
Időről időre bejelentik az illetékesek: na, most aztán tényleg felújítjuk a kincses város ikonikus helyszínét. Aztán eltelik pár év, a Fellegvár meg ott áll és csepeg róla az elmúlásba oltott romantika. Megnéztük, hogy néz ki ezen az őszön.
Különvélemény
Válságkezelés a Székelykőn – tizenkettedik erdélyi történet a jövőből
Fall Sándor
„Amikor a 2040-es években a társadalom buborékosodása és a különböző világnézetű csoportok ellenségeskedése olyan mértékű lett, hogy bármikor kitörhetett egy általános polgárháború, alig pár hét alatt felállították a Szabályozást.”
Nem szól(t) ránk a házmester… avagy miért szól(t) másképp az Illés zenekar Erdélyben?
Szántai János
Elhunyt Szörényi Szabolcs, az Illés együttes és Fonográf zenekar basszusgitárosa (többek között). Ez a hír. Van, aki könnyedén tovább lapoz. Mások számára kicsit megállt az idő.
Nagyítás
A teljes elszigetelődés útját választotta a románság az 1940-1944 közötti kis magyar világban
A második bécsi döntést követően nem volt egyszerű románnak lenni Észak-Erdélyben, ahogy a dél-erdélyi magyar kisebbségi kilátások sem kecsegtettek sok jóval. Sárándi Tamás történészt kérdeztük.
Így érdekérvényesítettek ők – kijárásos magyar politizálás az államszocialista Romániában
A személyes kapcsolathálón alapuló működési logika visszatartó erővel bírt a rendszerellenes ténykedésekre, így ha áttételesen is, de kitolta a diktatórikus rendszer élettartamát – mondja Kiss Ágnes, a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet kutatója.
