A bihari, nagyrészt magyarlakta településen véghezvitt mészárlás áldozatai között kisgyerekek és aggastyánok egyaránt voltak. Összeállításunk az 1944. szeptemberi tragédiáról, VIDEÓKkal.
Szomorú nap virradt a zömmel magyarok által lakott Gyantára 1944. szeptember 24-én. A második világháború vége felé járunk, a dél-bihari falu a második bécsi döntést követően – amelynek következtében Erdély északi része visszakerült Magyarországhoz – is román fennhatóság alatt maradt. És bár a lakosság mintegy egyharmada a magyarok által uralt területekre menekült, a települést mindaddig többé-kevésbé elkerülték a háborús kataklizmák.
1944 szeptemberében azonban a honvédség offenzívája nyomán Gyanta magyar kézre került – de alig egy hét után a románok kiszorították őket Arad térségéből, szeptember 24-én pedig a magyar hadsereg, néhány órai utóvédharc után, feladta Gyantát is, ahová bevonult a Leonard Mociulschi tábornok vezénylete alatt álló harmadik román hegyivadász hadosztály, és nyomában a környékbeli önkéntesekből verbuválódott zászlóalj.
Fotó: Boros Veronika
Benkő Levente történész elmondása szerint egyébként a magyar történetírás sikerként könyveli el a magyar hadvezetés által a Kárpátok déli hágói lezárását célzó, a szovjet és a román csapatok észak-erdélyi betörését késleltető hadműveletet – hiszen a magyar csapatok valóban nem szenvedtek vereséget, nem tették le a fegyvert, hanem a stratégiai ütemtervnek megfelelően szakaszról szakaszra visszavonultak –, csakhogy – mint fogalmaz –
„miként a mindenkori hadviselésben ez lenni szokott: az idegen, ellenséges csapatok bevonultával az őshonos helyi lakosság keményen megszenvedett”.
Ez jelentette ugyanis a rémálom kezdetét a gyantai magyarok számára. „A helységet birtokba vevő egyik román alakulat vezetője, bizonyos Bridea hadnagy – vagy százados – azzal vádolta a helyi magyar civil lakosságot, hogy segítették a magyar reguláris sereget, és bosszúból megtorlást rendelt el, bár a helyi román lakosság körében többen is erősítették, hogy előbbiek teljesen ártatlanok” – magyarázza Benkő, aki azt is feleleveníti, hogy a gyantai dráma előzményeként 1944. szeptember 23-án a Belényes melletti Magyarremetén és Kishalmágyon 36 magyar civilt lőttek agyon ugyancsak partizánkodás alaptalan vádjával.
„És akkor még nem szóltunk a Székelyföldön ugyanebben az időszakban lezajlott – ez esetben viszont nem a román reguláris sereg, hanem a Iuliu Maniu Önkéntes Zászlóalj által elkövetett – szárazajtai, majd csíkszentdomokosi, gyergyószentmiklósi magyarellenes vérengzésekről” – teszi hozzá.
Békebeli képeslap Gyantáról
A gyantai református egyházközség presbitériumának jegyzőkönyve, szűkszavú tényszerűséggel, így dokumentálja az eseményeket:
„Szeptember hó 24-én vasárnap a honvédcsapatok utóvédje egy századnyi erővel elhelyezkedett a község utcáin s néhány óráig fenntartotta a nyomukba törő román 3. hegyivadász hadosztályt. Délután 4 órára visszavonultak s a falura törő román hadsereg a békés lakosságon töltötte bosszúját. Legyilkoltak 41 személyt, nagyrészt egyházunk híveit, embereket megvertek, asszonyokat, lányokat megbecstelenítettek, gyújtogatták a kertek alját, féktelenül raboltak, romboltak, s a környékbeli falvak román lakosságával karöltve elvitték a lakósok ingóságait, szekereit, állatait. E napon gyújtották fel ref. egyházunk lelkészi lakását, mely 1800-ban épült, tehát 140 éven át szolgált kisebb nagyobb átalakításokkal egyházunk lelkipásztorainak otthonául. A papi lakásnak csak puszta falai roskadoznak. Elpusztult benne a lelkészi család minden ingósága. Elveszett az egyház könyv- és irattára, minden kegyszere egy darab úrasztali tányér kivételével.”
A vérengzés legfiatalabb áldozata egy kétéves kislány, a legidősebb egy 71 éves férfi volt… A mészárlásnak egyébként egy román férfi is áldozatul esett. A temető árkába összegyűjtött emberektől a kivégzőtiszt megkérdezte, van-e köztük román. Egy Togyinka Lajos (Ludovic Todinca) nevű ember jelentkezett, ő elmehetett volna, de amikor megtudta, hogy magyar feleségének és két tizenéves gyermekének maradnia kell, inkább visszaállt a kivégzendők közé, és családjával együtt vállalta a mártírhalált.
Az a bizonyos jegyzőkönyv...
A jegyzőkönyv természetesen a presbitériumi tagok teljes titoktartása mellett készülhetett el, mégpedig a vérengzést követő első presbitériumi ülésen, a falubeliek részletes beszámolója alapján. A lerombolt papi otthon lakója, Boros Ferenc lelkész ugyanis csak szeptember 29-én érkezett vissza a faluba: „szerencséje” az volt, hogy több lelkésztársával egyetemben korábban elhurcolták a kishalmágyi munkatáborba – így úszta meg a kivégzéssorozatot. Felesége és két gyermeke, Mária és Zoltán azonban a faluban tartózkodott ama bizonyos „fekete vasárnapon”, őket – nem kis bátorságról téve tanúbizonyságot – a helyi román orvos, Pop Augustin bújtatta el a kutakodó román katonák elől.
A „művészlélekként” számon tartott – verseket, novellákat író – Boros Ferenc 1933-ban került parókus lelkészként Gyantára, és nekilátott a közösségépítésnek, újrafedette, feljavíttatta a templomot, színjátszókört alapított. Az 1943-ban kényszerlakhelyre odatelepített zsidók befogadására, a velük való emberséges bánásmódra biztatta a híveit, ő maga is elszállásolt egy zsidó családot a lelkészi lakban.
A lelkész, feleségével és kislányával
Fia, Boros Zoltán, aki zenészként, televíziós szakemberként, a román tévé Magyar Adásának évtizedekig meghatározó arcaként vált közismertté, a rendszerváltás után készített dokumentumfilmet az 1944-es tragikus eseményekről, Fekete vasárnap címmel, amelyet be is mutattak az újraindult Magyar Adásban. Köteles Pál író pedig, aki családja révén érintett a tragédiában, Hotel Kárpátia című regényében dokumentumértékű hűséggel számol be a gyantai „hideg napokról”.
Felelősségre vonások, gyatrán bár, de voltak, ám – mint a történész kifejti – a Népbíróság ítéletei ideológiával erősen átitatottak voltak, úgyhogy érdemes megfelelő kritikával kezelni azokat. Az említett Bridea százados özvegye – reagálva a Boros Zoltán dokumentumfilmjében elhangzottakra – elmondta, férje hat évet ült, bár szerinte „ártatlanul”.
Nem lenne korrekt azonban, ha megfeledkeznénk arról, hogy az 1940 és '44 közti konfliktusos magyar–román viszonyt magyar részről elkövetett bűnök is terhelték. Benkő Levente szerint a gyantai események kísértetiesen hasonlítottak a négy évvel korábban a szilágysági Ippen történtekre, ahol az egyik magyar alakulat parancsnoka, bizonyos Bedő főhadnagy – hasonló ürüggyel, mint a Gyantára bevonuló román csapatok – az ippi magyarok tiltakozása ellenére teljesen értelmetlen románellenes vérfürdőt rendezett, 157 áldozattal – de említhetjük a több mint nyolcvan román áldozatot követelő ördögkúti mészárlást is. Merthogy az 1944. őszi magyarellenes atrocitások gyökerei az 1940. szeptemberi románellenes atrocitásokban is kimutathatók.
Emberek Gyantán
Ha van tanulság ezekből a tragédiákból, akkor valami olyasmi lehet, amit Benkő így fogalmaz meg:
„Az 1940 és 1944 őszi tragédiák érzésem szerint elevenen élnek a köztudatban. Egyértelmű, hogy mind a magyar, mind a román fél az övéit siratja, ez így van rendjén, ez így természetes. De érzésem szerint ez a hivatásos történetkutatás és -írás szintjén is így van, nem nagyon mutatkozik a szándék, hogy ki-ki a sajátjai által elkövetetteket mindkét fél forrásait használva feltárja. Én azt tartanám helyénvalónak – s ebben magam is érintett vagyok –, ha a román embernek volna ereje virágot vinni a magyar áldozat sírjára vagy emlékművére, s a magyarnak is a román áldozat sírjára; egyben a román történésznek volna ereje megírni a saját románjai által elkövetetteket, de a magyarnak is volna ereje ugyanezt megtenni a sajátjai esetében. Számomra nem az a kérdés, hogy ki kezdte, hanem az, hogy ki hagyja abba elsőnek.”
Szereti a kémfilmeket? Legyen kém… Nem, sajnos ez nem egy rossz komédia – ez a valóság…
„Az agrárpiacot egyetlen nagy gigacég, a Genotech uralta, csúcstechnológiával, elképzelhetetlenül nagy területeken termesztettek mindent. A szinte teljesen automatizált agrártechnikát mesterséges intelligencia irányította.”
Transylvania cat néven jegyezték be az újonnan elismert erdélyi macskafajtát az Egyesült Királyságban.
Egy harcművészetben nem az a lényeg, hogy az edzéseken szétverjük a partnerünket, hanem az, hogy egymást támogatva segítsük a kölcsönös fejlődést - mondja a Wing Tsun Transylvania kung-fu iskola vezetője.
A pantelimoni klánháború miatt pedig egy komplett hadsereget vezényeltek ki.
A nemrég szinte bezárt marosludasi cukorgyár a tulajdonosváltást követően immár napi 24 órában üzemel, hogy feldolgozza a félezer erdélyi gazdától érkező nyersanyagot. A cukorgyár 8800 hektár cukorrépaföldre kötött szerződést.
Nyugdíja nélkül maradt egy férfi, miután egy idegen megölelte az utcán. Ittas állapotban még egy rendőrnek sem sikerül mindig a két sánc között maradni az autójával.
Kedden távozott sepsiszentgyörgyi otthonából a 15 éves Keresztes Róbert-Szabolcs, aki azóta nem tért haza. kérik, hogy aki tud róla, hogy hol tartózkodhat jelezze a rendőrségen.
Az elkövetkező időszakban hat új mozdonyt szállít le romániai és magyarországi vasúttársaságoknak – jelentette be a Softronic Craiova gördülőállomány-gyártó a világ legnagyobb vasúti vásárán, az immár 14. alkalommal megszervezett Innotranson.
Hatalmas felháborodást váltott ki a zetelaki közösségben, miután kiderült, hogy a polgármesteri hivatal egyik alkalmazottja videókamerát szerelt fel a községháza egyik személyzeti vécéjében. A polgármester feljelentést tett az ügyben a rendőrségen.
Valamit nagyon jól csinálnak a székelyföldi kisvárosban, ahol nemcsak a zenei szcéna, a sportélet is reneszánszát éli. Kercsó Zoltánnal, a Gyergyószentmiklósi ISK-VSK edzőjével beszélgettünk.
Valamit nagyon jól csinálnak a székelyföldi kisvárosban, ahol nemcsak a zenei szcéna, a sportélet is reneszánszát éli. Kercsó Zoltánnal, a Gyergyószentmiklósi ISK-VSK edzőjével beszélgettünk.
Elmerültünk egy hétre Monopoli, Polignano a Mare, Ostuni mediterrán világában.
Elmerültünk egy hétre Monopoli, Polignano a Mare, Ostuni mediterrán világában.
Miskolc és Eger nagyon közel fekszik egymáshoz, a hegyvidék két oldalán Borsodot és Hevest a sziklás, ormos hegyoldalak kötik össze. Így a Bükk vidéke – illetve Egertől nyugatra a Mátra is – a várak és várromok birodalma.
Miskolc és Eger nagyon közel fekszik egymáshoz, a hegyvidék két oldalán Borsodot és Hevest a sziklás, ormos hegyoldalak kötik össze. Így a Bükk vidéke – illetve Egertől nyugatra a Mátra is – a várak és várromok birodalma.
Erdélyiek menni Borsod! Az észak-magyarországi térség lehet, hogy kissé ismeretlen számunkra, ám annál izgalmasabb, és a hőség ellenére is sikerült tartalmasan kikapcsolódni Miskolcon és környékén.
Erdélyiek menni Borsod! Az észak-magyarországi térség lehet, hogy kissé ismeretlen számunkra, ám annál izgalmasabb, és a hőség ellenére is sikerült tartalmasan kikapcsolódni Miskolcon és környékén.
Kolozsváron van egy jazzfeszt, ami kezd felnőni. Modhatnánk: igen, mert sznob műfaj, mondják az antisznobok. Igen, mert nem éri meg a befektetés, mondják az ipari fesztiválmenedzserek. Biztos igaz.
Kolozsváron van egy jazzfeszt, ami kezd felnőni. Modhatnánk: igen, mert sznob műfaj, mondják az antisznobok. Igen, mert nem éri meg a befektetés, mondják az ipari fesztiválmenedzserek. Biztos igaz.
A magyar főváros ad otthont a világ ötödik legnagyobb sporteseményének, a 45. Sakkolimpiának. A férfi versenyben 197 csapat, a női versenyben 184 válogatott indul.
A magyar főváros ad otthont a világ ötödik legnagyobb sporteseményének, a 45. Sakkolimpiának. A férfi versenyben 197 csapat, a női versenyben 184 válogatott indul.
Az MCC kitalálta az évszázad kérdését, a meghívottak nem tudtak rá válaszolni, mert nem valami kedvencszavazásról volt szó, hanem a Kolozsvári Magyar Napok egyik értelmes pódiumbeszélgetés-kísérletéről.
Az MCC kitalálta az évszázad kérdését, a meghívottak nem tudtak rá válaszolni, mert nem valami kedvencszavazásról volt szó, hanem a Kolozsvári Magyar Napok egyik értelmes pódiumbeszélgetés-kísérletéről.
Írónők beszélgettek az írónők helyzetéről Kolozsváron.
Írónők beszélgettek az írónők helyzetéről Kolozsváron.
Az egészségügyi rendszer legfontosabb problémái az alulfinanszírozottság, az orvosi és az egészségügyi személyzet hiánya, valamint az elavult infrastruktúra – mondja Székelyudvarhelyi Városi Kórház orvosigazgatója.
Az egészségügyi rendszer legfontosabb problémái az alulfinanszírozottság, az orvosi és az egészségügyi személyzet hiánya, valamint az elavult infrastruktúra – mondja Székelyudvarhelyi Városi Kórház orvosigazgatója.
Gondolatok a kézműves vásárok kínálatáról, kreativitásról. Mire érdemes figyelni, ha válogatunk a standok kínálatából? Érdekel-e egyáltalán minket, hogy ki miből és hogyan dolgozik?
Gondolatok a kézműves vásárok kínálatáról, kreativitásról. Mire érdemes figyelni, ha válogatunk a standok kínálatából? Érdekel-e egyáltalán minket, hogy ki miből és hogyan dolgozik?
Szereti a kémfilmeket? Legyen kém… Nem, sajnos ez nem egy rossz komédia – ez a valóság…
„Az agrárpiacot egyetlen nagy gigacég, a Genotech uralta, csúcstechnológiával, elképzelhetetlenül nagy területeken termesztettek mindent. A szinte teljesen automatizált agrártechnikát mesterséges intelligencia irányította.”
Transylvania cat néven jegyezték be az újonnan elismert erdélyi macskafajtát az Egyesült Királyságban.
Egy harcművészetben nem az a lényeg, hogy az edzéseken szétverjük a partnerünket, hanem az, hogy egymást támogatva segítsük a kölcsönös fejlődést - mondja a Wing Tsun Transylvania kung-fu iskola vezetője.