// 2026. november 20., péntek // Jolán

Az egymást kizáró igazságok könyve

// HIRDETÉS

Bartis Attila mélyen személyes, de nem önéletrajzi regényt írt közel másfél évtized után. A végéről, szabadságról, otthonról és feloldhatatlan konfliktusokról is beszélt Kolozsváron.

Bartis Attila nem tartja önbeteljesítő jóslatnak új regénye, A vége címét, bár elárulta, hogy a 2001-ben megjelent A nyugalom című regényének volt olyan mozzanata, ami később a saját életében is visszaköszönt. László Noémi, az E-MIL Álljunk meg egy szóra elnevezésű estsorozatának házigazdája a könyv önéletrajzi vonatkozásairól faggatta a Marosvásárhelyen született, de három évtizede Budapesten élő írót, aki viszont rögtön az elején egyértelművé tette: sem A vége, sem a korábbi munkái nem önéletrajzi jellegűek, a szó szoros értelmében.

Alighanem ez volt a sorozat leginkább „impresszionisztikus” estje, abban az értelemben, hogy Bartis nem csak azzal köti le a hallgatóságát, amit mond, hanem a teljes személyiségével: annyira híján van bármiféle harsányságnak, hogy lehetetlen nem rá figyelni.

Azt persze ő sem tagadja, hogy a regény világa és a valóság között vannak „átfedések”: művét átitatja a személyesség, olyannyira, hogy az már-már a lírához közelíti a 600 oldalas nagyregényt. Bartis többször hangsúlyozza, hogy különbséget kell tenni „leírás” (ez lenne az önéletrajz) és „megírás” (vagyis irodalmi mű) között. Ha önéletrajzot írna – amit nem szándékszik –, az így kezdődne: „Bartis Attila vagyok, 1968-ban születtem Marosvásárhelyen.”

László Noémi összeállította a Bartis-mű lírai „kivonatát”

Talán a már említett líraiságnak tudható be, hogy azt sem tudja (és akarja) megfogalmazni, miről szól a könyve: mint mondja, főként munka közben nem gondolhat erre, mert ez olyan külső elvárás lenne, amely megölné a regényt. „Kulcsokat” azért elrejtett a szövegben: A vége főhősét Szabad Andrásnak hívják és fotográfus, akárcsak a szerző – ilyen értelemben a szabadságra való törekvés hangsúlyos szerepet kap a műben.

A másik ilyen, szimbolikusan értelmezhető fogódzó a regénybeli Mélyvár település, amely kísértetiesen hasonlít az író szülővárosára, Marosvásárhelyre (de természetesen nem azonos vele). Bartis ’84-ben települt Magyarországra, és ’89 után tért vissza először – de csak látogatóba, egyfajta átutazóként. Az itthon ezért mitizálódott számára: Erdélyt és Marosvásárhelyt úgy „élte meg” az itthonlét rövid alkalmaival, ahogy emlékezetében megőrizte, de ennek a képnek egyre kevesebb köze van a valósághoz. Ez alól Gyergyószárhegy a kivétel, ahol édesapja szülőházában afféle „erdélyi főhadiszállást” alakított ki. „Most először vagyok úgy Vásárhelyen, hogy dolgom is van” – fogalmaz, arra utalva, hogy huzamosabb ideig Marosvásárhelyen tartózkodik, ahol – a színház meghívására – belekóstol a színpadi rendezésbe.

A végében hangsúlyos szerepet kap a főhős apjával való kapcsolata: Bartis elárulja, olyannyira fontos szála ez a műnek, hogy apja, Bartis Ferenc költő, író 2006-os halála után újraírta az erre vonatkozó részeket. A (regénybeli és valóságos) fiú-apa ellentétek kapcsán mondja: léteznek olyan konfliktusok az élet bármely területén (etnikai, világnézeti, magánéleti vonatkozásban egyaránt), amelyek kibékíthetetlenek és feloldhatatlanok. Vannak egymást kizáró igazságok, amelyeket nem lehet közös nevezőre hozni, mert ez ellentétes lenne az emberi természettel.

Ezt a lehetetlen állapotot kell megérteni és feldolgozni – nem is annyira racionálisan, mint inkább érzelmileg. És ha ez így van, talán rátaláltunk a Bartis-opusz újabb lehetséges értelmezésére is. 

// HIRDETÉS
Különvélemény

Igen, meg kell végre állítani a szélsőséges influenszerek közösségi médiás ámokfutását!

Varga László Edgár

Marian Godină nagyon jól tette, hogy beperelte Dan Tanasă képviselő urat. Aztán azt is nagyon jól tette, hogy újra beperelte. Reméljük, nem fog leállni…

Hová tűntek az erdélyi magyar társadalom „nagy ügyei” és van-e még esély a hosszabb távú stratégiai gondolkodásra?

Fall Sándor

A nagy közös célok helyére a közösségi apátia, az információs fáradás, a megélhetési gondok kerültek, és a képviselet politikai napirendje is átalakult.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Söprik a kolozsvári utcát, avagy a kincses város központi ékkövének kálváriája

Szántai János

Kolozsvár történelmi legközpontját szépen felújították. Viszont van az a por, az a sár a Farkas utcában, meg az, hogy a mi végeinken irtó nehéz valamit jól megcsinálni. Vagy befejezni. Jóvanazúgy! Pedig nincs.

Miért emlegetik még mindig a székelyek Csaba királyfit, ha fejüket az ár, jaj, százszor elborítja?

Sólyom István

A Csaba-mítosz végső formájának kialakulásában a tanult elit játszotta a döntő szerepet. Kolozsváron mutatták be Hermann Gusztáv Mihály történész A székely eredetmítosz című könyvét.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A PSD-s főbojár megüzente: az RMDSZ írjon haza, ha nem tetszik neki a közigazgatási reform
Főtér

A PSD-s főbojár megüzente: az RMDSZ írjon haza, ha nem tetszik neki a közigazgatási reform

Csoma Botond nem maradt adós a válasszal, szerinte süket duma zajlott eddig az átszervezésről. És az e heti cukiság: Nicușor Dan felpróbált egy VR-szemüveget, bár ő anélkül is pont ugyanúgy mozog.

Kiderült, milyen „kincsekre” bukkantak a régészek a magyar történelem fontos alakjához kötődő nagybányai házban
Krónika

Kiderült, milyen „kincsekre” bukkantak a régészek a magyar történelem fontos alakjához kötődő nagybányai házban

Számos, a 15.–20. századból származó leletet találtak a város legrégebbi polgári épületeként számon tartott nagybányai Hunyadi-házban végzett ásatások során – közölte a Máramaros Megyei Történelmi és Régészeti Múzeum

Vége a többszörös időpontfoglalásoknak az orvosnál: a betegek számára a CNP váltja fel a beutalókat és az orvosi leveleket
Főtér

Vége a többszörös időpontfoglalásoknak az orvosnál: a betegek számára a CNP váltja fel a beutalókat és az orvosi leveleket

RMDSZ-es törvényjavaslat: ötvenezer eurós kártérítés a medvetámadások áldozatainak. Továbbá: megkéselt egy nő egy tizenegy éves kisfiút Kolozsváron, egy másik nyolcévest pedig megvert.

Földrengésre riasztottak szerdára virradóan, megszólaltak a telefonok Székelyföldön is
Székelyhon

Földrengésre riasztottak szerdára virradóan, megszólaltak a telefonok Székelyföldön is

Földrengésre riasztottak szerdára virradóan az okostelefonok, az Android földrengés-előrejelző rendszere jelzett többek között Székelyudvarhelyen is, földrengésre figyelmeztetve.

Jelentős földrengés a Székelyföld közelében, sérültek is vannak
Krónika

Jelentős földrengés a Székelyföld közelében, sérültek is vannak

Komoly, 5,7-es erősségű földrengés történt szerdára virradóra Romániában – közölték az illetékes hatóságok. A rengésnek az országban több sérültje is van.

Nem büntethet a rendőr, ha nincs nálad a jogosítványod – fontos változás jön a KRESZ-ben
Székelyhon

Nem büntethet a rendőr, ha nincs nálad a jogosítványod – fontos változás jön a KRESZ-ben

Nem bírságolhatja meg a rendőrség azokat az autósokat, akik nem tudják felmutatni jogosítványukat vagy járművük forgalmi engedélyét, ha bemutatják személyazonosító okmányuk papíralapú vagy elektronikus másolatát.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Igen, meg kell végre állítani a szélsőséges influenszerek közösségi médiás ámokfutását!

Varga László Edgár

Marian Godină nagyon jól tette, hogy beperelte Dan Tanasă képviselő urat. Aztán azt is nagyon jól tette, hogy újra beperelte. Reméljük, nem fog leállni…

Hová tűntek az erdélyi magyar társadalom „nagy ügyei” és van-e még esély a hosszabb távú stratégiai gondolkodásra?

Fall Sándor

A nagy közös célok helyére a közösségi apátia, az információs fáradás, a megélhetési gondok kerültek, és a képviselet politikai napirendje is átalakult.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Söprik a kolozsvári utcát, avagy a kincses város központi ékkövének kálváriája

Szántai János

Kolozsvár történelmi legközpontját szépen felújították. Viszont van az a por, az a sár a Farkas utcában, meg az, hogy a mi végeinken irtó nehéz valamit jól megcsinálni. Vagy befejezni. Jóvanazúgy! Pedig nincs.

Miért emlegetik még mindig a székelyek Csaba királyfit, ha fejüket az ár, jaj, százszor elborítja?

Sólyom István

A Csaba-mítosz végső formájának kialakulásában a tanult elit játszotta a döntő szerepet. Kolozsváron mutatták be Hermann Gusztáv Mihály történész A székely eredetmítosz című könyvét.

// HIRDETÉS