Bartis Attila mélyen személyes, de nem önéletrajzi regényt írt közel másfél évtized után. A végéről, szabadságról, otthonról és feloldhatatlan konfliktusokról is beszélt Kolozsváron.
Bartis Attila nem tartja önbeteljesítő jóslatnak új regénye, A vége címét, bár elárulta, hogy a 2001-ben megjelent A nyugalom című regényének volt olyan mozzanata, ami később a saját életében is visszaköszönt. László Noémi, az E-MIL Álljunk meg egy szóra elnevezésű estsorozatának házigazdája a könyv önéletrajzi vonatkozásairól faggatta a Marosvásárhelyen született, de három évtizede Budapesten élő írót, aki viszont rögtön az elején egyértelművé tette: sem A vége, sem a korábbi munkái nem önéletrajzi jellegűek, a szó szoros értelmében.
Alighanem ez volt a sorozat leginkább „impresszionisztikus” estje, abban az értelemben, hogy Bartis nem csak azzal köti le a hallgatóságát, amit mond, hanem a teljes személyiségével: annyira híján van bármiféle harsányságnak, hogy lehetetlen nem rá figyelni.
Azt persze ő sem tagadja, hogy a regény világa és a valóság között vannak „átfedések”: művét átitatja a személyesség, olyannyira, hogy az már-már a lírához közelíti a 600 oldalas nagyregényt. Bartis többször hangsúlyozza, hogy különbséget kell tenni „leírás” (ez lenne az önéletrajz) és „megírás” (vagyis irodalmi mű) között. Ha önéletrajzot írna – amit nem szándékszik –, az így kezdődne: „Bartis Attila vagyok, 1968-ban születtem Marosvásárhelyen.”

László Noémi összeállította a Bartis-mű lírai „kivonatát”
Talán a már említett líraiságnak tudható be, hogy azt sem tudja (és akarja) megfogalmazni, miről szól a könyve: mint mondja, főként munka közben nem gondolhat erre, mert ez olyan külső elvárás lenne, amely megölné a regényt. „Kulcsokat” azért elrejtett a szövegben: A vége főhősét Szabad Andrásnak hívják és fotográfus, akárcsak a szerző – ilyen értelemben a szabadságra való törekvés hangsúlyos szerepet kap a műben.
A másik ilyen, szimbolikusan értelmezhető fogódzó a regénybeli Mélyvár település, amely kísértetiesen hasonlít az író szülővárosára, Marosvásárhelyre (de természetesen nem azonos vele). Bartis ’84-ben települt Magyarországra, és ’89 után tért vissza először – de csak látogatóba, egyfajta átutazóként. Az itthon ezért mitizálódott számára: Erdélyt és Marosvásárhelyt úgy „élte meg” az itthonlét rövid alkalmaival, ahogy emlékezetében megőrizte, de ennek a képnek egyre kevesebb köze van a valósághoz. Ez alól Gyergyószárhegy a kivétel, ahol édesapja szülőházában afféle „erdélyi főhadiszállást” alakított ki. „Most először vagyok úgy Vásárhelyen, hogy dolgom is van” – fogalmaz, arra utalva, hogy huzamosabb ideig Marosvásárhelyen tartózkodik, ahol – a színház meghívására – belekóstol a színpadi rendezésbe.
A végében hangsúlyos szerepet kap a főhős apjával való kapcsolata: Bartis elárulja, olyannyira fontos szála ez a műnek, hogy apja, Bartis Ferenc költő, író 2006-os halála után újraírta az erre vonatkozó részeket. A (regénybeli és valóságos) fiú-apa ellentétek kapcsán mondja: léteznek olyan konfliktusok az élet bármely területén (etnikai, világnézeti, magánéleti vonatkozásban egyaránt), amelyek kibékíthetetlenek és feloldhatatlanok. Vannak egymást kizáró igazságok, amelyeket nem lehet közös nevezőre hozni, mert ez ellentétes lenne az emberi természettel.
Ezt a lehetetlen állapotot kell megérteni és feldolgozni – nem is annyira racionálisan, mint inkább érzelmileg. És ha ez így van, talán rátaláltunk a Bartis-opusz újabb lehetséges értelmezésére is.
Marian Godină nagyon jól tette, hogy beperelte Dan Tanasă képviselő urat. Aztán azt is nagyon jól tette, hogy újra beperelte. Reméljük, nem fog leállni…
A nagy közös célok helyére a közösségi apátia, az információs fáradás, a megélhetési gondok kerültek, és a képviselet politikai napirendje is átalakult.
Kolozsvár történelmi legközpontját szépen felújították. Viszont van az a por, az a sár a Farkas utcában, meg az, hogy a mi végeinken irtó nehéz valamit jól megcsinálni. Vagy befejezni. Jóvanazúgy! Pedig nincs.
A Csaba-mítosz végső formájának kialakulásában a tanult elit játszotta a döntő szerepet. Kolozsváron mutatták be Hermann Gusztáv Mihály történész A székely eredetmítosz című könyvét.
Az is nagy teljesítmény lesz tőle, ha végigviszi elnöki mandátumát. Az elsőt és egyetlent, mert második biztosan nem lesz, a rendszer láthatóan kezdi megunni az ilyen típusú figurákat.
„Élő kövekből épült lelki templomért” mondtak hálát vasárnap délután Aradon, amikor is Bogdán Szabolcs János királyhágómelléki református püspök megáldotta a belvárosi református egyházközség kívül-belül felújított templomát és parókiáját.
Több mint 17 ezer szekuritátés besúgót azonosított a CNSAS 26 év alatt. Nemzetbiztonsági kockázatok miatt kiutasítottak három pakisztáni állampolgárt Romániából.
Farkaslakán, Csíkszentdomokoson, a Siménfalvához tartozó Rugonfalván és Csomafalván is medvét láttak szombaton – derül ki a Hargita Megyei Készenléti Felügyelőség tájékoztatásaiból.
A nyugdíjakat 7,3 százalékkal kell emelni – jelentette be Florin Manole munkaügyi miniszter.
A nyomozók tudták hol kell keresni azt nagy mennyiségű pénzt, amelyet november 12-én és 13-án végzett összehangolt nyomozási akciók során találtak meg – mondta az NVVH elnöke az RTL Házon kívül című műsorában vasárnap.
A közösségi sport érdemi állami támogatása nemcsak egészségesebb társadalomhoz vezethetne, hanem az élsportnak is szélesebb merítési alapot biztosítana.
A közösségi sport érdemi állami támogatása nemcsak egészségesebb társadalomhoz vezethetne, hanem az élsportnak is szélesebb merítési alapot biztosítana.
A román közönségfilmgyártás fenegyerekei beváltották ígéretüket: elkészítették a posztkomcsi korszak legnézettebb román filmjének folytatását. Ezúttal a moldovai szál mellett a Z generáció manírjait belezik ki hatalmas humormachetékkel. És kéjjel.
A román közönségfilmgyártás fenegyerekei beváltották ígéretüket: elkészítették a posztkomcsi korszak legnézettebb román filmjének folytatását. Ezúttal a moldovai szál mellett a Z generáció manírjait belezik ki hatalmas humormachetékkel. És kéjjel.
Az ember vesz az ócskapiacon egy miniatűr dizájner illatot, aztán rájön, miért hiányzik ebből az országból az elegancia.
Az ember vesz az ócskapiacon egy miniatűr dizájner illatot, aztán rájön, miért hiányzik ebből az országból az elegancia.
A foglalkozása az volt, hogy másokat buktasson le, végül mégis belesétált az egyik legősibb csapdába.
A foglalkozása az volt, hogy másokat buktasson le, végül mégis belesétált az egyik legősibb csapdába.
Kolozsvár történelmi legközpontját szépen felújították. Viszont van az a por, az a sár a Farkas utcában, meg az, hogy a mi végeinken irtó nehéz valamit jól megcsinálni. Vagy befejezni. Jóvanazúgy! Pedig nincs.
Kolozsvár történelmi legközpontját szépen felújították. Viszont van az a por, az a sár a Farkas utcában, meg az, hogy a mi végeinken irtó nehéz valamit jól megcsinálni. Vagy befejezni. Jóvanazúgy! Pedig nincs.
A Csaba-mítosz végső formájának kialakulásában a tanult elit játszotta a döntő szerepet. Kolozsváron mutatták be Hermann Gusztáv Mihály történész A székely eredetmítosz című könyvét.
A Csaba-mítosz végső formájának kialakulásában a tanult elit játszotta a döntő szerepet. Kolozsváron mutatták be Hermann Gusztáv Mihály történész A székely eredetmítosz című könyvét.
A Ceaușescu-diktatúra legsötétebb időszaka, két erdélyi szász család és a tornyosuló kérdés: kivándorolni vagy vállalni az erőszakos asszimilációt a szülőföldön?
A Ceaușescu-diktatúra legsötétebb időszaka, két erdélyi szász család és a tornyosuló kérdés: kivándorolni vagy vállalni az erőszakos asszimilációt a szülőföldön?
Akárcsak a szerelemben, a hadseregben is tévhit, hogy az ellentétek vonzzák egymást. A NATO- és ENSZ-missziókat megjárt dr. Sztankai Krisztián őrnagy, egyetemi docens kolozsvári előadásán jártunk.
Akárcsak a szerelemben, a hadseregben is tévhit, hogy az ellentétek vonzzák egymást. A NATO- és ENSZ-missziókat megjárt dr. Sztankai Krisztián őrnagy, egyetemi docens kolozsvári előadásán jártunk.
A két világháború közötti erdélyi magyar eugenika védekező jellegű volt, míg a román expanzív, terjeszkedő – mondja az Oxford Brookes Egyetem professzora, akivel a Transilvania Nemzetközi Könyvfesztiválon beszélgettünk.
A két világháború közötti erdélyi magyar eugenika védekező jellegű volt, míg a román expanzív, terjeszkedő – mondja az Oxford Brookes Egyetem professzora, akivel a Transilvania Nemzetközi Könyvfesztiválon beszélgettünk.
A mi tájainkon ritkán fordul elő, hogy a kortárs vízió ne brutálisan, vagyis együgyűen tolakodjon be a (rég)múlt szövetébe. A kolozsvári Bogdánffy-ház egyike e ritka kivételeknek. És egyben a kincses város legszebb művészeti tere.
A mi tájainkon ritkán fordul elő, hogy a kortárs vízió ne brutálisan, vagyis együgyűen tolakodjon be a (rég)múlt szövetébe. A kolozsvári Bogdánffy-ház egyike e ritka kivételeknek. És egyben a kincses város legszebb művészeti tere.
Marian Godină nagyon jól tette, hogy beperelte Dan Tanasă képviselő urat. Aztán azt is nagyon jól tette, hogy újra beperelte. Reméljük, nem fog leállni…
A nagy közös célok helyére a közösségi apátia, az információs fáradás, a megélhetési gondok kerültek, és a képviselet politikai napirendje is átalakult.
Kolozsvár történelmi legközpontját szépen felújították. Viszont van az a por, az a sár a Farkas utcában, meg az, hogy a mi végeinken irtó nehéz valamit jól megcsinálni. Vagy befejezni. Jóvanazúgy! Pedig nincs.
A Csaba-mítosz végső formájának kialakulásában a tanult elit játszotta a döntő szerepet. Kolozsváron mutatták be Hermann Gusztáv Mihály történész A székely eredetmítosz című könyvét.