// 2025. augusztus 20., szerda // Alkotmány Ünnepe, István

Az autonómia, amit Sztálin ceruzával írt bele a román alkotmányba

// HIRDETÉS

A Magyar Autonóm Tartomány léte maga volt a paradoxon: a véres ötvenes években az etnikai méltányosság egyfajta szigete, minden hibájával együtt. Most film készült róla.

Ha van szerencsétlen vonatkozása az erdélyi magyar autonómiatörekvéseknek, akkor mindenképpen az, hogy az elmúlt száz év Romániájában egyetlen ilyen irányú előzményre lehet hivatkozni: az 1952 szeptember 24-én létrejött Magyar Autonóm Tartományra (1960-tól 1968-ig: Maros-Magyar Autonóm Tartomány) – és legalábbis kétséges, hogy ez „haladó hagyomány”-nak nevezhető-e. Hogy miért? Többek közt erre is választ kaphatunk abból a friss, Autonómia alulnézetből című (a YouTube videómegosztón egyébként teljes terjedelmében megtekinthető, lásd lentebb) dokumentumfilmből, amit a Székelyföldi Stúdió készített, Fecső Zoltán rendezésében, és amely szakértők, egykori „tanúk” megszólaltatásával igyekszik körbejárni ezt az ellentmondásos korszakot – és azt a sajátos közigazgatási képződményt, amit kitermelt.

Mert ne legyenek illúzióink, az ötvenes évekbeli székelyföldi magyar (pszeudo)autonómia a kor és a rendszer „terméke”. Mégis, néhány évig képes volt azt az érzetet kelteni a Székelyföldön élő magyarokban, hogy – amint egy megszólaltatott nyugalmazott főorvos mondja a filmben –

nem másodrendű állampolgárok.

Az, hogy Gheorghe Gheorghiu-Dej kőkemény sztálinista Romániájának közepén létrejöhetett egy etnikai alapon szerveződő autonóm tartomány, mindenkit meglepetésként ért, ugyanis semmiféle előjele nem volt érzékelhető. Ahogy Stefano Bottoni történész fogalmaz a filmben:

az autonómia az égből pottyant 1952 nyarán, egy durva kollektivizálási kampány kellős közepén, ráadásul pont azokban a napokban, hetekben indult egy nagy letartóztatási hullám is, tehát mindenki másra figyelt.

Azt gondolhatnánk, hogy a MAT létrehozása egy nehezen kicsikart engedmény volt a román államhatalom részéről, amelyet a bukaresti pártvezetés és az erdélyi magyar kommunista elit közti egyezkedések előztek meg, de ez nem így volt. Az autonóm tartományt egyértelműen szovjet nyomásra hozták létre, Sztálin állítólag – ezt már Novák Csaba Zoltán történésztől, szenátortól tudhatjuk meg – ceruzával írta bele a készülő új román alkotmány tervezetébe az önálló magyar régió megalapítását. Olyannyira szovjet elvárás volt ez, hogy a román állam- és pártvezetés úgy érezte, magyarázkodnia kell a döntés miatt, ezért propagandaanyagokban igyekezett „felvilágosítani” az ország népét a nemzetiségpolitika ezen fordulatának szükséges, sőt üdvös voltáról.

Ez a nemzetiségpolitika, Bottoni szerint, unikumnak számított Európában, és emögött a Szovjetunió nagyhatalmi érdekei álltak: Moszkva ugyanis így szeretett volna egyensúlyt teremteni a nemzetiségi kérdésben, hogy ezáltal még inkább ellenőrizhesse ezt a területet, Erdélyt, és sakkban tarthassa a magyar és a román felet egyaránt. Mindenki legyen egy kicsit megelégedve, de ne nagyon – és Sztálin mesteri játékosnak bizonyult ezen a téren.

Ha már megelégedés: a helyi (székelyföldi) románokat hidegzuhanyként érte a hír, árulásként érzékelték, úgy gondolták, a bukaresti hatalom – alig több mint egy évtizeddel a második bécsi döntés, azaz Észak-Erdély Magyarországhoz való visszacsatolása után – odadobta őket „a magyaroknak”, és valósággal pánikba estek. Ma már talán megmosolyogtatónak tűnhet, de akkor még teljesen komolyan

felmerült a kérdés, hogy az új helyzet új határokat, esetleg új pénznemet jelent-e – például a Tusnádfürdőn üdülő, nem Székelyföldön élő románok egy része állítólag hazautazott, mert nem tudták, az autonómia nem jár-e határmódosítással.

Hát nem járt azzal, de az kétségtelen, hogy bármennyire is „üvegház” jellege volt ennek az autonómiának, mégiscsak segítette a magyar identitás megőrzését. Az anyanyelvhasználati jogokat például kifejezetten széles körben alkalmazták: az intézményi élet többnyire magyarul zajlott, a hivatalos iratok egy része magyarul készült, a bírósági tárgyalásokat – a résztvevőktől függően – részben magyarul tartották, a helyi tartományi elitnek részarányosan (sőt talán felülreprezentáltan is) voltak tagjai székely-magyar káderek, élükön Csupor Lajos tartományi párttitkárral, Gheorghiu-Dej egykori börtönviselt mozgalmi elvtársával. Amint valaki fanyarul megjegyzi: még a szekusok is magyarok voltak.

Ezeknek a magyar pártembereknek a feladata volt a helyiek nyelvére lefordítani azt, hogy Bukarest mit gondol és mit akar, a román nemzetállam egyfajta meghosszabbított kezeként kellett megérteniük és megértetniük a magyarokkal a gyakran változó központi elvárásokat – ez is kérdésessé teszi, mennyire beszélhetünk valódi autonómiáról.

Mindeközben zajlottak az ötvenes évek, kollektivizálással, beszolgáltatásokkal, kvótarendszerrel, kuláküldözéssel, a szocreál államilag megszabott művészeti egyeduralmával, politikai elnyomással, és nem utolsósorban, a MAT-on kívüli területek erőltetett románosításával. A fordulópont talán 1956-ra tehető: a magyarországi forradalom élénk visszhangot váltott ki Romániában is, a leverését megtorlások, perek kísérték, a román állam- és pártvezetés pedig elérkezettnek látta az időt a megszerzett kisebbségi jogok elsorvasztására, az autonómia felszámolására és a centralizált, francia típusú nemzetállam kiépítésére – ennek érdekében gyakran hangsúlyozták azt az egyébként hamis vádat, miszerint a magyar forradalomnak nacionalista, revizionista célkitűzései lettek volna.

Bukarest levonta a következtetést: úgy látták – és úgy látják azóta is, ahogy arra Novák helyesen utal –, hogy

az önálló erdélyi magyar intézményrendszer jelenti az erdélyi magyarok anyaországhoz való kötődésének origóját, ezért azt minél inkább fel kell számolni, így lesz például több magyar tannyelvű iskolából vegyes iskola, vagy a Bolyai Tudományegyetemből Babeș-Bolyai.

Ez a folyamat 1958-ban tetőződik, amikor a magyar pártvezetés Romániába látogat: a román elvtársak hatalmas csinnadrattával hordozzák őket körbe az országban, Kádár János pedig nyilvánosan bejelenti, hogy Magyarországnak semmiféle (főként területi) igénye nincsen Romániával szemben; a kisebbségi kérdés tehát ezennel megoldottnak tekinthető. Ezúttal – amint azt Nemes Levente színművész, aki egykor ott volt a marosvásárhelyi hallgatóságban, elmondja – az erdélyi magyarok érzik elárulva és az anyaország által elhagyatva magukat.

1960-ban pedig szétszabdalják a Magyar Autonóm Tartományt, létrejön a Maros-Magyar Autonóm Tartomány, amelyről lecsatolnak színmagyar vidékeket, illetve hozzácsapnak román többségű tájegységeket, a magyar lakosság számaránya így a korábbi 77 százalékról 62 százalékra csökken.

A többi már történelem.

Vagy nem is annyira…

// HIRDETÉS
Különvélemény

Hogyan kell kitiltani a nem baráti sajtót egy toleranciát hirdető erdélyi táborból. És főleg: miért…

Szántai János

Valaki azért kritizál valaki mást, mert az rátérdel a neki nem tetsző sajtó nyakára. A kritika után pedig, mint aki jól végezte dolgát, ő is rátérdel a neki nem tetsző sajtó nyakára. Ráadásul Erdélyben, ahol ilyesmi nemigen szokott történni.

Miért érdemes a sóbánya megsemmisülése után megállni Parajdon?

Fall Sándor

Tűnődés a székelyföldi, erdélyi, romániai turizmus állapotáról és buktatóiról.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„A történészek utáltak, mert képviselő voltam. A képviselők utáltak, mert történész voltam.”

Sólyom István

A törvények megszületéséért vívott harc akkor eredményes, ha azokat érvényesíteni is sikerül. Nagyinterjú dr. Garda Dezső volt parlamenti képviselővel, történésszel.

A Maros megnyomorítása – a kavicsbányák és az emlékeikből élő horgászok

Fall Sándor

Mi köze a japán hegyi pataknak a Maroshoz? És hova lettek az algát legelésző paduccsordák a kotrógépek nyomában?

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Bréking: újabb erdélyi város előzte meg Bukarestet ingatlanárak terén – hírek szombaton
Főtér

Bréking: újabb erdélyi város előzte meg Bukarestet ingatlanárak terén – hírek szombaton

További híreink: a román külügy is reagált Trump és Putyin alaszkai csúcstalálkozójára, a hétvégén pedig viharok, záporok váltják a kánikulát.

Több tízezer külföldi diák tanul romániai egyetemeken, Magyarország az élmezőnyben
Krónika

Több tízezer külföldi diák tanul romániai egyetemeken, Magyarország az élmezőnyben

Az elmúlt öt egyetemi évben (2019–2024) több mint 55 000 külföldi hallgató végzett alap-, mester- és doktori képzésen romániai egyetemeken – derül ki a Profit.ro által ismertetett hivatal

Az ANAF üzent Iohannis állampolgárnak: Ön tartozik az államnak egymillió euróval…
Főtér

Az ANAF üzent Iohannis állampolgárnak: Ön tartozik az államnak egymillió euróval…

… egy polgármesteri hivatal közpénzen nyaraltatja alkalmazottjait a tengerparton… és megvan az idei év eddigi legnagyobb kokainfogása.

Kigyúlt és a lángok martalékává vált a parajdi sóbánya melletti üzlet egy része
Székelyhon

Kigyúlt és a lángok martalékává vált a parajdi sóbánya melletti üzlet egy része

Kereskedelmi egység épülete gyulladt ki Parajdon hétfőn éjszaka, a helyszínre nagy erőkkel szálltak ki a tűzoltók.

Hogyan futottak versenyt Erdélyért a románok és a magyarok?
Krónika

Hogyan futottak versenyt Erdélyért a románok és a magyarok?

A második világháborút lezáró béketárgyalásokon a győztes nagyhatalmak többsége érzékelte, hogy a trianoni határok igazságtalanok voltak Magyarország számára, és valamilyen korrekcióra lenne szükség.

Schengeni övezet, s csak úgy surranunk ki az országból? Akiket visszafordítottak a határnál a hosszú hétvégén
Székelyhon

Schengeni övezet, s csak úgy surranunk ki az országból? Akiket visszafordítottak a határnál a hosszú hétvégén

Több mint 400 ezer román és külföldi állampolgár lépte át Románia államhatárát a hosszú hétvégén a be- és kilépőoldalon, közel 77 ezer járművel – tájékoztatott hétfőn a határrendészet. Voltak azonban, akiket visszafordítottak.

// még több főtér.ro
„Cseppenként tesz idegronccsá a Lyme-kór”
2025. július 15., kedd

„Cseppenként tesz idegronccsá a Lyme-kór”

A tünetek átalakítják az ember mindennapjait, kikezdik az életkedvét, főleg, ha nincs válasz a bajaira – mondja a 42 éves interjúalanyunk, aki 13 hónap után kapott végső diagnózist.

„Cseppenként tesz idegronccsá a Lyme-kór”
2025. július 15., kedd

„Cseppenként tesz idegronccsá a Lyme-kór”

A tünetek átalakítják az ember mindennapjait, kikezdik az életkedvét, főleg, ha nincs válasz a bajaira – mondja a 42 éves interjúalanyunk, aki 13 hónap után kapott végső diagnózist.

Különvélemény

Hogyan kell kitiltani a nem baráti sajtót egy toleranciát hirdető erdélyi táborból. És főleg: miért…

Szántai János

Valaki azért kritizál valaki mást, mert az rátérdel a neki nem tetsző sajtó nyakára. A kritika után pedig, mint aki jól végezte dolgát, ő is rátérdel a neki nem tetsző sajtó nyakára. Ráadásul Erdélyben, ahol ilyesmi nemigen szokott történni.

Miért érdemes a sóbánya megsemmisülése után megállni Parajdon?

Fall Sándor

Tűnődés a székelyföldi, erdélyi, romániai turizmus állapotáról és buktatóiról.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„A történészek utáltak, mert képviselő voltam. A képviselők utáltak, mert történész voltam.”

Sólyom István

A törvények megszületéséért vívott harc akkor eredményes, ha azokat érvényesíteni is sikerül. Nagyinterjú dr. Garda Dezső volt parlamenti képviselővel, történésszel.

A Maros megnyomorítása – a kavicsbányák és az emlékeikből élő horgászok

Fall Sándor

Mi köze a japán hegyi pataknak a Maroshoz? És hova lettek az algát legelésző paduccsordák a kotrógépek nyomában?

// HIRDETÉS