// 2024. november 27., szerda // Virgil
Erdély
Átok volt-e a Báthoryak óriási vagyona és hatalma?
Tíz év alatt porladt szét 300 évnyi dicsőség úgy, hogy Európa legvéresebb legendái születtek belőle. Perverz gyilkosok és vérszívók népesítették be az erdélyi fejedelmi családot?
Mi igaz, és mi pusztán legenda az egyik leggazdagabb erdélyi főúri család, a Báthoryak körül keringő történetekből? Csak úgy szórta a történelmi sztorikat Ugron Zsolna író és Várkonyi Gábor történész a vasárnap végetért Kolozsvári Ünnepi Könyvhét egyik legjobb beszélgetésén.
A Báthoryak titkai – fikció és valóság címmel meghirdetett beszélgetést ráadásul úgy konferálták fel, mint ahol az író és a történész a magyar Borgiák nyomába ered, meg is telt rá a Bulgakov Kávézó emeleti terme – előbb hallgatókkal, majd családi és politikai történetekkel.
Mit keres a sárkány és fogai a családi címerben, és hatott-e a Báthoryak átka?
A magyar történelemben már az Árpád-korban feltűnik a Báthory család, de politikai és gazdasági kiugrásuk – birtok- és rangszerzés, adománylevelek, várépítés – az Anjou-korban következik be – vezet be a család történetébe Várkonyi Gábor, a budapesti ELTE történésze, aki több kötetben és tanulmányban foglalkozott a Báthory család különböző tagjaival.
Károly Róbert 1325-ben adományozza az ecsedi uradalmat Bátori Bereck fiainak, később várépítésre is felhatalmazza őket. A vár az Ecsedi-láp egyik szigetén épül fel, a láphoz kapcsolódik a sárkány is, amely a keresztény hagyományban mindig a gonoszt, az ismeretlent, a legyőzendőt jelenti. A legenda szerint a Báthoryak egyik ősének tartott Bátor Opos győzi le a sárkányt, aki így a történész szerint a természetet legyőző embert jeleníti meg, aki olyan helyre visz civilizációt, ahol az szinte lehetetlen – például mocsárra épít várat.
A Báthory-címerben szereplő sárkány ennél reálisabb – magyarázza a történész. A Luxemburgi Zsigmond alapította Sárkány Lovagrendben a sárkány szintén a legyőzendőt jelenti, a jót szolgáló lovagrend mindig legyőzi a sárkányt. A farkába harapó sárkány már a legyőzött, nem a támadó sárkány, a címerbe pedig a lovagrend jelképeként kerül be.
Az előadók és az ecsedi várból származó, reneszánsz címer | Helyszíni fotók: Szabó Tünde
Ez az egyetlen magyar alapítású lovagrend, de rendkívül széles körben terjedt el Európában. Onnan (is) lehetett tudni, hogy egy lovag tagja volt, ha a nyerge speciális, magyar típusú díszítéssel rendelkezett elefántcsontlapokból. 10-12 darab ilyen nyereg maradt meg Angliától Franciaországon át Németországig, és persze Magyarországon is őriz egy csontnyerget a Szépművészeti Múzeum.
A Báthoryak a 16. század végén már annyira menők,
amennyire csak lehetnek, az Árpád-ház kihalta után ők a legnagyobb rakkendroll közel s távol – értékelte szerepüket Ugron Zsolna. Az írónő Báthory Annát (1594–1636) helyezte 2013-ban megjelent regénye, az Erdélyi menyegző középpontjába.
A család rendkívül nagy vagyonnal rendelkezett, a hírhedt Báthory Erzsébet például férje, Nádasdy Ferenc halála után, vagyis a két családi vagyon egyesülése után gazdagabb volt, mint Mátyás király. Nagy befolyással is rendelkeztek részben a lehetetlen helyen felépített, bevehetetlen ecsedi várnak köszönhetően. Báthori István országbíróról feljegyzik, hogy akkor sem mozdult ki Ecsed várából, amikor a császár hívatta, mesélte Ugron Zsolna.
A várat a 18. században szedték szét, csak a címer és egy óra maradt belőle – egészített ki a történész. A fenti képen is látható címer feltehetőleg a kapu fölött helyezkedett el, a vár elbontása után bekerült egy ecsedi parasztház falába, ahonnan a 20. században került elő.
A Károlyiak csak az embermagasságú számlappal rendelkező órát hagyják meg az ecsedi várból, ahol az már állt a 16. században, sőt az arisztokrata családok mintha versenyeznének egymással abban, hogy melyik várba, kastélyba építenek óratornyot – mondta Várkonyi Gábor. A kovácsoltvas óraszerkezetet a Károlyiak egyszerűen eladják, a hódmezővásárhelyi református gyülekezet vette meg, a számlap Ecseden maradt, a katolikus templomban őrzik.
A legkirályabb Báthory
természetesen Báthory István, aki 1571-től Erdély fejedelme, 1576-tól pedig Lengyelország királya volt. Róla, illetve vezetői módszereiről itt írtunk bővebben:
Báthory István, a kortárs menedzser
Olyanokat tanultunk múlt héten Erdély egyik legkiemelkedőbb fejedelméről, amelyek nem szerepelnek a tankönyvekben. Pedig ezek miatt lehetett Báthory István nemcsak Erdély egyik legtalpraesettebb fejedelme, de Lengyelország egyik legnagyobb királya is. Horn Ildikó történész Báthory menedzseri képességeiről beszélt a Korunk Akadémia Erdély a történelemben című előadássorozatában.
A Báthoryakra és az őt követő erdélyi fejedelmekre ráhagyja a lengyel királyi korona délibábját, és ha volt egyáltalán Báthory-átok, akkor Ugron Zsolna szerint ez volt az, mivel szerencsétlen kísérleteket eredményezett.
A Báthoryak tíz év alatt tűnnek el a magyar történelem színpadáról,ez is ihlette az írót arra, hogy kitaláljon egy Báthory-átkot az Erdélyi menyegzőben. Természetesen a sárkány is nagyon inspirálta, ahogy az egyetlen tárgy is, amely Báthory Anna után fennmaradt: a takarója, amelynek közepébe a három sárkányfogas címer van aranyszállal hímezve. A budapesti Iparművészeti Múzeumban látható az Esterházy kincstár darabjaként, amelyben szerepel egy szív alakú, zománcozott méreggyűrű is.
Ez nem volt Báthory Annáé, csak a regényben, árulta el Ugron Zsolna, aki a gyűrű köré szőtte az átkot: aki a gyűrűt viseli, részesül a nagyság minden előnyében és hátrányában, és ha nem bírja el, akkor elbukik. Az Erdélyi menyegző bemutatójának kapcsán találkozott Várkonyi Gáborral, aki elárulta,
valóban létezett egy Báthory-átok,
legalábbis a Báthoryak bukása után életre kelő hiedelem, amely szerint a már halálos sebet kapott sárkány azt mondja az őt legyőző Bátor Oposnak, hogy csak 300 évig övé a mocsár, utána a sárkány mindent visszavesz. A népes család valóban tíz év alatt számolódik fel annak ellenére, hogy mind a két fő ágában, az ecsediben és a somlyóiban is sok a férfi, vagyis a nevet továbbvivő tag. Az 1590-es években viszont ezek a férfiak sorra halnak meg: betegségben, vagy egymás ellen fordulnak, vagy csatában esnek el, vagy merénylet áldozatai lesznek.
A mindössze hét hónapig fejedelem Báthory András, a bíboros halálához is kapcsolódik egy átok, amely székely néphagyományként maradt fenn, ismertette a történész. A bíboros-fejedelem Moldván át Lengyelországba akart menekülni, miután Vitéz Mihály legyőzte a seregét Nagyszeben mellett, ám Csíkszentdomokos határában orvul meggyilkolják. Az átok szerint mivel a domokosiak saját vérükből származó fejedelmet öltek meg, az lesz a sorsuk, hogy idegen uralom alatt éljenek addig, amíg az elvett szent ember helyett Csíkszentdomokos másik szent embert ad. Amire a 20. században Márton Áron nevével szoktak válaszolni.
A leggyengébb láncszem Báthory Zsigmond
– vetette fel Ugron Zsolna, és Várkonyi Gáborra hárította ennek magyarázatát. Történészek, irodalmárok egybehangzó véleménye, hogy Báthory Zsigmondnál történik valami, erősítette meg a történész is. Zsigmond (1572-1613) Báthory Kristófnak, a lengyel király Báthory István testvérének a gyermeke, a családi megállapodás szerint neki kellene továbbvinnie az erdélyi fejedelmséget, de nem tűnik rá alkalmasnak.Miközben folyamatosan és szigorúan arra nevelik (főleg Bocskai István), hogyan kell fejedelemként élnie és eljárnia, ő inkább országot járna, világot látna, tanulni szeretne. Fiatalon, 18 évesen választják fejedelemmé, amiről ő többször is lemond (nagyjából másfél évente), de Bocskai nem hagyja, hogy kibújjon a tisztség alól.
Eközben unokatestvérei (Báthory Istvánnak és Kristófnak a harmadik testvére, András fiai), Báthory Boldizsár és András élik azt az életet, amit ő is szeretett volna. Báthory István elviszi őket Lengyelországba, Boldizsár bejárja Európát, bejáratos az angol királyi udvarba, András Rómába megy, bíboros lesz, Lengyelországban püspökséget kap – tekintélyben, pompában van részük, miközben Zsigmond, a legfiatalabb otthon ül Erdélyben.
A fejedelmi trónról történt lemondások és kényszerű távozások, illetve visszahozatalok között olyan rémes dolgokat tesz, mint például kivégezteti Báthory Boldizsárt 1594-ben. Ez nagy törésnek számít a családon belül, Báthory András Lengyelországban értesül róla, és miután lehiggad, Angliába akar menni, hogy az angol királynak panaszolja be Zsigmondot mint a kereszténység ellenségét, akit el kell távolítani Európából. A bécsi angol követ lebeszéli az utazásról, de ez is jelzi, meddig terjedtek ki a család kapcsolatai.
A kivégzések miatt is az utólagos értelmezések Zsigmondot elátkozott fejedelemnek tekintik. Házassága kudarc, a pápa bontja fel el nem hálásra hivatkozva, felmerül az impotencia gyanúja is. Zsigmonddal a Báthory család tekintélye meginog, hatalmi pozíciója jelentősen meggyengül.
A Báthoryak rossz híre
viszont részben a történészeknek köszönhető, akik sokszor fikciót írtak – vezette be Ugron Zsolna az utolsó Báthory-fejedelem, Gábor (1589–1613) történetét. Léha hírében állt, aki főurainak asszonyait meggyalázta, mást sem csinált, csak ivott és paráználkodott, illetve sok embert meggyilkoltatott, amikor feldúlta Nagyszebent.
Báthory Gábor a már említett Boldizsár és András testvérének, Istvánnak volt a fia. Testvéreivel, Báthory Andrással és Annával nagyon korán árvaságra jutott, a családi ecsedi ágának tagja, az országbíró Báthori István fogadja őket örökbe, majd rájuk hagyja hihetetlenül nagy vagyonát. Még gyerek volt, amikor már folyik a lobbi, hogy Bocskai után ő legyen az erdélyi fejedelem, alkalmasnak is tűnik rá, megvásárolja a hajdúk támogatását, és 18 évesen fejedelemmé választatja magát.
Ugron Zsolna és Várkonyi Gábor
A krónikák magas, erős, szép férfiként írnak róla, Ugron Zsolna szerint valószínűleg élvezte is az életet, de abban, hogy később a történészek, majd a szépírók rettenesen gonosz hírét keltik, az őt követő fejedelemnek, Bethlen Gábornak jelentős szerepe van, aki erős propagandagépezettel törte meg a Báthoryak mítoszát – naná, hogy politikai érdekből. 1613-as halála után viszont a Szilágyságban még sokáig Gábris vitézként, tündérkirályfiként emlegetik, és az is sok legendát szült, hogy sokáig nem temették el.
Mivel ekkor még élt a testvére, Báthory Anna, illetve egy féltestvére Lengyelországban, és jelentős birtokaik voltak, az új fejedelem, Bethlen Gábor reálisnak érzékelte a trónkövetelés veszélyét a Báthoryak részéről, és igyekezett a sárba tiporni a Báthory nevet és nimbuszt.
Ennek esik áldozatul Báthory Anna is,
akit Bethlen a leveleiben mindenféle jelzős szerkezettel illet, amelyek közül az „ördöngős kurva” még enyhébbnek számít – állította Ugron Zsolna, aki bevallotta, eleinte ő is elhitte Móricznak Báthory Anna és Bethlen Gábor szerelmét, olyan jól írta meg.
Bár nagyon kevés adat áll rendelkezésünkre Báthory Annáról (a teljes Báthory-levéltár elpusztult), más kép rajzolódott ki róla Ugron számára, amikor elkezdett kutatni utána. Azt sem lehet tudni pontosan, mikor ment másodszor férjhez (Bánffy Dénes özvegyeként Jósika Zsigmondhoz), ahogy az is pár éve derült ki, hogy Jósika Zsigmond nem akkor halt meg, amikor gondolták, mert találtak egy tőle származó, későbbi időpontú levelet.
Se róla, se testvéréről, Báthory Gábor fejedelemről nincs hiteles portré, de talán még előkerülhet valamelyik bécsi múzeum pincéjéből, biztatott Várkonyi Gábor. Ugyanis a Báthory Erzsébet révén a Nádasdyakhoz került füzéri várban az öt-hat évente összeírt ingóságok között 1670-ig szerepelt Báthory Gábor „képe mása” – hol a nagy ebédlőben, hol a kis ebédlőben, végül a szenes házban (ahonnan a cserépkályhákat fűtötték). A Wesselényi-összeesküvés miatt perbe fogott és kivégzett Nádasdy vagyonát a bécsi udvar javára elkobozták, ezért nem kizárható, hogy az elkobzás részeként a Báthory Gábort ábrázoló festmény is Bécsbe került.
De kibe legyen szerelmes Báthory Anna? – kérdezte magától Ugron Zsolna, mert a róla szóló regény mégsem maradhat szerelmi szál nélkül. A kevés valós tényből kiindulva az író végül Esterházy Miklóst választotta, mivel
- Báthory Anna takarója az Esterházy kincsek között maradt fenn;
- második férjétől született fiát, Jósika Gábort még gyermekként Esterházy Miklós udvarába küldi nevelkedni;
- 1636-ban ugyanabban az udvarban kér és kap menedéket.
A világhírű Báthory Erzsébet
neve külföldön Drakula után a második legismertebb erdélyi név – konferálta fel Ugron Zsolna az ecsedi Báthoriak utolsó sarjának különös történetét. Az Erzsébetet hírhedtté tevő legendák viszont 1614-es halála után bő száz évvel keletkeztek, majd egyeduralkodóvá váltak. Az angolok hibásak emiatt, vette át a szót Várkonyi Gábor, aki londoni kutatóévei alatt jött rá, hogy például a '70-es években ha egy külvárosi punkzenekar egzotikus és extrakegyetlen imázst akart kelteni, akkor Bathorynak nevezte el magát; vagy Coventry sötét pincéinek mélyén lévő klubokban Bathory-szerepjátékokat játszottak az angol fiatalok a '90-es évekig; holland performanszművésznő egész Európát bejárta azzal, hogy Báthory Erzsébetnek öltözött, és gyerekekkel eljátszott performanszainak csak a képzelet szabott határt.
A Kassán született Juraj Jakubisko Báthory – A legenda másik arca című, 2008-as cseh–szlovák–angol–magyar koprodukciós filmjében viszont mindent megtett, hogy a szlovák és a magyar történelem nagyon furcsa viszonyában (ahol például Jozef Kočiš máig bestseller műve arról szól, hogy Báthory Erzsébet szlovák lányok vérét itta) minél reálisabb képet mutasson Erzsébetről és koráról. A csejtei várban például három nyelven beszélnek – tudtuk meg Várkonyi Gábortól, aki szakértőként segített a rendezőnek.
A film persze fikció, a rendező, aki festőként Caravaggio csodálója, belekeveri az olasz festőt is, akit a forgatókönyv szerint Báthory Erzsébet rejteget, sőt bele is szeret, de Caravaggio homoszexuális volta miatt ez a szerelem beteljesületlen marad.
A valódi Báthory Erzsébet sorsa
feledésbe merült a 17. század során, 1729-ben viszont Thuróczi László jezsuita szerzetes Magyarország érdekes helyeiről szóló művében három oldalon át taglalja / találja ki a csejtei hiénának nevezett Erzsébet legendáit. Azt írja, a csejtei várhegy barlangjaiban a szolgálólányait kegyetlenül meggyilkolta, vérüket leeresztette, és az ördöggel cimborálva igyekezett megtartani a fiatalságát. Mindezt amiatt az alapbűn miatt, hogy katolikusból lutheránussá vált. (Miközben ismert, hogy Báthory Erzsébet soha nem volt katolikus, valószínűleg a kálvinista felekezethez tartozott, és valóban támogatta a lutheránus egyházat.)
Vannak olyan angol szerzők, magyarázta Várkonyi Gábor, akik már a 18. századtól a Drakula-mítoszt nem is Vlad Țepeshez, hanem Báthory Erzsébethez kötik. Az örök élet, örök fiatalság fausti problémája a ponyva szintjén már ekkor Báthory Erzsébethez kapcsolódik, és ez a kép a huszadik századig uralja az európai kultúrkörhöz tartozó tudományos és irodalmi közeget.
A mítosszal ellentétben Báthory Erzsébet nem volt gyengeelméjű, szadista vagy aberrált, ezt semmilyen történelmi forrás sem támasztja alá. Teljesen normális házaséletben élt Nádasdy Ferenccel, öt gyermekük született, közülük három érte meg a felnőttkort. Kevés levél maradt fenn a házastársaktól, ami azt jelentheti, hogy sokat voltak együtt, főként Sárváron és Csejtén.
A csejtei vár
nagy alapterületű erődítmény a Nyugati Kárpátokban, nagyon szép környezetben, távol a végvárrendszertől. A Nádasdy család a telet Csejtén szokta tölteni, magyarázta a történész, tavasszal pedig nekiindulnak a hatalmas birtoknak Pozsony, Sopron érintésével úgy, hogy aratásra Sárvárra érjenek. Ott szoktak két hónapot tölteni, majd visszaindulnak Csejtére, ahol ősztől tavaszig élnek.
Ezért is központi helyszín Báthory Erzsébet történetében, és az marad a család számára is: fia, Nádasdy Pál odaviszi új feleségét, ott születik meg a fia, az országbíró Nádasdy Ferenc (akinek bizonyíthatóan utoljára volt birtokában a már említett, Báthory Gábor fejedelmet ábrázoló festmény).
A csejtei vár | A kép forrása a Wikipédia
Báthory Erzsébet ellen saját uradalmi alkalmazottjai indítanak pletykát, akik azt veszik észre, hogy férfje, Nádasdy Ferenc halála után saját kezébe veszi a birtokok ügyintézését, és vélhetően félnek, hogy számukra kényelmetlen dolgok is kiderülnek – magyarázza a történész. Báthory Erzsébet 1608-ban többszáz oldalas felmérést készít a Nádasdy birtokok állapotáról, és 1610-ben indul el a pletyka, hogy
nagyon sok szolgálólány tűnik el az úrnő környezetében.
A pletyka nyomán indít vizsgálatot Thurzó György nádor, amely 1610 márciusától december végéig tart, majd 1611 januárjában újabb három faluban vesznek fel tanúvallomásokat. 327 tanút kérdeznek meg, közülük 110 mond értékelhetőt, vagyis egy mondatnál többet, közülük viszont 45-en mondják azt, hogy nem tudnak semmiről, 65 pedig a hallott pletykákra hivatkozott, amelyeket forrásként két emberhez lehet visszavezetni, két korábbi Nádasdy-alkalmazotthoz – sorolta Várkonyi Gábor.
Vagyis nem helytálló a több száz tanút emlegető érv Báthory Erzsébet bűnösségét illetően, a vizsgálati iratokból pedig kiderül, nem vették figyelembe a felmentő jellegű vallomásokat, holott ezek voltak döntő többségben. A terhelő vallomások nem voltak elegendők hivatalos per indításához, és mivel Báthory Erzsébet közben a gyerekeire íratta a hatalmas Nádasdy-vagyont, amit így nem lehetett a megbuktatásával megszerezni, Thurzó György nádornak nem maradt más választása, mint hogy elaltassa az ügyet, mert azt mégsem vallhatta be, hogy árnyékra ugrott, az a nádori hivatal tekintélyébe került volna – derül ki Várkonyi Gábor kutatásaiból.
Így kerül mai fogalmaink szerint házi őrizetbe Báthory Erzsébet, gyakorlatilag megállapodnak a fiával, a 12 évesen nagykorúsított Nádasdy Pállal, hogy semmi baj nem éri az édesanyját, ha nem hagyja el Csejtét. Nádasdy Pál innentől folyamatosan Csejtén lakik, ez nemrég derült ki, mivel 2-3 éve találtak olyan leveleket a Thurzó levéltárban, amelyeket Nádasdy Pál Csejtéről keltezett. Míg ha őrült lett volna Báthory Erzsébet, a fia valószínűleg eldugta volna egy kisebb birtokra, spekulálnak a történészek.
A koncepciós per jellegű vizsgálatban 650 lány meggyilkolásával vádolják,
ami már csak azért fel kellett volna tűnjön sok embernek, mert akkoriban egy falu átlagos lélekszáma 150 fő volt. A 650-es szám egy Erzsébet nevű tanú vallomásában bukkan fel. A vallomásokban mindig leírják a tanú család- és keresztnevét, hogy körülbelül hány éves, és az illetőségi helyét, erről az Erzsébetről azonban semmit nem tudunk meg, állítja a kutató.
Ennek az Erzsébetnek a vallomása a legutolsó iratok között szerepel, már az 1611-es tanúvallatások utáni irategyesítés során születik, ahol kiemelik azokat a tanúkat, akik minél nagyobb számú haláleseteket említettek. A vádhatóság kevesellhette a számot, és valószínűleg igyekezett feltornászni azért, hogy egyáltalán vádat emelhessen, de nem válik be, nem indítanak végül pert.
Éppen nem 650-en, de jó sokan voltunk kíváncsiak Báthory Erzsébet történetére
Szádeczky-Kardoss Irma történész, aki először vizsgálta kritikusan a vizsgálat iratait, és 1993-ban közölte eredményeit, az áldozatok számának nézett alaposan utána – ismertette Várkonyi Gábor. Nyolc konkrét halálesetet tudott rekonstruálni a vallomásokból, mind a nyolc betegség miatt következett be, egyiknél sem merül fel a gyilkosság gyanúja.
Az egyik legkirívóbb, amit feltehetőleg fel is turbóztak, egy brutális baleset vagy vadállat okozta sebesülés gyógyítási kísérlete volt. Az áldozat súlyos állapotban volt, testének több részén is levált a hús a csontról, ezt a későbbi irodalom a kannibalizmus jeleként értelmezte. A vágújhelyi orvoshoz fordultak kötözőszerért, derül ki a vallomásból, az áldozat viszont a súlyos sérüléseket nem élte túl.
Hihetetlen, de nincs koronatanú az ügyben
Thurzó György nádor 1610. december 29-én Csejtén fogja el Báthory Erzsébetet, és leírják, hogy katonái kiszabadítanak egy lányt, akit épp kínoztak a várban. Ő lenne a koronatanú, csak éppen nem kérdezik ki, nincsen vallomása – döbbenti rá a történész hallgatóságát a tömeggyilkossági ügy minimum visszás voltára. Tovább már nincs szó a kiszabadított lányról, az irategyesítésben nem szerepel sem ő, sem a vallomása.
A család nőtagjai közül Báthory Anna és Báthory Erzsébet alakja a legérdekesebb: a 17. század elején mindkettőjük ellen nagyon keményen fellépnek, megvádolják és meghurcolják őket, az életükre törnek, és ez a család utolsó tagjainak felszámolását jelenti – összegezte a történész. Míg Báthory Erzsébet az ecsedi ág utolsó családtagja,
a somlyói ág Báthory Zsófiával tűnik el a történelem süllyesztőjében.
Somlyói Báthory Zsófia (1629-1680) II. Rákóczi György erdélyi fejedelem felesége (fejedelmi címere a legfelső képen), Báthory András és a lengyel Zakreszka Anna leánya, Báthory Gábor fejedelem unokahúga. Mélyen elkötelezett katolikus, mégis hozzámegy a protestáns erdélyi fejedelem fiához – kelti fel kíváncsiságunkat Ugron Zsolna.
A korabeli magyarázat a valláskülönbség áthidalására a szerelem volt az író szerint, de a forrásokból az derül ki, hogy Zsófia még az igent sem mondta ki a templomban. Mi több, az após, I. Rákóczi György annyira előrelátó, hogy évekkel korábban összeírja a Báthory-vagyont.
1636-ban rendeli el a Báthory-birtokok összeírását, ebből terjedelmes, mintegy száz oldalas dokumentum keletkezik, amely visszavezeti a birtokok eredetét a 13-14. századig, fölírják még az 1300-as birtokadományokat is – vette át a szót a történész. Vagyis akkor már I. Rákóczi György forgat valamit a fejében.
Az „évszázad esküvőjét”
1643. február 3-án tartják a gyulafehérvári székesegyházban, amelyre a lengyel király, a német-római császár és a szultán is követet küld. Ez utóbbinak nem illik megjelenni ilyen díszes keresztény ünnepélyen, ezért egy hétig a városfalon kívül váratják, és csak az esküvő után engedik be, hogy átadja a szultán ajándékait az ifjú párnak.
Résztvesznek viszont főurak, országnagyok, Wesselényi Ferencet követként küldi a magyarországi nádor, Esterházy Miklós, és eljött Jerzy Bałłaban a krakkói vajda képviseletében. Mivel nem ért magyarul, ő azt írja le jelentésében, amit lát és érez, például hogy a csirkét elégetik, és ehetetlen, de a francia marcipán Erdélyben jobb, mint Varsóban.
A könyveiben régi erdélyi recepteket is megosztó Ugron Zsolna rajongóinak dedikál
Leírta az esküvői ceremóniát, ami teljesen megegyezik azzal, ahogy Apor Péter is leírta, azzal a különbséggel, hogy a vőlegény válaszol a pap kérdésére, a menyasszony viszont nem. Leírása szerint a pap odament a menyasszonyhoz, és súgott valamit a fülébe, sőt a menyasszony édesanyja is súgott valamit lánya fülébe, de Báthory Zsófia továbbra sem válaszolt a papnak, nem mondja ki az igent. Bałłaban azt írja, ezek után mindenki visszament a helyére, és folytatódott minden úgy, mintha mi sem történt volna. Rajta kívül ezt senki más nem örökítette meg vélhetőleg tapintatból, neki viszont kuriózum volt.
I. Rákóczi György több levelet is vált Kassai Istvánnal az ifjú ara felekezetváltásáról, amiről Kassai azt tanácsolja, hogy meg kell mondani neki, és lehetőleg még az esküvő előtt. A történész feltevése szerint valószínűleg nem szóltak Báthory Zsófiának, hogy neki most reformátussá kellene válnia, így katolikusként állt egy református szertartás közepén, és protestált. Áttérése augusztus 20-ig zajlik, a fejedelmi udvar közben folyamatosan közli a magyarországi méltóságokkal ennek fázisait, mert fontosnak érezték demonstrálni, hogy Erdély annyira református állam, hogy még a Báthory családnak ez a katolikus ága is áttért – magyarázta a történész.
A történet másik részét Balogh Judit tárta fel nemrég, avatott be fiatal kollégája kutatásába Várkonyi Gábor. Eszerint Báthory Zsófia környezete a katolikus székely leányok nevelőhelye lett, azaz férje, II. Rákóczi György szemet hunyt afölött, hogy a katolikus székelység lányai a fejedelmi udvarban, Báthory Zsófia mellett nevelkedtek.
Báthory Zsófia feltehetően csak színleg lett református, valójában katolikus maradt, és amikor a férje 1660-ban meghal, nem szeg esküt azzal, hogy katolikus lesz, és az egész Rákóczi családot katolizálja. Ezzel a lépésével a történész értékelése szerint még legalább negyven évig biztosította a Rákóczi család fennmaradását egy erősen katolizálódó magyarországi környezetben.
Különvélemény
Válságkezelés a Székelykőn – tizenkettedik erdélyi történet a jövőből
Fall Sándor
„Amikor a 2040-es években a társadalom buborékosodása és a különböző világnézetű csoportok ellenségeskedése olyan mértékű lett, hogy bármikor kitörhetett egy általános polgárháború, alig pár hét alatt felállították a Szabályozást.”
Nem szól(t) ránk a házmester… avagy miért szól(t) másképp az Illés zenekar Erdélyben?
Szántai János
Elhunyt Szörényi Szabolcs, az Illés együttes és Fonográf zenekar basszusgitárosa (többek között). Ez a hír. Van, aki könnyedén tovább lapoz. Mások számára kicsit megállt az idő.
Nagyítás
A teljes elszigetelődés útját választotta a románság az 1940-1944 közötti kis magyar világban
A második bécsi döntést követően nem volt egyszerű románnak lenni Észak-Erdélyben, ahogy a dél-erdélyi magyar kisebbségi kilátások sem kecsegtettek sok jóval. Sárándi Tamás történészt kérdeztük.
Így érdekérvényesítettek ők – kijárásos magyar politizálás az államszocialista Romániában
A személyes kapcsolathálón alapuló működési logika visszatartó erővel bírt a rendszerellenes ténykedésekre, így ha áttételesen is, de kitolta a diktatórikus rendszer élettartamát – mondja Kiss Ágnes, a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet kutatója.
