// 2025. november 1., szombat // Marianna

Akarunk mi egyáltalán autonómiát?

// HIRDETÉS

Nem úgy tűnik. 22 éve autonómiázunk, ebben már profik vagyunk, de mi ennek a gyakorlati eredménye?

Az, hogy autonómiát kiáltva már egészen jól tudjuk utálni azt a nemzettársunkat, aki más intenzitással akarja vagy kiáltja az autonómiát, a közember pedig egyfajta tanult tehetlenség miatt még azokat az eszközöket, jogokat sem használja, amelyek adottak. 

Minderről Szilágyi N. Sándor nyelvészprofesszor beszélt péntek este a kolozsvári Koffer könyves kávézóban, mert Benkő Levente ott mutatta be újságíró kollégája, Borbély Tamás interjúkötetét az autonómiáról. Borbély Tamás szándékosan nem politikusokat kérdezett, a politika már így is eléggé monopolizálta a közbeszédet az autonómiáról, hanem szakértőket faggatott az autonómia gyakorlati vonatkozásairól: 

  • hogyan nézne ki, 
  • hogyan működne a közigazgatás, 
  • hogyan lehetne gazdaságilag fenntartani Székelyföld területi önrendelkezését, 
  • segíti-e vagy gátolja a kettős állampolgárság vagy a gazdasági válság,
  • mi történne a nem Székelyföldön élő magyarokkal és az ott élő románokkal,

mit kellene az autonómia bevezetése előtt tenni, és egyáltalán Van-e élet az autonómia után? Ugyanis ez a kötet címe, amelyet többen (a kötetben és a kávézóban egyaránt faggatott Szilágyi N. Sándor sem) tartott szerencsésnek, de ezt a marketingfogást magára vállalta a bemutatón szintén jelenlévő Rostás-Péter Emese, a könyv és a Koinónia Kiadó felelős szerkesztője.

 

 

Benkő Levente és Borbély Tamás

 

Tizenegy szakember válaszolt (zömük írásban) Borbély Tamás kérdéseire 2012-ben, de mivel a kötet megjelenése bő egy évet csúszott, volt, aki 2014-ben kiegészítette mondanivalóját, mert közben az RMDSZ például saját autonómia-törvénytervezetet hirdetett meg. Az utólagos meglátásokat az interjúkat követő függelékekben olvashatjuk.

 

Juhász Jácint közgazdász, Szilágyi N. Sándor nyelvész, Bakk Miklós és Salat Levente politológus, Stefano Bottoni és Bárdi Nándor történész, Gabriel Andreescu és Smaranda Enache emberi jogi szakértő, Csutak István fejlesztési szakember, Bocsárdi László rendező, Biró A. Zoltán társadalomkutató válaszolt Borbély Tamás kérdéseire, aki inkább az interjúalanyait, mint saját magát tartja a kötet szerzőjének, mint mondta, ő inkább szerkesztette az írásokat.

 

Annak ellenére, hogy a megszólalók főként a hiányosságokkal foglalkoznak (Juhász az üzleti tervet hiányolja az autonómiázásból, Bottoni a gazdasági és társadalompolitikai koncepciót, Csutak a regionális fejlesztéspolitikát, Bárdi az erdélyi magyarok reális önszemléletét), nem végletesen szkeptikusak, mert arra is rámutatnak, mit kellene tennünk az önrendelkezéshez. Mozgalmat teremteni – mondja  politológus, olyan teret létrehozni, amelyben szabadon ütköztethetjük a véleményünket, mert a konfliktusok elfojtása lelki torzuláshoz, hamis világképhez és erkölcsi leépüléshez vezet – mondja a színházi rendező.

 

Borbély Tamás több román személyiséget szeretett volna megszólítani a kötetben, mondta, de a megkeresettek közül többen lemondták a beszélgetést. 

 

 

Szilágyi N. Sándor ritka címkét lobogtat: a sepsiszentgyörgyi Diószegi Pékség Kolozsváron is forgalmazott termékére magyarul is felírták, hogy tepertyűs pogácsa.

 

És hogy mit keres egy ilyen kötetben nyelvész? - kérdezhetik a fiatalok, de csak a nagyon fiatalok, akik nem emlékeznek arra, hogy Szilágyi N. Sándor 1994-ben törvényjavaslatot tett közzé a Korunkban Törvény a nemzeti identitással kapcsolatos jogokról és a nemzeti közösségek méltányos és harmonikus együttéléséről címmel, amely megjelent aztán a közéleti írásait tartalmazó kötetében is 2003-ban, a Mi-Egy-Másban. 

 

Javaslatát az akkori radikálisok, azóta az RMDSZ-ből többfelé is kivált politikusok túl radikálisnak tartották – tudtuk meg. Nem szerepel benne az autonómia szó, nem kisebbségekről és többségről beszél benne, hanem nemzeti közösségekről, és 8 százalékos lakossági aránynál vezetné be a kötelező anyanyelvhasználatot a közigazgatásban, bíróságon, stb. A jogokat nem a kisebbségi státusunkból, hanem a jogegyenlőségből vezeti le, hogy senkinek se tűnjön úgy, többletjogokat kérünk.

 

A közösségek autonómiáiról szóló koncepcióját az RMDSZ-en belül egyszer sem vitatták meg érdemben, mondta, bár külföldi konferenciákon, az akadémiai szférában többször is előkerült, és értékelték. 

Nem is kell nekünk autonómia

A kávézóban és kötetben is elmondta, hogy neki nem úgy tűnik, mintha Székelyföld autonómiáját valaki meg akarná csinálni, annak ellenére sem, hogy az RMDSZ a kampányban új autonómiatörvénnyel rukkolt elő. A szándékot szerinte az jelezné, ha a pár tucat oldalnyi törvény előtt az RMDSZ (vagy bárki más) egy legalább 300 oldalas hatástanulmányt tenne le az asztalra. 

 

Ha szakértők bevonásával módszeresen elgondolkodnánk azon, mi kell az önrendelkezéshez, mi az, ami már most megvan, min kell változtatni a közösségi életünk megszervezésében, és a tervezett változtatások hogyan hatnának az emberek mindennapi életére. 

 

Hajlandók lennénk-e például megtanulni és használni a magyar pénzügyi, közigazgatási szakszavakat, kitánca helyett nyugtát kérni, a fináncok helyett az adóhatósághoz menni? A zászlólengetés mellett hajlandók lennénk-e újabb adót fizetni, hogy saját közigazgatást tartsunk fenn?

A székelyföldi embernek sem kell autonómia 

– mondta Szilágyi professzor, aki előzőleg figyelmeztett, hogy csúnyákat fog mondani –, és ezt onnan tudja, hogy amikor a kolozsvári magyar melós bemegy a boltba, nem tudja, hogy bibarcfalvi ásványvizet vesz le a polcról, mert csak azt írja rajta, hogy Biborțeni, hiába gyártják Székelyföldön.

 

Amikor megkérdezte a kolozsvári kézműves vásárban a hordóit egy csíki faluban készítő mestertől, miért nem írta rá magyarul is a címkékre, hogy mi a termék, miből készült, stb., hisz itt sok a magyar lakos és a turista, a mester azt válaszolta, nem tudta, hogy magyarul is lehet. Miközben nincs olyan törvény, amely ezt tiltaná.

 

Amikor pedig Őrölt szerecsendió feliratú csomagra bukkant az üzletben, rögtön tudta, hogy nem magyarországi a csomagolás, mert akkor az szerepelt volna rajta, hogy Szerecsendió – őrölt. A fűszert Argeș megyében csomagolták, árulta el végül a professzor. Mert ott fontosnak tartják a kolozsvári magyar vevőket is.

Az autonómiát nem arra találták ki,

hogy megoldja a mindennapi emberek problémáit, véli a professzor. Mert a problémamegoldás normális menete az lenne, hogy felmérik, milyen gondokkal küzdenek az erdélyi magyarok, mit lehet ezek közül megoldani a jelenlegi eszközökkel, mihez kellenek további eszközök, és mi az, amit csak az autonómia oldana meg. És az autonómia kodifikálásáig nekilátnánk a többi gond megoldásának. 

 

(Az RMDSZ bő egy éve elkezdte létrehozni az erdélyi magyarok problématárát szakterületenként, az egyes területek szakértőinek és civilek bevonásával, ez a konzultációsorozat azonban látszólag abbamaradt, eredménye nem elérhető a szervezet honlapján.)

 

 

A kötet és szerzője

 

Az autonómia szó a szimbolikus csatározás eszköze lett, ami azért kifejezetten káros Szilágyi N. Sándor szerint, mert azt a képzetet honosította meg az erdélyi magyarok körében, hogy majd mindent megold, és addig sincs más dolgunk, mint hogy várjunk az autonómiára. (Ő már látott ilyet, mondta, a kommunizmusról se tudtuk, hogy micsoda, csak azt, hogy ha végre megvalósul, akkor nagyon jó lesz, és lám mi lett belőle.)

 

Ez így nagyon káros és veszélyes, mondta, mert teljesen demotiváló, elveszi az emberek kedvét a cselekvéstől. Ugyanígy nem vezet sehova a kis lépések és a nagy lépések hamis szembeállítása, vélte, ami politikusaink másik kedvenc szólama. Mert ha mindig csak kis lépésekben gondolkodunk, elveszítjük a perspektívát és a nagyobb lehetőségeket, de ha mindig csak arra várunk, hogy egy jó nagyot lépjünk, akkor sokáig csak várunk, és nem csinálunk semmit.

Az autonómiát arra találták ki,

vitt minket vissza a '90-es évek elejére a professzor, hogy csodafegyver legyen más erdélyi magyarok ellen. Pedig akkor a „mérsékeltek” és a „radikálisok” nem is annyira koncepcióikban, mint inkább temperamentumukban különböztek egymástól. Rá például a szélsőségesen mérsékelt címkét ragasztotta Tőkés László.

 

Amikor 1992 októberében az RMDSZ egyetlen tartózkodás mellett megszavazta, majd fel is esküdt rá, hogy ezentúl az autonómiáért küzd, a román újságírók végigizgulták az ülést, mert nem tudták, mi az az autonómia, és alig várták a sajtótájékoztatót, hogy megkérdezhessék, mesélte a professzor, aki akkor még intenzíven tevékenykedő RMDSZ-tag volt, ahogy mindenki.

 

A román újságírók viszont azt a választ kapták, hogy még mi sem tudjuk, mi is az autonómia, még ezután fogjuk kidolgozni. De ezt a román újságírók nem hitték el nekünk, mesélte Szilágyi N. Sándor, sokkal többet képzeltek rólunk, mint amennyit valójában tettünk, és másnap megjelent az újságokban, hogy a magyarok valami olyan retteneteset és történelmit gondoltak ki, amit nem is akarnak elárulni a románoknak.

 

 

Kofferezünk

 

Így kezdődött a hivatalos autonómiázás, és nem sokmindenben változott. A professzor sajnálja azokat az embereket, akik elmennek zászlókat lobogtatni a tüntetéseken, vagy ötven kilométeres élőláncra áldozzák a napjukat, és azt hiszik, mert elhitették velük, hogy ettől lesz nekünk autonómiánk.

 

Mégsem teljesen szkeptikus, nagyon örül az új civil kezdeményezéseknek, mint például a vállalkozások, szolgáltatások kétnyelvűsítésében piacot látó Igen, tessék mozgalom.

 

Maga a könyv is sok ilyen gyakorlati szempontot hoz be, és egyáltalán nem olyan Sanyi bácsi-centrikus, mint a beszélgetés. De legalább olyan élvezetes. Ha nem szeretnénk megrekedni a szómágiánál, ha szeretnénk, hogy jelentsen is valamit számunkra az autonómia szó, vagy csak fel akarjuk vértezni magunkat a politikusok szavazatszerző szólamai ellen, bátran ugorjunk fejest az interjúkötetbe: közérthető és roppant olvasmányos. Kapható a Könyvtér webáruházában és a Kofferben.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Nicușor Dan többségi államelnök és a magyarok

Szántai János

Hogy szerettük Klaus Ionopotchivanoc Iohannis álkisebbségi államelnököt. És milyen elegánsan nem szeretett viszont. Most ezt a Nicușor Dan nevűt szeretjük. De vajon lehet benne bízni?

Fény az egykori sóbányában – huszonnegyedik erdélyi történet a jövőből

Fall Sándor

Arra számítottak, hogy az egész tárnarendszer beomlik, de erre nem került sor. Aztán száz év múlva történt valami.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Két maroknyi aranyékszer hevert mellettem, fogalmam sem volt, mitévő legyek”

Sólyom István

A történelemszeretet miatt vágott bele az amatőr fémdetektorozásba a szamosújvári asztalosmester, aki nemrég páratlan régészeti kincset talált. Kis Jánossal beszélgettünk.

 

Hét kisgyerek halt meg egy kórházban… mégis hogy lehetséges ez?

Szántai János

A baktériumok, vírusok, amőbák, gombák fertőznek, ez a dolguk. Az ember dolga a védekezés. Lenne. Van itt ugyanis egy másik fertőzés is: az emberi hanyagságé, korrupcióé. Ami bűn.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Milyen következményekkel jár, ha a Lukoil kivonul Romániából? – hírek kedden
Főtér

Milyen következményekkel jár, ha a Lukoil kivonul Romániából? – hírek kedden

Az orosz cégnek egy kőolaj-finomítója és 320 benzinkútja van Romániában. A szabályozó hatóság szerint csökken a villanyáram ára. Az RMDSZ felvetette a parlament létszámának 10 százalékos csökkentését.

Újabb bank tűnik el a piacról: pénteken lezárul az Intesa Sanpaolo Bank Románia és a First Bank fúziója
Krónika

Újabb bank tűnik el a piacról: pénteken lezárul az Intesa Sanpaolo Bank Románia és a First Bank fúziója

Október 31-én lezárul az Intesa Sanpaolo Bank Románia és a First Bank fúziója – közölte az olasz pénzintézet.

Felszentelték a világ legnagyobb ortodox székesegyházát, némi kifütyüléssel fűszerezve…
Főtér

Felszentelték a világ legnagyobb ortodox székesegyházát, némi kifütyüléssel fűszerezve…

… Victor Ponta megint előbukkant egy kő alól, ezúttal még kétesebb társaságban… és szörnyű baleset történt a Fogarasi-havasokban, ketten meghaltak.

Késsel sebesítettek meg egy férfit Csíkszeredában
Székelyhon

Késsel sebesítettek meg egy férfit Csíkszeredában

Késsel sebesítettek meg egy fiatal férfit egy csíkszeredai vendéglátóegységben a közelmúltban, a támadót rövid időn belül azonosította a rendőrség.

Oroszország ballisztikus rakétacsapást mért Mikolajivra, az ukránok orosz kőolajvezetéket robbantottak fel
Krónika

Oroszország ballisztikus rakétacsapást mért Mikolajivra, az ukránok orosz kőolajvezetéket robbantottak fel

Az orosz hadsereg szombat reggel ballisztikus rakétával csapást mért a dél-ukrajnai Mikolajiv megyeszékhelyre; eddig egy halottról és legkevesebb 15 sebesültről lehet tudni – közölte Vitalij Kim, a régió kormányzója a Telegramon.

Olténiából indult és Erdélyig vezetett egy háromhetes gyermek 7000 eurós eladása
Székelyhon

Olténiából indult és Erdélyig vezetett egy háromhetes gyermek 7000 eurós eladása

Gyermekkereskedelem miatt indult eljárás egy Gorj megyei pár ellen, miután a gyanú szerint háromhetes csecsemőjüket 7000 euróért eladták egy férfinak. A pénzből állítólag egy autót vettek.

// még több főtér.ro
Így vonatozunk Erdélyben
2025. október 20., hétfő

Így vonatozunk Erdélyben

Szubjektív lencse és költői merengések az elmúlt évtizedek alatt alig változó romániai vasúti viszontagságokról. Elöl ül a masiniszta, de ki igazítja ma a „gőzöst”?

Így vonatozunk Erdélyben
2025. október 20., hétfő

Így vonatozunk Erdélyben

Szubjektív lencse és költői merengések az elmúlt évtizedek alatt alig változó romániai vasúti viszontagságokról. Elöl ül a masiniszta, de ki igazítja ma a „gőzöst”?

Európa Moldova. És Moldova Európa. De szépen hangzik!
2025. szeptember 29., hétfő

Európa Moldova. És Moldova Európa. De szépen hangzik!

A Moldovai Köztársaságban parlamenti választásokat tartottak vasárnap. Simán nyert Maia Sandu elnök asszony pártja. Akár négy évvel ezelőtt. Na de legalább mindenki hisztizett egy nagyot.

Európa Moldova. És Moldova Európa. De szépen hangzik!
2025. szeptember 29., hétfő

Európa Moldova. És Moldova Európa. De szépen hangzik!

A Moldovai Köztársaságban parlamenti választásokat tartottak vasárnap. Simán nyert Maia Sandu elnök asszony pártja. Akár négy évvel ezelőtt. Na de legalább mindenki hisztizett egy nagyot.

Különvélemény

Nicușor Dan többségi államelnök és a magyarok

Szántai János

Hogy szerettük Klaus Ionopotchivanoc Iohannis álkisebbségi államelnököt. És milyen elegánsan nem szeretett viszont. Most ezt a Nicușor Dan nevűt szeretjük. De vajon lehet benne bízni?

Fény az egykori sóbányában – huszonnegyedik erdélyi történet a jövőből

Fall Sándor

Arra számítottak, hogy az egész tárnarendszer beomlik, de erre nem került sor. Aztán száz év múlva történt valami.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Két maroknyi aranyékszer hevert mellettem, fogalmam sem volt, mitévő legyek”

Sólyom István

A történelemszeretet miatt vágott bele az amatőr fémdetektorozásba a szamosújvári asztalosmester, aki nemrég páratlan régészeti kincset talált. Kis Jánossal beszélgettünk.

 

Hét kisgyerek halt meg egy kórházban… mégis hogy lehetséges ez?

Szántai János

A baktériumok, vírusok, amőbák, gombák fertőznek, ez a dolguk. Az ember dolga a védekezés. Lenne. Van itt ugyanis egy másik fertőzés is: az emberi hanyagságé, korrupcióé. Ami bűn.

// HIRDETÉS