// 2026. január 29., csütörtök // Adél

// Nagyítás

// Archívum

Akarunk mi egyáltalán autonómiát?

Nagyítás

Szerző: Szabó Tünde
2015. március 09., 13:26

Nem úgy tűnik. 22 éve autonómiázunk, ebben már profik vagyunk, de mi ennek a gyakorlati eredménye?

Az, hogy autonómiát kiáltva már egészen jól tudjuk utálni azt a nemzettársunkat, aki más intenzitással akarja vagy kiáltja az autonómiát, a közember pedig egyfajta tanult tehetlenség miatt még azokat az eszközöket, jogokat sem használja, amelyek adottak.

Minderről Szilágyi N. Sándor nyelvészprofesszor beszélt péntek este a kolozsvári Koffer könyves kávézóban, mert Benkő Levente ott mutatta be újságíró kollégája, Borbély Tamás interjúkötetét az autonómiáról. Borbély Tamás szándékosan nem politikusokat kérdezett, a politika már így is eléggé monopolizálta a közbeszédet az autonómiáról, hanem szakértőket faggatott az autonómia gyakorlati vonatkozásairól:

hogyan nézne ki,

hogyan működne a közigazgatás,

hogyan lehetne gazdaságilag fenntartani Székelyföld területi önrendelkezését,

segíti-e vagy gátolja a kettős állampolgárság vagy a gazdasági válság,

mi történne a nem Székelyföldön élő magyarokkal és az ott élő románokkal,

mit kellene az autonómia bevezetése előtt tenni, és egyáltalán Van-e élet az autonómia után? Ugyanis ez a kötet címe, amelyet többen (a kötetben és a kávézóban egyaránt faggatott Szilágyi N. Sándor sem) tartott szerencsésnek, de ezt a marketingfogást magára vállalta a bemutatón szintén jelenlévő Rostás-Péter Emese, a könyv és a Koinónia Kiadó felelős szerkesztője.

Benkő Levente és Borbély Tamás

Tizenegy szakember válaszolt (zömük írásban) Borbély Tamás kérdéseire 2012-ben, de mivel a kötet megjelenése bő egy évet csúszott, volt, aki 2014-ben kiegészítette mondanivalóját, mert közben az RMDSZ például saját autonómia-törvénytervezetet hirdetett meg. Az utólagos meglátásokat az interjúkat követő függelékekben olvashatjuk.

Juhász Jácint közgazdász, Szilágyi N. Sándor nyelvész, Bakk Miklós és Salat Levente politológus, Stefano Bottoni és Bárdi Nándor történész, Gabriel Andreescu és Smaranda Enache emberi jogi szakértő, Csutak István fejlesztési szakember, Bocsárdi László rendező, Biró A. Zoltán társadalomkutató válaszolt Borbély Tamás kérdéseire, aki inkább az interjúalanyait, mint saját magát tartja a kötet szerzőjének, mint mondta, ő inkább szerkesztette az írásokat.

Annak ellenére, hogy a megszólalók főként a hiányosságokkal foglalkoznak (Juhász az üzleti tervet hiányolja az autonómiázásból, Bottoni a gazdasági és társadalompolitikai koncepciót, Csutak a regionális fejlesztéspolitikát, Bárdi az erdélyi magyarok reális önszemléletét), nem végletesen szkeptikusak, mert arra is rámutatnak, mit kellene tennünk az önrendelkezéshez. Mozgalmat teremteni – mondja politológus, olyan teret létrehozni, amelyben szabadon ütköztethetjük a véleményünket, mert a konfliktusok elfojtása lelki torzuláshoz, hamis világképhez és erkölcsi leépüléshez vezet – mondja a színházi rendező.

Borbély Tamás több román személyiséget szeretett volna megszólítani a kötetben, mondta, de a megkeresettek közül többen lemondták a beszélgetést.

Szilágyi N. Sándor ritka címkét lobogtat: a sepsiszentgyörgyi Diószegi Pékség Kolozsváron is forgalmazott termékére magyarul is felírták, hogy tepertyűs pogácsa.

És hogy mit keres egy ilyen kötetben nyelvész? - kérdezhetik a fiatalok, de csak a nagyon fiatalok, akik nem emlékeznek arra, hogy Szilágyi N. Sándor 1994-ben törvényjavaslatot tett közzé a Korunkban Törvény a nemzeti identitással kapcsolatos jogokról és a nemzeti közösségek méltányos és harmonikus együttéléséről címmel, amely megjelent aztán a közéleti írásait tartalmazó kötetében is 2003-ban, a Mi-Egy-Másban.

Javaslatát az akkori radikálisok, azóta az RMDSZ-ből többfelé is kivált politikusok túl radikálisnak tartották – tudtuk meg. Nem szerepel benne az autonómia szó, nem kisebbségekről és többségről beszél benne, hanem nemzeti közösségekről, és 8 százalékos lakossági aránynál vezetné be a kötelező anyanyelvhasználatot a közigazgatásban, bíróságon, stb. A jogokat nem a kisebbségi státusunkból, hanem a jogegyenlőségből vezeti le, hogy senkinek se tűnjön úgy, többletjogokat kérünk.

A közösségek autonómiáiról szóló koncepcióját az RMDSZ-en belül egyszer sem vitatták meg érdemben, mondta, bár külföldi konferenciákon, az akadémiai szférában többször is előkerült, és értékelték.

Nem is kell nekünk autonómia

A kávézóban és kötetben is elmondta, hogy neki nem úgy tűnik, mintha Székelyföld autonómiáját valaki meg akarná csinálni, annak ellenére sem, hogy az RMDSZ a kampányban új autonómiatörvénnyel rukkolt elő. A szándékot szerinte az jelezné, ha a pár tucat oldalnyi törvény előtt az RMDSZ (vagy bárki más) egy legalább 300 oldalas hatástanulmányt tenne le az asztalra.

Ha szakértők bevonásával módszeresen elgondolkodnánk azon, mi kell az önrendelkezéshez, mi az, ami már most megvan, min kell változtatni a közösségi életünk megszervezésében, és a tervezett változtatások hogyan hatnának az emberek mindennapi életére.

Hajlandók lennénk-e például megtanulni és használni a magyar pénzügyi, közigazgatási szakszavakat, kitánca helyett nyugtát kérni, a fináncok helyett az adóhatósághoz menni? A zászlólengetés mellett hajlandók lennénk-e újabb adót fizetni, hogy saját közigazgatást tartsunk fenn?

A székelyföldi embernek sem kell autonómia

– mondta Szilágyi professzor, aki előzőleg figyelmeztett, hogy csúnyákat fog mondani –, és ezt onnan tudja, hogy amikor a kolozsvári magyar melós bemegy a boltba, nem tudja, hogy bibarcfalvi ásványvizet vesz le a polcról, mert csak azt írja rajta, hogy Biborțeni, hiába gyártják Székelyföldön.

Amikor megkérdezte a kolozsvári kézműves vásárban a hordóit egy csíki faluban készítő mestertől, miért nem írta rá magyarul is a címkékre, hogy mi a termék, miből készült, stb., hisz itt sok a magyar lakos és a turista, a mester azt válaszolta, nem tudta, hogy magyarul is lehet. Miközben nincs olyan törvény, amely ezt tiltaná.

Amikor pedig Őrölt szerecsendió feliratú csomagra bukkant az üzletben, rögtön tudta, hogy nem magyarországi a csomagolás, mert akkor az szerepelt volna rajta, hogy Szerecsendió – őrölt. A fűszert Argeș megyében csomagolták, árulta el végül a professzor. Mert ott fontosnak tartják a kolozsvári magyar vevőket is.

Az autonómiát nem arra találták ki,

hogy megoldja a mindennapi emberek problémáit, véli a professzor. Mert a problémamegoldás normális menete az lenne, hogy felmérik, milyen gondokkal küzdenek az erdélyi magyarok, mit lehet ezek közül megoldani a jelenlegi eszközökkel, mihez kellenek további eszközök, és mi az, amit csak az autonómia oldana meg. És az autonómia kodifikálásáig nekilátnánk a többi gond megoldásának.

(Az RMDSZ bő egy éve elkezdte létrehozni az erdélyi magyarok problématárát szakterületenként, az egyes területek szakértőinek és civilek bevonásával, ez a konzultációsorozat azonban látszólag abbamaradt, eredménye nem elérhető a szervezet honlapján.)

A kötet és szerzője

Az autonómia szó a szimbolikus csatározás eszköze lett, ami azért kifejezetten káros Szilágyi N. Sándor szerint, mert azt a képzetet honosította meg az erdélyi magyarok körében, hogy majd mindent megold, és addig sincs más dolgunk, mint hogy várjunk az autonómiára. (Ő már látott ilyet, mondta, a kommunizmusról se tudtuk, hogy micsoda, csak azt, hogy ha végre megvalósul, akkor nagyon jó lesz, és lám mi lett belőle.)

Ez így nagyon káros és veszélyes, mondta, mert teljesen demotiváló, elveszi az emberek kedvét a cselekvéstől. Ugyanígy nem vezet sehova a kis lépések és a nagy lépések hamis szembeállítása, vélte, ami politikusaink másik kedvenc szólama. Mert ha mindig csak kis lépésekben gondolkodunk, elveszítjük a perspektívát és a nagyobb lehetőségeket, de ha mindig csak arra várunk, hogy egy jó nagyot lépjünk, akkor sokáig csak várunk, és nem csinálunk semmit.

Az autonómiát arra találták ki,

vitt minket vissza a '90-es évek elejére a professzor, hogy csodafegyver legyen más erdélyi magyarok ellen. Pedig akkor a „mérsékeltek” és a „radikálisok” nem is annyira koncepcióikban, mint inkább temperamentumukban különböztek egymástól. Rá például a szélsőségesen mérsékelt címkét ragasztotta Tőkés László.

Amikor 1992 októberében az RMDSZ egyetlen tartózkodás mellett megszavazta, majd fel is esküdt rá, hogy ezentúl az autonómiáért küzd, a román újságírók végigizgulták az ülést, mert nem tudták, mi az az autonómia, és alig várták a sajtótájékoztatót, hogy megkérdezhessék, mesélte a professzor, aki akkor még intenzíven tevékenykedő RMDSZ-tag volt, ahogy mindenki.

A román újságírók viszont azt a választ kapták, hogy még mi sem tudjuk, mi is az autonómia, még ezután fogjuk kidolgozni. De ezt a román újságírók nem hitték el nekünk, mesélte Szilágyi N. Sándor, sokkal többet képzeltek rólunk, mint amennyit valójában tettünk, és másnap megjelent az újságokban, hogy a magyarok valami olyan retteneteset és történelmit gondoltak ki, amit nem is akarnak elárulni a románoknak.

Kofferezünk

Így kezdődött a hivatalos autonómiázás, és nem sokmindenben változott. A professzor sajnálja azokat az embereket, akik elmennek zászlókat lobogtatni a tüntetéseken, vagy ötven kilométeres élőláncra áldozzák a napjukat, és azt hiszik, mert elhitették velük, hogy ettől lesz nekünk autonómiánk.

Mégsem teljesen szkeptikus, nagyon örül az új civil kezdeményezéseknek, mint például a vállalkozások, szolgáltatások kétnyelvűsítésében piacot látó Igen, tessék mozgalom.

Maga a könyv is sok ilyen gyakorlati szempontot hoz be, és egyáltalán nem olyan Sanyi bácsi-centrikus, mint a beszélgetés. De legalább olyan élvezetes. Ha nem szeretnénk megrekedni a szómágiánál, ha szeretnénk, hogy jelentsen is valamit számunkra az autonómia szó, vagy csak fel akarjuk vértezni magunkat a politikusok szavazatszerző szólamai ellen, bátran ugorjunk fejest az interjúkötetbe: közérthető és roppant olvasmányos. Kapható a Könyvtér webáruházában és a Kofferben.

Különvélemény

Erich von Däniken, a vendégek a világűrből, a fantázia és a piramisok

Fall Sándor

Az, hogy nincs bizonyíték földönkívüliek múltbeli látogatásaira, még nem jelenti automatikusan azt, hogy ez nem következett be. Vagy mégis? Meghalt a paleoasztronautika atyja.

A bécsi újévi hangversenyt is elérte az ostoba identitárius kultúrharc szele

Szántai János

Sokánt, ahogy az úri közönség szokta mondani. Egy meleg karmester vezényelte a 2026-os bécsi újévi hangversenyt. És persze, jött a botrány.

Nagyítás

A Kárpátok Prigozsinjának útja az idegenlégiótól a dubaji letartóztatásig

Sólyom István

Katari emír, afrikai államfők és a kínaiak távoli érdekeltségei – ez nem egy kémregény, hanem Horațiu Potra referencialistája. Călin Georgescu biztonsági főnöke nem ma kezdte az ipart.

Bocsássa meg nékünk a Doomnezeu, ezt a koncertet sem hagyhattuk ki

Sánta Miriám

Az Úr hangját (is) tolmácsolta súlyos riffekkel és dicsőséget sugárzó dallamokkal a román rockzenei szcéna hívőit és hitetleneit egyaránt megszólító doom metál formáció.

// ez is érdekelheti

Főtér

Vadim Tudor AUR-os lánya mosolyogva vágja a piros-fehér-zöld tortát, síró Orbán nézi a faliképről – hírek pénteken

Nem biztos, hogy áprilistól megszűnik a lakossági gázársapka. Több ezer kilométernyi elektromos kerítést építenek országszerte a medvék távoltartására.

Krónika

Megszólalt az egyik túlélő: a Temes megyei szörnyű tragédia lehetséges okáról ír a görög sajtó

Műszaki hiba okozhatta a szörnyű Temes megyei tragédiát, amelyben életét vesztette a PAOK Szaloniki labdarúgó-csapatának hét szurkolója, hárman pedig megsérültek. Legalábbis erről beszélt a közúti szerencsétlenség egyik túlélője a görög sajtó szerint.

Főtér

Mágnásból elvtárs – Petru Groza rendkívüli élete

Nagypolgári ügyvédből és sikeres üzletemberből a magyarokkal is barátkozó kommunista kormányfővé válni RKP-tagság nélkül? Ennél kacifántosabb dolgok is kiderültek Gróza Péterről az MCC kolozsvári képzési központjában.

Székelyhon

Lopott autóval ment Csíkból Udvarhelyre, majd ellopott egy másikat is, hogy haza tudjon menni

Két autót is eltulajdonított egyetlen éjszaka alatt egy 22 éves, csíkszeredai fiatalember: egyiket lakóhelyéről, másikat Székelyudvarhelyről vitte el.

Krónika

Magyar vagy román volt-e Hunyadi János és fia, Mátyás? Kolozsvári kerekasztal-beszélgetés történészekkel

Milyen nemzetiségű volt Hunyadi János és fia, Mátyás? Magyar és román történészek kolozsvári kerekasztal-beszélgetés keretében járták körül, miként lett Hunyadi Jánosból és fiából, Mátyásból a román és a magyar történelem közös szereplője.

Székelyhon

Hétre emelkedett a Temes megyei baleset áldozatainak száma – frissítve

Hétre emelkedett a kedden kora délutáni Temes megyében történt baleset halálos áldozatainak a száma, további három sérültet pedig kórházban kezelnek. Hatósági információk szerint az áldozatok egy mikrobusz utasai voltak, amelynek sofőrje előzésbe kezdett.

// még több főtér.ro

2026. január 29., csütörtök

A Vexler-törvénnyel rúgták be az ajtót Kolozsváron: mi lesz a Goga-könyvtárral meg a Radu Gyr utcával?

Ütközhetnek a román nemzeti fejekben a vonatok, ha a törvény nevében utcák, intézmények nevét kell törölni, mert a névadó személyiségekről kiderül: fasiszták, legionáriusok, háborús bűnösök…

2026. január 29., csütörtök

A Vexler-törvénnyel rúgták be az ajtót Kolozsváron: mi lesz a Goga-könyvtárral meg a Radu Gyr utcával?

2026. január 26., hétfő

Mágnásból elvtárs – Petru Groza rendkívüli élete

2026. január 26., hétfő

Mágnásból elvtárs – Petru Groza rendkívüli élete

2026. január 21., szerda

Kit szerethet jobban az ember: Luke Skywalkert vagy egy három méteres kék lényt?

Biza, nagyon diszkriminatívan, kolonialistán, rasszistán, szuveranistán, mindencsúfistán hangzik a fenti összehasonlítás. De a pőre igazság az, hogy Luke nyer.

2026. január 21., szerda

Kit szerethet jobban az ember: Luke Skywalkert vagy egy három méteres kék lényt?

Biza, nagyon diszkriminatívan, kolonialistán, rasszistán, szuveranistán, mindencsúfistán hangzik a fenti összehasonlítás. De a pőre igazság az, hogy Luke nyer.

2026. január 19., hétfő

„Elemi szükséglet az anyanyelven való megszólalás lehetősége krízishelyzetben”

A mentális nehézségek esetén a legrosszabb, ami történhet, ha valaki magára marad a problémájával – mondja dr. Kovács Réka Rozália pszichológus, a Sapientia EMTE adjunktusa.

2026. január 19., hétfő

„Elemi szükséglet az anyanyelven való megszólalás lehetősége krízishelyzetben”

A mentális nehézségek esetén a legrosszabb, ami történhet, ha valaki magára marad a problémájával – mondja dr. Kovács Réka Rozália pszichológus, a Sapientia EMTE adjunktusa.

2026. január 16., péntek

Összebékíthető-e a dákoromán kontinuitás és a honfoglalás?

Román és magyar történészek válaszoltak a ki volt előbb Erdélyben égető kérdésére az MCC kolozsvári képzési központjában tartott kerekasztal-beszélgetésen.

2026. január 16., péntek

Összebékíthető-e a dákoromán kontinuitás és a honfoglalás?

Román és magyar történészek válaszoltak a ki volt előbb Erdélyben égető kérdésére az MCC kolozsvári képzési központjában tartott kerekasztal-beszélgetésen.

2026. január 09., péntek

A Kárpátok Prigozsinjának útja az idegenlégiótól a dubaji letartóztatásig

2026. január 09., péntek

A Kárpátok Prigozsinjának útja az idegenlégiótól a dubaji letartóztatásig

2026. január 08., csütörtök

Bocsássa meg nékünk a Doomnezeu, ezt a koncertet sem hagyhattuk ki

Az Úr hangját (is) tolmácsolta súlyos riffekkel és dicsőséget sugárzó dallamokkal a román rockzenei szcéna hívőit és hitetleneit egyaránt megszólító doom metál formáció.

2026. január 08., csütörtök

Bocsássa meg nékünk a Doomnezeu, ezt a koncertet sem hagyhattuk ki

Az Úr hangját (is) tolmácsolta súlyos riffekkel és dicsőséget sugárzó dallamokkal a román rockzenei szcéna hívőit és hitetleneit egyaránt megszólító doom metál formáció.

2025. december 29., hétfő

Az első igazi román sci-fi filmben magyarnak hiszik a földönkívülieket

A mű nem lesz Szaturnusz-díjas, a forgatókönyv sem fog Hugo-díjat kapni, mi, nézők viszont garantáltan röhögő- vagy épp sírógörcsöt kapunk… nem a poénoktól, hanem a román gondolkodásmódtól.

2025. december 29., hétfő

Az első igazi román sci-fi filmben magyarnak hiszik a földönkívülieket

2025. december 23., kedd

Petri a Petryben: így lesz a növendékmarhalábszár-sonkából emléktábla (kettő)

Petri György költőnek avattak emléktáblát két nyelven az egyik kolozsvári Petry hús- és hentesáruboltban, és ez a legelvontabb és legjobb dolog, ami 2025 végén történhetett.

2025. december 23., kedd

Petri a Petryben: így lesz a növendékmarhalábszár-sonkából emléktábla (kettő)

Petri György költőnek avattak emléktáblát két nyelven az egyik kolozsvári Petry hús- és hentesáruboltban, és ez a legelvontabb és legjobb dolog, ami 2025 végén történhetett.

2025. december 16., kedd

Biológia versus ideológia: nélkülözhetjük-e valamelyiket?

Válasz Sánta Miriám Biológia versus ideológia című írására, amely december 5-én jelent meg a Főtéren.

2025. december 16., kedd

Biológia versus ideológia: nélkülözhetjük-e valamelyiket?

Válasz Sánta Miriám Biológia versus ideológia című írására, amely december 5-én jelent meg a Főtéren.

Különvélemény