A magyarországi, de régóta Bukarestben élő Varga Andrea jogtörténésszel, a premontrei rend jogi képviselőjével a romániai jogállamiság rendhagyó helyzetéről, a visszaszolgáltatások fonákságairól beszélgettünk.
Alább a beszélgetés első része olvasható, a második részt a jövő héten közöljük.
A jogállamok mind hasonlók egymáshoz, a jogállamisági deficitben szenvedő államok a maguk módján azok – tűnődhetne az egyszeri brüsszeli hivatalnok a 2024-es jogállami jelentés készítésekor, feltéve, ha divat lenne manapság Tolsztojt olvasni az EU fellegvárában.
A nyugati médiumok és a magyarországi média egy része sem mulaszt el alkalmat, ha ezen a területen tapasztalható problémák azonosításáról van szó, miközben Romániára mutogatnak, mint éltanulóra, a jogállamisági kritériumok maradéktalan betartójára. A bezzegromániázás mellett jóval kevesebb szó esik azokról a nyilvánvaló és kevésbé magától értetődő jogsértésekről, amelyek a rendszerváltás óta ott húzódnak a román államrezon árnyékában.
Az Európai Bizottság novemberben kezdeményezett konzultációt, hogy a 2024. évi jogállamisági jelentés előkészítéseként információkat gyűjtsön a jogállamisággal kapcsolatos fejleményekről a tagállamokban. A testület felhívást intézett az igazságüggyel foglalkozó szakszervezetekhez, a civil társadalomhoz, a nem kormányzati és a nemzetközi szervezetekhez, az uniós ügynökségekhez, valamint más érdekelt felekhez, hogy vegyenek részt a 2024-es jogállamisági jelentésekkel kapcsolatos online konzultáción, amely január 15-én zárult le. A szondázás célja az volt, hogy felmérje a jogállamiság helyzetének alakulását a legutóbbi, 2023 júliusában közzétett jelentés óta. A konzultáció újra reflektorfénybe állította a tagországok jogállamisági helyzetének fontosságát.
Varga Andrea szerint felelősségünk van a világban, ami gyakorlati erőfeszítéssel és tevékenységgel jár.
A Magyarországgal szembeni brüsszeli boszorkányüldözés és a román diplomáciai sikerek közötti hatalmas szakadék számos kérdést vet fel a nyugat-európai jogállamisági megfigyelők, brüsszeli bürokraták és a nem kormányzati szervezetek valóság- és hierarchia-értékelő képességeivel kapcsolatban – mondja a történész.
A Brüsszelben tapasztalható Magyarország-ellenes hevület objektíven aláássa az EU gazdaságélénkítési tervével kapcsolatos romániai megállapodások hitelességét, hiszen
hogy a korrupció elleni harc égisze alatt kiépíthesse hatalmas infrastruktúráját az ügyészségek és bíróságok feletti felügyeletben, különösen egy olyan korban, amelyet a közösségi média propagandája és dezinformációja ural. Ez a hozzáállás markánsan eltér a Magyarországgal kapcsolatos jogállamisági jelentésekben foglaltaktól – mondja Varga.
Bár a SRI számos területen aláásta a jogállamiságot, a szakember az igazságszolgáltatás teljes körű letámadását tartja a legpusztítóbb jelenségnek, mivel az egyetlen olyan jogállamisági területről van szó, amely esetében a hírszerző szolgálat rendszeresen megsérti a román alkotmányt. Az újságok rendszeresen cikkeznek arról, hogy Romániában bizonyos ügyekben a SRI, az ügyészek és a bírák összehangolják az érdekeiket. A SRI megrajzolja az akták útvonalát, az ügyészek és bírák végigviszik a dossziékat a kijelölt nyomvonalon.
„A SRI számára az igazságszolgáltatás taktikai terület” – ezzel a mondattal ismerte meg a nagyközönség Dumitru Dumbravă tábornokot, a SRI jogi osztályának akkori vezetőjét, aki egy 2015-ös interjúban a bíróságokra utalva, a „taktikai mező” kifejezést használva arról beszélt, hogy a SRI a korábbi gyakorlattal szemben már nem elégszik meg a korrupciós ügyek vádemelési szakaszba való kísérésével, hanem a figyelmüket az egyes ügyek végső megoldásáig fenntartják.
Varga szerint ez egy egyedülállóan romániai probléma, mivel csak Romániában történhet meg, hogy a 2002-ben bevezetett, a kereseteket elbíráló bírói tanácsok, bírók kisorsolására, valamint a bíróságokkal, ügyészi hivatalokkal és az igazságügyi minisztériummal kapcsolatos akták, dokumentumok és információk kezelésére létrehozott ECRIS elnevezésű informatikai rendszert manipulálják.
A Számvevőszék egy 2011-es jelentésében úgy fogalmazott, hogy a rendszer „hiányosságokat mutat az ügyek nyilvántartási mechanizmusában, az egyedi ügyszám elektronikus kiosztásában és az első tárgyalás véletlenszerű kiosztásában”, és fennáll annak a veszélye, hogy az ügyeket bizonyos bírói tanácsokhoz „irányítják”.
2009-ben Adrian Neacșu, a Vrancea Megyei Törvényszék elnöke, a CSM akkor éppen felfüggesztett tagja a România Liberă lapnak adott interjújában magyarázta el, miként verhető át a rendszer.
Varga Andrea kizártnak tartja, hogy az uniós bürokratáknak ne lenne tudomásuk arról, hogy a SRI 2015-ben megpróbált 500 bírót és 500 ügyészt bevonni egy EU-s finanszírozású programba (Start - O Viață de Calitate și Siguranță), hogy képezze őket, ami révén szerinte a hírszerző szolgálat taktikai területre helyezte az igazságszolgáltatást. A projektet a Mihai Viteazul Nemzeti Hírszerzési Akadémia menedzselte, és a munkaügyi minisztérium égisze alatt az Európai Szociális Alap finanszírozta. Felidézte: az igazságszolgáltatás függetlenségének letéteményeseként a CSM úgy reagált, hogy jogszabályi rendelkezésekből következően a bírák nemcsak a Magisztratúra Országos Intézete (INM) által szervezett szakmai továbbképzési programokon vehetnek részt, hanem az országon belüli vagy külföldi felsőoktatási intézmények által szervezett továbbképzéseken, vagy a szakmai fejlődést elősegítő egyéb képzéseken is. A testület úgy ítélte meg, hogy a Nemzeti Hírszerzési Akadémia bukaresti székhelyű katonai felsőoktatási intézményként a SRI-nek van alárendelve, ezért a bíráknak az akadémia által szervezett folyamatos szakmai továbbképzési programokban való részvételét a törvényi és rendeleti rendelkezések lehetővé teszik.
Az, hogy a CSM nem volt hajlandó foglalkozni a program visszásságával, Varga Andrea szerint azt bizonyítja, nem érdekelt annak a kérdésnek a megválaszolásában, hogy problémásnak minősül-e, ha
Varga úgy véli, hasznosabb volna, ha a CSM a jövőre nézve megválaszolná a kérdést, mitől lesz jogszerű, hogy a hivatalban lévő bírákat és ügyészeket az SRI ügynökei értékelik, mivel a hírszerzési akadémia egy katonai intézmény, egy olyan hírszerző szolgálat része, amellyel a bíráknak törvényileg tilos együttműködniük. A képzési programot nyilvánosságra hozó Lumea Justiției forrásaira hivatkozva azt állította, hogy 53 bíró és 147 ügyész vett részt a képzésben, ami alkotmányellenes.
A premontrei rend jogi képviselője úgy értékeli: a bírák együttműködése a titkosszolgálatokkal már régóta szándékosan arra irányul, hogy
lehetővé téve a titkosszolgálatok befolyásszerzését a közpolitika és a nemzeti kisebbségi politika alakításában.
- kérdezi Varga.
A premontrei kanonokrend esetében a bírói mérlegelési kör olyan szélesnek bizonyult, hogy a rendet egy döntésükben konkrétan családként kezelték. A határozatban szerepelt a család nettó három havi bevételére vonatkozó említés, ami arra utal, hogy a bírók segíteni akarták a jogalkotót az ingatlanrestitúciós újraelosztási terv kidolgozásában. Emellett a döntés arra is utal, hogy
Nem utolsósorban pedig tény, hogy ezt a nyilvánvalóan jogtalan döntést a nagyváradi törvényszék egy törvényileg illetékmentes perben hozta, mégis kötelezte a rendet 4,8 millió euró bírósági illeték megfizetésére. Mindezt úgy, hogy a rend a román államtól közel havi 1500 eurónak megfelelő lejnyi támogatást kap. Ebből az összegből nemcsak a társadalombiztosítási járulékokat és az adókat kell megfizetniük, hanem a titkárnő havi fizetését is ki kell gazdálkodniuk. Az apát fizetése télen a rendház fűtésére sem elegendő, nem is beszélve arról, hogy három templomot kell fenntartaniuk, valamint élnie is kellene valamiből. A premontrei rend alapításának 900 éves évfordulójára a magyar államtól kapott ingatlanvásárlásra szánt támogatást a bíró bevételnek számította. A végzésben az szerepelt, hogy bár az illeték összege magas, 48 hónapra lebontva havi 100 ezer euró részletfizetést engedélyez, holott a jogi személyek számára a törvény csak 24 hónapos részletfizetést tesz lehetővé.
A döntés úgy született, hogy az azonos napon iktatott többi hasonló perben a bírók ismerték és betartották a törvényt, és nem kötelezték a rendet illetékfizetésre egy illetékmentes perben. Azzal sincs senkinek semmi baja, hogy
holott a római jogból maradt alapelv értelmében senki sem lehet bíró a saját ügyében.
Egy másik SRI-s ügyben a bíró azt állította, hogy a rend akkor lenne illetékmentes, ha államilag elismert egyház volna, de nem az, mivel a vallásügyi államtitkárság a bíróság megkeresésére ezt közölte. Ez a helyzet úgy jöhetett létre, hogy az államtitkárság a nagyváradi római katolikus püspökség 2015-ös sematizmusában, egyházi névtárában szereplő két egymást követő sor alapján kreált egy jogi személyt. Ehhez felhasználták a rend generikus nevét és a tulajdonukban lévő Váradi Fájdalmas Szűzanya templom nevét, amelyeket összeollóztak, egy új jogi személyt hozva létre. Amikor a rend panaszt emelt az államtitkárságon a károkozás ellen, a válasz az volt, hogy a római katolikus egyház nem veszítette el az államilag elismert egyházi jellegét, a rend továbbra is az államilag elismert kultusz részét képezi. Az indoklás szerint a kár a nagyváradi püspökség hibájából keletkezett, mivel az helytelenül adta le a sematizmusát. A rend kára tizenkétmillió euró.
Varga Andrea úgy látja, hogy minden jogállamisági jelentésben van torzítás. A kritikus kérdést így fogalmazná meg:
Szerinte erre az egyedüli magyarázat az, hogy a brüsszeli jelentéstevők nem hajlandók foglalkozni azzal, hogy mikortól tekinthető jogállamisági problémának, ha a titkosszolgálatok egész pályás támadást intéznek az igazságszolgáltatás ellen. Magyarország egy olyan demokrácia, ahol létező mechanizmusok biztosítják az igazságszolgáltatás függetlenségét, ahol a titkosszolgálatok nem avatkoznak be az igazságszolgáltatás menetrendjébe – mondja.
Emlékeztet, hogy 2016-ban, a korrupció elleni harc jegyében a Nyugat zöld utat adott a SRI-nek egy olyan EU-s alapokból finanszírozott projekt megvalósítására, amelynek célja az e-kormányzati rendszerek hatékonyságának növelése volt, és 25 millió euró értékben kívántak szoftvert és hardvert vásárolni „az információs rendszerek interoperabilitásának megerősítésére és biztosítására”.
ami aggodalmat keltő, mivel nem tartalmaz rendelkezéseket az állampolgári jogok garantálásáról, és a közintézményeknek a rendszerben tárolt és integrált személyes adatokhoz való hozzáférésének korlátozásárról. Ez súlyosan sérti az alapvető emberi jogokat, ennek ellenére a brüsszeli szakértők nem hajlandók foglalkozni a kérdéssel.
A titkosszolgálatok beavatkozása megbontja a működőképes igazságszolgáltatáshoz szükséges alapokat, a közbizalmat. Nem létezhet igazságszolgáltatás állampolgári bizalom nélkül, ezért a bíráknak elszámoltathatónak kell lenniük a jogi és etikai normáknak megfelelően. A felelősségre vonás során a bírói magatartás felülvizsgálatát a bírói döntéshozatal függetlenségének megsértése nélkül kell elvégezni. Romániában ilyen nem létezik, a bírák a titkosszolgálatok védelme mögé bújhatnak, akkor is, ha szándékosan olyan ügyekben járnak el, amelyekben személyes érintettségük, összeférhetlenségük miatt nem járhatnának el – fejtegeti Varga Andrea.
és az etikai normák a közbizalmat csorbító problémás cselekedetekkel, mulasztásokkal és kapcsolatokkal foglalkoznak. Varga szerint az etikai kötelességszegéssel kapcsolatosan Magyarországon nem lehet olyan esetet felmutatni, amelyben egy olyan bíró dönt másodfokon egy ügyben, amihez a férje munkáltatójának, jelesül a SRI-nek anyagi érdeke fűződik. Úgy gondolja, Magyarországon a bíró érdekellentét esetén önkizárást kérne maga ellen, a talár felnagyítja a magatartást. Számos bírói magatartási kódex általános megfogalmazást is tartalmaz, amely arra ösztönzi a bírákat, hogy őrizzék meg a bírói hivatás integritását, és kerüljék a látszatát is a helytelen magatartásnak.
A jogi szakértő az elmúlt 14 év alatt többször találkozott olyan bírói döntésekkel, amelyek messze estek a jogi normáktól és kirívó módon sértették meg az alapvető jogokat.
- fogalmaz.
Hozzáteszi, a premontrei apátot sem az zavarja, hogy nem adnak neki igazat, hanem hogy hogyan nem adnak neki igazat. Varga azzal érvel román barátainak, hogy
Azonban azok az esetek, amikor embereket megfelelő eljárás nélkül börtönöznek be, vagy a bírák titkosszolgálati nyomásra hoznak meg egy-egy ügyben döntést, véleménye szerint a jogállamiság összeomlását jelentik. Létfontosságúnak tartja, hogy a bírói döntéseket ne „kenguru-bíróságok” hozzák meg. A kenguruk kaotikus és kiszámíthatatlan mozgására utaló pejoratív kifejezést általában olyan bíróságokra vagy bírósági tárgyalásokra használják, amelyeknél a tisztességes eljárás és az igazságosság elvei nem teljesülnek, az eljárások elfogultak vagy igazságtalanok, ahol a védekezési jogok korlátozottak vagy hiányoznak, és ahol az ítélet gyakorlatilag előre eldöntött.
Az elmúlt években több politikus is tett olyan nyilatkozatot, miszerint a titkosszolgálatok rendhagyó módon beavatkoznak a politikába. Liviu Dragnea 2018-ban azt állította, hogy nincs román párt beépített ügynök nélkül. 2007-ben Mircea Geoană furcsa választ adott egy újságírói kérdésre a romániai hírszerzők számáról: „Nem tudjuk, hányan vagyunk”. Amikor Traian Băsescu államfő 2014-ben azzal vádolta meg Victor Ponta volt PSD-s miniszterelnököt, hogy beépített ügynök volt, és ügyészként a Külföldi Hírszerző Szolgálat (SIE) fizetett neki, a SIE hallgatásba burkolózott.
Varga felidézi: a román sajtóban többen is cikkeztek arról, hogy Románia biztosítékokat kapott arra vonatkozóan, hogy
Itt említ néhány visszásságot a premontrei rend ügyei kapcsán.
A nagyváradi polgármesteri hivatal cinikusan olyan ingatlanegyüttesbe tervez EU-s forrásokat befektetni, amelynek 1941 óta a premontrei rend a telekkönyvi tulajdonosa, mégis diszkriminatív módon nem adják vissza nekik.
A nagyváradi önkormányzat érvelése frontális támadást jelent azon doktrinális keret ellen, amelyet Magyarország ellen közel két éve alkalmaznak az EU Alapszerződésének 7. cikke (1) bekezdése szerinti folyamatban lévő eljárásokban.
Miközben a nagyváradi premontrei rend 25 éve várja, hogy a román állam jogilag rendezze ezt az ex lex állapotot, hiszen az ingatlanegyüttes feletti tulajdonjogát a rendnek évente elismeri a vallásügyi államtitkárság. Mindeközben a nagyváradi önkormányzati tisztviselők hamis vagy félrevezető állításokat próbálnak meghonosítani a nagyváradi ingatlanegyüttes einstandjával kapcsolatban, hogy eltereljék a figyelmet az EU Alapszerződésének 2. cikkében foglalt értékek védelmének be nem tartásáról és a rendszerszintű jogi gerrymanderingről.
Varga Andrea szerint
A rend 17 EU-s tagországban van jelen, és 16 országban zavartalanul tevékenykedik. Romániában azonban a működéshez nélkülözhetetlen kolostorát és rendházát sem tudja rendeltetésszerűen használni. A nagyváradi önkormányzat tisztviselői nemrégiben azt állították, hogy a rend 1936-ban elveszítette a tulajdonjogát az ingatlanegyüttes felett, amit Nagyváradon minden bíró elfogad. Rákossy Botond-József, 101 încheieri carte funciară care ajută să înţelegi sistemul (101 telekkönyvi végzés, amely segít abban, hogy megértsd a rendszert) című könyvének 101. esettanulmánya ugyanakkor világosan levezeti, hogy miért képezi az ingatlanegyüttes 1941. június 21. óta a premontrei rend tulajdonát. Annak ellenére, hogy több helyi önkormányzati döntéssel és földdarabok cinikus ide-oda mozgatásával létrehoztak egy látszólagosan tiszta telekkönyvet, a tény továbbra is tény marad: az ingatlan továbbra is kolostor és rendház, függetlenül attól, hogy papíron Mihai Eminescu Főgimnáziumnak nevezik.
Másik eset, amikor egy 1996-os, amúgy érvénytelen kormányhatározat indoklási részéhez
Az odaírt „katonai jellegű parancsnoki aktus” betoldással igyekeznek megakadályozni, hogy a kormányhatározat érvénytelen legyen, hiszen csak az a határozat érvényes, amely megjelent a Hivatalos közlönyben. Az említett félixfürdői ingatlant 1996-ban kapta meg a SRI üdülőként, és ugyanazon a kormányhatározaton szereplő ingatlanok közül négyben járt Varga, 1997-ben és 1998-ban. Nehezen hihető számára, hogy amikor magyar állampolgárként Nagy Imre és csoportjának romániai életéről forgatott filmet, forgatási engedélyt kaphatott volna ezekben az ingatlanokban, mint katonai objektumokban.
- mondja.
A titkosszolgálatok és bíróságok közti titkos megállapodásokról, amelyek háttérbe szorítják a bírói függetlenséget, évek óta cikkezik a Lumea Justiției. Fontos megemlíteni, hogy 2023 januárjában a Btk. módosításának tervezetével
Ez a lépés aggodalmat kelt a jogállamiság és az igazságszolgáltatás függetlensége szempontjából, felveti a hatalmi ágak közötti határvonalak elmosódásának kérdését, valamint a titkosszolgálatok potenciális befolyásának problémáját a bírósági eljárásokban.
- magyarázza Varga.
2023 szeptemberében úgy törölték el az Együttműködési és Ellenőrzési Mechanizmust (MCV), hogy az ECRIS-rendszerrel kapcsolatos visszaélések nem szűntek meg. Varga szerint, sok esetben nem is szükséges manipulálni a rendszert, hisz
A konfiguráció kulcsa a SRI, és Dumitru Dumbravă tábornok, a SRI jogi osztályának volt vezetője a hírszerző szolgálat tevékenységét ellenőrző parlamenti bizottság előtt elismerte, hogy a szolgálat képviselői bizonyos ügyekben beavatkoztak a bíróságon.
Az MCV eltörlésének másik dimenziója Varga szerint, hogy zöld utat kapott a magyar kisebbség anyanyelvi és vallási jogainak háttérbe szorítása.
- osztja meg egy újabb tapasztalatát, ami nehezen emészthető nevetés nélkül.
Varga Andrea konok elszántságát jól illusztrálja a beszélgetésünk végén elmondott személyes epizód:
Cikkünk második részét a jövő héten közöljük.
… végtelenül szomorú volt, hogy lám, milyen ez a nép, pedig ő csak jót akar, csak azt akarja, hogy a nép jól éljen, azt akarja, hogy Románia otthon legyen minden polgára számára… de ez a kurva nép!
Călin Georgescu már arról is nyíltan beszélt, hogy területeket akar Ukrajnától. Meddig lehet elmenni a populizmusban?
A falu, ahogy ismertük (és ahogy a képzeletünkben élt), már nem létezik. A jelenségre pedig a kommunikáció- és néprajztudomány is új megközelítéseket keres.
Lord Palmerston szerint a politikában nincsenek állandó barátok, sem állandó ellenségek, csak állandó érdekek vannak. Mindemellett léteznek a román–amerikai kapcsolatok.
És vigyázzunk: új csalási módszer terjed az interneten!
Életének 101. évében elhunyt Bánffy Katalin memoáríró, a losonci Bánffy család grófi ága nevének utolsó viselője, Bánffy Miklós lánya.
Közben Victor Ponta folytatja szuverenista kampányát, például rugdossa a magyarokat… és úgy tűnik, mégis lesz egy kis tél ebben a szezonban, mondják az időjósok.
Nem jelent veszélyt Romániára az az incidens, amely az elmúlt éjjel történt Csernobilban, amikor egy drón eltalálta az ukrajnai volt atomerőmű 4-es reaktorának maradványait védő betonburkolatot – közölte pénteken az Országos Környezetvédelmi Ügynökség.
A magyar közlekedéstörténet talán legnagyobb szállítmánya indul pénteken útnak: egy 750 tonnás, 100 méter hosszú, 6 méter széles és 5,4 méter magas járműszerelvény kezdi meg útját a 43-as főúton Románia felé.
Ahogy mondani szokták, emberségből jelesre vizsgázott az a Csíkszeredában hóeltakarítást végző férfi, aki kiszállva a járdákat takarító munkagépből, átsegített egy idős nőt az átjárón, miközben az autósok türelmesen várakoztak.
Az viszont kétségtelen, hogy Brady Corbet alkotása monumentálisra sikeredett. Mi pedig többek közt örülhetünk annak, hogy a pillanat hájpfilmje sok szálon kötődik a magyarokhoz, sőt, erdélyi magyar színész is felbukkan benne.
Az viszont kétségtelen, hogy Brady Corbet alkotása monumentálisra sikeredett. Mi pedig többek közt örülhetünk annak, hogy a pillanat hájpfilmje sok szálon kötődik a magyarokhoz, sőt, erdélyi magyar színész is felbukkan benne.
Valláskörkép Romániában: a pünkösdisták az elmúlt három évtized nyertesei, míg az ateisták száma ugyan a kilencszeresére nőtt, de így sem jelentős az arányuk. Kiss Dénes vallásszociológus előadásán jártunk.
Valláskörkép Romániában: a pünkösdisták az elmúlt három évtized nyertesei, míg az ateisták száma ugyan a kilencszeresére nőtt, de így sem jelentős az arányuk. Kiss Dénes vallásszociológus előadásán jártunk.
A falu, ahogy ismertük (és ahogy a képzeletünkben élt), már nem létezik. A jelenségre pedig a kommunikáció- és néprajztudomány is új megközelítéseket keres.
A falu, ahogy ismertük (és ahogy a képzeletünkben élt), már nem létezik. A jelenségre pedig a kommunikáció- és néprajztudomány is új megközelítéseket keres.
Lord Palmerston szerint a politikában nincsenek állandó barátok, sem állandó ellenségek, csak állandó érdekek vannak. Mindemellett léteznek a román–amerikai kapcsolatok.
Lord Palmerston szerint a politikában nincsenek állandó barátok, sem állandó ellenségek, csak állandó érdekek vannak. Mindemellett léteznek a román–amerikai kapcsolatok.
Személyes krízis, az egyházban való csalódás, vagy intellektuális kétely következményeképpen hagyják el az emberek a vallásukat.
Személyes krízis, az egyházban való csalódás, vagy intellektuális kétely következményeképpen hagyják el az emberek a vallásukat.
Nélkülözhetetlen a humán tudományok lassító, reflektáló szerepe a progresszióval szemben, hogy ne veszítsük el mindazt, ami emberré tesz minket – véli T. Szabó Csaba vallástörténész.
Nélkülözhetetlen a humán tudományok lassító, reflektáló szerepe a progresszióval szemben, hogy ne veszítsük el mindazt, ami emberré tesz minket – véli T. Szabó Csaba vallástörténész.
Továbbá vannak benne románul szépen beszélő románok is. Meg magyar vérgróf. Meg tisztelgés a nagy elődök előtt. Meg némi újítás is (szerelmeseknek külön ajánljuk az opuszt), ami a vámpírfilmek műfajában igen nagy dolog.
Továbbá vannak benne románul szépen beszélő románok is. Meg magyar vérgróf. Meg tisztelgés a nagy elődök előtt. Meg némi újítás is (szerelmeseknek külön ajánljuk az opuszt), ami a vámpírfilmek műfajában igen nagy dolog.
A modern technika segítségével ma már bármit el lehet mondatni bárkivel olyan hitelesnek tűnő videókban, amik a legtöbb embert képesek megtéveszteni. Hogyan szúrjuk ki a deepfake tartalmakat?
A modern technika segítségével ma már bármit el lehet mondatni bárkivel olyan hitelesnek tűnő videókban, amik a legtöbb embert képesek megtéveszteni. Hogyan szúrjuk ki a deepfake tartalmakat?
Antagonisztikus ellentét feszült a két ország között Erdély kérdésében, ami alapjaiban határozta meg a diplomáciai kapcsolatokat a múlt század húszas éveiben – mondja Marchut Réka történész.
Antagonisztikus ellentét feszült a két ország között Erdély kérdésében, ami alapjaiban határozta meg a diplomáciai kapcsolatokat a múlt század húszas éveiben – mondja Marchut Réka történész.
Megnéztük, hogy tartanak maguk elé görbe tükröt a komédiázó (erdélyi) románok: egy kortárs népmesét láttunk, egy parasztlázadásocskát. Amely jobban sül el, mint a valóságban, mert hát ilyenek a népmesék. És közben nevetni is tudtunk.
Megnéztük, hogy tartanak maguk elé görbe tükröt a komédiázó (erdélyi) románok: egy kortárs népmesét láttunk, egy parasztlázadásocskát. Amely jobban sül el, mint a valóságban, mert hát ilyenek a népmesék. És közben nevetni is tudtunk.
… végtelenül szomorú volt, hogy lám, milyen ez a nép, pedig ő csak jót akar, csak azt akarja, hogy a nép jól éljen, azt akarja, hogy Románia otthon legyen minden polgára számára… de ez a kurva nép!
Călin Georgescu már arról is nyíltan beszélt, hogy területeket akar Ukrajnától. Meddig lehet elmenni a populizmusban?
A falu, ahogy ismertük (és ahogy a képzeletünkben élt), már nem létezik. A jelenségre pedig a kommunikáció- és néprajztudomány is új megközelítéseket keres.
Lord Palmerston szerint a politikában nincsenek állandó barátok, sem állandó ellenségek, csak állandó érdekek vannak. Mindemellett léteznek a román–amerikai kapcsolatok.