Huszonöt évig csak a fióknak írt, aztán valósággal berobbant az irodalomba: Centaurival találkozhattak a kolozsvári irodalomkedvelők.
Nyugodt lélekkel kijelenthetjük, hogy nem volt még annyira rendhagyó kiadása az E-MIL Álljunk meg egy szóra elnevezésű beszélgetéssorozatának, mint a Centauri írói nevet viselő titokzatos magyarországi szerző estje. Önmagában a tény, hogy Centauri személyesen találkozik olvasóival, nem szokványos esemény: ritkán áll nyilvánosság elé, az olvasókkal többnyire a honlapján és Facebook-oldalán keresztül tartja a kapcsolatot – bár meg kell hagyni, meglehetősen profi módon, amit népes és aktív rajongótábora is bizonyít.
Azoknak, akik arra számítottak, hogy Centauri ezúttal felfedi valódi identitását, csalódniuk kellett: azt például most sem tudhattuk meg, mi a polgári neve, milyen a családi állapota, mivel foglalkozik (az íráson és a túrázáson-utazáson kívül), sőt László Noémi, az est házigazdája jóelőre közölte, hogy az írónak az a kívánsága, ne fényképezzék (legalábbis felismerhető módon). Olyan szempontból is rendhagyónak számított ez a meglehetősen interaktívra sikeredett est a Bulgakovban, hogy a meghívott személyisége egyértelműen háttérbe szorította az írásait, életművét – az irodalom helyett az életre helyeződött a hangsúly.
Ez itt egy Centauri-portré
A rejtőzködés azonban nem jelent elzárkózást – tudtuk meg Centauritól. Ő huszonöt évig csak a fióknak írt, egyáltalán nem publikált, mert úgy gondolja, hogy „az írás akkor is aktus”, ha a szerzője egész életében magára marad vele és a nagyközönség sosem ismeri meg a műveit – magyarán nem kell folyóiratokban vagy kötetben közölni ahhoz, hogy valaki író legyen. „De én sosem éreztem magam egyedül, mert mindig ott voltak a szereplőim, és ennél jobb társaság nem kell” – mondta el nevetve.
Végül egy barátja unszolására adta be a derekát, és állt a nyilvánosság elé – de csak a művekkel, mert az irodalmi életben való részvétel sosem vonzotta. Ráadásul megcsömörlött attól, hogy az iskolában az írók életrajzával akarták legitimálni az életműveket, ezért úgy döntött, ő nem teszi ki magát ennek a veszélynek – maradt tehát a félig ember, félig állat mitológiai lényre, illetve a csillagrendszerre (Alfa Centauri) utaló írói névnél.
Magányos gyerekkora volt, mint Gerald Durrellnek, meséli Centauri, de épp ezért volt alkalma megfigyelni olyan természeti folyamatokat, jelenségeket, amelyek mások számára talán nem annyira fontosak: hogy mikor jönnek vissza a füsti fecskék vagy hogy a padló repedéseiben hangyák vannak. Később is inkább a természettudósok társaságát kereste, és ironikusan megjegyzi, hogy több biológus kéne és kevesebb író, már csak azért is, mert tapasztalatai szerint egy természettudóssal nagyobb valószínűséggel lehet elbeszélgetni Shakespeare-ről, mint egy irodalmárral a szerves kémiáról.
Centauri interaktív estet akart, és ez többé-kevésbé meg is valósult
Visszatérve a természet megfigyelésére: Centauri úgy véli, a világban káosz van, de ezt az ember okozza, az ember, aki felsőbbrendűnek gondolja magát az állatvilághoz képest, és ezt arra alapozza, hogy ő maga képes ésszerűen dönteni, az állatok viszont nem. „Ez igaz, de mi van, ha az állatok azért nem döntenek, mert nincs rá szükségük? Az ember folyton kényszerhelyzetben van, és ezt tünteti fel erényként, ezért hoztuk létre a kultúrát és a civilizációt” – fejti ki Centauri, aki szerint a természet nagyon is célszerűen „működik”. Ő maga is hisz a tervezésben, a tervszerű létezésben, amely „az ember örök kitettségét” hivatott enyhíteni – így hát bakancslistát ír, és makacsul számolja megvalósult és meg nem valósult életeinek hányadosát.
Istenben már kevésbé hisz, bár sokszor úgy érzi: a természet olyan precíz tökéletességgel épül föl, hogy az valamiféle tervszerűségre enged következtetni. És, ahogyan az természetközeli létmódot folytató embertől elvárható, sokat utazik, túrázik, mint egyik példaképe, a Jákob botja című regényének főhőséül választott Jack London (egy kritikus hozzászólás szerint amolyan Indiana Jones-os módon), bár azt mondja, aki annyit utazott, mint ő, „annak nemigen van mehetnéke”.
De azért mindenképpen jó, hogy Kolozsvárra eljött.
„Ön nézte az elnökjelöltek vitáját a televízióban? Én igen, és hosszú ideig az volt az egyetlen, ami megragadott benne, hogy a jelen levő három elnökjelölt közül kettőnek milyen vakítóan égszínkék szeme van.”
Avagy miért ijesztő most picit az, aminek természetesnek kellene lennie, mégsem volt az soha?
Felvirradt a nagy nap, a Svédországban élő kolozsvári származású énekes rajongói újra együtt voltak.
El kellene dönteni: a medve fontosabb vagy az ember.
A májusi ősz pedig az Istennek sem akar itt hagyni minket.
A romániai államelnök-választás első fordulója előtt a Krónika volt az egyetlen romániai magyar lap, amely interjút készített Nicușor Dannal.
Úgy van az, mint volt rég, az a Nap süt ránk rég. Az a Nap és az a Hold, az a szeretőnk, aki volt.
A külügyminisztérium azt tanácsolja a Líbiában tartózkodó román állampolgároknak, hogy a konfliktusok eszkalációja miatt azonnal hagyják el az országot.
Teljesen eltűnt a különbség a megismételt elnökválasztás második fordulójába jutott két jelölt, George Simion és Nicușor Dan között, olyannyira, hogy fej-fej mellett, egyenlő támogatottsággal állnak – legalábbis ez áll az AtlasIntel friss felmérésében.
Magyarország miniszterelnökének arcát és nevét felhasználva próbálja növelni népszerűségét az államelnök-választás második fordulója előtt George Simion, a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) államfőjelöltje.
Az ember megáll egy-egy hajdan délcegen magasodó erdélyi rom előtt, eltöpreng a múlt dicsőségén, a sors forgandóságán… aztán az is eszébe jut, hogy mit, mennyit hasznos megmenteni a düledékek közül.
Az ember megáll egy-egy hajdan délcegen magasodó erdélyi rom előtt, eltöpreng a múlt dicsőségén, a sors forgandóságán… aztán az is eszébe jut, hogy mit, mennyit hasznos megmenteni a düledékek közül.
Felvirradt a nagy nap, a Svédországban élő kolozsvári származású énekes rajongói újra együtt voltak.
Felvirradt a nagy nap, a Svédországban élő kolozsvári származású énekes rajongói újra együtt voltak.
El kellene dönteni: a medve fontosabb vagy az ember.
El kellene dönteni: a medve fontosabb vagy az ember.
Dés valóban hét dombra épült, akárcsak az olasz főváros. És hét határra szóló múltja van. A jelene viszont egy csendes kisvárosé. Ahol béke van. És némi rend, az össznemzeti rendetlenség közepette.
Dés valóban hét dombra épült, akárcsak az olasz főváros. És hét határra szóló múltja van. A jelene viszont egy csendes kisvárosé. Ahol béke van. És némi rend, az össznemzeti rendetlenség közepette.
Gondolatok a hétvégén Sepsiszentgyörgyön kezdődő divízió 1/A jégkorongvilágbajnokság elé.
Gondolatok a hétvégén Sepsiszentgyörgyön kezdődő divízió 1/A jégkorongvilágbajnokság elé.
Sajátos Erdély-tapasztalat, közösségi felelősség, angol romantika és Balassi-kard. József Attila nyelvi öröksége, mágikus ritmusok. Hogyan aránylik Kolozsvárhoz a mindenség? László Noémi költővel Visky András beszélgetett a magyar költészet napján.
Sajátos Erdély-tapasztalat, közösségi felelősség, angol romantika és Balassi-kard. József Attila nyelvi öröksége, mágikus ritmusok. Hogyan aránylik Kolozsvárhoz a mindenség? László Noémi költővel Visky András beszélgetett a magyar költészet napján.
Az autóalkatrészek gyártását ugyan felfüggesztette, de emlékeket még biztosan képes előidézni.
Az autóalkatrészek gyártását ugyan felfüggesztette, de emlékeket még biztosan képes előidézni.
Az egy hétig is eltartó lakodalmak megviselték az új házasokat, még a nászéjszakájukat is hangos szurkolás kísérte. Fehér Andrea történésszel beszélgettünk, akit a Hunyadi-sorozatról is kérdeztünk.
Az egy hétig is eltartó lakodalmak megviselték az új házasokat, még a nászéjszakájukat is hangos szurkolás kísérte. Fehér Andrea történésszel beszélgettünk, akit a Hunyadi-sorozatról is kérdeztünk.
A mesterséges intelligencia ugyanis nem nézett ki az ablakon. Ha tetszik, könyvből tájékozódott. Mi viszont kimentünk a dombra és megnéztük. Avarostól, virágözönöstől, szemetestől, mindenestől.
A mesterséges intelligencia ugyanis nem nézett ki az ablakon. Ha tetszik, könyvből tájékozódott. Mi viszont kimentünk a dombra és megnéztük. Avarostól, virágözönöstől, szemetestől, mindenestől.
Jó a bolti avokádó, rukkola, kaktuszgyömölcs és pomelo pénzért, de a természetben ingyen van a csalán, kövér porcsin, vadcseresznye, medvehagyma, tyúkhúr és szamóca. Tessék bátran szedegetni!
Jó a bolti avokádó, rukkola, kaktuszgyömölcs és pomelo pénzért, de a természetben ingyen van a csalán, kövér porcsin, vadcseresznye, medvehagyma, tyúkhúr és szamóca. Tessék bátran szedegetni!
„Ön nézte az elnökjelöltek vitáját a televízióban? Én igen, és hosszú ideig az volt az egyetlen, ami megragadott benne, hogy a jelen levő három elnökjelölt közül kettőnek milyen vakítóan égszínkék szeme van.”
Avagy miért ijesztő most picit az, aminek természetesnek kellene lennie, mégsem volt az soha?
Felvirradt a nagy nap, a Svédországban élő kolozsvári származású énekes rajongói újra együtt voltak.
El kellene dönteni: a medve fontosabb vagy az ember.