// 2024. december 5., csütörtök // Vilma
Magyarország

A legnagyobb török szultán sírját találhatták meg magyar régészek

// HIRDETÉS

Nemcsak az egykori mauzóleumot, hanem egy egész oszmánkori települést találtak a szivetvári szőlőhegyen.

I. Szulejmán szultán síremlékének (türbéjének) maradványait fedezhették fel magyar tudósok Szigetvár mellett - jelentették be a Török Együttműködési és Koordinációs Ügynökség (TIKA) Budapesti Programkoordinációs Irodájának szerdai sajtótájékoztatóján.

Pap Norbert, a Pécsi Tudományegyetem Kelet-Mediterrán és Balkán Tudományok Központjának igazgatója kijelentette: minden valószínűség szerint I. Szulejmán szultán sírhelyét, az egykori mauzóleumot, valamint egy unikális oszmán kori települést sikerült megtalálniuk a szigetvár-turbéki szőlőhegyen.

 

 

Fodor Pál bal oldalon, Pap Norbert a kép jobb oldalán | MTI Fotó: Koszticsák Szilárd

 

Ahhoz azonban, hogy teljes bizonyossággal ki lehessen jelenteni, hogy a türbét találták meg, fel kell tárni a többi épület maradványait is, és tisztázni szükséges egymáshoz való viszonyukat - jegyezte meg a kutatócsoport vezetőjeként is dolgozó szakember.

 

Egy egész település maradványai

Ali Uzay Peker, a Közel-keleti Műszaki Egyetem professzora kiemelte, hogy a legfontosabb egy oszmán kori település felfedezése; a türbe is ennek része. Az építészettörténész szerint a magyar kutatók nagyon komoly munkát tettek le az asztalra: ők a magyar és német nyelvű, a törökök pedig az oszmán forrásokat tekintették át.

 

Egyértelmű, hogy a most feltárt maradványok egy szultáni építményhez tartoztak 16. századi oszmán díszítésekkel, de azt még nem lehet bizonyossággal megmondani, hogy melyik épület a türbe, és melyik a dzsámi - hangsúlyozta Ali Uzay Peker.

 

A közös erőből végzett kutatás a magyar-török történelem és kulturális örökség fontos időszakát tárja fel - mondta Sakir Fakili, a Török Köztársaság budapesti nagykövete. Kiemelte: az 1520 és 1566 között uralkodott szultán türbéje utáni kutatás mellett először sikerült egy török alapítású magyarországi település maradványait feltárni. 2016 I. Szulejmán és Zrínyi Miklós halálának 450. évfordulója lesz, melyre számos megemlékezést terveznek.

 

I. Szulejmánt az Oszmán Birodalom egyik legnagyobb hódítójaként tartják számon: 

tizenhárom hadjáraton vezette katonáit; emellett államférfiként is jelentős szerepet játszott, megújította a jogrendszert, a vallási életet, az oktatást, konszolidálta a birodalom területén élő kisebbségek helyzetét - idézte fel Fodor Pál, az MTA BTK főigazgatója. 

 

A szultán 1520-as trónra lépésekor a birodalom 1,5 millió négyzetkilométerre terjedt ki, 1566-ra pedig már 2,5 millió négyzetkilométerre nőtt. Országa magába foglalta Jement, Budát, Etiópiát és a Krím félszigetet is, miközben lakosainak a száma 12-13 millióról 15-20 millióra növekedett. Halála után alig egy-két évtizeddel uralkodására már aranykorként tekintettek vissza.

 

Ugyanakkor I. Szulejmán Szigetvár falai előtt történt halálakor sok tekintetben felemás eredményeket tudott csupán felmutatni - hangsúlyozta a korszak kutatója. Fodor Pál úgy véli, hogy a szultán túlértékelte az Oszmán Birodalom egyébként valóban kivételes katonai és gazdasági erőforrásait, amelyeket az 1530-as évektől értelmetlenül szétforgácsolt ahelyett, hogy néhány fontosabb célra összpontosított volna.

 

A történész hangsúlyozta: az mindenképpen tagadhatatlan, hogy kulturális értelemben I. Szulejmán uralkodása az oszmán történelem egyik aranykora, ekkor szilárdultak meg azok a formák és keretek, amelyeket ma a klasszikus oszmán civilizáció egyedi stílusaként tartunk számon. Ennek a stílusnak legkiemelkedőbb példája az Isztambulban 1550 és 1557 között emelt Szülejmánije-dzsámi és a hozzá kapcsolódó épületkomplexum.

 

Fodor Pál szerint a szultán uralkodását két fő szakaszra lehet bontani. Az első, a trónra lépéstől az 1540-es évek elejéig tartó időszak a világuralom igézetében telt el. I. Szulejmán ekkor úgy vélte, hogy második Nagy Sándorként egyetemes világbirodalmat kell létrehoznia, ebben az elképzelésben támogatta legfőbb bizalmasa, Ibrahim nagyvezír, valamint a korszak világvége-várakozásai is. Ekkora esik Magyarország meghódítása, valamint a Bécs elfoglalására irányuló hatalmas és sikertelen erőfeszítések sora is.

 

„Szulejmán egy ideig valószínűleg hitt abban, hogy Allah a megváltó, a mahdi szerepét osztotta rá, és hogy az Oszmán Birodalom lesz a muszlim ezredévben az apokaliptikus jóslatokban szereplő utolsó világállam” - fogalmazott a történész.

 

Szulejmán 1534-ben elvesztette hatalmas befolyással bíró édesanyját, Hafszát, két évvel később pedig könyörtelenül megfojttatta a bizalmát elveszítő Ibrahimot. A két halálesetet követően 

 

mély változások figyelhetőek meg a szultán személyiségében és politikájában.

Uralkodásának második szakaszában I. Szulejmán világuralomhoz fűzött reményei szertefoszlottak, ettől kezdve az oszmán politikában azok a személyiségek kerültek előtérbe, akik a birodalmat inkább az ortodox, szunnita iszlám legfőbb hatalmává kívántak tenni. 

 

Ugyanekkor vált meghatározóvá Szulejmán életében Hürrem nevű ágyasa, majd felesége, aki nagyon jelentős politikai hatalomra tett szert - mondta el Fodor Pál. Hozzáfűzte azt is, hogy ezekben az évtizedekben született meg a legendás szulejmáni törvénykezés, amely sikerrel fogta egybe az addig szétszórt jogi anyagot.

 

Az 1550-es években több belviszály rengette meg a birodalmat, Hürrem 1553-ban elérte, hogy Szulejmán végezze ki egy másik ágyastól származó, népszerű legidősebb fiát, Musztafát. 1558-ban Szulejmán Hürremtől született fia, Bajezid robbantott ki nyílt lázadást apja ellenében. Noha a felkelés sikertelenül végződött, és Bajezidot megölték, az események súlyos csapást mértek Szulejmán egészségére és népszerűségére.

 

 

Hürrem 1558-as halála után a szultán évekre búskomorságba süllyedt, amiből csak az 1566-os szigetvári hadjárat emelte ki. Ugyanakkor a hadjárat lefolyása - amelyre az agg szultán súlyos betegen, ló helyett hintóban indult el - önmagában is jelzi az idők változását, hiszen az első éveiben még világuralomról, Bécs elfoglalásáról álmodó Szulejmán élete utolsó útján egy közönséges magyar határvár meghódításával bajlódott - emelte ki Fodor Pál.

 

A történész úgy véli, hogy ma Törökországban I. Szulejmán egyre inkább hasonló helyet vív ki magának a hivatalos nemzeti emlékezetben, mint a köztársaságot alapító Kemal Atatürk. 

 

A szultán újrafelfedezése

az 1980-as évek óta figyelhető meg, korábban a köztársasági elit az Oszmán Birodalom idejére elfelejtendő, a törököket romlásba taszító korként tekintett. Ma viszont Szulejmán uralkodását a török történelem, a török teremtő erő és vallási tolerancia megnyilvánulásának egyik legfényesebb korszakaként ünneplik Törökországban.

 

Fodor Pál hozzátette: a szultán magyarországi megítélése csupán annyiban van változóban, hogy sokan követik a Szulejmán című televíziós szappanopera-sorozatot, így egyre többen kezdik „török szemüvegen át látni ezt az egész, magyar szempontból borzalmas korszakot”.

 

Hozzátette: számos történeti kérdés is megoldásra vár még, nem ismerni még pontosan az ostrom menetrendjét - a források ebben eltérnek -, és nem tudni egészen biztosan azt sem, melyik napon halt meg a szultán, és milyen körülmények között temették el. 

 

Pap Norbert az eddigi munkáról elmondta: az évek óta zajló kutatásokban 

 

a fordulatot a geográfiai megközelítés hozta. 

A 2014 őszén a turbéki szőlőhegyen kezdődött vizsgálatok alapját az jelentette, hogy a szigetvári Barátság parkban, valamint a turbéki Segítő Boldogasszony templomban végzett korábbi ásatások nem jártak sikerrel. A korábbi vizsgálatok nem helyeztek hangsúlyt a történeti forrásokban fellelhető földrajzi információkra és arra, hogy a táj képe megváltozott az elmúlt évszázadokban.

 

Tájrekonstrukciót végeztek 1566-ra és 1689-re, a város elpusztulásának idejére fókuszálva. Kiderült, hogy a táj sokkal vizesebb volt, mint ma. A levéltári kutatás valószínűsítette, hogy a szigetvári vártól 4-5 kilométerre északkeletre, egy dombtetőn kell keresni, ahol 450 évvel ezelőtt szőlő és gyümölcsös volt.

 

 

Ott kutattak, ahol az 1970-es években lakossági bejelentésre már voltak ásatások, 1982-re azonban arra jutottak, hogy török őrtorony állhatott ott. Most viszont kimondhatták, hogy ott oszmán kori település volt nagy épületekkel - fejtette ki Pap Norbert.

 

„Nyolc méterre a feltételezett türbétől egy nagyobb épület van, ahol egy dzsámi állhatott, és a közelben egy dervis kolostor maradványai is találhatóak. Az épületegyüttest árok veszi körül” - mondta a kutató. Hangsúlyozta, hogy minden információ és jel egy irányba mutat, a megtalált épületegyüttes I. Szulejmán türbéjét foglalja magába, ide temethették a szultán belső szerveit.

 

Utalt arra, hogy a geográfusokból, történészekből, régészekből álló csoport új módszereket alkalmazva, írásos emlékek, geofizikai mérések és régészeti munkák révén 2013-ban bukkant rá egy addig ismeretlen oszmán kori település, a türbéhez kapcsolódó Turbék maradványaira.

 

Az 1570-es években épült és az 1680-as évek végén elpusztult város 

felfedezése azért volt unikális, mert az oszmánok általában nem hoztak létre településeket, hanem a már meglévőkbe költöztek. Turbékhoz hasonló várost eddig senki sem talált a hódoltságkori Magyarország területén, létrejötte egyértelműen Szulejmán szigetvári halálához köthető.

 

Zrínyi Miklós 1566-ban két és félezer katonával egy hónapon keresztül állt ellen a Bécs elfoglalására tartó I. Szulejmán szultán vezette százezres török sereg ostromának. Szeptember 8-án, amikor a magyar csapat létszáma háromszázra fogyatkozott, a katonák Zrínyivel az élükön kilovagoltak a várból, és harc közben elestek.

 

A kutatócsoport szerint Szulejmán szeptember 6-án, a katonai ostromtáborban hunyt el, halálát 48 napig titkolták a hadsereg előtt. A uralkodó belső szerveit eltemették, a táborhelyet megjelölték, amely fölé egy 1692-ig biztosan fennálló türbe, majd mellé dzsámi, derviskolostor, kaszárnya és más létesítmények épültek.

 

Pap Norbert közölte, hogy a türbét illetően először 9-10 helyszínben gondolkodtak, ez később kettőre, majd egyre szűkült. A zsibóki-turbéki szőlőhegyen elvégzett geofizikai vizsgálatok adatai már az ásatások idén szeptemberi megkezdése előtt rendkívüli derűlátásra adtak okot.

 

„Az elmúlt két hónapban egy Mekka felé tájolt, négyzet alakú nagyobb helyiségből és háromosztatú előcsarnokból álló, egy méter vastag falú épületre bukkantunk, amelynek az ott előkerült számos lelet alapján egykor ólommal borított kupolája és pazar díszítése lehetett” - mondta el a geográfus-történész. 

 

Kitért arra, hogy a nagyobb helyiség közepén nagyméretű rablógödör található, amelyet feltehetően a Turbékot elfoglaló Habsburg-csapatok ástak kincs után kutatva. „Elég valószínűtlen, de a legenda szerint a szultán belső szerveit aranyedényben temették el” - jegyezte meg.

 

Pap Norbert hangsúlyozta, hogy a belső szervek maradványainak megtalálására, ha azokat egyáltalán ott helyezték el véglegesen, mintegy 450 év után - az emberi szövetek tulajdonságai folytán - nem volt esély. A lelőhelyet a magyarok mellett ugyanakkor török szakértők is megvizsgálták, és az eddigi eredmények alapján egyetértenek: nagyon valószínű, a szulejmáni sírhelyet találták meg.

 

Az ásatásokon több mint negyven ember dolgozik, a vezető régész Hancz Erika, és különösen fontos szerepet játszott egy másik kutató, Kitanics Máté is. Pap Norbert szerint mintaszerű volt az együttműködés a török hatóságokkal, köszönetet mondott a TIKA támogatásáért.

 

Felidézte, hogy 2010 végén Pécsett Hóvári János későbbi ankarai nagykövettel és Kolovics János szigetvári polgármesterrel elhatározták: a szigetvári vár 1566-os ostromával kapcsolatos tudást továbbfejlesztik, beruházásokat kezdeményeznek ennek érdekében. A következő években kutatási szerződés született a török féllel, a mostani feltárást mindkét ország kormánya támogatta.

 

Törökországban több mint egy évtizede érezhetően nő az érdeklődés az oszmán korszak, annak teljesítménye iránt, a szigetvári kutatásokat a török közvélemény fokozott figyelemmel kíséri, ezért a bejelentésnek óriási hatása lesz, véli Pap Norbert. A tervek szerint jövőre Erdogan török elnök Szigetvárra látogat, és felkeresi az ásatások helyszínét - tette hozzá.

 

A szakember utalt arra, hogy az Oszmán-háznak 36 uralkodója volt, többségük a birodalom fővárosában és környékén hunyt el, ott emeltek nekik síremléket. 

 

Két szultán temetésének azonban külön rendje volt.

I. Murád 1389-ben Rigómezőnél, I. Szulejmán Szigetvárnál halt meg, testüket Burszába és Isztambulba vitték, belső szerveiket ugyanakkor a legenda szerint kivették, és a helyszínen eltemették - mondta.

 

Rámutatott arra, hogy mindkét helyszín fontos zarándokhellyé vált, de amíg Murád türbéje fennmaradt, a legjelentősebb oszmán uralkodóként tisztelt Szulejmáné a 17. században elpusztult, azóta elveszett a helyének pontos emlékezete.

 

Pap Norbert szólt arról, hogy megítélése szerint Szigetvár a felfedezéssel a korábbinál is nagyobb nemzetközi ismertségre tehet szert, ez gazdasági előnyökkel járhat. Példaként említette, hogy I. Murádnak a mai Koszovóban álló türbéjének a nehéz megközelíthetőség és a rossz turisztikai infrastruktúra ellenére évi 20 ezer külföldi látogatója van.

 

„Szigetvárnak ennél lényegesen jobb a helyzete, de a helyszínt fel kell tárni, emellett a síremlék bemutatásához szükség van látogatóközpontra, utakra, parkolókra, szolgáltatásokra és erős marketingmunkára is” - mondta a kutatócsoport vezetője.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Miért nem foglalkozik az állam megfelelően az emberek digitális képzésével?

Fall Sándor

Nem elég siránkozni, hogy az egész ország a TikTokon lóg és hogy az álhírek nemzetbiztonsági veszély jelentenek.

Még néhány keresetlen szó Iohannis úr páratlan politikai pályafutásáról

Varga László Edgár

A vártnál is sokkal csúnyább lehet a szász elnök politikai pályafutásának vége. És ezt ő maga érte el lépésről lépésre.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Négyezer eurón múlott az ötéves Balog Ronaldo sakkvilágbajnokságon való részvétele

Nincs rendjén, ha a piszkos anyagiak hátráltatják egy kivételesen tehetséges gyermek kiteljesedését.

A blues Kolozsváron is ugyanazt csinálja, mint Memphisben: istenesen odavág

Ez a muzsika úgy dobog, mint a szív, akárhol is élünk a glóbuszon: fekete is, fehér is, helyi is, univerzális is.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Nincs megállás Erdélyben
Főtér

Nincs megállás Erdélyben

Így utazunk és pisilünk mi útközben, itt nálunk Erdélyben. Mindennemű egyezés a valósággal csupán a véletlen műve.

Kelemen a Krónikának: Orbán Viktor nem lesz persona non grata Romániában
Krónika

Kelemen a Krónikának: Orbán Viktor nem lesz persona non grata Romániában

Amíg az RMDSZ kormányon lesz, Orbán Viktort nem nyilvánítják persona non gratának Romániában – szögezte le a Krónika kérdésére Kelemen Hunor hétfőn este a SZÁT ülését követően.

A Románia fedőnevű sajátos demokrácia lufija kipukkadt
Főtér

A Románia fedőnevű sajátos demokrácia lufija kipukkadt

Ezen nincs miért csodálkozni. Amin esetleg lehet (bár nem érdemes): az országot vezető politikai, illetve a hazai szellemiséget egyre kevésbé befolyásoló értelmiségi elit kártékony ostobaságán.

Rendőrök és diákok is keresték a fekete maszkos férfit
Székelyhon

Rendőrök és diákok is keresték a fekete maszkos férfit

Marosvásárhelyen az egyetemi bentlakások környékén a rendőrség a hallgatókkal közösen kereste kedden éjjel azt a fekete símaszkos férfit, akiről bejelentés érkezett.

Georgescu, a magyarbűvölő
Krónika

Georgescu, a magyarbűvölő

Ez nem most kezdődött.

Válsághelyzet alakult ki a székelyudvarhelyi kórházban
Székelyhon

Válsághelyzet alakult ki a székelyudvarhelyi kórházban

Néhány nap alatt hat, vezető beosztásban dolgozó alkalmazott mondott fel a székelyudvarhelyi kórházban, és alacsonyabb beosztásban dolgozók is hasonlóan tettek. Szakács-Paál István polgármester válsággyűlést hívott össze a helyzet rendezéséért.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Miért nem foglalkozik az állam megfelelően az emberek digitális képzésével?

Fall Sándor

Nem elég siránkozni, hogy az egész ország a TikTokon lóg és hogy az álhírek nemzetbiztonsági veszély jelentenek.

Még néhány keresetlen szó Iohannis úr páratlan politikai pályafutásáról

Varga László Edgár

A vártnál is sokkal csúnyább lehet a szász elnök politikai pályafutásának vége. És ezt ő maga érte el lépésről lépésre.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Négyezer eurón múlott az ötéves Balog Ronaldo sakkvilágbajnokságon való részvétele

Nincs rendjén, ha a piszkos anyagiak hátráltatják egy kivételesen tehetséges gyermek kiteljesedését.

A blues Kolozsváron is ugyanazt csinálja, mint Memphisben: istenesen odavág

Ez a muzsika úgy dobog, mint a szív, akárhol is élünk a glóbuszon: fekete is, fehér is, helyi is, univerzális is.

// HIRDETÉS