// 2026. november 19., csütörtök // Erzsébet
e-vidék

A közösségimédia-használat véglegesen átalakította a falusi életet

Fotó: Sánta Miriám

Fotó: Sánta Miriám

Fotó: Sánta Miriám

// HIRDETÉS

A falu, ahogy ismertük (és ahogy a képzeletünkben élt), már nem létezik. A jelenségre pedig a kommunikáció- és néprajztudomány is új megközelítéseket keres.

„A nép – ősi törvényeivel együtt – csak ott érintetlen, ahová még nem terjedtek ki a technika erős, a népi törvényeket felforgató csápjai”

– írta Hermann Bausinger német kultúrakutató pár évtizeddel ezelőtt. Valószínűleg nem gondolta, mennyire relatívvá és megkérdőjelezhetővé válnak a szavai: a technika erős, felforgató csápjai ma már nem a „hagyományos” értelemben vett mechanikai vívmányok, hanem a(z információs) technológiák, amelyek, mint egy sokkarú polip, a legkisebb résen is átcsusszannak.

És ez visszafordíthatatlan következményekkel jár a falusi élet számára is.

Már régóta felváltották a falugyűléseket a falvaknak készült Facebook-profilok vagy -csoportok, ahol a település lakói értesülhetnek az új információkról, legyen az fűtéstámogatás, napelem-telepítési lehetőség, tűzifa-vásárlás, házszentelés, vagy a polgármesteri hivatal fogadóóráinak megváltozása, könyvbemutató, táncmulatság stb. A csoportokban még ennél több is: segítségkérés és -nyújtás zajlik, legyen az fizikai vagy lelki.

// HIRDETÉS

A kolozsvári BBTE Néprajz és Antropológia szakán Társadalmi viszonyok és gazdasági erőforrások átrendeződése a mai faluban címmel rendeztek a múlt hétvégén egy időszerű konferenciát, amely a fenti gondolatokat is érintette egyik tematikus blokkjában: a digitális eszköz- és internethasználat jelentősége a falusi környezetben jelentősen felerősödött.

Személetes példát hozott fel az erdélyi szórványmagyarság köréből Mátyus Anita, aki a Maros megyei Kisfülpösön készített interjúkat olyan hátrányos helyzetű, mélyszegénységben élő szülőkkel, akiknek gyerekei a kisfülpösi szórványkollégium diákjai. A megkérdezettek hátrányos helyzetük ellenére rendelkeztek könnyebben hozzáférhető és megfizethető okoseszközökkel, leggyakrabban okostelefonnal, pár esetben laptoppal vagy táblagéppel.

Mint kiderült – noha nem újdonság, csupán nyomatékosításra szorul –,

az okostelefon ma már mindenhol lételem.

Olyannyira az, hogy a használói között írástudatlanok is vannak, hiszen ma már a közösségi média használata a legegyszerűbben hozzáférhető, az eddig elkerülhetetlennek bizonyuló írás-olvasás megtanulása pedig lassabb tevékenységnek számít, mint például egyszerűen hangüzenetet küldeni, esetleg videócsetben beszélgetni.

A közösségimédia-használat társadalmi integrációs tevékenység.

Ennek ellenére a domináns alapállás az internettel kapcsolatban az volt a megkérdezettek körében, hogy kevés tartalmat osztanak meg magukról, tudatosan kezelik az ismerőseiket és azokat, akik láthatják a megosztott tartalmaikat. Az internet a szemükben egyszerre hasznos és veszélyes – ez, noha egy jól körülhatárolható csoport véleménye, úgy tűnik, szinte univerzális tapasztalat, hiszen aki napi szintű internetfelhasználó, az folyamatosan ezt érzékelheti.

Vajda András (Sapientia EMTE) néprajzkutató szerint – etnográfiai megközelítésben – az okoseszközök használata és a képernyőre meredés, az online világ tulajdonképpen tér- és tájhasználat. A néprajznak tudnia kell valamit kezdeni az „e-vidékkel”, a digitális etnográfia és a kommunikációtudomány metszéspontjában, hiszen – ha visszagondolunk Bausinger mondatára –

már alig van hely a világon, amelyet ne fertőzött volna meg a digitalizáció.

Bennünk sokáig elkülönülve éltek olyan fogalmak, mint az online és az offline lét, azonban ez megdőlni látszik a falusi élet esetében is: már nem beszélhetünk ennyire éles különbségekről, ezek nem párhuzamos világok, amelyekben külön-külön élünk, hanem egyszerre vagyunk mindkettőnek a lakói, döntéseinkre, életvezetésünkre markánsan hatnak.

A digitális lét, az okoseszközök használata a kultúra része, viszont magával a használattal lehetünk szemtanúi annak, ahogy létrejön ebből egy másik kultúra.

Ez abból fakad, hogy minden új cselekvés – például az, ahogy a falusi világban elterjedt a közösségi média, elsősorban a Facebook használata, meg az okostelefonoké – egy idő után természetessé válik, ahogy az is, hogy a világot a mindent leuraló médián keresztül érzékeljük, tapasztaljuk. (Gondoljunk csak bele: egy írástudatlan ember azért használ hangüzenetküldő alkalmazást, mert nehezére esik írni, egy felsőfokú képzettséggel rendelkező, elfoglalt ember pedig időmegtakarítás miatt.)

A falusi világban korábban voltak interpretív közösségek:

olyan emberek, akik segítettek egymásnak értelmezni a világot, akik útmutatást, eligazítást adtak, megoldást kínáltak (krízis)helyzetekre – jó példa erre, hogy nagy baj esetén az emberek például a paphoz, lelkészhez fordultak tanácsért. Az interpretív közösségek szétzilálódtak a fokozott médiahasználat miatt.

A médiahasználat természetessége kapcsán Vajda felvetette a kérdést: el tudunk-e például képzelni most egy olyan világot, ahol egy csapásra minden média (és eszköz) megszűnik, és – mondjuk – minden esetben oda kellene mennünk valakihez, hogy megkérdezzük: XYZ intézményt hol találjuk az utcában. Ebben rejlik a digitális és a természetes viszonya, hiszen már hamarabb nyúlunk hozzá a telefonunkhoz megkeresni valamit, mint hogy valakit megkérdezzünk a minket érdeklő témában – ez pedig falun sincs másként.

A néprajztudomány népi írásbeliségről beszélt a közelmúltban, most viszont másképp közelíti meg a témát: ez lassan átköltözni látszik a digitális térbe.

Erre jó példák lehetnek az autodidakta költők, fotósok, mesélők, akik a közösségi médiába teszik át tartalmaikat – korábban az sem volt elképzelhető, hogy az ilyen jelenségekről tartalomként beszéljünk.

A mediatizáltság apropóján Vajda András egy lelkész példáját is felhozta, aki táblagépről olvasta fel prédikációját, sőt, a szövegben utalásokat is tett Facebook-megosztásokra, például egy bibliai versre, amelyet egy gyülekezeti tag osztott meg korábban.

S hogy ez nem is volt elég, azt a következő eset is magyarázza: egy katolikus plébános a koronavírus-járvány idején megpróbálkozott az online gyóntatással is, csakhogy elbliccelte, mert nem tudta, hogy nem privát: elég nagy botrány lett belőle. Átértékelődik a titok, a privát szféra – arról esik szó, ki mit osztott meg, nem arról, hogy ki mit mesélt a szomszédjának.

Láthatjuk tehát, hogy korántsem párhuzamos valóságokról beszélünk akkor, amikor a vidék és az e-vidék kapcsolatát igyekszünk megérteni. Hogy miképp alakítja át még jobban a digitalitás a falusi életvilágokat, az már egy másik történet.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Igen, meg kell végre állítani a szélsőséges influenszerek közösségi médiás ámokfutását!

Varga László Edgár

Marian Godină nagyon jól tette, hogy beperelte Dan Tanasă képviselő urat. Aztán azt is nagyon jól tette, hogy újra beperelte. Reméljük, nem fog leállni…

Hová tűntek az erdélyi magyar társadalom „nagy ügyei” és van-e még esély a hosszabb távú stratégiai gondolkodásra?

Fall Sándor

A nagy közös célok helyére a közösségi apátia, az információs fáradás, a megélhetési gondok kerültek, és a képviselet politikai napirendje is átalakult.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Söprik a kolozsvári utcát, avagy a kincses város központi ékkövének kálváriája

Szántai János

Kolozsvár történelmi legközpontját szépen felújították. Viszont van az a por, az a sár a Farkas utcában, meg az, hogy a mi végeinken irtó nehéz valamit jól megcsinálni. Vagy befejezni. Jóvanazúgy! Pedig nincs.

Miért emlegetik még mindig a székelyek Csaba királyfit, ha fejüket az ár, jaj, százszor elborítja?

Sólyom István

A Csaba-mítosz végső formájának kialakulásában a tanult elit játszotta a döntő szerepet. Kolozsváron mutatták be Hermann Gusztáv Mihály történész A székely eredetmítosz című könyvét.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Hogyan és miért lett Nicușor Danból a 2.0-ás cotroceni fikusz?
Főtér

Hogyan és miért lett Nicușor Danból a 2.0-ás cotroceni fikusz?

Az is nagy teljesítmény lesz tőle, ha végigviszi elnöki mandátumát. Az elsőt és egyetlent, mert második biztosan nem lesz, a rendszer láthatóan kezdi megunni az ilyen típusú figurákat.

Újraszentelték a templomot, amelyben házasságot kötött Horthy Miklós, és felavatták a néhai főgondnok eredeti szobrát
Krónika

Újraszentelték a templomot, amelyben házasságot kötött Horthy Miklós, és felavatták a néhai főgondnok eredeti szobrát

„Élő kövekből épült lelki templomért” mondtak hálát vasárnap délután Aradon, amikor is Bogdán Szabolcs János királyhágómelléki református püspök megáldotta a belvárosi református egyházközség kívül-belül felújított templomát és parókiáját.

A PSD-s főbojár megüzente: az RMDSZ írjon haza, ha nem tetszik neki a közigazgatási reform
Főtér

A PSD-s főbojár megüzente: az RMDSZ írjon haza, ha nem tetszik neki a közigazgatási reform

Csoma Botond nem maradt adós a válasszal, szerinte süket duma zajlott eddig az átszervezésről. És az e heti cukiság: Nicușor Dan felpróbált egy VR-szemüveget, bár ő anélkül is pont ugyanúgy mozog.

Földrengésre riasztottak szerdára virradóan, megszólaltak a telefonok Székelyföldön is
Székelyhon

Földrengésre riasztottak szerdára virradóan, megszólaltak a telefonok Székelyföldön is

Földrengésre riasztottak szerdára virradóan az okostelefonok, az Android földrengés-előrejelző rendszere jelzett többek között Székelyudvarhelyen is, földrengésre figyelmeztetve.

Kiderült, mekkora nyugdíjemelést javasol a miniszter, kiemelt szerepben a kártyás utalás
Krónika

Kiderült, mekkora nyugdíjemelést javasol a miniszter, kiemelt szerepben a kártyás utalás

A nyugdíjakat 7,3 százalékkal kell emelni – jelentette be Florin Manole munkaügyi miniszter.

Nem büntethet a rendőr, ha nincs nálad a jogosítványod – fontos változás jön a KRESZ-ben
Székelyhon

Nem büntethet a rendőr, ha nincs nálad a jogosítványod – fontos változás jön a KRESZ-ben

Nem bírságolhatja meg a rendőrség azokat az autósokat, akik nem tudják felmutatni jogosítványukat vagy járművük forgalmi engedélyét, ha bemutatják személyazonosító okmányuk papíralapú vagy elektronikus másolatát.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Igen, meg kell végre állítani a szélsőséges influenszerek közösségi médiás ámokfutását!

Varga László Edgár

Marian Godină nagyon jól tette, hogy beperelte Dan Tanasă képviselő urat. Aztán azt is nagyon jól tette, hogy újra beperelte. Reméljük, nem fog leállni…

Hová tűntek az erdélyi magyar társadalom „nagy ügyei” és van-e még esély a hosszabb távú stratégiai gondolkodásra?

Fall Sándor

A nagy közös célok helyére a közösségi apátia, az információs fáradás, a megélhetési gondok kerültek, és a képviselet politikai napirendje is átalakult.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Söprik a kolozsvári utcát, avagy a kincses város központi ékkövének kálváriája

Szántai János

Kolozsvár történelmi legközpontját szépen felújították. Viszont van az a por, az a sár a Farkas utcában, meg az, hogy a mi végeinken irtó nehéz valamit jól megcsinálni. Vagy befejezni. Jóvanazúgy! Pedig nincs.

Miért emlegetik még mindig a székelyek Csaba királyfit, ha fejüket az ár, jaj, százszor elborítja?

Sólyom István

A Csaba-mítosz végső formájának kialakulásában a tanult elit játszotta a döntő szerepet. Kolozsváron mutatták be Hermann Gusztáv Mihály történész A székely eredetmítosz című könyvét.

// HIRDETÉS