// 2025. szeptember 14., vasárnap // Szeréna, Roxána
e-vidék

A közösségimédia-használat véglegesen átalakította a falusi életet

Fotó: Sánta Miriám

Fotó: Sánta Miriám

Fotó: Sánta Miriám

// HIRDETÉS

A falu, ahogy ismertük (és ahogy a képzeletünkben élt), már nem létezik. A jelenségre pedig a kommunikáció- és néprajztudomány is új megközelítéseket keres.

„A nép – ősi törvényeivel együtt – csak ott érintetlen, ahová még nem terjedtek ki a technika erős, a népi törvényeket felforgató csápjai”

– írta Hermann Bausinger német kultúrakutató pár évtizeddel ezelőtt. Valószínűleg nem gondolta, mennyire relatívvá és megkérdőjelezhetővé válnak a szavai: a technika erős, felforgató csápjai ma már nem a „hagyományos” értelemben vett mechanikai vívmányok, hanem a(z információs) technológiák, amelyek, mint egy sokkarú polip, a legkisebb résen is átcsusszannak.

És ez visszafordíthatatlan következményekkel jár a falusi élet számára is.

Már régóta felváltották a falugyűléseket a falvaknak készült Facebook-profilok vagy -csoportok, ahol a település lakói értesülhetnek az új információkról, legyen az fűtéstámogatás, napelem-telepítési lehetőség, tűzifa-vásárlás, házszentelés, vagy a polgármesteri hivatal fogadóóráinak megváltozása, könyvbemutató, táncmulatság stb. A csoportokban még ennél több is: segítségkérés és -nyújtás zajlik, legyen az fizikai vagy lelki.

// HIRDETÉS

A kolozsvári BBTE Néprajz és Antropológia szakán Társadalmi viszonyok és gazdasági erőforrások átrendeződése a mai faluban címmel rendeztek a múlt hétvégén egy időszerű konferenciát, amely a fenti gondolatokat is érintette egyik tematikus blokkjában: a digitális eszköz- és internethasználat jelentősége a falusi környezetben jelentősen felerősödött.

Személetes példát hozott fel az erdélyi szórványmagyarság köréből Mátyus Anita, aki a Maros megyei Kisfülpösön készített interjúkat olyan hátrányos helyzetű, mélyszegénységben élő szülőkkel, akiknek gyerekei a kisfülpösi szórványkollégium diákjai. A megkérdezettek hátrányos helyzetük ellenére rendelkeztek könnyebben hozzáférhető és megfizethető okoseszközökkel, leggyakrabban okostelefonnal, pár esetben laptoppal vagy táblagéppel.

Mint kiderült – noha nem újdonság, csupán nyomatékosításra szorul –,

az okostelefon ma már mindenhol lételem.

Olyannyira az, hogy a használói között írástudatlanok is vannak, hiszen ma már a közösségi média használata a legegyszerűbben hozzáférhető, az eddig elkerülhetetlennek bizonyuló írás-olvasás megtanulása pedig lassabb tevékenységnek számít, mint például egyszerűen hangüzenetet küldeni, esetleg videócsetben beszélgetni.

A közösségimédia-használat társadalmi integrációs tevékenység.

Ennek ellenére a domináns alapállás az internettel kapcsolatban az volt a megkérdezettek körében, hogy kevés tartalmat osztanak meg magukról, tudatosan kezelik az ismerőseiket és azokat, akik láthatják a megosztott tartalmaikat. Az internet a szemükben egyszerre hasznos és veszélyes – ez, noha egy jól körülhatárolható csoport véleménye, úgy tűnik, szinte univerzális tapasztalat, hiszen aki napi szintű internetfelhasználó, az folyamatosan ezt érzékelheti.

Vajda András (Sapientia EMTE) néprajzkutató szerint – etnográfiai megközelítésben – az okoseszközök használata és a képernyőre meredés, az online világ tulajdonképpen tér- és tájhasználat. A néprajznak tudnia kell valamit kezdeni az „e-vidékkel”, a digitális etnográfia és a kommunikációtudomány metszéspontjában, hiszen – ha visszagondolunk Bausinger mondatára –

már alig van hely a világon, amelyet ne fertőzött volna meg a digitalizáció.

Bennünk sokáig elkülönülve éltek olyan fogalmak, mint az online és az offline lét, azonban ez megdőlni látszik a falusi élet esetében is: már nem beszélhetünk ennyire éles különbségekről, ezek nem párhuzamos világok, amelyekben külön-külön élünk, hanem egyszerre vagyunk mindkettőnek a lakói, döntéseinkre, életvezetésünkre markánsan hatnak.

A digitális lét, az okoseszközök használata a kultúra része, viszont magával a használattal lehetünk szemtanúi annak, ahogy létrejön ebből egy másik kultúra.

Ez abból fakad, hogy minden új cselekvés – például az, ahogy a falusi világban elterjedt a közösségi média, elsősorban a Facebook használata, meg az okostelefonoké – egy idő után természetessé válik, ahogy az is, hogy a világot a mindent leuraló médián keresztül érzékeljük, tapasztaljuk. (Gondoljunk csak bele: egy írástudatlan ember azért használ hangüzenetküldő alkalmazást, mert nehezére esik írni, egy felsőfokú képzettséggel rendelkező, elfoglalt ember pedig időmegtakarítás miatt.)

A falusi világban korábban voltak interpretív közösségek:

olyan emberek, akik segítettek egymásnak értelmezni a világot, akik útmutatást, eligazítást adtak, megoldást kínáltak (krízis)helyzetekre – jó példa erre, hogy nagy baj esetén az emberek például a paphoz, lelkészhez fordultak tanácsért. Az interpretív közösségek szétzilálódtak a fokozott médiahasználat miatt.

A médiahasználat természetessége kapcsán Vajda felvetette a kérdést: el tudunk-e például képzelni most egy olyan világot, ahol egy csapásra minden média (és eszköz) megszűnik, és – mondjuk – minden esetben oda kellene mennünk valakihez, hogy megkérdezzük: XYZ intézményt hol találjuk az utcában. Ebben rejlik a digitális és a természetes viszonya, hiszen már hamarabb nyúlunk hozzá a telefonunkhoz megkeresni valamit, mint hogy valakit megkérdezzünk a minket érdeklő témában – ez pedig falun sincs másként.

A néprajztudomány népi írásbeliségről beszélt a közelmúltban, most viszont másképp közelíti meg a témát: ez lassan átköltözni látszik a digitális térbe.

Erre jó példák lehetnek az autodidakta költők, fotósok, mesélők, akik a közösségi médiába teszik át tartalmaikat – korábban az sem volt elképzelhető, hogy az ilyen jelenségekről tartalomként beszéljünk.

A mediatizáltság apropóján Vajda András egy lelkész példáját is felhozta, aki táblagépről olvasta fel prédikációját, sőt, a szövegben utalásokat is tett Facebook-megosztásokra, például egy bibliai versre, amelyet egy gyülekezeti tag osztott meg korábban.

S hogy ez nem is volt elég, azt a következő eset is magyarázza: egy katolikus plébános a koronavírus-járvány idején megpróbálkozott az online gyóntatással is, csakhogy elbliccelte, mert nem tudta, hogy nem privát: elég nagy botrány lett belőle. Átértékelődik a titok, a privát szféra – arról esik szó, ki mit osztott meg, nem arról, hogy ki mit mesélt a szomszédjának.

Láthatjuk tehát, hogy korántsem párhuzamos valóságokról beszélünk akkor, amikor a vidék és az e-vidék kapcsolatát igyekszünk megérteni. Hogy miképp alakítja át még jobban a digitalitás a falusi életvilágokat, az már egy másik történet.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Gyula és Rózsika a Hójába mennek nyaralni

Sánta Miriám

Nem elég a miccs. Otthon marad a sütő. Hova fér be a kenyér? Erdő szélén nagy a kedv...

Anticikk az antiolvasásról, az antiéletről és arról, amiben vagyunk (nyakig)

Fall Sándor

Van néhány perce? Na jöjjön, mert fontos dolgokat akarok magával megbeszélni.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Egy kisváros, amelyet „elnyelt” a sós víz: Marosújvár tükör-képe

Szántai János

Az ember körbesétálja a hajdani bányavároska központját: mintha bizarr bálnatemetőben járna. Arra gondol, az Isten meg az ember jól megverte a helyet. Aztán kiderül, vannak őrangyalai is.

Metál a tó mellett – hasított a Paradise Lost és a Cemetery Skyline Szebenben

Sánta Miriám

A nagyszebeni Astra Rock fesztivál utolsó napján megérkezett az eső. Utána pedig két olyan zenekar, akik közül egyik történelmet írt, a másik meg most fogja.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Killer Vaskormányfő Bolojan, az oktatásügyet békén kellett volna hagyni
Főtér

Killer Vaskormányfő Bolojan, az oktatásügyet békén kellett volna hagyni

Nem Daniel David veri most szét a tanügyet, hanem a terminátor üzemmódba kapcsolt Ilie Bolojan.

Elveszítheti a termőföldek fele fölötti ellenőrzését az ország – Sötét képet festenek a román mezőgazdaság jövőjéről
Krónika

Elveszítheti a termőföldek fele fölötti ellenőrzését az ország – Sötét képet festenek a román mezőgazdaság jövőjéről

Figyelemfelkeltő elemzést tett közzé a román mezőgazdaság súlyos helyzetéről Nicu Vasile, a Romániai Mezőgazdasági Termelők Egyesületeinek Ligája (LAPAR) elnöke. A tanulmány rámutat, hogy minimális a mezőgazdasági támogatási rendszer hatékonysága.

Avram Iancu sírjára mászott George Simion fotósa, aztán a pópának is visszafeleselt...
Főtér

Avram Iancu sírjára mászott George Simion fotósa, aztán a pópának is visszafeleselt...

Illegálisan végzett plasztikai sebészetnek minősülő beavatkozásokat egy nő orvosi végzettség nélkül. Ma este telihold és teljes holdfogyatkozás!

Botokkal estek egymásnak a város központjában, egy ember meghalt – videóval
Székelyhon

Botokkal estek egymásnak a város központjában, egy ember meghalt – videóval

Egy ember meghalt és négyen megsérültek szombaton egy Craiován történt tömegverekedésben – tájékoztatott a Dolj megyei rendőrség.

Erdélyi megyékben hívja be a tartalékosokat a román védelmi minisztérium, a Székelyföld is érintett
Krónika

Erdélyi megyékben hívja be a tartalékosokat a román védelmi minisztérium, a Székelyföld is érintett

Szeptember 15. és 19. között behívják a tartalékosokat Szeben és Maros megyében egy mozgósítási gyakorlat részeként, amelynek célja a lakosság, a gazdaság és az ország területe védelmi felkészültségének felmérése – közölte a védelmi minisztérium.

Nyilvánosságra hozták azt a megrázó felvételt, amikor egy klub előtt több fiatalt elgázolnak – videóval
Székelyhon

Nyilvánosságra hozták azt a megrázó felvételt, amikor egy klub előtt több fiatalt elgázolnak – videóval

Felkerült nemrég a Facebookra az a térfigyelőkamera-felvétel, amely egy hétvégi gázolást rögzített. Az eset vasárnapra virradóan történt egy középfalvi szórakozóegység előtt, amikor egy sofőr tolatva egy csoport fiatalnak hajtott neki.

// még több főtér.ro
Mérgező növényeink – szépek, de figyelmeztetnek
2025. szeptember 10., szerda

Mérgező növényeink – szépek, de figyelmeztetnek

Noha Erdély-szerte szedhetünk ehető vadnövényeket, ezeket egészen biztosan nem szedhetjük le, ha kedves az életünk. Mérgező növényeink csodálatra méltók, ezért hagyjuk őket a helyükön, alább viszont olvashatunk róluk néhány érdekességet.

Mérgező növényeink – szépek, de figyelmeztetnek
2025. szeptember 10., szerda

Mérgező növényeink – szépek, de figyelmeztetnek

Noha Erdély-szerte szedhetünk ehető vadnövényeket, ezeket egészen biztosan nem szedhetjük le, ha kedves az életünk. Mérgező növényeink csodálatra méltók, ezért hagyjuk őket a helyükön, alább viszont olvashatunk róluk néhány érdekességet.

„A hegyimentés nem luxus, hanem alapszükséglet”
2025. szeptember 03., szerda

„A hegyimentés nem luxus, hanem alapszükséglet”

A mentőakciók során nem a mentőcsapat a főszereplő, hanem az, akit megmentünk és hazaviszünk – vallja Kovács Zoltán Róbert, a Maros Megyei Hegyi- és Barlangi Mentőszolgálat vezetője.

„A hegyimentés nem luxus, hanem alapszükséglet”
2025. szeptember 03., szerda

„A hegyimentés nem luxus, hanem alapszükséglet”

A mentőakciók során nem a mentőcsapat a főszereplő, hanem az, akit megmentünk és hazaviszünk – vallja Kovács Zoltán Róbert, a Maros Megyei Hegyi- és Barlangi Mentőszolgálat vezetője.

Különvélemény

Gyula és Rózsika a Hójába mennek nyaralni

Sánta Miriám

Nem elég a miccs. Otthon marad a sütő. Hova fér be a kenyér? Erdő szélén nagy a kedv...

Anticikk az antiolvasásról, az antiéletről és arról, amiben vagyunk (nyakig)

Fall Sándor

Van néhány perce? Na jöjjön, mert fontos dolgokat akarok magával megbeszélni.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Egy kisváros, amelyet „elnyelt” a sós víz: Marosújvár tükör-képe

Szántai János

Az ember körbesétálja a hajdani bányavároska központját: mintha bizarr bálnatemetőben járna. Arra gondol, az Isten meg az ember jól megverte a helyet. Aztán kiderül, vannak őrangyalai is.

Metál a tó mellett – hasított a Paradise Lost és a Cemetery Skyline Szebenben

Sánta Miriám

A nagyszebeni Astra Rock fesztivál utolsó napján megérkezett az eső. Utána pedig két olyan zenekar, akik közül egyik történelmet írt, a másik meg most fogja.

// HIRDETÉS