A koccanástól a kárrendezésig - minden, amit az autóbiztosításról tudni kell

Néhány éve meghúzva találtam az autómat a tömbház előtt. A jobb hátsó lökhárítón jókora karcolás éktelenkedett, a sárvédőt is érte némi kár, és a letört ablaktörlőimet a közeli kukában találtam meg. Rögtön jelentettem a rendőrségen a történteket, ahol az ilyenkor szokásos eljárást követően, becsületükre legyen mondva, semmi jóval nem biztattak. A tettes nem került elő, így biztosító sem volt, aki fizessen, mivel nem volt casco biztosításom. Az eset után komolyan fontolóra vettem egy ilyen típusú biztosítás megkötését, amire csak azért nem volt lehetőség, mert az autó túlkoros volt a felülbiztosításhoz.   

A bürokrácia útvesztőit a sofőrök sem szeretik. A borsos árú kötelező biztosítás kifizetésén kívül nem sok energiát szánnak a balesetbiztosítások jogi, anyagi vonatkozásainak tanulmányozására, de az első koccanásos baleset, vagy egy nagyobb karambol mindent megváltoztathat. Ilyenkor jó tisztában lenni azokkal az alapvető tudnivalókkal, amelyek baj esetén jelentősen megkönnyíthetik az ügyintézést, a kárrendezést, és segíthetnek eloszlatni a gépjármű-biztosítást övező ködöt.  

Egyed András szerint a legtöbb baleset figyelmetlenség miatt történik. Nagyon gyakoriak a ráfutásos balesetek, amikor a hátul haladó autó sofőrje későn fékez, és belefut az előtte haladóba. Különösen sok ilyen típusú baleset történik gyalogátjárók előtt, ezeken a helyeken fokozottan figyelmesnek kell lenni. Számos baleset származik a körültekintés nélküli sávváltásból és az elsőbbségadás elmulasztásából is. Továbbá a bevásárlóközpontok parkolójában történő koccanások is sűrűn előfordulnak, ezért fokozottan érdemes figyelmesnek lenni, hiszen egyszerre több irányból is érkezhet autó, gyalogos, vagy éppen kerékpáros. Ezek mellett sok baleset történik az úttestre beszaladó vad- és háziállatok miatt, főleg rossz látási viszonyok esetén.  

Biztosítási kisokos

Romániában két típusú balesetbiztosítás létezik: a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás (RCA) és a gépjármű-biztosítás vagy felülbiztosítás (CASCO). Ezek más-más típusú károkat fedeznek, ezért árban is nagyban különböznek egymástól.

A legfontosbb különbség az, hogy míg alapesetben a baleset okozójának RCA-ja  fizeti a vétlen félnek okozott károkat (bár van olyan, felár ellenében választható opció is, hogy a károsult biztosítója téríti a költségeket), addig a CASCO azokra a magunknak, vagy ismeretlen fél által okozott károkra nyújt fedezetet, amelyek a saját autónkkal történtek.   

Az RCA-t minden, forgalomban lévő és közúton közlekedő járműre kötelező megkötni, egy tetszőlegesen választott biztosítótársaságnál. Érvényes RCA nélkül közlekedő járművek esetén 1000-2000 lej közötti bírságot szabnak ki a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról szóló 132/2017. számú törvény alapján. Az intézkedő rendőr ott helyben bevonja az autó forgalmi engedélyét, es elveszi a rendszámokat is, ami azt jelenti, hogy tréleren kell majd elszállítani a járművet a helyszínről, így nem érdemes kötelező biztosítás nélkül közlekedni. 

A Romániában jelen levő biztosítótársaságok mindegyike érdekelt mind az RCA, mind a CASCO biztosítások terén, mindegyiknél megköthető a két fajta biztosítás. Ugyan növekszik a lakosság bizalma a biztosítókban, de még mindig gyakori, hogy a csekély anyagi kárral járó balesetek esetében kihagyják a felek a biztosítókat a kárrendezésből és megoldják okosbaʼ, mivel a senki sem szereti az ügyintézést. A közelmúltban öt biztosító dőlt be az országban, és számos egyéb tényező mellett ennek is köszönhető, hogy egy év alatt mintegy 35 százalékkal drágult az RCA. A legalacsonyabb éves gépjármű-biztosítás ára már magasabb, mint Németországban.  

Egy időben széles körben elterjed kifejezés volt a full casco, ami kapcsán két dolog jutott mindenki eszébe: a biztosító minden kárt fedez és hogy nagyon drága. Egyed András hangsúlyozza, hogy emellett rengeteg casco típusú biztosítás létezik, a kártípusok fedezésétől függően. A cascót minden esetben a jármű aktuális értékére kötik, ez az összeg fog szerepelni a szerződésben, mint biztosított érték. Újonnan vásárolt autó esetében a biztosított érték összege a gépkocsi kiszámlázott ára lesz. Használt autó esetében a biztosító állapít meg egy összeget, amire hajlandó biztosítani az adott járművet. Használt autók esetében tíz éves kor a felső határ, amire még köthető casco, efölött már túl kevés lenne a biztosított érték, ami egyik félnek sem érné meg. Kivételeket képezhetnek a veterán autók, a drága sportkocsik, az egyedi darabok, mivel ezek nagy értéket képviselnek. Legtöbb esetben a casco is egy évig érvényes, és értelemszerűen a következő évben a biztosított érték már kevesebb lesz, mivel a jármű már egy évvel idősebb lett. 

Mint minden szerződés esetében, itt is ajánlatos figyelmesen elolvasni minden pontot, hiszen itt térnek ki arra, hogy az adott casco milyen típusú károkat fedez. Például létezik olyan casco, ami kizárólag közúti balesetből származó károkat fedez, amikor mi voltunk a vétkesek. Ez esetben nem fogja fedezni az olyan kárt, ami a parkolóban történt és nem ismerjük a károkozót. Vannak olyan casco biztosítások is, amik nem fedezik például a gumiabroncsokban keletkezett károkat. A legnépszerűbbek azok a típusú biztosítások, amelyek a lopástól kezdve a rongáláson és a természeti károkon (pl. jégeső, árvíz) át a közlekedési balesetekig mindent fedeznek.  

Erre érdemes figyelni, amikor biztosítót választunk

Az RCA esetében mondhatni mindegy, hogy melyik társaságot választjuk, főleg mióta kivonult a piacról az utolsó „komolytalan” biztosító is, amelyik esetében számos probléma volt a kárrendezésekkel. Egyed szerint azért is mindegy, hogy melyiket választjuk, mert a biztosító társaság, bármelyikről is legyen szó, a vétlen félnek minden okozott kárt meg kell térítsen. RCA választásakor az a bevett szokás, hogy azt a biztosítót választják, amelyik éppen akkor a legolcsóbb ajánlatot adja, ezért érdemes brókereknél kötni a biztosítást, hiszen ők általában a piacon levő összes biztosító ajánlatát le tudják kérdezni.  

Casco biztosítás megkötése esetén különösen fontos a szerződés aprólékos átolvasása, mivel sokan csak akkor szembesülnek azzal, hogy egy adott kárt nem fedez a biztosítás, amikor az esetüket visszautasítja a biztosító, mivel például a kivágott gumiabroncsra, vagy a parkolóban megkarcolva talált autóra vonatkozó kárrendezés nem volt belefoglalva a szerződésbe. Ilyen esetben nincs lehetőség utólagos reklamációra.  

Mi az első helyszíni teendő az anyagi kárral járó balesetek során? 

A közutakon az egyik leggyakoribb balesettípus az, amelyik csak anyagi kárral jár.  Abban az esetben, ha csak két autó vagy jármű érintett a balesetben, akkor a legelső lépés megállapítani, hogy mindkét fél egyetért-e, hogy ki a hibás és ki a vétlen. Ha egyetért mindkét fél, akkor minél hamarabb, de legfeljebb 24 órán belül ki kell tölteni a bejelentőlapot, amit fizikai formátumban és egy applikáció segítségével is meg lehet tenni. Továbbá ne mulasszunk el fényképet készíteni a helyszínről, az autókról és sérüléseikről, mindkét fél iratairól (személyi igazolvány, járművezetői engedély, az autók forgalmi engedélye és mindkét RCA). Az autókról és az aktákról készített képek fontosak lesznek a kárrendezés során. 

Ha a felek között minimális nézeteltérés is felmerül a vétkes és a károsult személyét illetően, ajánlatos a rendőrséghez fordulni 24 órán belül, hogy ők állapítsák meg a baleset körülményeit, és állítsák ki a javításhoz, kárrendezéshez szükséges dokumentumokat.  

Gyakori tapasztalat az is, hogy először úgy tűnik, a károkozó együttműködő, sokszor még a kárt is hajlandó megtéríteni, mondván, hogy inkább kifizeti, minthogy felhasználják a biztosítását. Másnap aztán meggondolja magát. Ekkor, jobb esetben még mindig megoldható a kárrendezés a betétlap kitöltésével, de ha erre sem hajlandó a károkozó, akkor csakis a rendőrség bevonása vezethet eredményre. Ez esetben, ha már letelt a 24 óra a balesettől számítva, akkor a károsult is büntetésre számíthat - bevonják a jogosítványát harminc napra -, mivel nem tartotta be a 24 órás bejelentési határidőt a káresettől számítva. Gyakran találkozni különböző Facebook-csoportokban olyan esetekkel, amikor a károsult az online térben panaszkodik, mondván, hogy videofelvétel van az esetről, remélve, hogy majd önként jelentkezik a tettes.  

Amennyiben két autónál több érintett a balesetben, vagy esetleg egy másik objektum is, például egy kerítés, villanyoszlop, közlekedési tábla, vagy szalagkorlát, akkor minden esetben kötelező módon rendőrt kell hívni a helyszínre. Ilyenkor a rendőr állapítja meg a vétkesek és a károsultak személyét, az általa kiállított jegyzőkönyv birtokában lehet bejelenti a kárt a károkozó biztosítójánál. Ebben az esetben is érdemes képeket készíteni minden kárról és a károkozó biztosításáról.  

Kötelességünk rendőrt hívni akkor is, ha a baleset során személyi sérülés történt, a vétkes félnek nincs biztosítása, valamint vadállattal való ütközés esetén kötelező bejelenteni az esetet a 112-es segélyhívó számon.  

A kárbejelentést minden esetben a károsult kell megtegye annál a biztosítótársaságnál, ahol a károkozó biztosítva van. Ha a károkozónak nincs biztosítása, a kihívott rendőr állapítja meg a kárt, kiállítja a javítási engedélyt és összeállítja a baleseti jegyzőkönyvet, amiben feltünteti a vétkes és a károsult személyét, valamint az okozott kárt. A legtöbb esetben igényel a rendőr egy RAR-engedéllyel rendelkező szerviztől javítási árajánlatot is, amit mellékel a jegyzőkönyvhöz. Ha nem sikerül kiegyezni a károkozóval, hogy térítse meg az okozott kárt, akkor peres úton lehet tovább vinni az ügyet. 

Előfordulhat az is, hogy a vétlen félnek nincs biztosítása. Ez esetben is köteles megtéríteni az okozott kárt a vétkes fél biztosítója. Egyszerű példa erre, ha a vétkes egy parkoló autóban okoz kárt, aminek épp le volt járva a biztosítása, és nem újították meg, mert nem volt használatban a jármű.   

Hogyan zajlik a kárrendezési folyamat?  

A már említett lépések és a kárbejelentés megtétele után következik a kárfelmérés, amit a biztosító vagy a biztosító által kinevezett szerviz végez el. A kárfelmérési jegyzőkönyv kiállítását a kárrendezés követi. Ez két módon történhet: első lépésben a biztosító felajánl a károsultnak egy bizonyos összeget, amit, ha elfogad, szinte azonnal átutalják, és nem lesz lehetőség további módosításokra a kárfelmérési jegyzőkönyvben, a kárrendezés lezártnak minősül. A felajánlott összeg csak egy becsült érték, és csak abban az esetben javasolt elfogadni, ha nagyon kis kárról van szó, vagy ha a károsult autót mi magunk meg tudjuk otthon javítani, vagy egyáltalán nem is fogjuk javítani. Az a tapasztalat, hogy ha a károsult a későbbiekben egy szervizhez fordul, hogy ott javítsák meg az autót, akkor szinte biztos, hogy nem fog beleférni a biztosító által kifizetett összegbe. 

A másik esetben a károsult a kárfelmérési jegyzőkönyv birtokában felkeres egy olyan szervizt, amelynek karosszériajavítással is foglalkozik. Ekkor a szerviz teljes mértékben átveszi a kárrendezést, összegzi a jegyzőkönyvben szereplő sérüléseket, és ha további, a balesethez köthető javításra van szükség, maga a szerviz fogja kérni a kárfelmérési jegyzőkönyv kiegészítését. A javítási költségeket a szerviz számlázza majd a biztosítónak.  

Mennyi időbe telik optimális esetben egy kárrendezés?  

Az RCA esetében a biztosító a kárbejelentéstől számítva három munkanapon belül köteles felmérni a kárt, hacsak időközben nem születik más egyezség a károsulttal. A kárfelméréstől számítva további hét naptári nap áll a biztosító rendelkezésére, hogy közölje a kárrendezési összeget vagy az autó piaci értékét. A kárbejelentéstől számítva maximum harminc nap áll a biztosító rendelkezésére, hogy közölje: a benyújtott dokumentumok alapján fedezi-e a kárt, vagy sem. Amint a biztosító közölte a kárrendezési összeget és a beleegyezést a kártérítésre, és benyújtották a kártérítési kérést, tíz munkanap áll rendelkezésére, hogy kifizesse az összeget. Ha a károsult nem fogadja el a felajánlott összeget, akkor a továbbiakban a javítás idejének hossza inkább a szervizen múlik. Fontos megjegyezni, hogy egy törött autó javítási idejét nagyban meghatározza és befolyásolja a cserére szoruló alkatrészek mennyisége, ezeknek a beszerzési ideje.  

Az utóbbi egy-két év tapasztalata az, hogy egyes alkatrészek, főleg a nagyobb karosszéria elemek beszerzése több hétbe is beletelhet.  

A szakember tévhitnek tartja azt a gyakori vélekedést, hogy a biztosítók átverik a klienseiket. Szerinte minden társaság optimalizálni próbálja a költségeket, de ez nem mehet a kárrendezés rovására. Nem állítja, hogy nem voltak példák visszaélésekre, legutóbb például az egyik csődbe ment biztosítónál történtek igen nagy csúszások a kárrendezésekben. Akkor történhet kellemetlenség, hogy ha a károsult elfogadja az első lépésben felajánlott pénzösszeget, majd később ebből nem tudja fedezni a javítási költségeket. Ismét hangsúlyozza, a károsult nem köteles elfogadni az ajánlatot. Ha hozzáértő szerviz veszi át az ügyét, és a szerviz által történik a javítás is, akkor minden esetben sikerül plusz költségek nélkül megjavítani az összetört autót. 

Egyed Andrást arról is kérdeztük, hogy milyennek tartja általánosságban a romániai kárrendezési gyakorlatot?  

A covid-időszak pozitív fejleményének nevezi, hogy a legtöbb biztosító bevezette az online ügyintézést, platformokon és online applikációkon keresztül kommunikálnak velük a szervizek. Ezeknek köszönhetően ma már a kárrendezés gördülékenyebben zajlik. A szakember változtatna azon a gyakorlaton, ha egy baleset során személyi sérülés történik, ne húzódjon el hetekig a baleseti jegyzőkönyv kiállítása és eljuttatása a biztosítóhoz.  

Egyed András egyértelműsítené azt is, hogy pontosan milyen esetben és mennyi időre kapjon a károsult csereautót. Szerinte minden esetben kellene biztosítani kellene csereautót, amikor a károsult nem tudja használni a sajátját a baleset következtében. Az utóbbi időszakban számos jogszabályváltozás történt ezzel kapcsolatban, így nem egyértelmű, hogy milyen esetben és milyen periódusra járna csereautó. Jelenleg ez akkor evidencia, amikor a károsult autó nem alkalmas közúti közlekedésre. A jelenlegi szabályozás szerint ebben az esetben, a kárfelmérési jegyzőkönyv kiállításától számítva harminc napra kaphat csereautót a károsult. Viszont a többi esetre is találni kellene valamilyen megoldást, hiszen egy balesetben sérült autónál az is kárnak számít, amikor a károsult nem tudja használni az autóját a javítási idő alatt – vélekedik.