A Bánság gyönyörű titkai – Temesvártól a Bigér-vízesésig (FOTÓRIPORT)

A Bánságot, amit Bánátként vagy Temesközként is szokás emlegetni, a mai Románia leggazdagabb vidékeként tartják számon, és ez évszázadokkal ezelőtt is így volt. Valóban gazdag régió, de a legkevésbé sem anyagi értelemben, inkább látnivalókban és kiaknázatlan lehetőségekben.

Ezzel a határozott benyomással maradtunk, miután a kolozsvári Mercurius Info Tourral és egy magyarországi turistacsoporttal végigjártuk a környéket Herkulesfürdőtől az Al-Dunáig, a Bigér-vízeséstől az ógerlistyei vízimalmokig.

Olyan eldugott, a térképen is nehezen megtalálható településekre is eljutottunk, amelyeknek a létezéséről sem tudtunk. Az elhagyatottan álló valamikori bányásztelepülések, az Osztrák-Magyar Monarchia, de még a kommunizmus idején is virágzó, ma már romos fürdővárosok és Isten háta mögötti falvak erős kontrasztot alkotnak a kozmopolita Temesvárral.

Európa majdani kulturális fővárosában a Dóm (Losonczy) tér épületeit szépen felújították, ahogy a belvárosi műemlékek többségét. Csinosítják a várost 2021-re, ha már a programtervezéssel sehogy sem haladnak. 
  

Temesvár főterének egyik jellegzetessége az ortodox székesegyház, amit eddig jobbára az 1989-es forradalom egyik háttérképeként ismertünk, de most végre belülről is megcsodálhattunk.
 

Vezetőnk, Szabó Csaba mutatta meg Temesvár belvárosát a társaságnak, amely leginkább a forradalom helyszíneire volt kíváncsi. Idő hiányában sajnos nem jutottunk el a református templomig, ahol egykoron Tőkés László szolgált, és ahonnan kirobbant a Ceaușescu diktatúráját megdöntő népfelkelés.
 

Úgy tűnik, a százéves Románia ünnepe egyelőre jobban foglalkoztatja Temesvárt, mint a kulturális fővárosi minősége. Szuvenírt tessék!
 

A temesváriak kedvelt üdülőhelye Buziásfürdő. Sós-szénsavas vizét gyomorbajok és a köszvény gyógyítására alkalmazták. Herkulesfürdőhöz hasonlóan az épületek többsége romos, de a százholdas díszpark fedett sétányát sikerült felújítani. 
 

A császári lak bedeszkázott ablakai is jelzik: lenne még mit felújítani Buziásfürdőn. 
 

A parkban egy csónakázó tó és több kút is volt, köztük a Szent Antalról elnevezett csodakút. 
 

A Cserna völgye a Békás-szorost idéző szikláival ideális kirándulóhely. 
 

A Mehádiai-hegységben viszonylag könnyen teljesíthető, 1000-1400 méter magas csúcsokra vezető túraútvonalak sokasága található.  
 

A Czeszna-szorosnál húzódott egykoron az ezer éves határ. 
 

A csúcsról pompás panoráma nyílik a Cserna völgyére. Érdemes óvatosnak lenni, mert állítólag gyakori a vipera. Szerencsére mi nem találkoztunk eggyel sem. 
 

Szörényvár, románul Drobeta Turnu Severin nem a Bánság, hanem Olténia része. De ha már arra jártunk, megmutatjuk, milyen szakszerűtlenül újították fel a várat, amely a 13. században létesített egykori Szörényi bánság székhelye volt.
 

A vár a Duna partján található: itt már érezteti hatását a Vaskapu vízerőmű. 
 

13 millió eurót költöttek a középkori vár felújítására, körülbelül öt évbe telt, míg látogathatóvá tették. De mi indokolta egy üvegépület felépítését a 13. századi romok között?
 

A középkori püspöki székesegyház alapfalait a várfalakon belül tárták fel.
 

A szörényvári vár mellett egy kút található. Azt hittük, hogy gyógyvíz, de mint utólag kiderült, állítólag ihatatlan a csapvíz Drobetán, ezért az emberek ide járnak ivóvízért.
 

Arámabánya (Baia de Aramă) közelében található az Isten hídja, a legnagyobb természetes híd Romániában, és a második legnagyobb Európában. Ortodox templomból itt sincs hiány.
 

Az Isten hídja az egyetlen olyan természetes híd Romániában, amelyen keresztül lehet hajtani gépkocsival. Ehhez hasonló természetes sziklahíd mindössze három van a világon.
 

Az Isten hídja szomszédságában egy karsztbarlang félköríves bejárata található. A barlang csak megfelelő felszereléssel látogatható.
 

Ógerlistyén (Eftimie Murgu), a Rudăria-patak szurdokvölgyében mintegy húsz, fából készült vízimalom ma is működik.
 

A völgyben az 1800-as évek végéig ötven ilyen malom működött. 
 

A turizmusból megélni próbáló helyiek szívesen mesélnek arról, hogyan is őrölnek a vízzel hajtott szerkezetek. Akik támogatnák őket, frissen őrölt kukoricalisztet vásárolhatnak tőlük. 
 

Ógerlistyét nemcsak a malmok miatt érdemes felkeresni, a környék ugyanis meseszép. Csakhogy hiába az itt élők határtalan vendégszeretete, ha a települést csak egy lerobbant úton lehet megközelíteni.
 

Bánsági barangolásunkat a Bigér-vízesésnél zártuk. A mohával benőtt sziklán képződött vízesés nem hiába került fel a világ legszebb zuhatagjainak listájára, bár fotón nagyobbnak látszik, mint valójában. 

Reméljük, a képekkel sikerült meggyőzni Olvasóinkat arról, hogy a Bánság több figyelmet érdemel. Látogassanak el minél többen erre a varázslatos vidékre, nem fogják megbánni!

A köszönet ezúttal is jár a Mercurius Info Tournak.