Igen tisztelt Polgármester Úr!
Nagy érdeklődéssel követtem múlt heti szamurájakcióját, melynek során – az egységes és oszthatatlan román nemzeti éthosz védelmében – szigorú pontossággal szabdalta szét egy kürtőskalácsárus bódéját és lelkét államnyelvi katanájával.
Szeretnék gratulálni Önnek a tökéletesen végrehajtott mutatvány kapcsán! Mindazonáltal lenne pár megjegyzésem.
1. Amellett, hogy a szabatosan szétcincált árus üzleti érdekeit követve állította fel bódéját az Ön által hol szabadlábon, hol a sittről uralt városban, az az ember vendég is volt Nagybányán (Bájá Márén). Na mármost, létezik egy ősrégi erkölcsi elv – meg vagyok győződve afelől, hogy egy olyan bölcs és igazán sokirányúan képzett elöljáró, mint Ön, tisztában van vele –: vendégjog a neve. Ezen íratlan szabály értelmében tilos az ember otthonába látogató vendéget bántalmazni, amennyiben az illető nem tör a házigazda (és családja) életére, vagyonára, illetve nem követ el szentségtörést. Az Ön által megregulázott árus valójában az Ön városának (otthonának) javára akart tenni, amennyiben kürtős kaláccsal kínálta az Ön nagy családját, melynek tagjai ellátogattak a helyszínre, továbbá befizette a helybért is az Ön nagycsaládi kasszájába. Ettől a pillanattól kezdve az Ön kaszabolós mutatványa főbenjáró suttyóság.
2. Igen, mindenki ismeri a nemzeti parancsot: a román az állam nyelve, tehát minden román állampolgárnak kötelező módon ismernie és adott esetben használnia kell. Ezzel kapcsolatban szeretném Önt emlékeztetni arra, mennyire imádták az Ön ősei azt, amikor annak idején, réges-régen a magyar uralom működtetett hasonló parancsuralmi gépezetet a román közösség ellen. Nem imádták, sőt, minden rendelkezésre álló eszközzel ellenálltak. És sikeresen, hadd tegyem hozzá. Szeretném jelezni, mi sem imádjuk a „kölcsönkenyér visszajár” alapú parancsuralmat. Ellenállunk. Hogy mennyire sikeresen, az jelen pillanatban a jövő zenéje.
3. Román (és nem csak) elit körökben a parancsuralmat a szőnyeg alá szokás söpörni, mint szalonképtelen eljárást. Ezekben a körökben azzal illik érvelni, hogy a romániai magyaroknak minden érdekük ahhoz fűződik, hogy megtanuljanak románul. És ez így igaz. Viszont halkan mondom: talán a romániai románokhoz is tapad némi hasonló érdek. No nem feltétlenül az, hogy tökéletesen vágják a magyar nyelvet. De bár annyi, hogy a széles körben használt kifejezéseket – mint például a kürtős kalács – ismerjék… és elfogadják. Mert ha tetszik, ha nem, jelen pillanatban az a helyzet, hogy Románia nem egy monolit nyelvű, kultúrájú, vallású, gondolkodású, érzelmű ország. Amely akár elviselhetően szép hely is lehetne, ha nem rondítanának bele minduntalan olyan álpatrióták, mint például Ön.
4. Jobb helyen a rovott múltú, sittes polgármesterek elmennek zabot hegyezni.
Marosvásárhely az első olyan romániai város, ahol az utcai szemétkezelésben robotokat alkalmaznak. Furcsa és idegen... megszokható?
Az alábbi gondolatok arra szolgálnak, hogy a pár napon belül ünnepelni kívánó magyar és egyéb-féle emberek ne veszítsék el se a türelmüket, se a hangulatot, se az eszüket.
A Helikon női háttérországáról és a 19. századi férfieszményekről is szó volt a Babeș-Bolyai Tudományegyetem történészkonferenciáján.
Ilyen, amikor az egyik állami intézmény akadályozza a másik működését, az államkasszából kieső pénzt pedig ártatlan polgárok zsebéből pótolják.
Megnéztük, milyen most Kolozsvár a nagy garázsbontási lázban: van, ahol még őrzi a város látképe a '89 előtti állapotokat és a kilencvenes évek fojtó szürkeségét, máshol már villog a modernitás és rendezettség, ahogy az illik.
A havasalföldi uralkodó erdélyi hódítását sok minden vezérelte, csak az egységes román állam gondolata nem. Egyre izgalmasabb az MCC kolozsvári központjának történész-kerekasztal sorozata.
További hírek: a Lia Savonea vezette legfelső bíróság beperelte a kormányt, 2 milliárd lejt követelnek, egy falusi vegyesboltban pedig kábítószert lehetett vásárolni pult alól.
Halálosan megfenyegette és megtámadta az aradi székhelyű Maros-ártér Tájvédelmi Körzet parkőreit egy fatolvajokból álló csoport.
A kormány ugyanis, ha nem tudta volna, kétmilliárd lejnyi bérhátralékkal tartozik nekik, amit ők maguk pereltek össze maguknak. És akkor a lehetséges kamatokat még nem is vettük számításba…
Leesett a kerékpárról egy idős férfi Bodzafordulón péntek délután, a sérültet a SMURD helikoptere szállította Brassóba a helyi kórházból.
A húsvét manapság sokak számára pusztán kulturális, családi összejövetellé, vakációzássá, hosszú hétvégévé vált, holott a kereszténység legnagyobb ünnepéről van szó, amelynek lényege a szenvedés, a halál és az élet az összefonódása.
Húsvétvasárnap reggel az ételszentelés szertartása kerül középpontba, ezt a hagyományt pedig Csíkszeredában több ezren éltetik. A Kárpát-medence legnagyobb ételszentelését Csíkszereda központjában tartják, és ez idén sincs másként.
Marosvásárhely az első olyan romániai város, ahol az utcai szemétkezelésben robotokat alkalmaznak. Furcsa és idegen... megszokható?
Az alábbi gondolatok arra szolgálnak, hogy a pár napon belül ünnepelni kívánó magyar és egyéb-féle emberek ne veszítsék el se a türelmüket, se a hangulatot, se az eszüket.
A Helikon női háttérországáról és a 19. századi férfieszményekről is szó volt a Babeș-Bolyai Tudományegyetem történészkonferenciáján.
Ilyen, amikor az egyik állami intézmény akadályozza a másik működését, az államkasszából kieső pénzt pedig ártatlan polgárok zsebéből pótolják.
Megnéztük, milyen most Kolozsvár a nagy garázsbontási lázban: van, ahol még őrzi a város látképe a '89 előtti állapotokat és a kilencvenes évek fojtó szürkeségét, máshol már villog a modernitás és rendezettség, ahogy az illik.
A havasalföldi uralkodó erdélyi hódítását sok minden vezérelte, csak az egységes román állam gondolata nem. Egyre izgalmasabb az MCC kolozsvári központjának történész-kerekasztal sorozata.