Ajánlok egy képzeletgyakorlatot. Képzeljük el, hogy Csíkszeredában van egy fesztivál. Például a NyárON. És képzeljük el, hogy erre a fesztiválra elmegy egy román árus, aki történesen töltött káposztát kínál a népnek. Ez a specialitása. És képzeljük el, hogy kiírja: Sarmale. És akkor most azt is képzeljük el (a bornírt játék kedvéért), hogy a város polgármestere bemasírozik a helyszínre egy holdudvarnyi talpnyaló kíséretében, megáll a román árus bódéja előtt, majd kiadja az ukázt: Hoztok ide pár székely zászlót és letakarjátok a szavakat, amiket nem értünk. Értve vagyok? Aztán, mint valami dolgát-jól-végezte Döbrögi, továbbmegy.
Nyilván hülyén néznének ki a székely zászlók a feliratokon, ezért a kreatív talpnyalók táblákkal takarnák el – hangsúlyozom, képzeletben – a Sarmale szót, azzal, hogy Töltött káposzta. És valahova odabiggyesztenék a lobogót. Hogy a tekintetes úr ne ordítsa le a fejüket.
Megvan? Na és akkor most azt képzeljük el, mi történne, ha ez történne. A nemzetvédők (és nem csak) idegrohamot kapnának, aztán két szájjal üvöltenék, négy kézzel írnák fájdalmukat a világ négy égtája felé. Feljelentenék a rasszista-revizionista-revansista-erdélyrabló polgármestert a rendőrségen, az ügyészségen, a diszkriminációs tanácsnál, az emberi jogok bíróságán, a pátriárkánál, a miniszterelnöknél, az államelnöknél, a Dumnyezónál is. És igazuk lenne, ha így lenne.
És akkor most nézzük, mi történt a valóságban, miután Nagybánya sittes polgármestere földbe döngölt és megalázott egy székelyföldi árust egy helyi fesztiválon. Politikai pártjaink, megmondóink megdöbbenésüknek adtak hangot, elítélték, elhatárolódtak, elhűltek. Jó, nekik ez a dolguk ilyenkor, ezért fizetik őket, többek között. Egyik politikai pártunk, az EMNP odáig ment, hogy bejelentette: feljelentést tesz a sittes városbíró ellen. Elég soványka teljesítmény, de a semminél több.
Na de mit tesz például a helyi román politikum? Hiszen itt egy ember megalázásáról van szó, továbbá jogtiprásról (semmiféle szabályzat nem tiltotta ugyanis a nem román feliratok használatát, lásd pl. hamburger és társai), melynek egyetlen kiváltó oka az volt, hogy az illető nem román. Mit tesznek azok az országos hírű román politikusok (nem sorolom őket, hosszú és unalmas lenne, sajnos mind egyre megy), akik Nyugat felé ujjongva verik a mellüket, hogy mekkora kisebbségjogvédő paradicsom ez a mioritikus Románia.
Ahogy nézem, semmit sem tesznek. Illetve, de. Úgy tesznek, mintha mi sem történt volna: Nagybányán, Bánffyhunyadon, Nagyváradon, Marosvásárhelyen… ez a sor is hosszú, nekik unalmas, nekünk fájdalmas.
És van még egy kérdésem: mit tesznek a minden apró jogtiprásra azonnal ugró „emberjogi” aktivisták? Persze, a Nagybányán nyilvánosan megalázott ember nem szerepel az „emberjogi” aktivisták listáján. Mert ő nem roma, nem LGBTQ, nem macska, nem fa. Csak egy magyar.
A politika nyílt csatatérré változott, ahol az elveknek már nincs semmi keresnivalójuk. Jobb, ha ehhez hosszászokunk…
„De gyűlölni kell a népnek tetsző táposokat is. A pszichológust, a konteóterjesztőt, a szavalót. Az ő előadásaikat meg kell akadályozni, ez indokolt és jogos. A nekünk tetszőkét nem, a nekik tetszőkét igen.”
Az egy hétig is eltartó lakodalmak megviselték az új házasokat, még a nászéjszakájukat is hangos szurkolás kísérte. Fehér Andrea történésszel beszélgettünk, akit a Hunyadi-sorozatról is kérdeztünk.
A mesterséges intelligencia ugyanis nem nézett ki az ablakon. Ha tetszik, könyvből tájékozódott. Mi viszont kimentünk a dombra és megnéztük. Avarostól, virágözönöstől, szemetestől, mindenestől.
Négynapos iskolahetet tesztelnek egy erdélyi elitiskolában. Azzal vádoltak egy férfit, hogy visszaélt a segélyhívóval, de most pert nyert.
Életének 60. évében váratlanul elhunyt dr. Magyari Zita Ida karnagy, zeneszerző, zenepedagógus, Erdély első zeneszerzőnője – közölte a Kolozsvári Magyar Opera.
Airsoft fegyverrel fenyegetett meg egy 15 éves lányt egy 20 éves férfi, majd elvette a telefonját. Hétvége? Akkor lehűlés.
A falutól mintegy négyszáz méterre találták meg több órai keresés után azt az idős férfit, akinek eltűnését szerdán kora délután jelentették a hozzátartozói.
Húsvétra hazalátogatott gyermekkora családi fészkébe az egyik magyarfenesi gólya, de nem volt része szívélyes fogadtatásban. A fészket épp birtokló magányos gólya nem engedte leszállni, sőt utána is csípett a hegyes, éles csőrével.
Segélykiáltásokkal és kétségbeesett jelzésekkel próbálták megállítani a vonatot a szemtanúk tegnap este Bușteni-ben, amikor a szerelvény a sínek közé szorult autó felé tartott. Az ütközést végül nem sikerült elkerülni.
A politika nyílt csatatérré változott, ahol az elveknek már nincs semmi keresnivalójuk. Jobb, ha ehhez hosszászokunk…
„De gyűlölni kell a népnek tetsző táposokat is. A pszichológust, a konteóterjesztőt, a szavalót. Az ő előadásaikat meg kell akadályozni, ez indokolt és jogos. A nekünk tetszőkét nem, a nekik tetszőkét igen.”
Az egy hétig is eltartó lakodalmak megviselték az új házasokat, még a nászéjszakájukat is hangos szurkolás kísérte. Fehér Andrea történésszel beszélgettünk, akit a Hunyadi-sorozatról is kérdeztünk.
A mesterséges intelligencia ugyanis nem nézett ki az ablakon. Ha tetszik, könyvből tájékozódott. Mi viszont kimentünk a dombra és megnéztük. Avarostól, virágözönöstől, szemetestől, mindenestől.