Olvasom a Hargita megyei medvetragédiát. Gázolás, téblábolás, állatkínzás, megoldás, kirúgás. Lehetett volna jobban csinálni? Persze. Hahó, illetékesek. Ez így ciki. Vérciki!
Aztán olvasom a reakciókat. Higgadt reakciót alig látok. Szájhabzót annál többet. Akad, aki verset ír a halott medvéhez. És jajong, hogy minden ember iszonyú. Hát az igaz, hogy a medve nem iszonyú. Nem ismeri a morális jelzőket. Más a helyzet a medvepoétával. De komolyan, minden ember iszonyú lenne? Miért is? Bele se merek gondolni. Csak az a mondat veri fejszével koponyám falát, hogy néhány (?) ember iszonyú sok hülyeséget tud összehordani időegység alatt. Például az is, aki úgy véli, sőt, ki is mondja – mert hát miért ne, szabadság, elvtársak! –, hogy aki szerint helyes, ami történt (egyetlen olyan véleményt sem láttam, melyben a megszólalók helyeselték volna az események lefolyását), az üldögéljen törött lábbal, nem, bocsánat, négy törött végtaggal (!) 18 órán át egy út mentén. Ez lenne az entellektü-elit? Akkor főúr, kérném tisztelettel, szeretnék menstruálni. Valahogy ki kell purgálnom magamból a mások rossz vérét. Most miért néznek ilyen felháborodottan? Legalább olyan jó érv, mint a négy-törött-végtagos.
Ami pedig az állatjogok mesterséges szövevényét illeti, volna pár javaslatom a jobbára totál érthetetlen bikkfanyelvükkel a Facebook felületeit telenyaló transzhumanista aktivistáknak. Intézzék már el, hogy legyen egy medve a környezetvédelmi miniszter. Az lenne a legszebb és legújabb világ, nem? Jó, mondjuk lehet egy humán a helyettese. Amíg bírja. Szusszal, teszem azt. Ja, és felháborítónak, továbbá diszkriminatívnak tartom azt is, hogy az állati jogokkal foglalkozó konferenciákra nem hívnak meg egyetlen medvét sem. És a színészképző egyetemeken sem taníthat mozgáskultúrát egy barnamedve! Pedig köztudott, hogy a barnamedve sose támad emberre. Legfeljebb mozgásra neveli.
„Amikor a 2040-es években a társadalom buborékosodása és a különböző világnézetű csoportok ellenségeskedése olyan mértékű lett, hogy bármikor kitörhetett egy általános polgárháború, alig pár hét alatt felállították a Szabályozást.”
Elhunyt Szörényi Szabolcs, az Illés együttes és Fonográf zenekar basszusgitárosa (többek között). Ez a hír. Van, aki könnyedén tovább lapoz. Mások számára kicsit megállt az idő.
A második bécsi döntést követően nem volt egyszerű románnak lenni Észak-Erdélyben, ahogy a dél-erdélyi magyar kisebbségi kilátások sem kecsegtettek sok jóval. Sárándi Tamás történészt kérdeztük.
A személyes kapcsolathálón alapuló működési logika visszatartó erővel bírt a rendszerellenes ténykedésekre, így ha áttételesen is, de kitolta a diktatórikus rendszer élettartamát – mondja Kiss Ágnes, a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet kutatója.
… a nagy manelisták sorra írják-dalolják ódáikat az államelnök-jelöltekhez… és megszűnik az Országos Drogellenes Ügynökség.
Kelemen Hunor, az RMDSZ szövetségi elnöke hat, erdélyi illetve partiumi megyében is az első helyen végzett az elnökválasztáson – derül ki a megyékre lebontott hivatalos eredményekből.
Jött egy senki, látszólag a semmiből… és győzött! Az egész elemzésbiznisz, a nyilvános tereket teleszóró nagyokosok, a statisztikák, a pártok, tanácsadók pedig mehetnek a kukába.
Egy 13 éves fiú és egy lány sérült meg hétfőn délben, amikor a marosvásárhelyi Tudor Vladimirescu Általános Iskola egyik osztálytermének plafonja rájuk zuhant.
A szavazatok több mint 90 százalékos feldolgozottsága alapján valamennyi közvélemény-kutatásra rácáfolva a függetlenként indult Călin Georgescu szerepel az első helyen 22 százalékkal a romániai államfőválasztás első fordulójában.
Marcel Ciolacu, a Szociáldemokrata Párt (PSD) jelöltje vezet a vasárnapi államelnök-választás első exit-poll eredményei alapján.
„Amikor a 2040-es években a társadalom buborékosodása és a különböző világnézetű csoportok ellenségeskedése olyan mértékű lett, hogy bármikor kitörhetett egy általános polgárháború, alig pár hét alatt felállították a Szabályozást.”
Elhunyt Szörényi Szabolcs, az Illés együttes és Fonográf zenekar basszusgitárosa (többek között). Ez a hír. Van, aki könnyedén tovább lapoz. Mások számára kicsit megállt az idő.
A második bécsi döntést követően nem volt egyszerű románnak lenni Észak-Erdélyben, ahogy a dél-erdélyi magyar kisebbségi kilátások sem kecsegtettek sok jóval. Sárándi Tamás történészt kérdeztük.
A személyes kapcsolathálón alapuló működési logika visszatartó erővel bírt a rendszerellenes ténykedésekre, így ha áttételesen is, de kitolta a diktatórikus rendszer élettartamát – mondja Kiss Ágnes, a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet kutatója.