A múlt hét végén történt, hogy Traian Băsescu volt államelnököt beutalták egy párizsi kórházba. Egyes források agyvérzést emlegetnek, mások szívproblémát, de pánikroham is szerepel a hírlistán. A dolog semmiképp sem váratlan: a bíróság nemrég közölte, az ex-elnök bizony szekus besúgó volt. Egy ilyen hír könnyen kiválthat agyvérzést, szívbetegséget, de pánikrohamot is.
Sajnálom, mint minden embert, aki beteg. Időközben kiengedték a kórházból, haza is jött. Örvendek, hogy meggyógyult. A párizsi beutalást is értem, hiszen Brüsszelben lett rosszul, Párizs nyilván közelebb esett, mint mondjuk, Bukarest. Ugyanakkor az is eszembe jut, hogy például 2006-ban sem a sarki (értsd, bukaresti) kórházba utaltatta be magát, amikor gerincsérvet állapítottak meg nála, hanem azonnal Bécsbe röppent.
Ezzel persze nincs egyedül. Ha csak a legmagasabb polcokon heverésző román politikusokat nézzük, kiderül, hogy aki csak tüsszentett, azonnal elhúzott az országból (tisztelet a ritka kivételnek, persze). Călin Popescu-Tăriceanu ex-miniszterelnök például Franciaországban műttette meg a térdét a 2006-os motorbalesete után.
Emlékszik még valaki Victor Pontára? Tudják, Románia miniszterelnöke volt, például 2015-ben, amikor egy török magánklinikán operálták a térdét.
Ha tovább lapozunk visszafelé, rátalálunk Adrian Năstase miniszterelnök úrra, aki 2003-ban a pajzsmirigyét műttette Németországban. A posztkomcsi Románia első legfőbb embere, Ion Iliescu elvtárs úr pedig izraeli és párizsi klinikákra járt kezelésre.
Na most, ezzel önmagában nincsen semmi baj. Aki teheti, a legjobb dokihoz fordul, mindegy, hogy a szomszédban van az illető, vagy a világ másik felén. Az epe akkor keseredik meg bennem egy picit, amikor évtizedeken keresztül hallgatom a fenti elvtársakat, urakat, amint meggyőző mosollyal ismételgetik pulpitusokról, képernyőkről, hogy kedves nép, bízz a hazai egészségügyi rendszerben, mert a hazai egészségügyi rendszer jó!
De nem is értem, miért önt el a keserű epe, amikor négy óránként távozik egy orvos Romániából. Hát akkor normális, hogy külföldre rohan, akit még visz a lába, nem? Vagy netán az orvosexodusnak is valami oka van? Amelyhez esetleg a mindenkori politikai elitnek lenne némi köze? Ki tudja, egyszer talán jön valaki és kitakarítja a Románia nevű közkórházat. Ha agyvérzést, szívbajt, pánikrohamot kap, akkor is.
Gondolatok arról, hogy miért tudunk egyre kevésbé hátralépni, és távolabbról szemlélve tisztább képet alkotni a világról.
Mert miért ne lehetne székely MI? Lesz és kész! Pamflet.
A román és magyar kultúra közötti hídépítés nem küldetés, hanem normális viselkedés kellene legyen – mondja a Bukaresti Egyetem nyugalmazott professzora.
Szubjektív lencse és költői merengések az elmúlt évtizedek alatt alig változó romániai vasúti viszontagságokról. Elöl ül a masiniszta, de ki igazítja ma a „gőzöst”?
Tudta, hogy Emil Boc kiválóan versel magyarul Petőfi Sándor, József Attila vagy éppen Kosztolányi Dezső modorában? Erre tessék! (Naná, hogy pamflet.)
Ma már a kiváltságok „szülőatyja”, Valeriu Stoica egykori igazságügyi miniszter is elismeri: hiba volt előjogokat adni bizonyos „szakmai köröknek”. Összeállításunkban a speciális nyugdíjak kronológiáját foglaljuk össze.
További hírek: kiderült, hogy több mint húsz éve szakmai engedély nélkül dolgozott az ország egyik legismertebb pszichoterapeutája, a négy évre ítélt, majd elmenekült Dani Mocanu manele-énekest pedig Nápolyban kapták el.
Eddig tizenöt embert evakuáltak a Tulcea megyei Plauru településről, miután az ukrán területeket ért orosz dróntámadások nyomán egy LPG-vel megrakott hajó kigyulladt hétfőn Izmajil ukrán város közelében.
Nem tudta leplezni lelkesedését a román Prima Sport kommentátora, amikor Írország labdarúgó-válogatottja megszerezte győztes gólját a magyar nemzeti tizenegy ellen a világbajnoki selejtezőmérkőzésen.
Országszerte több mint 600 jogosítványt vont be a rendőrség az elmúlt 24 órában végzett ellenőrzések nyomán.
Gondolatok arról, hogy miért tudunk egyre kevésbé hátralépni, és távolabbról szemlélve tisztább képet alkotni a világról.
Mert miért ne lehetne székely MI? Lesz és kész! Pamflet.
A román és magyar kultúra közötti hídépítés nem küldetés, hanem normális viselkedés kellene legyen – mondja a Bukaresti Egyetem nyugalmazott professzora.
Szubjektív lencse és költői merengések az elmúlt évtizedek alatt alig változó romániai vasúti viszontagságokról. Elöl ül a masiniszta, de ki igazítja ma a „gőzöst”?