A múlt héten láttam a tévében: kis hazánk miniszterelnöke arról beszélt a maga recsegő-ropogó fanyelvén, hogy a kormány megoldást keres az országot sújtó aszályra. Érdeklődéssel néztem Ciucă úr pókerarcát: valamiféle racionális és gyors megoldást vártam kiröppenni a pengeajkak közül. Olyasmit, ami esetleg gyorsabban hat, mint a pópák imája a búzamezőn. Félreértés ne essék: nem tartom fölöslegesnek a (nem csak Romániában) bevetett esőimádságokat. Ha a ráció valamilyen okból nem működik egy adott (vész)helyzetben, az ember hajlamos a hithez folyamodni. Bár észszerűbbnek tartanám, ha fordítva történne: hittel kellene nekiállni a racionális megoldások kidolgozásának. Talán nem lenne annyi kudarc, füstbe ment terv, félmegoldás.
Szóval, vártam a jó szót, mint gazda az esőt, ám ami jött, attól a kánikulában is kirázott a hideg. Drága jó miniszterelnökünk azzal legyezgette a felforrósodott kedélyeket, hogy egy hét múlva (vagyis mostanság) összehív egy minisztériumközi bizottságot, és akkor minden jó lesz. Nézem az időjósok jelentéseit, azt mondják, újabb hőhullám érkezik Romániába. Na, hát ha nincs esőcsináló minisztériuma a román kormánynak, akkor a jeles bizottság ugyancsak felkötheti a gatyát. Márpedig nincs.
És akkor mi van? Hát az van, hogy kereken tíz (!) minisztérium képviselői összegyűlnek és alaposan megbeszélik, hogy mi van, illetve mi legyen. Soroljam? Sorolom, bár ebbe is beleizzad az ember: mezőgazdasági és vidékfejlesztési minisztérium, pénzügyminisztérium, belügyminisztérium, környezetvédelmi minisztérium, befektetési és európai projektekért felelős minisztérium, energiaügyi minisztérium, közlekedési és infrastruktúráért felelős minisztérium, munkaügyi minisztérium, turisztikai minisztérium. Huhhh! Tehát a román kormány húsz minisztériumának fele képviselteti magát a dzsemborin. Ahol megbeszélik a teendőket: hogy öntözőrendszerek (ja, de épp víz sincs), hogy a mezőgazdaság korszerűsítése, hogy a géppark fejlesztése, hogy az időjárástól való függetlenedés, hogy a gazdák támogatása.
És ilyenkor fő fel minden halandó ember agya. Mégis hogy képzeli a tisztelt bizottság, hogy függetlenedni tud az időjárástól? Kupolát épít Románia fölé? Jó napot, kedves bizottság, az időjárás nem orosz gáz, amitől függetlenedni lehet (ha lehet).
A másik agyizzító dolog a gazdák támogatása. Tény és való (és rohadtul sürgős), hogy a jelenlegi helyzetben a gazdáknak támogatásra (magyarán, pénzre) van szükségük, hogy valamiképpen átvészeljék az aszályos időszakot. Na de könyörgöm, ehhez elég lett volna egy egyszerű kormányrendelet! Minek kell ehhez egy Frankenstein-bizottság? Hát mire kibeszélik magukat, eldöntik, hogy akkor most jöjjön egy alapos megvalósíthatósági tanulmány, itt az ősz, esni fog az eső, mint a fene, megáradnak a folyók…
De semmi baj, recsegi majd a drága jó miniszterelnök egy pártos színű ernyő alatt. Összehívunk egy minisztériumközi bizottságot és megtárgyaljuk, milyen megoldások léteznek az országot sújtó árvizekre.
Marosvásárhely az első olyan romániai város, ahol az utcai szemétkezelésben robotokat alkalmaznak. Furcsa és idegen... megszokható?
Az alábbi gondolatok arra szolgálnak, hogy a pár napon belül ünnepelni kívánó magyar és egyéb-féle emberek ne veszítsék el se a türelmüket, se a hangulatot, se az eszüket.
A Helikon női háttérországáról és a 19. századi férfieszményekről is szó volt a Babeș-Bolyai Tudományegyetem történészkonferenciáján.
Ilyen, amikor az egyik állami intézmény akadályozza a másik működését, az államkasszából kieső pénzt pedig ártatlan polgárok zsebéből pótolják.
Megnéztük, milyen most Kolozsvár a nagy garázsbontási lázban: van, ahol még őrzi a város látképe a '89 előtti állapotokat és a kilencvenes évek fojtó szürkeségét, máshol már villog a modernitás és rendezettség, ahogy az illik.
A havasalföldi uralkodó erdélyi hódítását sok minden vezérelte, csak az egységes román állam gondolata nem. Egyre izgalmasabb az MCC kolozsvári központjának történész-kerekasztal sorozata.
Fatolvajok vertek meg két erdészt, testkamerákat sürget a környezetvédelmi miniszter. Meleg lesz a hétvégén, de készüljünk fel az újabb hűvös időre a jövő hét közepétől.
Szavazásra buzdította a határon túli magyar állampolgárokat Orbán Viktor miniszterelnök. Orbán az elmúlt 16 év közös eredményeinek megvédésére kérte a levélben szavazó külhoni magyarokat.
Az áldozatszerepet felnagyító narratíva elfedi azt a tényt, hogy a román társadalom nem monokróm jobbágytömeg volt, hanem egy dinamikusan rétegződő, felemelkedő közösség. MCC történész-kerekasztal 5.0.
Locsolásból hazatartva az utcán adott hangot politikai nézeteinek egy sepsiszentgyörgyi fiatal, akit a Sepsi OSK vezetőségi tagjai bántalmazhattak.
Kelemen Hunor szerint az anyaországban 2010 óta megvalósult nemzetpolitikai paradigmaváltásra vezethető vissza, hogy az RMDSZ az idei országgyűlési választáson is a Fidesz-KDNP pártszövetséget támogatja.
Rendszerszintű hiányosságokra hívta fel a figyelmet egy elkeseredett hozzátartozó egy közösségi médiás bejegyzésében. A panasz nem a főorvos szakmai hozzáértését, hanem az empátia hiányát és a nem megfelelő tájékoztatást sérelmezi. Reagált a kórház.
Marosvásárhely az első olyan romániai város, ahol az utcai szemétkezelésben robotokat alkalmaznak. Furcsa és idegen... megszokható?
Az alábbi gondolatok arra szolgálnak, hogy a pár napon belül ünnepelni kívánó magyar és egyéb-féle emberek ne veszítsék el se a türelmüket, se a hangulatot, se az eszüket.
A Helikon női háttérországáról és a 19. századi férfieszményekről is szó volt a Babeș-Bolyai Tudományegyetem történészkonferenciáján.
Ilyen, amikor az egyik állami intézmény akadályozza a másik működését, az államkasszából kieső pénzt pedig ártatlan polgárok zsebéből pótolják.
Megnéztük, milyen most Kolozsvár a nagy garázsbontási lázban: van, ahol még őrzi a város látképe a '89 előtti állapotokat és a kilencvenes évek fojtó szürkeségét, máshol már villog a modernitás és rendezettség, ahogy az illik.
A havasalföldi uralkodó erdélyi hódítását sok minden vezérelte, csak az egységes román állam gondolata nem. Egyre izgalmasabb az MCC kolozsvári központjának történész-kerekasztal sorozata.