A múlt héten láttam a tévében: kis hazánk miniszterelnöke arról beszélt a maga recsegő-ropogó fanyelvén, hogy a kormány megoldást keres az országot sújtó aszályra. Érdeklődéssel néztem Ciucă úr pókerarcát: valamiféle racionális és gyors megoldást vártam kiröppenni a pengeajkak közül. Olyasmit, ami esetleg gyorsabban hat, mint a pópák imája a búzamezőn. Félreértés ne essék: nem tartom fölöslegesnek a (nem csak Romániában) bevetett esőimádságokat. Ha a ráció valamilyen okból nem működik egy adott (vész)helyzetben, az ember hajlamos a hithez folyamodni. Bár észszerűbbnek tartanám, ha fordítva történne: hittel kellene nekiállni a racionális megoldások kidolgozásának. Talán nem lenne annyi kudarc, füstbe ment terv, félmegoldás.
Szóval, vártam a jó szót, mint gazda az esőt, ám ami jött, attól a kánikulában is kirázott a hideg. Drága jó miniszterelnökünk azzal legyezgette a felforrósodott kedélyeket, hogy egy hét múlva (vagyis mostanság) összehív egy minisztériumközi bizottságot, és akkor minden jó lesz. Nézem az időjósok jelentéseit, azt mondják, újabb hőhullám érkezik Romániába. Na, hát ha nincs esőcsináló minisztériuma a román kormánynak, akkor a jeles bizottság ugyancsak felkötheti a gatyát. Márpedig nincs.
És akkor mi van? Hát az van, hogy kereken tíz (!) minisztérium képviselői összegyűlnek és alaposan megbeszélik, hogy mi van, illetve mi legyen. Soroljam? Sorolom, bár ebbe is beleizzad az ember: mezőgazdasági és vidékfejlesztési minisztérium, pénzügyminisztérium, belügyminisztérium, környezetvédelmi minisztérium, befektetési és európai projektekért felelős minisztérium, energiaügyi minisztérium, közlekedési és infrastruktúráért felelős minisztérium, munkaügyi minisztérium, turisztikai minisztérium. Huhhh! Tehát a román kormány húsz minisztériumának fele képviselteti magát a dzsemborin. Ahol megbeszélik a teendőket: hogy öntözőrendszerek (ja, de épp víz sincs), hogy a mezőgazdaság korszerűsítése, hogy a géppark fejlesztése, hogy az időjárástól való függetlenedés, hogy a gazdák támogatása.
És ilyenkor fő fel minden halandó ember agya. Mégis hogy képzeli a tisztelt bizottság, hogy függetlenedni tud az időjárástól? Kupolát épít Románia fölé? Jó napot, kedves bizottság, az időjárás nem orosz gáz, amitől függetlenedni lehet (ha lehet).
A másik agyizzító dolog a gazdák támogatása. Tény és való (és rohadtul sürgős), hogy a jelenlegi helyzetben a gazdáknak támogatásra (magyarán, pénzre) van szükségük, hogy valamiképpen átvészeljék az aszályos időszakot. Na de könyörgöm, ehhez elég lett volna egy egyszerű kormányrendelet! Minek kell ehhez egy Frankenstein-bizottság? Hát mire kibeszélik magukat, eldöntik, hogy akkor most jöjjön egy alapos megvalósíthatósági tanulmány, itt az ősz, esni fog az eső, mint a fene, megáradnak a folyók…
De semmi baj, recsegi majd a drága jó miniszterelnök egy pártos színű ernyő alatt. Összehívunk egy minisztériumközi bizottságot és megtárgyaljuk, milyen megoldások léteznek az országot sújtó árvizekre.
Persze, a szegény kis adófizető sejti, hogy a hangja nem ér el a különböző felhőkön ücsörgő elöljárókig, de azért csak mondja, mert azt hallotta, hogy a kommunikáció fontos dolog.
És hogyan lett a téma fontosabb, mint a mű?
Az 1989 előtti korszak Romániájában a rockzenei szcéna jóval fejletlenebb volt, mint Nyugaton vagy akár Magyarországon. Ennek a korszaknak a kutatásáról beszélgettünk Fodor János rocktörténésszel, a BBTE adjunktusával.
Nincs polgárság, nincs mecenatúra, nincs elég pénz, a demográfia is gyászos. De ez a valóság. Mi nem haldoklunk, mi így élünk.
… a galaci család, amelynek otthonát elvitte a ruszki drón, kap egy új lakást a Ferrari-örökös nejétől… és a mindig mosolygós Victor Ponta végleg szakított a PSD-vel és hazafiasabb vizekre evez.
A 2019-es EP-választások alkalmával épp Tomac volt az, aki a kettős állampolgárságú romániai magyarok ellen hergelt, de összeállításunkban felidézzük az elmúlt tíz évnek a román és magyar állampolgársággal is rendelkezőkkel szembeni román narratíváját is.
A kollektív irigység, utálat, megosztottság zárójelbe teszi az egyéni teljesítményeket. Fontosabb pár félremagyarázott félmondat, mint egy egész életmű…
Viharokra figyelmeztető elsőfokú (sárga) riasztásokat adott ki az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) szerdán.
Éles vita dúlt a magyar Országgyűlésben a képviselők állampolgárságának nyilvánosságra hozatalát célzó mihazánkos kezdeményezésről. Gurzó Mária, a Tisza Párt képviselője tisztázta: soha nem rendelkezett román állampolgársággal.
Nemcsak a közúti forgalomban, hanem a gyalogosok által használt köztereken is balesetveszélyesen közlekednek sokan az elektromos rollerekkel Csíkszeredában. Ezért a városvezetés egy szabályzót készít, és korlátozásokat vezetnek be.
Persze, a szegény kis adófizető sejti, hogy a hangja nem ér el a különböző felhőkön ücsörgő elöljárókig, de azért csak mondja, mert azt hallotta, hogy a kommunikáció fontos dolog.
És hogyan lett a téma fontosabb, mint a mű?
Az 1989 előtti korszak Romániájában a rockzenei szcéna jóval fejletlenebb volt, mint Nyugaton vagy akár Magyarországon. Ennek a korszaknak a kutatásáról beszélgettünk Fodor János rocktörténésszel, a BBTE adjunktusával.
Nincs polgárság, nincs mecenatúra, nincs elég pénz, a demográfia is gyászos. De ez a valóság. Mi nem haldoklunk, mi így élünk.