Az aktivistákat néha ki kéne hozni a rezervátumból, a való világba

A rezervátum egy kis mennyország, ahova nem hatol be a külvilág kaotikus zaja, ahol a bentlakók biztonságban éldegélnek, hiszen óvja őket a fennálló világrend. A környezetvédő aktivisták is ilyen rezervátumokban élnek. A térképen ezek a területek a nagyvárosok elit kerületeiben, kávéházaiban találhatók. Derék aktivistáink itt iszogatják habos kávéikat, bioszörpjeiket, természetesen saját, személyre szabott szívószállal. Itt csapják fel laptopjaikat, olvassák az igazán fontos híreket arról, hogy vége a világnak, mind meghalunk, pusztul a Természet (ó, dicső!), és jaj, megint bántják a medvéket. Pedig a medvék voltak itt előbb! Mielőtt tovább mennénk: biztos vannak olyan aktivisták, akik nem ilyenek. Akik nem rezervátumban élnek. Igaz, nekik árnyaltabb nézeteik vannk. Tisztelet és főhajtás előttük. Szóval, az elmúlt pár napban két olyan medvetámadás is történt, amely akár emberéletbe is kerülhetett volna (lásd beszámolónkat, itt meg itt). Nem került, hála Istennek. Naponta megtelik a hazai sajtó medvés hírekkel, az ember lassan belefásul. Tusnádon például úgy grasszálnak ezek a nagyvadak, mintha otthon lennének. (Ja, Románia ad otthont Európa legtöbb medvéjének, így a statisztika.) És a szerencsétlen lakók mit csinálnak? Azon túl, hogy reszket a gatyájuk, nagyjából semmit. Riasztják a csendőröket, akik beállnak medvepásztornak, brumma-brumma. Mert a medvéket védi a törvény, ugye. Jelen pillanatban a medvék számára olyan ez az ország, mint az aktivisták számára a belvárosi kávéház. Rezervátum. Ahol biztonságban lehet élni. És mit csinálnak a biztonságban éldegélő fajok, amelyeket nem kínoznak genderproblémák? Elszaporodnak. A medvék is ezt tették. Mire Tánczos Barna környezetvédelmi miniszter bejelentette, hogy lépni kell, mégpedig sürgősen, annak érdekében, hogy az agresszív medvéket 24 óra alatt ki lehessen lőni. Na és erre veszettül csörömpölni kezdtek az okos órák a habos kávéjukat szopogató aktivisták csuklóján. Medvegyilkos! Környezetdiktátor! Szadista természetkínzó állat, izé, ember! A román Greenpeace azzal vádolja a minisztert, hogy az agresszív nagyvadak kilövése ürügyén be akarja betonozni a hazai trófeavadászatot. Ja, a rezervátum néha úgy működik, mint a lovak a szemellenzője, erősen beszűkíti a látóteret. De vannak ennél vadabb aktivisták is. Mégpedig pont az az Agent Green nevű szervezet, amely akkora hűhót csapott, amikor egy (burzsoá-kapitalista) herceg állítólag lelőtte meggyilkolta szegény Artúrt, Románia legnagyobb medvéjét. Az más kérdés, hogy azóta kiderült, nem is volt olyan illegális az a vadászat, amilyennek kikiáltották, és egyáltalán nem biztos, hogy Artúr (béke poraira!) a haza legnagyobbja volt a maga nemében. Nem számít, ilyen apróságokra nem adnak a központi kávéház-rezervátumokban. Szóval, az Agent Green egyenesen Tánczos lemondását követeli, aki a szervezet szerint nem is környezetvédelmi, hanem vadászati miniszter! Monnyonle! A módszer pedig a rezervátumisták kedvenc atombombája, az online petíció. Nos, nekem is lenne egy ajánlatom: esetleg engedjük (tereljük) ki ezeket az aktivistákat a kávéházi rezervátumokból és küldjük el, mondjuk két hónapra a Hargitára vagy a Fogarasba, a juhnyájak mellé. Hadd ismerkedjenek kicsit a rezervátumon kívüli való világgal. És akkor sivalkodjanak, ha esetleg szembejön a medve.