A Természet néha furcsa dolgokat művel. Például lélegzetállító kanyonokat, szfinxre, öregasszonyokra, mesebeli lényekre emlékeztető sziklaalakzatokat, labirintikus barlangokat… és csodálatos vízeséseket teremt, ha úgy tartja a kedve.
Az egyik ilyen csodálatos vízesés tragédiája tartja lázban a hazai közvéleményt szinte egy napja. Ugyanis a Természet tényleg furcsa dolgokat művel: egyik kezével teremt, a másikkal pusztít. A hétfői szent napon történetesen pusztított: a sokak által a világ egyik legkülönlegesebb vízeséseként jegyzett – és persze, erre büszkék lehetünk, hiszen Krassó-Szörény megyében található –, szóval a Bigéri vízesés egy jó nagy darabja levált a helyéről és belezuhant az alant áramló Ménes patakba.
Az első ijedtség után persze jöttek a sötét feltételezések is: az rendben van, ha a Természet teszi a dolgát (konkrétan, az összeroskadás egyszerű geológiai folyamatok következménye), de mi van akkor, ha a háttérben piszkos kis emberi érdekek lapulnak?
Elsőként egy természetvédő aktivista nyitotta ki a bűnös emberi kéz hipotézisének szélzsákját: azt állítja, hogy a tufa, amely a vízesés alapjául szolgáló kőzetet alkotja, csakis úgy tud folyamatosan lerakódni, ha a víz arrafelé folyik. Na de a forrás vizét feljebb elterelték, mégpedig egy pisztrángászat, vagyis az ember alantas céljait szolgálandó, tehát a víz a tufát nem arra vitte, amerre kellett volna. Az aktivista úr azt is mondta, hogy ő már két éve figyeli a vízesés kőzetalapjában keletkezett repedéseket. Halkan kérdem: mi a jóistenért nem szólt korábban, például? Miért nem tört be például 2019-ben Ioan Deneș akkori peszedés környezetvédelmi miniszter irodájába egy nagy tufadarabbal, hogy halló, tessék visszazavarni a forrásvizet a medrébe? Persze, lehet, megtette. Ahogy az is lehet, hogy nem a pisztrángászat a vízesés-tragédia oka.
Na de időközben felébredtek a mindent is védő politikusok is. Elsőként régi haverünk, a bőrdzsekis Marcel Vela ex-belügyminiszter (jelenleg Krassó-Szörény megyei szenátor) jelentkezett egy könnyfakasztó Facebook-bejegyzéssel. Így kezdi (nem vicc): Sír Krassó-Szörény… Hirtelen azt hittem, vers lesz belőle. Nem az lett, noha a bejegyzés hangvétele igen lírai a továbbiakban is. Ja, az ex-miniszter úr nem áll elő semmilyen embert gyanúsító hipotézissel, egyszerűen ezt mondja: a Bigéri vízesés összeroskadt önnön szépségének terhe alatt. Az üzenet pedig a következő (és tessék megfogózni, mert én itt biza felröhögtem): minden illetékes fogjon össze és restaurálják, továbbá építsék újra a természet e csodáját. Tessék?
Na de menjünk tovább. Ha Vela úr nem szapulta az embert a vízesés tragédiája kapcsán, pár órával később egy uszerista-pluszista (ja, ők a progresszívek) európai parlamenti képviselő, bizonyos Nicu Ștefănuță ébresztőórája is berregni kezdett, és ő már nem kímélte az önző hominidákat. Vagyis azonnal rákezdte a mantrát, amit, gondolom, minden hasonló esetben mormogni szokott: szerinte a vízesés azért roskadt be, mert illegálisan vágják a fát Romániában. Hát persze, pont azért. És ő ezt pontosan tudja. Mert Brüsszelből mindent olyan élesen lehet látni. Még azt is, ami a végvárak vidékén történik.
Ha engem kérdeznek, én egyik variánst sem veszem készpénznek, jelen pillanatban. (Oké, a Vela úré tényleg vers, tehát akként is kell kezelni.) Azon viszont elcsodálkozom, hogy egy nap se telt el, és a politikusok (aktivisták) hajszál pontosan tudják a vízesés-tragédia okát. Tőlük is megkérdem, mint az aktivista úrtól: ha ilyen jól tudják, akkor miért nem szóltak, netán cselekedtek korábban? Amikor még nem dőlt össze a Románia-büszkesége csodavízesés.
És közben csendesen röhögök a régi politikus-reflexen: ahogy valami történik, arra rávetik magukat, igyekeznek kisajátítani az ügyet, zászlóra tűzik, úgy tesznek, mint akiket borzasztóan érdekel az ügy, habzó szájjal harsogják tele a sajtót… aztán ha véletlenül történik valami jó, akkor csakis az ő érdemük. Ha nem, az se baj, akkor a másik oldal a hibás: a sátán, a hülye, a hazaáruló, a monnyonle!
Ja, kicsit szégyenkezem is, magyarként. A Krassó-Szörény megyei RMDSZ még nem harsogott semmit!
Bezzegrománia bajban van. A lufi kipukkant, ráadásul az ország szinte beleesett a választási nackógödörbe. Az elit szerint a nép a hibás. És akkor most a kormány belerúg a kultúrába. Ki érti ezt?
Merre tart a vihar? Hol volt szivárvány? Hol kattog a kanálistető? Honnan árad a bűz?
Nem vagyok szomorú, hogy a CFR ment tovább, nem lettem volna csalódott, ha a Paks jut a következő körbe.
Mi köze a japán hegyi pataknak a Maroshoz? És hova lettek az algát legelésző paduccsordák a kotrógépek nyomában?
„Megtörte egy egész generáció lendületét, rezignáltságba, cinizmusba, keserűségbe taszítva azokat, akik rájöttek, hogy a rendszerváltásnak nevezett 1989-es mozzanat elszalasztott esély, hamvába holt lehetőség.”
Az év első hat hónapjában a nyers adatok szerint 2,6 százalékkal nőtt a kiskereskedelmi forgalom Romániában 2024 azonos időszakához képest – közölte hétfőn az Országos Statisztikai Intézet (INS).
A tábor szervezői igen sajátosan értelmezték a sajtószabadság fogalmát, csak a baráti médiát engedték be. Hírek vasárnap.
Megpróbálta saját kezűleg felszerelni az új gázkazánt, azonban összekeverte a víz- és gázcsatlakozásokat egy brassói tömbház lakója, öt lépcsőházat és mintegy 70 családot hagyva melegvíz és főzési lehetőség nélkül.
Helyreigazítási kérelemmel fordult a Krónikához Kátai István, a Közösségi Párbeszéd Tábor szervezője, aki azt állítja, egyik cikkünkben „több ponton” valótlanságokat állítottunk.
Megriadt az éppen arra járó autótól egy, a település utcájára szerda hajnalban bemerészkedő medve, ezért menekülőre fogta: először feltépte az útjába álló kerítést, majd beugrott az udvarba.
Bezzegrománia bajban van. A lufi kipukkant, ráadásul az ország szinte beleesett a választási nackógödörbe. Az elit szerint a nép a hibás. És akkor most a kormány belerúg a kultúrába. Ki érti ezt?
Merre tart a vihar? Hol volt szivárvány? Hol kattog a kanálistető? Honnan árad a bűz?
Nem vagyok szomorú, hogy a CFR ment tovább, nem lettem volna csalódott, ha a Paks jut a következő körbe.
Mi köze a japán hegyi pataknak a Maroshoz? És hova lettek az algát legelésző paduccsordák a kotrógépek nyomában?