Igen izgalmas esemény zajlott pénteken reggel a Románia nevű ország fővárosában. Egy szakszervezet gyakorlatilag elfoglalta a metrót. Na, gondoltam, így kezdődött a nyolcvankilences forradalom is, csak akkor a tévét foglalták el, és nem egy szakszervezet. Oké, vannak követeléseik, van egy maffia-profilú vezérük, de most nem erre akarok kitérni. A sztrájktörvény kimondja, hogy joguk van metrófoglalni, ha a hálózat egyharmadát továbbra is működtetik. Nem így történt. Tehát illegális akcióról van szó. És akkor még a rendkívüli járványhelyzetről nem is beszéltem.
Kérdés: egy civilizált nyugati demokráciában ilyenkor mi történik? A kormány intézkedik (a sokmilliós főváros fő tömegközlekedési útvonalait megbénították, csak úgy, irdatlan károkat okozva), a karhatalom fellép és valami lesz.
Ehhez képest mi történt a Románia nevű országban? A miniszterelnök felháborodott hangú Facebook-posztot írt. A közlekedési miniszter szintén. A belügyminiszter Bihar megyébe látogatott, onnan posztolt szép videót. A bukaresti prefektúra hallgat, mint a csuka. A bukaresti rendőr-főkapitányság tegnap ünnepelt (a román rendőrség 199. szülinapja volt csütörtökön), talán még másnapos, talán még fel sem ébredt.
Magyarán: egy csapatnyi ember illegálisan elfoglalja a fővárosi metrót, a felelős kormány meg a Facebook-ról szólogat be, már ha egyáltalán veszi a fáradtságot. Nem kéne dolgozni egy kicsit, kedves kormány?
Na és ugyanez a helyzet a járványkezeléssel is, pepitában. Az illetékes és felelős román vezetés minduntalan kapkod, más országokra mutogat, adott esetben durván diszkriminál (lásd Temesvár önkényes karantén-meghosszabbítását, amikor se Bukarestben, se Kolozsváron nem lett karantén), csak olyan szakértőkre figyel, mint a bezárást, lockdownt, karantént egyre fanatikusabban ismételgető Raed Arafat államtitkár (az alternatívákat kereső szakértők, mint például Răzvan Cherecheș doki, veszik a kalapjukat és odébb állnak, mert nincs kivel beszélni) és a sort hosszan folytathatnám.
Kedves kormány, nekem is volna egy ötletem, ha már... Hátra lehetne dőlni kicsit, lehetne venni egy nagy lélegzetet, aztán le lehetne vonni egyes következtetéseket. Például azt, hogy ami nem megy, azt nem kell erőltetni. Ha a karantén nem hozza meg a várt eredményt, akkor kérem, ne tessék úgy beszélni, mint a neokommunisták, akik azt szajkózzák, hogy a kommunizmus nem rossz, csak még sose csinálta senki jól. Mert basszus, ugyanezt csinálják önök most a karanténnal! Azt szajkózzák, hogy a karantén nem rossz, csak nem csinálták jól. És persze, az emberek is hibásak. Akiket önök akár erőszakkal is meg akarnak védeni. A maszk nélkül sétálgatók esetében milyen jól működik a rendőrség. Érdekes, egy metrófoglalásnál a Facebook-ról kiabálnak, már ha egyáltalán.
Szóval, kedves kormány, ahhoz, hogy ez a Románia nevű ország valamennyire is működjön, talán dolgozni kéne kicsit. Lassan, szépen, ahogy a csillag megy az égen, és esetleg nem fölöslegesen. Persze, lehet úgy is csinálni, ahogy önök, jó román módra: valami lesz, és ha majd (talán magától) elvonul a járvány, hatalmas vállveregetések közepette kiírják a Facebook-ra, hogy: sikerült! Mi megcsináltuk!
És mi lenne, ha ki-ki kénye-kedve szerint oszlathatna fel neki nem tetsző pártokat?
Az évekig langyos-unalmasnak tűnő mioritikus politikai élet nagyjából Călin Georgescu feltűnése óta megint izgalmassá vált. Aztán mostanában mintha már túl izgalmas lenne. Mint egy vad összeesküvés-elmélet.
Nézzük csak meg közelebbről, mi folyik épp a romániai politikában, kik a szereplők, és milyen érdekek vezetnek el oda, hogy legyen új kormány és ne kelljen megnyomni a nagy újraindítás gombot.
A 25. TIFF-en néztük meg a România Sălbatică rendezőjének legújabb alkotását, és kedvünk támadt madarakat lesni egy vízen ringó csónakból. De vajon tudjuk-e, milyen huncutok a varjak, vagy hogyan csalogatja elő a rovarokat az iszapból a széki lile?
Közben Kazahsztán újraindította a kőolaj szállítását azon a terminálon, ahonnan Románia olajszükségletének nagyobbik részét kapja. És Románia kiutasított egy orosz diplomatát az utóbbi napok drónincidensei miatt.
Ukrajna előbb-utóbb elveszíti majd azokat a nyugati területeit, amelyek korábban Lengyelországhoz, Magyarországhoz és Romániához tartoztak – jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök.
Romániában szinte mindenkinek saját ingatlanja van – ennek történelmi okai vannak. Romániának azonban fokozott digitális sérülékenysége is van – ennek pedig jelenkori okai vannak.
A körforgalomban való közlekedés gyakran okoz nehézséget a járművezetőknek, az egyik leggyakoribb dilemma pedig, hogy kell-e indexelni a kereszteződésbe való behajtáskor. A rendőrség videóban adott egyértelmű választ.
A magyar kormánynak kötelessége a határon túli magyarok jogainak képviselete, ami azt is jelenti, hogy ezekből a jogokból nem lehet elvenni – hangsúlyozta Tarr Zoltán Fehéregyházán.
„Nem igaz, Csaba, ne vezesd félre az embereket” – így fogalmazva lépett váratlanul elődje telefonjának kamerája elé Bíró Barna Botond, Hargita Megye Tanácsának elnöke.
És mi lenne, ha ki-ki kénye-kedve szerint oszlathatna fel neki nem tetsző pártokat?
Az évekig langyos-unalmasnak tűnő mioritikus politikai élet nagyjából Călin Georgescu feltűnése óta megint izgalmassá vált. Aztán mostanában mintha már túl izgalmas lenne. Mint egy vad összeesküvés-elmélet.
Nézzük csak meg közelebbről, mi folyik épp a romániai politikában, kik a szereplők, és milyen érdekek vezetnek el oda, hogy legyen új kormány és ne kelljen megnyomni a nagy újraindítás gombot.
A 25. TIFF-en néztük meg a România Sălbatică rendezőjének legújabb alkotását, és kedvünk támadt madarakat lesni egy vízen ringó csónakból. De vajon tudjuk-e, milyen huncutok a varjak, vagy hogyan csalogatja elő a rovarokat az iszapból a széki lile?