Románia egyetlen és tragikusan messzehangzó „haditette” az ukrán-orosz háború első hetében az volt, amikor szerdán egy járőrözni induló MiG-21 Lancer katonai repülőgép (szovjet gyártmány) röviddel a felszállás után lezuhant. A pilóta meghalt. A gép keresésére küldött IAR-330 Puma (román gyártmány) katonai helikopter is lezuhant. A fedélzeten levő hét ember szintén meghalt.
A kettős tragédia okaira vonatkozóan egyelőre csak hipotézisek vannak: meghibásodás, emberi tévedés, rossz időjárási viszonyok, esetleg összeütközés madarakkal.
A román légierő körülbelül 400 darab MiG-21-est vásárolt a baráti szovjetektől 1960 és 1980 között. 111-et közülük korszerű, NATO-kompatibilis felszereléssel láttak el 1997 és 2002 között. Jelen pillanatban 25 MiG-21 Lancer „van szolgálatban”, idejük három év múlva jár le.
1994 óta összesen 22 román felségjelű MiG zuhant le. 11 pilóta meghalt.
Ezek az adatok. Nézzük a viszonyulást. A szerdai balesetet követően Vasile Dâncu védelmi miniszter többek közt kijelentette: „Kockáztattuk pilótáink, fiataljaink életét, akik ezekkel a gépekkel repültek. Ezek a gépek nem felelnek meg az aktuális misszióknak. Ez a helyzet.”
Valamiféle beismerést, felelősségvállalást vélek felfedezni a sorok között.
Kockáztattuk! Vagyis mi. Na de kik azok a mi? A parancsot közvetlenül kiadó tiszt? A misszióról döntő főtisztek? A gépparkért felelős minisztérium, miniszter? Netán a Legfelsőbb Védelmi Tanács és EU-bajnok elnöke, bizonyos Klaus Ionopotchivanoc Iohannis? Egyelőre ezen a téren is csak hipotézisek vannak.
Aztán csütörtökön Románia elnök ura úgy döntött, kitünteti a nyolc halott katonát. Akik feláldozták életüket a misszióik során. Egyetértek. Ezek az emberek valóban életüket áldozták. Viszont a MiG-21 Lancer pilótája, szomorúan mondom, egy olyan rendszerért áldozta életét, amely kockára tette az ő életét.
Ennek fényében a cinizmus csúcsának érzem ezt a kitüntetést, amelyet éppen annak a rendszernek az egyik legfőbb feje ad át (post mortem, persze), amely a pilóták életével kockázik.
Marosvásárhely az első olyan romániai város, ahol az utcai szemétkezelésben robotokat alkalmaznak. Furcsa és idegen... megszokható?
Az alábbi gondolatok arra szolgálnak, hogy a pár napon belül ünnepelni kívánó magyar és egyéb-féle emberek ne veszítsék el se a türelmüket, se a hangulatot, se az eszüket.
A Helikon női háttérországáról és a 19. századi férfieszményekről is szó volt a Babeș-Bolyai Tudományegyetem történészkonferenciáján.
Ilyen, amikor az egyik állami intézmény akadályozza a másik működését, az államkasszából kieső pénzt pedig ártatlan polgárok zsebéből pótolják.
Megnéztük, milyen most Kolozsvár a nagy garázsbontási lázban: van, ahol még őrzi a város látképe a '89 előtti állapotokat és a kilencvenes évek fojtó szürkeségét, máshol már villog a modernitás és rendezettség, ahogy az illik.
A havasalföldi uralkodó erdélyi hódítását sok minden vezérelte, csak az egységes román állam gondolata nem. Egyre izgalmasabb az MCC kolozsvári központjának történész-kerekasztal sorozata.
Ha csak egy rövid videót nézne meg arról, hogy miként működik az ország, és mekkora munka a megreformálása, akkor ez legyen az.
Kiemelt figyelemmel reagált a román sajtó arra a hírre, hogy Magyarország aranykészletei immár nagyobbak, mint a Bukarest által felhalmozottak.
További híreink: az időnket is ellopják – 23 órás lesz a vasárnap; az üzemanyagárak pedig elszabadultak, de a gazdákat legalább megmentené egy rendelet.
A vágott bárány átlagára 45 és 60 lej között mozog kilogrammonként Székelyföld piacain. Míg Gyergyószéken már 45 lejért is találni húst, Sepsiszentgyörgyön mélyebben a zsebükbe kell nyúlniuk a vásárlóknak a 60 lejes egységár miatt.
A bárányhúsból készült étkek sok erdélyi család húsvéti ünnepi menüsorozatának elmaradhatatlan alkotóelemei: ilyen a bárányfejleves, töltött bárány, vagy a belsőségekből készülő bárányfasírt.
Mintegy 40 banival csökkent a gázolaj literenkénti ára szerdán, egyelőre az OMV és a Petrom-töltőállomásokon.
Marosvásárhely az első olyan romániai város, ahol az utcai szemétkezelésben robotokat alkalmaznak. Furcsa és idegen... megszokható?
Az alábbi gondolatok arra szolgálnak, hogy a pár napon belül ünnepelni kívánó magyar és egyéb-féle emberek ne veszítsék el se a türelmüket, se a hangulatot, se az eszüket.
A Helikon női háttérországáról és a 19. századi férfieszményekről is szó volt a Babeș-Bolyai Tudományegyetem történészkonferenciáján.
Ilyen, amikor az egyik állami intézmény akadályozza a másik működését, az államkasszából kieső pénzt pedig ártatlan polgárok zsebéből pótolják.
Megnéztük, milyen most Kolozsvár a nagy garázsbontási lázban: van, ahol még őrzi a város látképe a '89 előtti állapotokat és a kilencvenes évek fojtó szürkeségét, máshol már villog a modernitás és rendezettség, ahogy az illik.
A havasalföldi uralkodó erdélyi hódítását sok minden vezérelte, csak az egységes román állam gondolata nem. Egyre izgalmasabb az MCC kolozsvári központjának történész-kerekasztal sorozata.