Hogy a fegyveres maszkosok (és nyilván a titkosszolgálat által) megtámogatott korrupcióellenes ügyészek réges-régen túllépték a normalitás és jogállamiság határát, szép lassan már senkit sem érdekel. A tökéletes rendezésnek köszönhetően már csak azok emelnek szót, akik maguk is célkeresztbe kerültek.
„Más lapít, s ezen igazán csodálkozni sem lehet, hiszen az elmúlt idők tapasztalata szerint tényleg bárki-bármi bármikor sorra kerülhet. Ha korrupt, ha nem.
A vásárhelyi színházra azonban már felkaptam a fejem, főképp azért, mert nem sokkal a csíkszeredai maszkos parádé után történt. Mi történhet egy színházban, ami indokolná, hogy maszkos fegyveresek lepjék el? Ezeknek az intézményeknek a költségvetése eleve olyan kicsi, hogy még lopni sem lehetne sokat egy ilyen helyen. Különösebb vád nem is volt sem az intézmény, sem Gáspárik Attila igazgató ellen, csak »érdeklődtek« az ügyész urak, nézelődtek, projektek lebonyolítására, a személyzeti politikára, magyarán az alkalmazásokra voltak kíváncsiak. De miért kellettek ehhez fegyveresek, miért nem kérték le egyszerűen az iratokat, amikre kíváncsiak voltak? És miért kellett hozzá DNA?
A vásárhelyi színház lerohanása után néhány nappal a DNA a szovátai turistáknak is nyújtott látnivalót. Egy hétfői reggel a fürdőváros magyar vezetésű polgármesteri hivatalát rohanták le. Csodájára jártak a kirándulók, legtöbbjük csak a filmekben látott kommandóst… Az ügyészek pedig ezúttal is csak érdeklődtek a hivatalban, olyan dokumentumokat kértek el, vittek el, amelyek uniós pályázatok lévén számtalan más hivatalban is fellelhetők, és Szovátáról is minden további nélkül egyszerűen bekérhetőek lett volna. Brassó sem úszta meg – igaz, ott román a polgármester, a város sem éppen magyar, de erdélyi. Ez amolyan félig-meddig kivétel?
S amikor már kezdtem elhinni, hogy nincs semmi összeesküvés, magyar- és Erdély ellenes éle ennek az egésznek, puszta véletlenek sorozatáról van szó, akkor jött az ASA-bomba. Nincsenek kétségeim afelől, hogy a fociban nagyon sok a szenny. Világszerte így van, Romániában hatványozottan. A marosvásárhelyi focicsapat elleni DNA fellépés vélhetően nem a klubnak szól, hanem a Băsescu védőhálója nélkül maradt polgármesternek. És mégis valamiért úgy érzem, szerintem nagyon sokakkal egyetemben, hogy ellenem, hogy ellenünk, hogy Vásárhely ellen és Erdély ellen is irányult ez a lépés, mert közben arra gondolok, hogy egy bűnöző félanalfabéta által birtokolt klub még főnöke bebörtönzését sem érezte meg, és a Dinamónak sem kellett lehúznia a rolót pedig ott sem volt »teljesen rendben” a könyvelés.«
„Ön nézte az elnökjelöltek vitáját a televízióban? Én igen, és hosszú ideig az volt az egyetlen, ami megragadott benne, hogy a jelen levő három elnökjelölt közül kettőnek milyen vakítóan égszínkék szeme van.”
Avagy miért ijesztő most picit az, aminek természetesnek kellene lennie, mégsem volt az soha?
Felvirradt a nagy nap, a Svédországban élő kolozsvári származású énekes rajongói újra együtt voltak.
El kellene dönteni: a medve fontosabb vagy az ember.
A májusi ősz pedig az Istennek sem akar itt hagyni minket.
A világ eddig kitermelt aranykészlete több ezer tonna, de elosztva csupán néhány gramm fejenként.
Úgy van az, mint volt rég, az a Nap süt ránk rég. Az a Nap és az a Hold, az a szeretőnk, aki volt.
Egy hároméves kiskorú és egy 33 éves nő vesztette életét hétfőn Mezőcsánban, miután leestek egy szekérről és elütötte őket egy teherautó – tájékoztatja a Kolozs Megyei Rendőr-felügyelőség (IPJ) az Agerprest.
Három kamion volt érintett abban a balesetben, amely hétfőn történt a magyarországi M5-ös autópálya Budapest felé vezető oldalán, Ócsa térségében. Az ütközésben egy román állampolgárságú sofőr súlyosan megsérült, női utasa pedig életét vesztette.
A kötelező szakmai gyakorlat ideje alatt bántalmazták szexuálisan 15 éves fiát egy sepsiszentgyörgyi szállodában – állítja egy helybéli édesanya, aki feljelentést tett a rendőrségen.
Sosem kérdezzük meg magunktól, hogy mit tudunk azzal a valósággal kezdeni, amelyben nem voltunk, és ma sem vagyunk a domináns történelmi fél.
Sosem kérdezzük meg magunktól, hogy mit tudunk azzal a valósággal kezdeni, amelyben nem voltunk, és ma sem vagyunk a domináns történelmi fél.
Harmincöt éve nézegetem a mioritikus nemzeti hajót a világtengeren, milyen kapitányok, kormányosok hogyan irányítgatják. És úgy tűnik, képtelen elfogadni… lényegében önmagát. Emiatt aztán folyton zátonyra fut.
Harmincöt éve nézegetem a mioritikus nemzeti hajót a világtengeren, milyen kapitányok, kormányosok hogyan irányítgatják. És úgy tűnik, képtelen elfogadni… lényegében önmagát. Emiatt aztán folyton zátonyra fut.
Úgy van az, mint volt rég, az a Nap süt ránk rég. Az a Nap és az a Hold, az a szeretőnk, aki volt.
Úgy van az, mint volt rég, az a Nap süt ránk rég. Az a Nap és az a Hold, az a szeretőnk, aki volt.
Nem veszíthetjük el a legfiatalabb szavazóbázisunkat, ezért nem mindegy, hogyan szólítjuk meg őket.
Nem veszíthetjük el a legfiatalabb szavazóbázisunkat, ezért nem mindegy, hogyan szólítjuk meg őket.
Pedig elnökválasztásról is csak érintőlegesen van szó benne…
Pedig elnökválasztásról is csak érintőlegesen van szó benne…
Crin Antonescu elvérzett, a PSD-vezetés bukik, Ciolacu távozik, inog a koalíció. George Simion töretlenül menetel a Cotroceni-palotába.
Crin Antonescu elvérzett, a PSD-vezetés bukik, Ciolacu távozik, inog a koalíció. George Simion töretlenül menetel a Cotroceni-palotába.
„Ön nézte az elnökjelöltek vitáját a televízióban? Én igen, és hosszú ideig az volt az egyetlen, ami megragadott benne, hogy a jelen levő három elnökjelölt közül kettőnek milyen vakítóan égszínkék szeme van.”
„Ön nézte az elnökjelöltek vitáját a televízióban? Én igen, és hosszú ideig az volt az egyetlen, ami megragadott benne, hogy a jelen levő három elnökjelölt közül kettőnek milyen vakítóan égszínkék szeme van.”
Avagy miért ijesztő most picit az, aminek természetesnek kellene lennie, mégsem volt az soha?
Avagy miért ijesztő most picit az, aminek természetesnek kellene lennie, mégsem volt az soha?
A húsvéti ünnepkör alatt a hétköznapokból kilépni képes ember másképp figyel: egy-egy apró gesztus, esemény mintha felhasítaná a szürke függönyt, amely a szentséget eltakarja. És az így kiáradó fény maga a csoda.
A húsvéti ünnepkör alatt a hétköznapokból kilépni képes ember másképp figyel: egy-egy apró gesztus, esemény mintha felhasítaná a szürke függönyt, amely a szentséget eltakarja. És az így kiáradó fény maga a csoda.
„Szokták mondani, hogy a sok nosztalgiázás elfedi a valóságot – hát hogyne fedné, hiszen ez a dolga: megszabadulni attól, ami éppen van, maga az eszképizmus.” A nyolcvanas évek mindig velünk maradnak.
„Szokták mondani, hogy a sok nosztalgiázás elfedi a valóságot – hát hogyne fedné, hiszen ez a dolga: megszabadulni attól, ami éppen van, maga az eszképizmus.” A nyolcvanas évek mindig velünk maradnak.
„Ön nézte az elnökjelöltek vitáját a televízióban? Én igen, és hosszú ideig az volt az egyetlen, ami megragadott benne, hogy a jelen levő három elnökjelölt közül kettőnek milyen vakítóan égszínkék szeme van.”
Avagy miért ijesztő most picit az, aminek természetesnek kellene lennie, mégsem volt az soha?
Felvirradt a nagy nap, a Svédországban élő kolozsvári származású énekes rajongói újra együtt voltak.
El kellene dönteni: a medve fontosabb vagy az ember.