// 2026. június 10., szerda // Margit, Gréta
Sánta Miriám Sánta Miriám

Gyűlölködünk, Vincent? – választási statisztikák az árokpartról

// HIRDETÉS

Tegyük le a fegyvert a lövészárokban és nézzük meg, mit mond a matek, avagy a magyarországi országgyűlési választások eredményei az erdélyi magyar csendes többség szemszögéből.

Forrás: Know Your Meme
(Külön)Vélemény

Szerző: Sánta Miriám
2026. április 16., 17:26

Forrás: Know Your Meme

Ismerik, ugye, Tarantino Ponyvaregényéből azt a jelenetet, amikor John Travolta – vagyis Vincent Vega – bemegy a szobába és értetlenkedve néz körbe, kissé széttárt karokkal… még gyors, közösségimédiás válaszlehetőségként is ott van, ha csupán egy kis gif formájában akarjuk valahová bekommentelni. Ez is egyike azoknak a leegyszerűsített üzeneteknek, amelyeket nap mint nap használunk. Legalább ilyen leegyszerűsítettek azok a politikai üzenetek is, amelyekkel az elmúlt időszakban az erdélyi magyarságot bombázták minden irányból.

Lehet-e ezt másképp? Kötve hiszem. Vannak következményei? Ó, hát hogyne lennének. Most is épp ezeket nézzük ezerrel, kapkodjuk a fejünket, időnként értetlenkedve nézünk, kissé széttárt karokkal, mint Vincent... nos, örülünk, Vincent? A kérdésre a válasz nem egyszerű.

// HIRDETÉS

A magyarországi országgyűlési választásokat megelőzően (jócskán visszamenve az időben), közben és után is

röpködött, röpköd felénk a gyűlölet egy olyan esszencialista megközelítésből, amelyet az ilyen árokásó és leegyszerűsített üzenetek körforgása erősít.

Elég, ha végiggörgetjük a Facebook kommentszekcióit vagy elolvasunk néhány nyilatkozatot, bejegyzést, főképp olyanoktól, akik bennünket képviselnek, és szembejön, hogy az erdélyi magyarok 90 százaléka szavazott a Fideszre, a leköszönő kormánypárt győzelmére számított, őket támogatta ésatöbbi. Vannak pontosabb megfogalmazások ebben a tekintetben, de inkább a pontatlanok dominálnak.

Csak amikor képbe jön a matek, arra kevesen vannak felkészülve. A matek ugyanis nem hazudik.

Arra szeretnék utalni itt, hogy az erdélyi magyarok nem egy homogén egység, mint ahogyan azt sokan elképzelik, főleg Magyarországon, de itthon Erdélyben is. Az érdekképviselet és a kisebbségi létből fakadó összezárási szükségszerűség (néha pedig kényszer) kétségkívül homogenizál időnként, de sokszor pont az ellenkezője látszik, mint ahogy most is. Ez pedig, azt gondolom, hogy a gyűlölet visszaszorításának és mérséklésének egyik eszköze lehet.

Az erdélyi magyarságot ugyanis nem lehet lecserélni, maximum megismerni lehet, ha egyáltalán mutatkozik rá hajlandóság.

(Közbevetném ide, hogy itt a közelebbi és távolabbi prérin talán mindenki jobban járna, ha egyenesen a titkosszolgálatok indulnának a választásokon, mert senki se nagyobb demokráciacsináló, mint ők :), de ez egy más lapra tartozik.)

Magyarország választott, az előbbi közbevetésemtől eltekintve demokratikusan – senki ne mondja, hogy nem volt ott demokrácia, ráadásul azt mondhatjuk, hogy ez az 1989-es fordulat utáni Magyarország leglegitimebben megválasztott kormánya, 78 százalékos szavazási részvétellel. Ezt a mateket pedig senki nem tudja elvitatni – nyilván a korábbi eredményeket sem, félreértés ne essék.

Ez „az erdélyi magyarok kilencven százaléka a Fideszre szavaz” szlogen ilyen leegyszerűsített formában azonban nem állja meg a helyét, sem a mostani, sem a korábbi felénk irányuló gyűlölethullám idején. Nézzük csak meg a számokat.

A Nemzeti Választási Iroda honlapján közzétett adatok mindenki számára hozzáférhetők, részletes lebontásban. A magyarországi lakcímmel nem rendelkező magyar állampolgárok levélszavazatot adhatnak le, de csak pártlistára. Ha ebből indulunk ki, akkor 2026. április 16-án, 99 százalékos feldolgozottsági aránynál a következők az adatok:

  • vannak azok a választópolgárok, akik a levélszavazók névjegyzékében vannak, ők 494 244-en vannak.
  • ebből a névsorból 355 774-en adták le összesen a levélszavazatukat, és van kicsivel több, mint 20 ezer érvénytelen szavazat.
  • a legtöbb levélszavazat értelemszerűen határon túlról érkezik, az Érvényes szavazási iratok megnevezésű fülnél megvan teljes lebontásban, hogy a levélszavazatok milyen országokból érkeztek és szám szerint mennyi: Romániából jön a legtöbb, ezt követi Szerbia és Németország.
  • Romániából 142 754 érvényes levélszavazat érkezett, Szerbiából 44 508, ők jellemzően az elszakított területekről szavazó kettős állampolgársággal rendelkező magyarok.
  • az eredmények tekintetében összesítve a pártlistára leadott levélszavazatok a következőképp oszlanak meg a most kormányra kerülő pártok között: a Fideszre 275 717 (a levélszavazatok 84 százaléka), a Tiszára 44 020 (13 százalék), a Mi Hazánkra pedig 5057 (1,5 százalék) voks érkezett levélben.

Ebből az következik, hogy a Romániából érkezett érvényes levélszavazatok nagy többsége a Fideszre ment, kis része a Tiszára és a Mi Hazánkra.

Van itt ugyanakkor egy másik matek is. Az a matek, amelyik azt mondja, hogy a 2021-es romániai népszámlálási adatok szerint jelenleg Romániában 1 002 151 magyar él, azaz kicsivel több, mint egymillió.

Ennek az egymillió magyarnak 14 százaléka szavazott levélben, listára, érvényesen az 2026-os magyarországi országgyűlési választásokon.

Ami pártpreferenciától függetlenül árnyalja a képet és azt a megrögződést, hogy itt mind kettős állampolgárok vagyunk és mind szavazunk.

Ezt alátámasztja a SoDiSo közvéleménykutató cég április 1–10. között végzett felmérése is, amely közvetlenül a választások előtt készült saját kezdeményezésből, saját erőforrásból a pontos tájékoztatás érdekében. A felmérés a következőket ragadta meg: az erdélyi magyarok választói attitűdje, szavazói viselkedése és várakozása az idei választások tükrében.

A felmérésből az derül ki, hogy az erdélyi magyarok három csoportra tagolhatók:

  • vannak azok, akik rendelkeznek magyar állampolgársággal, regisztráltak a szavazásra és részt is vesznek ezen (31 százalék).
  • aztán vannak, akiknek van ugyan magyar állampolgárságuk, de nem regisztráltak szavazásra, vagy regisztráltak de nem vesznek részt azon (kb. 30 százalék).
  • és végül azok az erdélyi magyarok, akiknek nincs magyar állampolgársága (35 százalék).

Ebben a választások előtti felmérésben azok az erdélyi magyar állampolgárok, akik regisztráltak is és részt is akartak venni, elsöprő többségben a Fideszt támogatták (91 százalék), a Nemzeti Választási Iroda utólagos eredményeinek fényében azonban

ez a 91 százalék nem az erdélyi magyar össztársadalmat jellemzi, mint ahogyan azt sokan hiszik határon innen és túl, hanem annak 14 százalékát, amely érvényesen adta most le a szavazatát.

Annak a csendes erdélyi magyar többségnek a szemszögéből, amelyet magam is osztok, az a következtetés vonható le, hogy vannak itt olyanok, akik számára a szavazati jogukkal élés nem szimbolikus, van akiknek csak szimbolikus, van akiket tudatosan érdekel, és van akiket nem –

ez pedig nem képezheti semmilyen formában gyűlölet és ferdítés tárgyát, sem innen, sem Magyarországról.

Összehasonlításképp: a magyar többségű vagy számottevő magyar lakossággal rendelkező romániai megyék általában sereghajtók részvételben a romániai parlamenti- és/vagy elnökválasztásokon, legalábbis az elmúlt 15 év tendenciája némi kivétellel ezt mutatja, a Központi Választási Iroda (BEC) és az Állandó Választási Hatóság (AEP) adatai szerint. Ennek más okai vannak, de a részvételi arányok azért itt is beszédesek.

Feleim határon innen és túl, a lövészárkok partjairól, így állunk. Örülünk, Vincent?

// HIRDETÉS
Különvélemény

Egy szegény kis adófizető panaszai

Szántai János

Persze, a szegény kis adófizető sejti, hogy a hangja nem ér el a különböző felhőkön ücsörgő elöljárókig, de azért csak mondja, mert azt hallotta, hogy a kommunikáció fontos dolog.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Amikor egy rockkoncertet csak ülve lehetett megnézni – lázadó erdélyi fiatalok és a Szekuritáté

Sánta Miriám

Az 1989 előtti korszak Romániájában a rockzenei szcéna jóval fejletlenebb volt, mint Nyugaton vagy akár Magyarországon. Ennek a korszaknak a kutatásáról beszélgettünk Fodor János rocktörténésszel, a BBTE adjunktusával.

Vázlat az erdélyi kultúra működtetésének anyagi nyomorúságáról

Fall Sándor

Nincs polgárság, nincs mecenatúra, nincs elég pénz, a demográfia is gyászos. De ez a valóság. Mi nem haldoklunk, mi így élünk.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Megint áll a bál Romániában: tengeri drón robbant a konstancai kikötőben…
Főtér

Megint áll a bál Romániában: tengeri drón robbant a konstancai kikötőben…

… a galaci család, amelynek otthonát elvitte a ruszki drón, kap egy új lakást a Ferrari-örökös nejétől… és a mindig mosolygós Victor Ponta végleg szakított a PSD-vel és hazafiasabb vizekre evez.

Ukrán állampolgárságáról lemondott, de a moldovait felvette a korábban a kettős állampolgárságú magyarok ellen hergelő Tomac
Krónika

Ukrán állampolgárságáról lemondott, de a moldovait felvette a korábban a kettős állampolgárságú magyarok ellen hergelő Tomac

A 2019-es EP-választások alkalmával épp Tomac volt az, aki a kettős állampolgárságú romániai magyarok ellen hergelt, de összeállításunkban felidézzük az elmúlt tíz évnek a román és magyar állampolgársággal is rendelkezőkkel szembeni román narratíváját is.

Krasznahorkai látogatása megint rámutatott, hogy a magyarok utálják a magyarok sikereit
Főtér

Krasznahorkai látogatása megint rámutatott, hogy a magyarok utálják a magyarok sikereit

A kollektív irigység, utálat, megosztottság zárójelbe teszi az egyéni teljesítményeket. Fontosabb pár félremagyarázott félmondat, mint egy egész életmű…

A polgármesternek is futnia kellett, amikor rájuk rontott a medve
Székelyhon

A polgármesternek is futnia kellett, amikor rájuk rontott a medve

Bár eredetileg csikót próbált elejteni egy agresszív székelyvarsági medve, később rátámadt és megkergette a vasárnap esti riasztásra kiérkező hatóságokat. Kénytelenek voltak ártalmatlanítani a nagyvadat.

„Büszke vagyok, hogy román vagyok”. Parázs vita a magyar Országgyűlésben
Krónika

„Büszke vagyok, hogy román vagyok”. Parázs vita a magyar Országgyűlésben

Éles vita dúlt a magyar Országgyűlésben a képviselők állampolgárságának nyilvánosságra hozatalát célzó mihazánkos kezdeményezésről. Gurzó Mária, a Tisza Párt képviselője tisztázta: soha nem rendelkezett román állampolgársággal.

Heten lettek rosszul egy családi összejövetel után
Székelyhon

Heten lettek rosszul egy családi összejövetel után

Négy gyermek és három felnőtt lett rosszul egy összejövetelen a Gyimesközéplokhoz tartozó Hidegségen vasárnap este. A mentőegységek valamennyiüket csíkszeredai kórházba szállították.

// még több főtér.ro
Egy szegény kis adófizető panaszai
2026. május 19., kedd

Egy szegény kis adófizető panaszai

Persze, a szegény kis adófizető sejti, hogy a hangja nem ér el a különböző felhőkön ücsörgő elöljárókig, de azért csak mondja, mert azt hallotta, hogy a kommunikáció fontos dolog.

Egy szegény kis adófizető panaszai
2026. május 19., kedd

Egy szegény kis adófizető panaszai

Persze, a szegény kis adófizető sejti, hogy a hangja nem ér el a különböző felhőkön ücsörgő elöljárókig, de azért csak mondja, mert azt hallotta, hogy a kommunikáció fontos dolog.

Különvélemény

Egy szegény kis adófizető panaszai

Szántai János

Persze, a szegény kis adófizető sejti, hogy a hangja nem ér el a különböző felhőkön ücsörgő elöljárókig, de azért csak mondja, mert azt hallotta, hogy a kommunikáció fontos dolog.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Amikor egy rockkoncertet csak ülve lehetett megnézni – lázadó erdélyi fiatalok és a Szekuritáté

Sánta Miriám

Az 1989 előtti korszak Romániájában a rockzenei szcéna jóval fejletlenebb volt, mint Nyugaton vagy akár Magyarországon. Ennek a korszaknak a kutatásáról beszélgettünk Fodor János rocktörténésszel, a BBTE adjunktusával.

Vázlat az erdélyi kultúra működtetésének anyagi nyomorúságáról

Fall Sándor

Nincs polgárság, nincs mecenatúra, nincs elég pénz, a demográfia is gyászos. De ez a valóság. Mi nem haldoklunk, mi így élünk.

// HIRDETÉS