// 2026. augusztus 17., hétfő // Jácint
Szántai János Szántai János

A feddhetetlenségi törvény esete a vérnackókkal

// HIRDETÉS

A George Simion vezette AUR és a Sorin Grindeanu vezette PSD rúgni akart egyet a politikai ellenfeleken, közben kiengedte a bejegyzett élettársi kapcsolat szellemét a palackból.

(Külön)Vélemény

Szerző: Szántai János
2026. augusztus 17., 17:28

Ahhoz, hogy megértsük a történteket, vissza kell mennünk az alapokig. Vagyis addig, hogy mi ez a Románia nevű ország, amely ma épp 238 397 négyzetkilométernyi területet foglal el a Föld nevű bolygó felszínéből. Időnként elszórakozom azon, hogy a fenti kérdésre válaszként adható metaforákat találjak:

projektország, csecsemőország, mozaikország, Frankenstein-ország, a világ legkisebb nem létező föderációja stb.

Ezúttal a Frankenstein-ország kínálkozik a leginkább megragadható metaforaként. A ma ismert Romániát (oké, egy-két intermezzóval, amit most hanyagolunk, mint sebész a levágott testrészt) bő száz évvel ezelőtt fércelték össze nagy hatalmú nagyhatalmi felcserek, akiket a legkevésbé sem érdekelt, hogy

teljesen idegen és egymást nem vagy nehezen elfogadó népeket, kultúrákat, hagyományokat, rendeket, állapotokat varrnak egymáshoz.

Az sem zavart túlságosan senkit, hogy a győztes román népben ott volt – és ma is ott van, csak a körülmények hatására kifinomultabbá vált – a nyerők (érthető) gőgje, (nem teljesen alaptalan) bosszúvágya, illetve az az érzés, hogy

// HIRDETÉS
az akkoriban már vagy fél évszázada szított nagynemzeti ideológiához lám, sikerült országot is szerezni.

És akkor ugorjunk száz évet: a Frankenstein-ország pelenkában szaladgál fel-alá a Föld nevű bolygó kelet-európai fertályában. Idáig sikerült eljutni.Egy ország, egy nép fejlődése nem egyik napról a másikra történik. Ahogy egy gyerek sem egyik napról a másikra válik bölcs gondolkodóvá.

Jelen pillanatban Románia alapvető jellemzői a következők: az összeférceltség (azaz a többféle kultúrákból, népekből összeálló társadalom) teljes tagadása az egységes és oszthatatlan nemzetállam nevében, a növekedés vágya (egyesülés a Moldovai Köztársasággal), az ortodoxia (ez valóban nagy megtartó erő, lásd az orosz példát is), illetve

a bizánci-fanarióta világlátás és működés.

Utóbbi tulajdonságnak kulcsszerepe van a feddhetetlenségi és általában, bármely törvény hazai tiszteletben tartása szempontjából. Kis történelmi kitérő: a Habsburg Birodalom az 1718-as pozsareváci békekötés értelmében rátette a kezét Havasalföld nyugati részére, a mai Olténiára. Át is nevezte szépen Krajovai Bánságnak. És megpróbálta bevezetni a precíz, rendalapú birodalmi gondolkodást, adminisztrációt. Ám

ami Bukovinában sikerült, abba délen beletört a bécsi bicska.

A románok ellenállási fegyvert kovácsoltak a bizánci-fanarióta gondolkodásból, magyarán akadályozták a rendet. A rettegett Birodalom összesen 21 évig bírta. Persze, a soron következő birodalmi-török háború is hozzájárult a bukáshoz, de osztrák tisztviselők tucatjainak levelezése tükrözi a kétféle gondolkodásmód teljes inkompatibilitását, amely alaposan hozzájárult a terület feladásához.

A jelenleg épp az alkotmánybíróság ítéletére váró feddhetetlenségi törvény alapjában véve igen korrekt dolog.

A törvény többek közt kimondja, hogy a politikusok, közjogi méltóságok és köztisztviselők vagyona nem magánügy, vagyis a közvéleménynek tudnia kell róla, illetve a fenti kategóriákba tartozó polgárok nem használhatják pozícióikat személyes céljaik elérésére. A vagyonokat, érdekellentéteket és összeférhetetlenségeket az Országos Feddhetetlenségi Ügynökség (ANI) vizsgálja, az ominózus törvény betűje értelmében.

Jó kérdés, hogy ha létezik ez a korrekt törvény,

miért van mégis rendszerszintű és igen súlyos korrupció ebben a fércországban

36 évvel a kommunista diktatúra bukása és 19 évvel az Európai Unióhoz való csatlakozás után. Úgy gondolom, pont azért, amiért a Habsburg Birodalom bicskája beletört a Krajovai Bánságba. Ha a bizánci-fanarióta gondolkodásmód ellen tudott állni a kor egyik leghatalmasabb birodalmának, hogyne tudna ellenállni egy maroknyi maga fajtájú reformistának? Nem is igazán akar, amint a mellékelt korrupciós ábra mutatja. Az embernek néha eszébe jut: miért is van feddhetetlenségi törvény, ha ennyien tesznek rá?

A válasz egyszerű: azért, mert az Unió kéri.

Ugye, nem tartozhat az ember egy vegetáriánus klubba, ha két pofára zabálja a húst. Az Unióban viselkedni kell. (Más kérdés, hogy a háttérben mik zajlanak.) Szóval, ha a román feddhetetlenségi törvényt idén augusztus végéig nem korrigálják az európai normák szerint, akkor a mioritikus haza 771 millió eurót veszít a PNRR-nek becézett Országos Helyreállítási Terv keretén belül.

A felvarrt feddhetetlenségi törvény megszületési procedúrája szépen indult, voltak viták, bizottságok, lobbizás, ahogy ilyenkor lenni szokott. És most jön az érdekes dolog:

a vérnackó AUR és a szuperopportunista PSD becsúsztatott két személyre szóló módosítási javaslatot.

(Mindkettő át is ment az egész rendszeren, ezért került az ügy az alkotmánybíróság elé.) Az egyik a Fritz-módosításnak becézett javaslat, miszerint azok a köztisztviselők, akiket az ANI összeférhetetlennek talál a betöltött tisztség tekintetében, harminc napon belül elvesztik a mandátumukat. (Ha a javaslatot alkotmányosnak ítéli az alkotmánybíróság, márpedig a hírek szerint ez történt, az új törvény értelmében Domnic Fritz temesvári polgármester el fogja veszíteni a mandátumát egy korábbi összeférhethetetlenségi ügy miatt.) A (megszavazott) módosítást azzal támadták meg az alkotmánybíróságon, hogy egy törvény nem lehet érvényes visszamenőlegesen. Meglátjuk.

A másik (szintén megszavazott) javaslat beceneve Grădinaru-módosítás (Mirabela Grădinaru Nicușor Dan államelnök élettársa, figyelem, élettársa, nem felesége!) és arról szól, hogy a közjogi méltóságok, tisztviselők, politikusok élettársainak is le kell tenniük a saját adónyilatkozatukat. Na és itt jön az igazán izgalmas részlet:

a módosítás szövege tartalmazza a következő megfogalmazást is: „a házastársakéhoz hasonló kapcsolatok”.

Az AUR meg a PSD értelemszerűen az államelnök élettársának küldte az ajándékot, viszont egy törvény nem csak Ikszre vagy Ipszilonra érvényes, hanem minden érintett honpolgárra. Magyarán, az élettársi kapcsolatban, ha tetszik, szeretőkként élő közjogi méltóságok, politikusok, köztisztviselők élettársainak, szeretőinek is nyilatkozniuk kell vagyonukról. Ha nem teszik, jön a büntetés.

A módosítások kapcsán az USR, a PNL és az államelnök is alkotmányossági kifogást emelt az alkotmánybíróságnál. Egy halasztás után elképzelhető, hogy éppen augusztus 17-én dönt a taláros testület az ügyben.

Ám a döntéstől függetlenül van itt egy fontos dolog. A sajtó is, az LGBTQ-szervezetek is jelezték, és teljesen igazuk van:

jogok biztosítása nélkül nem lehet kötelezettségeket előírni senkinek.

A bejegyzett élettársi kapcsolat intézménye nem újdonság. Az Európai Unió tagországai közül csupán ötben nem létezik (mivel a kérdés nem uniós, hanem tagországi belügy): Bulgáriában, Lengyelországban, Litvániában, Romániában és Szlovákiában. Gyaníthatóan a vallásnak is köze van ehhez: Románia és Bulgária népessége túlnyomóan ortodox (Bulgáriában ráadásul az iszlám a második legnépszerűbb vallás), Litvánia és Lengyelország vitán felül római katolikus, Szlovákia pedig szintén katolikus többségű (bár a második legnépszerűbb orientáció az ateizmus).

Az ortodoxia viszonya a házasságon kívüli kapcsolatokhoz elég jól ismert, az azonos neműek közötti kapcsolatról nem is beszélve.

Nagyon nem keresztényi dolognak tartom azt, hogy ha valaki valamely okból nem kíván összeházasodni az élettársával (vagy a törvény nem engedi, lásd az LGBTQ-közösséget), ez egyben azt is jelenti, hogy teszem azt, egy együtt leélt, ledolgozott, leadózott élet után az életben maradó társ nem örökölhet, sőt, nem is temetheti el társát hozzátartozóként. Vagy ha még életében az egyik társ megbetegszik és kórházba kerül, a másik nem viselheti gondját, ugyanezen az alapon.

A fentiek ismeretében érthető tehát annak a pár embernek (szervezetnek) a visszajelzése, akik szerint

ahhoz, hogy a Grădinaru-módosítás törvényes legyen, előbb léteznie kell a bejegyzett élettársi kapcsolatnak.

A sors fura fintora éppen az, hogy a minden ilyesmit gyűlölő AUR (és az ügyhöz óvatosabban hozzáálló, de ugyanolyan alapállást képviselő PSD) vezette be a törvény szövegébe (és a közbeszédbe) az említett, előzménynek is tekinthető elemet.

Persze, ha nem pelenkás Frankenstein-ország lenne Románia, akkor minderről most talán nem is ellene írni.

Mert már rég létezne a bejegyzett élettársi kapcsolat intézménye, már rég ott lógnának a magyar, német, cseh, horvát, roma, tatár, török, lipován stb. feliratok mindenfele, ahol az illető nemzetiségek élnek (bármennyien), talán még széles körű autonómiája is lenne az Európában élő legnagyobb őshonos nemzeti kisebbségnek.

De nem ez a valóság.

A valóság sajnos az, hogy hiába örülnek, örülünk egy-egy ilyen akaratlanul is előrelépésnek tekinthető „bakinak”.

(Ez is milyen lehangoló: egy esetleges jogalkotáshoz vezető lépés lényegében bakinak tekinthető, ha megnézzük a szövegezők ultranacionalista karakterét.) Szóval hiába örülünk, mert nyakam rá, hogy a következő két forgatókönyv valamelyike válik valósággá. Az egyik szerint a talárosok alkotmányellenesnek nyilvánítják a Grădinaru-módosítást, vagyis a szöveg kikerül a törvényből, ezzel együtt az a rész is, amelyre lehet majd hivatkozni, hogy ha kötelességek vannak, akkor jogoknak is lenniük kell. Szóval,

mintha mi sem történt volna, a Frankenstein-ország szaladgál tovább.

(A szöveg befejezése után jött a hír, hogy a Grădinaru-módosítást alkotmányellenesnek ítélte a bíróság, tehát az ominózus szövegrész valószínűleg esik, ahogy van.)

A másik forgatókönyv szerint (ez a kevésbé valószínű) a szövegrész benne marad a törvényben. Vagyis lehet majd hivatkozni rá az elkövetkező vitákban, cikkekben, tanulmányokban, beszédekben, Pride-felvonulásokon stb. Csakhogy a tapasztalat szerint

itt közbelép ismét a bizánci-fanarióta gondolkodásmód és működés.

A lényegi előrelépést elfedik majd a tévéviták, közösségi hálós hergelések zajával és az ortodoxia tömjénfüstjével. A valóság pedig marad: a pelenkás Frankenstein-országban továbbra is lesznek a jogok szintjén elsőrendű és másodrendű állampolgárok. De legalább az adózásban nem éri őket diszkrimináció.

// HIRDETÉS
Különvélemény

A mélyülő energetikai válság a mélyülő politikai válsággal együtt elhozhatja a hét szűk esztendőt

Varga László Edgár

Meddig engedhetjük meg még magunknak a felelőtlen pazarlást? A jelek szerint többé már nem.

Amikor a párhuzamos valóságok találkoznak egy hegyi legelőn

Szántai János

A városi ember hőkupola idején igyekszik felhúzódni a hegyekbe, ha nem kedveli a mediterrán éghajlatot. Ahonnan a helyiek bármit megadnának, ha elmehetnének a világon bárhova.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Nem is olyan magától értetődő a román-moldovai unió

Sólyom István

Románia és a Moldovai Köztársaság egyesüléséről szóló diskurzus felmelegítése alkalmazkodás a megváltozott geopolitikai realitásokhoz.

 

Mi marad az Odüsszeia hollywoodi feldolgozásából, ha a hitet kilúgozzák belőle?

Szántai János

Egy tökéletes marketinghadjárattal megtámogatott korrekt szuperprodukció, szeretem-utálom táborokkal, no meg egy fontos pozitív eredmény: egy időre lehull a por az irodalmi műről.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Százhetvennel száguldott a kórházba egy férfi a kutyaharapást szenvedett apjával, majd jogosítvány nélkül maradt – hírmix
Főtér

Százhetvennel száguldott a kórházba egy férfi a kutyaharapást szenvedett apjával, majd jogosítvány nélkül maradt – hírmix

A Nagy-Britanniában élő románok csaknem fele több mint 3000 eurót keres havonta. Aranysakál támadt egy nőre az utcán.

Wellnessközponttal mentenék meg a nagy múltú erdélyi fürdővárost
Krónika

Wellnessközponttal mentenék meg a nagy múltú erdélyi fürdővárost

Oláhszentgyörgy nagy múltú fürdőváros, egykori szállodái azonban vagy bezártak, vagy csak részben működnek. A helyi önkormányzat közberuházásokban látja az újjáéledés lehetőségét: korszerű gyógykezelő központot és wellnesskomplexumot hoznának létre.

Ha valaki azt gondolja, nem is olyan vészes ez a szárazság, gondolja át még egyszer…
Főtér

Ha valaki azt gondolja, nem is olyan vészes ez a szárazság, gondolja át még egyszer…

… nem a Nap meg a szél a hibás a romániai energiakatasztrófáért, mutatják egy szakmai elemzés eredményei… és rendkívüli égi jelenségeket nézhet szerdán az ember, főleg, ha partiumi.

Akár tíz fokot is eshet a hőmérséklet azon a napon, amikor elér ide is a lehűlés
Székelyhon

Akár tíz fokot is eshet a hőmérséklet azon a napon, amikor elér ide is a lehűlés

Lehűl az idő hétfő estétől, kedden pedig sok helyen lehet esőre, viharokra számítani – közölték a meteorológusok.

Kiszáll a pártpolitikából az első erdélyi Tisza-sziget alapítója
Krónika

Kiszáll a pártpolitikából az első erdélyi Tisza-sziget alapítója

Nem folytatja pártpolitikai szerepvállalását, sem a Romániai Magyar Egységpárt (RMEP) létrehozását Kátai István, az első erdélyi Tisza-sziget alapítója. Ezt ő maga jelentette be vasárnap egy, a Facebook-oldalán közzétett bejegyzésben.

Érződik a beavatkozás, látványosan visszaesett a gázolaj ára
Székelyhon

Érződik a beavatkozás, látványosan visszaesett a gázolaj ára

Jóval alacsonyabb gázolajárakat függesztettek ki az üzemanyagtöltő-állomásoknál vasárnap, miután a kormány beavatkozott: ideiglenesen 20 százalékkal csökkentették a gázolaj jövedéki adóját 2026. augusztus 16. és 31. között.

// még több főtér.ro
Újra pezseg a kisebbségi diszkriminációs koktél
2026. július 27., hétfő

Újra pezseg a kisebbségi diszkriminációs koktél

A recept: végy két rész etnikai és nyelvi, egy rész szexuális kisebbséget, ízesítsd jó nagy kanál xenofóbiával és frusztrációval, öntsd le az egészet gyűlöletkeltéssel, gyújtsd meg és kész.

Újra pezseg a kisebbségi diszkriminációs koktél
2026. július 27., hétfő

Újra pezseg a kisebbségi diszkriminációs koktél

A recept: végy két rész etnikai és nyelvi, egy rész szexuális kisebbséget, ízesítsd jó nagy kanál xenofóbiával és frusztrációval, öntsd le az egészet gyűlöletkeltéssel, gyújtsd meg és kész.

Különvélemény

A mélyülő energetikai válság a mélyülő politikai válsággal együtt elhozhatja a hét szűk esztendőt

Varga László Edgár

Meddig engedhetjük meg még magunknak a felelőtlen pazarlást? A jelek szerint többé már nem.

Amikor a párhuzamos valóságok találkoznak egy hegyi legelőn

Szántai János

A városi ember hőkupola idején igyekszik felhúzódni a hegyekbe, ha nem kedveli a mediterrán éghajlatot. Ahonnan a helyiek bármit megadnának, ha elmehetnének a világon bárhova.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Nem is olyan magától értetődő a román-moldovai unió

Sólyom István

Románia és a Moldovai Köztársaság egyesüléséről szóló diskurzus felmelegítése alkalmazkodás a megváltozott geopolitikai realitásokhoz.

 

Mi marad az Odüsszeia hollywoodi feldolgozásából, ha a hitet kilúgozzák belőle?

Szántai János

Egy tökéletes marketinghadjárattal megtámogatott korrekt szuperprodukció, szeretem-utálom táborokkal, no meg egy fontos pozitív eredmény: egy időre lehull a por az irodalmi műről.

// HIRDETÉS