// 2026. november 4., szerda // Károly
Fall Sándor Fall Sándor

Sorin Grindeanu mosolya – egy szimbólum és ami mögötte van

// HIRDETÉS

Nem a magánember, hanem a politikus mosolyáról lesz itt szó, abban pedig benne van az egész romániai mélyvalóság.

•  Fotó: Grigore Popescu/Agerpres
(Külön)Vélemény

Szerző: Fall Sándor
2025. október 24., 17:27

Fotó: Grigore Popescu/Agerpres

Természetesen nem Sorin Grindeanu, a magánember fejéről vagy fizimiskájáról fogok itt értekezni, hiszen egy ember kinézete és arcmimikája egy természetes adottság, amit értelmetlen és illetlen is elemezgetni. Azonban egy politikus arca lényegileg több és más, mivel az ő arca és mosolya túllépi a magánemberi kereteket. A politikus arca ugyanaz, mint a színész arca: munkaeszköz.

Sorin Grindeanu a Románia életét és sorsát évtizedek óta meghatározó Szociáldemokrata Párt (PSD) egyik igen fontos figurája, jelenleg ideiglenes elnöke, és ha nyer a PSD november 7-i tisztújításán, akkor teljes jogú elnöke is lesz. A képviselőháznak is az elnöke. Vagyis az ország egyik legfontosabb politikusa és arca.

// HIRDETÉS

Az ő politikusi mosolyáról van szó, ott látható fennebb a fotón. De amikor Grindeanu mosolyáról beszélek, akkor leginkább arra a képre gondolok, ami itt van, tessék csak rákattintani.

Ugye, hogy egyből érthetőbb, mire gondolok?

Tudjuk, egy mosoly ezerféleképpen lehet beszédes, rengeteg mindent lehet vele kifejezni vagy ellenkezőleg, elleplezni. Egy mosoly mögött állapotok, hangulatok, gondolatok vannak. Egész világok. Egy politikus esetében ez hatványozottan igaz, mivel ő a mosolyához vagy annak hiányához társítja az ország fontos ügyeit, amikor róluk beszél. Nem mindegy, hogy egy politikus hogyan és mikor mosolyog vagy sem. Ha egyáltalán.

Gondoljunk csak Ion Iliescu védjegy-mosolyára, amivel hosszú éveken át levette a lábáról az ország szavazópolgárainak jelentős részét. Vagy Traian Băsescu széles, csíkszemű vigyorgására. Arra, hogy Adrian Năstase hogyan játszott arisztokratikus – vagy annak szánt –, finom mosolykáival. Hogy Emil Constantinescu milyen megnyerően és szimpatikusan tudott mosolyogni. Vagy akár arra, hogy Klaus Iohannis hogyan nem mosolygott nyilvános szereplései döntő részében. És most csak a leghíresebb politikusi mosolyokról beszélek. Tetszik, nem tetszik, egy vezető politikus mosolyának – vagy hiányának – igen fontos szerepe van egy ország életében.

Sorin Grindeanu egyelőre nem akkora kaliberű politikai egyéniség, mint az imént felsorolt úriemberek. De a PSD vezetőjeként igen nagy a befolyása az ország sorsára, és a mosolya nagyon erősen jelképes, ha körberakjuk azokkal a benyomásokkal, amiket bennünk kelt, ha látjuk.

Bennem egy szövevényes, rétegzett világ képe sejlik fel, ahányszor mosolyogni látom Grindeanut.

Ez a világ a tényleges Románia, a mély valóság, ami csak néha villan fel a mélyből, mint egy cet háta a tengerben, majd ismét eltűnik.

Ebben a világban én politikusokat látok, amint nem hivatalos, nem nyilvános találkozókon nyakkendő és protokolláris gesztusok nélkül megvitatják azokat a dolgokat, amelyekről általában nem szokás nyilvánosan beszélni, mert a demokratikus illemtan tiltja, de alapjaiban meghatározzák egy ország, egy társadalom működését, létezését.

Befolyásos üzletembereket látok, akik egymással vagy a fent említett politikusokkal ebédelnek, vacsoráznak, kávéznak, konyakoznak valamelyikük villájának a világ szeme elől rejtett nappalijában vagy társalgójában, miközben kormányprogramokról, törvényhozási kérdésekről, együttműködésekről, támogatásokról egyeztetnek.

Alkotmánybírákat látok, akik kilenc évre magukra öltik a borvörös talárt,

ezzel párhuzamosan „elfelejtik”, melyik párt ültette az alkotmánybírói székbe vagy melyik szakmai érdekcsoportból érkeztek és aztán – hogy, hogy nem –, úgy döntenek és indokolnak meg döntéseket, ahogy kell, és ahogy jó. Vagy hogy mikor és hányszor kell a döntésüket elhalasztani és hogy azt a halasztást hogyan időzítsék.

Bírákat, ügyészeket, rendőrtiszteket látok, akik erejük teljében nyugdíjba vonulnak, és a kiemelkedően magas fizetésükből meg hasonlóan kiemelkedően magas nyugdíjukból sikeres vállalkozásokat indítanak, szépen kamatoztatva a pályafutásuk során szerzett kapcsolati tőkét. Csatlakozva a 45-50 évesen nyugdíjba vonult sorstársaik nem hivatalos, de annál hatékonyabb informális hálózatához és érdekcsoportjához, amelyhez mindig fordulni lehet, ha valami gond van vagy ha valamit el kell intézni.

Mindenféle befolyásos embereket látok rendszeresen találkozni mindenféle klubok keretében,

ahol jótékonykodás, a társadalom jóléte, működésének kedvező irányokba fordítása, ezek elősegítése mellett azért előmozdítanak más jellegű folyamatokat is, amelyek jótékony hatással vannak a bizniszre, a kapcsolatokra és a politikára. És ezekben a körökben mindenki tudja, hogy csak együttműködve, egymást segítve lehet fennmaradni.

Magánrepülőzéseket, nagy fekete luxusterepjárókat látok, fényűző dubaji apartmanokat, Seychelles-szigeteki ötcsillagos bungalókat, ízléstelen arany Rolex-gyűjteményeket, kubai szivarokat és kelet-európai újgazdagoknak szervezett árveréseken vásárolt több évtizedes skót whiskyket, Monte Carlóban és Nizzában horgonyzó jachtokat, nagy bevásárlásokat a milánói Prada- és Gucci-soron. Golfpartikat, kaviáros, osztrigás, francia pezsgős vacsorákat. (Pedig valójában mindenki a miccset szereti.) Felkapaszkodást, sznobériát, flancolást.

Egy jobbára kimondatlan, tételesen meg nem fogalmazott szabály-ökoszisztémát látok, a balkáni-bizáncinak nevezett világlátás, önszerveződés, döntéstervezési és döntéshozatali módszer és érdekérvényesítés kulturális kódrendszerét, amit senki nem szakkönyvekből tanul, hanem érez és alkalmaz. Ennek az alapelve az, hogy „holnap is egy nap lesz, csináljuk úgy, hogy valahogy mindenki jól járjon, előbb vagy utóbb”. Megoldjuk, aztán valahogy a naiv EU és a többi külföldi partner is rábólint.

Grindeanu mosolyában benne van az egész rendszerváltás utáni romániai politika és politikai kultúra,

ott kavarog benne a hatalomszerzés, -megtartás és -elveszítés ismétlődő íve, a vezetői kasztrendszer teljes bukást csak különösen kirívó esetekben megengedő „szociális hálója”, minden Dâmbovița-parti politikusi pálya remélt végpontja. Az elintézés, a kijárás, a „kéz kezet mos” és a „jótett helyébe jót várj” szent parancsolatai. A korrupció elleni örökös, véget nem érő harc látványos nekibuzdulásai. A „las’ că-i bine” és a „noi să fim sănătoși” alapértékek. A tartalom nélkül formák kulturális elmélete és működése.

És benne van a a romániai politikacsinálás nyugati szemmel kicsit érthetetlennek, kacskaringósnak és kaotikusnak tűnő, de aztán valahogy mégis mindig működőképesnek bizonyuló világa is. Ebben a világban a látszólag vérre menő politikai harc nem is vérre megy, mert a „harcoló” felek tudják, hogy aki ma ádáz ellenfél, holnap támogató partner, koalíciós társ vagy üzletfél.

Ahol a hátba szúrásra lendülő kar másodpercek alatt képes simogató tenyérré válni és fordítva.

Szóval Sorin Grindeanu politikusi mosolya egy roppant erős szimbólum. Csak abban reménykedem halványan, hogy ez a mosoly öntudatlan és ártatlan (hah!), nem egy tudatos, kidolgozott imázsgyakorlás része – ellenkező esetben hidegrázós idők jönnek.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kétszáz liter pálinka, egy marihuánás cigi és az állam határai

Fall Sándor

Meddig terjedhet az állam beleszólása a magánéletbe és hol lesz büntetőjogi kérdés az, hogy egy ember mit fogyaszt?

Legyen Călin Georgescu az elnök, és legyen végre kormányon az AUR!

Varga László Edgár

Gondolatkísérletek, amelyekből kiderül, hogy nincs is annyi félnivalónk, mint amennyire félünk.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Marius Turda: Az eugenika közvetlenül integrálódott Nagy-Románia nacionalista és biopolitikai programjába

Sólyom István

A két világháború közötti erdélyi magyar eugenika védekező jellegű volt, míg a román expanzív, terjeszkedő – mondja az Oxford Brookes Egyetem professzora, akivel a Transilvania Nemzetközi Könyvfesztiválon beszélgettünk.

Ahol múlt és jelen egymásba simul: a kulturális központtá változtatott Bogdánffy-ház

Szántai János

A mi tájainkon ritkán fordul elő, hogy a kortárs vízió ne brutálisan, vagyis együgyűen tolakodjon be a (rég)múlt szövetébe. A kolozsvári Bogdánffy-ház egyike e ritka kivételeknek. És egyben a kincses város legszebb művészeti tere.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Orvosi csoda történt, „meggyógyult” a betegszabadságon levő igazgató, miután Diana Buzoianu már nem miniszter
Főtér

Orvosi csoda történt, „meggyógyult” a betegszabadságon levő igazgató, miután Diana Buzoianu már nem miniszter

További csütörtöki hírek: nagyot veszítene az RMDSZ a községek tervezett összevonásával. És jön az első, sürgősségi költségvetés-kiegészítés, novemberben pedig egy második.

Nekiment a romániai bevándorlóknak a legnépszerűbb német párt elnöke
Krónika

Nekiment a romániai bevándorlóknak a legnépszerűbb német párt elnöke

A Romániából érkezőket hozta fel elrettentő példaként Alice Weidel, az Alternatíva Németországért (AfD) elnöke a német szociális rendszert érintő visszaélések kapcsán.

Igen, meg kell végre állítani a szélsőséges influenszerek közösségi médiás ámokfutását!
Főtér

Igen, meg kell végre állítani a szélsőséges influenszerek közösségi médiás ámokfutását!

Marian Godină nagyon jól tette, hogy beperelte Dan Tanasă képviselő urat. Aztán azt is nagyon jól tette, hogy újra beperelte. Reméljük, nem fog leállni…

Két településen láttak medvét a hétvégén
Székelyhon

Két településen láttak medvét a hétvégén

A Kányád községhez tartozó Abránfalván szombaton, a Csíkpálfalvához tartozó Csíkdelnén pedig vasárnap este láttak medvét a házak között – közölte a Hargita megyei katasztrófavédelem.

Levélszavazás Erdélyben: válaszoltak a magyar és a román nyomozó hatóságok a Krónikának a feljelentések kapcsán
Krónika

Levélszavazás Erdélyben: válaszoltak a magyar és a román nyomozó hatóságok a Krónikának a feljelentések kapcsán

A magyarországi nyomozó hatóságok elutasították az április 12-ei országgyűlési választásokkal kapcsolatban Romániában tett feljelentést – tudta meg a Krónika. A bukaresti főügyészség már nem árulta el, Romániában folyik-e eljárás a levélszavazás ügyében.

Kidőlt egy sírkő az egyik temetőben a világítás napján, megsérült egy kisgyermek
Székelyhon

Kidőlt egy sírkő az egyik temetőben a világítás napján, megsérült egy kisgyermek

Egy hároméves gyermek sérült meg vasárnap Temesváron, miután egy temetőben rádőlt egy síremlék. A kiskorút kórházba szállították.

// még több főtér.ro
Ezért szeretem Romániát
2026. november 03., kedd

Ezért szeretem Romániát

Mintha tovatűnnének azok az idők, amikor egy erdélyi magyarnak szentségtöréssel ért fel még csak gondolni is arra, hogy szerethető-e ez az ország.

Ezért szeretem Romániát
2026. november 03., kedd

Ezért szeretem Romániát

Mintha tovatűnnének azok az idők, amikor egy erdélyi magyarnak szentségtöréssel ért fel még csak gondolni is arra, hogy szerethető-e ez az ország.

Na de miért is visz egy hetedikes diák kést az iskolába?
2026. október 26., hétfő

Na de miért is visz egy hetedikes diák kést az iskolába?

Az egyszerűnek tűnő kérdés megválaszolása nehéz. Egy dolog biztos: nem azért, mert bosszút akar állni valamiféle társadalmi igazságtalanságért, ahogy azt egyes karosszék-forradalmárok vizionálják.

Na de miért is visz egy hetedikes diák kést az iskolába?
2026. október 26., hétfő

Na de miért is visz egy hetedikes diák kést az iskolába?

Az egyszerűnek tűnő kérdés megválaszolása nehéz. Egy dolog biztos: nem azért, mert bosszút akar állni valamiféle társadalmi igazságtalanságért, ahogy azt egyes karosszék-forradalmárok vizionálják.

Különvélemény

Kétszáz liter pálinka, egy marihuánás cigi és az állam határai

Fall Sándor

Meddig terjedhet az állam beleszólása a magánéletbe és hol lesz büntetőjogi kérdés az, hogy egy ember mit fogyaszt?

Legyen Călin Georgescu az elnök, és legyen végre kormányon az AUR!

Varga László Edgár

Gondolatkísérletek, amelyekből kiderül, hogy nincs is annyi félnivalónk, mint amennyire félünk.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Marius Turda: Az eugenika közvetlenül integrálódott Nagy-Románia nacionalista és biopolitikai programjába

Sólyom István

A két világháború közötti erdélyi magyar eugenika védekező jellegű volt, míg a román expanzív, terjeszkedő – mondja az Oxford Brookes Egyetem professzora, akivel a Transilvania Nemzetközi Könyvfesztiválon beszélgettünk.

Ahol múlt és jelen egymásba simul: a kulturális központtá változtatott Bogdánffy-ház

Szántai János

A mi tájainkon ritkán fordul elő, hogy a kortárs vízió ne brutálisan, vagyis együgyűen tolakodjon be a (rég)múlt szövetébe. A kolozsvári Bogdánffy-ház egyike e ritka kivételeknek. És egyben a kincses város legszebb művészeti tere.

// HIRDETÉS