Románia esete a független államfőjelölttel

Minden idők legunalmasabb államfőválasztási kampányának izgalommentes véghajrája ígérkezett vasárnap este. A napközbeni exit pollok, majd az urnazárás utáni becslések is azt mutatták, hogy Marcel Ciolacu magabiztosan hozza a mindenki által várt első helyet, a dobogó második fokára álló, és ezzel a második fordulóba jutó jelölt személye körül volt némi kérdőjel, de az sem vitte fel annyira a vérnyomásom, hogy úgy fél 11 óra körül ne zuhanjak mély álomba.

Hajnali ötkor zavaros álmok rohantak meg, jobbnak láttam kinyitni a szemem. Ha már így alakult, rápillantottam a telefonra, és az álmokat kenterbe verte a valóság: a független Călin Georgescu az első helyen tanyázik, míg a második helyért a toronymagas esélyes szociáldemokrata Marcel Ciolacu és az USR jelöltje, Elena Lasconi csatázik.

Azóta már hivatalossá vált, hogy ez a két jelölt fog megmérkőzni a második fordulóban. A további sorrend: Marcel Ciolacu, George Simion, Nicolae Ciucă, Mircea Geoană és Kelemen Hunor.

Nagy valószínűséggel a fél Románia és az egész nemzetközi sajtó álla esett le,

ezért rengetegen vannak, akik lázasan próbálnak utánajárni, ki is lehet Călin Georgescu.

A fekete lóként futamot nyerő, civilben mérnök és a pedagógiai doktorátussal, valamint védelmi tanulmányokkal rendelkező politikus neve 2012 tavaszán futott körbe az országos nyilvánosságban, amikor megbukott a Boc-kormány. Potenciális miniszterelnökjelöltként emlegették, de végül nem ő vette át a kormányzást. A Colectiv-tragédia után, amely a Ponta-kormány bukásához vezetett, ismét voltak hangadók, főleg a radikális jobboldalról, akik szerették volna kormányfői székben látni.

Az AUR berobbanása után már a párt tiszteletbeli elnökeként ismerszik meg, miközben azt nyilatkozza, hogy Corneliu Zelea Codreanu legionárius vezér és Ion Antonescu marsall, a romániai holokauszt egyik felelőse jó dolgokat is cselekedtek, hősöknek, mártíroknak tekinthetők.

Ezen a ponton éleződött ki a konfliktus közte és az AUR elnöke, George Simion között, aki a néppártodás jegyében mérsékeltebb hangokat ütött meg, ezért arra kérte, tisztázza a Codreanuhoz és Antonescuhoz fűződő viszonyát, és határolódjon el minden olyan múltbeli mozgalomtól, amelyhez az AUR-nak semmi köze. Ez nem történt meg, így Georgescu maga mögött hagyta az AUR-t, majd később azzal vádolta meg Simiont, hogy valójában a PSD szekerét tolja.

Călin Georgescura emellett az oroszpártiság árnyéka is rávetült, amikor az orosz-ukrán háború kitörésekor azt nyilatkozta, hogy az ukrajnai helyzetet egy olyan konfliktus kirobbantása érdekében manipulálják, ami kiszolgálja az amerikai hadiipari komplexum érdekeit.

A NATO-ról és az EU-ról sincs kedvező véleménye a politikusnak, aki szerint a nemzetközi szervezetek semlegesítettek gazdaságilag Romániát, kiirtották a románok nemzeti identitását,

„azt a DNS-t, amely biztosítja a román nemzet és szellem védettségét”.

Georgescu arról sincs meggyőződve, hogy egy Oroszországgal való konfliktus esetén a NATO megvédené a tagállamokat.

A második fordulóba bejutó, papíron progresszív Elena Lasconi esetében a szükség úgy hozta, hogy a kampány során ő sem mellőzhette a nacionalista szólamokat, a jobboldali, mélyen vallásos szavazók felé tett gesztusokat.

A történtek megértéséhez elég benézni Călin Georgescu TikTok-fiókjába, ahol a következő címekkel találkozhatunk:

• Románia prioritásai: jólét, stabilitás és biztonság, nem pedig háború a határon
• A nyugdíjak növelésének és a romániai termelés fenntartásának gazdasági kihívásai, inflációt követő nyugdíjemelés
• Miközben Románia akut gazdasági, társadalmi problémáktól szenved, amelyekre Călin Georgescu folyamatosan felhívja a figyelmet, addig a médiát folyton a Vlagyimir Putyin orosz elnökhöz való hozzáállása érdekli
• Foglalkozni kell a román nép olyan problémáival, mint a szegénység és a fogyatékkal élők helyzete
• Szuverenitásra van szükség az élelmiszerellátás területén is Romániában, hisz az élelmiszerek 9 százalékát importáljuk, ami a román nép elleni bűncselekménynek számít. Az Élelmiszer, víz, energia elnevezésű projekt célja ennek a problémának a kezelése.
• Beszélni kell arról, hogy léteznek vállalatok, amelyek nagyobb hatalommal bírnak, mint sok állam együttvéve. A Nyugat célja 1990-ben az volt, hogy elvegye az erőforrásainkat és rabszolgává tegyen minket Romániában

Ismerős szólamok? Tegyük újra naggyá Romániát! Călin Georgescura nem nehéz a romániai Donald Trumpként tekinteni, aki a vasárnapi földindulásszerű győzelmével egy olyan lendületet vehet,

amellyel az elnökválasztás fő esélyesévé léphet elő.

Az általa megfogalmazott üzenetek fő erőssége, hogy egyszerűek. Ha a neve mellőzésével olvashatnánk a fenti pontokat, még a legnagyobb ellenfelei is találnának közöttük támogatandó javaslatokat. George Simionnal szemben ráadásul nem egy harsány, tahó, szószátyár figura benyomását próbálja kelteni, hanem egy megfontolt, kimért, minden szavát kétszer meggondoló és azoknak nyomatékot adó, komolyságot sugárzó karakter.

Persze az is elképzelhető, hogy a Vasgárda iránti felvállalt szimpátia jól megfontolt politikai stratégia eredménye. Mérlegre tették, és az jött ki, hogy többet nyerhet vele, mint veszíthet. A legionarizmus az európai fasizmus román változata volt, Kelet-Európában a legnagyobb, és egy szerző találó jellemzése szerint a legeredetibb és legmisztikusabb jelenség a maga nemében. Társadalmi rétegződésektől függetlenül óriás hatást gyakorolt a korabeli román népességre, hatásai mindmáig érezhetők.

A szervezet és vezetőjének kultusza szélsőjobboldali körökben mindmáig élő, eleven, ezért a legionárius-spirituális gyökerekre hivatkozó, abból táplálkozó szuverenista politikus imázsa is kellett a rendkívüli választási eredmény eléréséhez. Cinikus, ravasz és fondorlatos stratégia, mivel a jelenség történeti megértése birtokában, az azt mozgató mechanizmusok és folyamatok, valamint a mozgalom teljes politikai eszköztárának alapos ismeretében, radikálisan új húrokat pengetve kihasználja a jogos társadalmi elégedetlenséget.

Călin Georgescu színre lépése nem tünet, hanem következmény.

Annak a következménye, hogy a romániai mainstream politikai pártok, azok gazdasági, értelmiségi holdudvarai magasról tettek az állampolgárok hétköznapi tapasztalataira, igényeire, szükségleteire. Ezek helyett egymással, a klientúraépítéssel, a háttérbirodalom mérhetetlen étvágyának csillapításával foglalkoztak, így nem vették észre, hogy valaki épp a TikTokon furakodik be a megnyíló piaci résbe.

A független jelölt esélyei csak nőttek azzal, hogy Elena Lasconi jutott tovább, hisz míg a szélsőjobboldal ellen mindig hadra foghatók volt a középosztály, a városi értelmiség, addig nehezen elképzelhető, hogy a PSD tömegbázisa leszavazna az USR jelöltjére.

A valódi kérdés azonban az, hogy a Georgescu-jelenség elindítja-e azt a folyamatot, amely révén valódi, előremutató, éles, kemény vita bontakozhat ki a társadalmi nyilvánosságban a viselt dolgainkról, vagy továbbra is a lövészárkok kényelmes, biztonságos melegéből lövöldözünk egymásra.