Vajon meg sem állunk az államcsődig, vagy előtte azért még győzhet a józan ész?
„A társadalombiztosítási járulék csökkentéséről sem fognak lemondani – még ha sokan látják is, milyen veszélyek rejlenek az intézkedésben a jövőre nézve, kampányban nem valószínű, hogy azok kerekednének fölül, akik bevállalják a lépés elutasításának ódiumát.
A költségvetési űrök betömését célzó intézkedések eközben sorra kudarcot vallottak. Az üzemanyagok hétcentes plusz jövedéki adója nem hogy többet hozott volna a konyhára, elvett onnan azáltal, hogy a közúti fuvarozók, amikor csak tehetik, külföldön tankolnak, az úgynevezett oszlopadó pedig a befektetési kedvet vette vissza.
A kapkodás – mint látjuk – semmi jót nem hozott. De valahogy azt vártuk volna, hogy a recesszió láttán legalább levonják a tanulságokat, s megpróbálnak konkrét, hoszszú távon is fenntartható stratégiákat kidolgozni. Ehelyett továbbra is csak rövid távon gondolkodnak, a pénzosztásokkal megvásárolható voksokat számolják. Akárcsak elődeik. Aztán lejárnak a választások, visszatérnek Bukarestbe a nemzetközi hitelezők képviselői, a jövő évi költségvetési sarokszámok körvonalazásakor pedig újabb adónemek pattannak ki a fejekből, s kezdődik minden elölről.
A Pató Pál-i hozzáállás tehát idén sem változott, a recesszió sem lökte le trónjáról a hivatalos doktrínává avanzsált kapkodáspolitikát. Vajon meg sem állunk az államcsődig, vagy előtte azért még győzhet a józan ész?"
Rókák, jég, cégérek. A kolozsvári polgárok nap mint nap fenyegetettségben és rettegésben élnek. Jöhet a tél, a hó, a karácsony, a polgártársak nem győzik a sok aggodalommal. Amerre néznek, mindenhol veszélyforrás, némi elégedetlenkedéssel fűszerezve.
Az egységes és oszthatatlan román nemzeti mítoszgenerátor rajongói számára a nagy egyesülésről mesél, akkor is, ha hallgat. Ám a polgárok többségének valószínűleg nem mond semmit.
Megnéztük, hogy tartanak maguk elé görbe tükröt a komédiázó (erdélyi) románok: egy kortárs népmesét láttunk, egy parasztlázadásocskát. Amely jobban sül el, mint a valóságban, mert hát ilyenek a népmesék. És közben nevetni is tudtunk.
Mi az az Éber, és hogyan képezi le kicsiben a rendszerváltás utáni pillanatnyi eufória szabadságrohamát? És mi köze mindennek a bányákhoz?
Hiába tetováltatta a karjára Ciolacu, hogy nem lesz áfa-emelés, mert elképzelhető, hogy áfa-emelés lesz. Nagyon rosszul járt egy férfi, aki bűnözők pénzéből gazdagodott meg a bitcoin-piacon.
Bár az elmúlt években folyamatosan nőtt a romániai lakosság átlagjövedelme, látványosan megugrott azoknak is a száma, akik hátralékokat halmoznak fel valamely bank vagy más hitelintézet irányában, vagyis évek óta nem törlesztik kölcsöneiket.
… nem egészen potom áron, de eladó Erdély volt kormányzójának szülőháza Szeben megyében… és Crin Antonescu, a kormánykoalíció közös államelnök-jelöltje elárulta, mivel foglalkozott az elmúlt évtizedben, amióta munkanélküli.
Egy többek között szexuális erőszak miatt elítélt visszaeső bűnöző, egy 29 éves éradonyi (Adoni) férfi „rendkívüli kegyetlenséggel” megölt otthonában egy szintén éradonyi 63 éves nőt és annak 27 éves fiát.
Tíz európai uniós ország – köztük Románia – azt kéri, hogy a közösség tiltsa be az Oroszországból származó gáz és cseppfolyósított földgáz (LNG) behozatalát – derül ki egy, a <a href="https://www.reuters.com/world/europe/ten-eu-countries-call-sanctions-russian-gas-lng-document-shows-2025-0
Egy székelyudvarhelyi autóműhelyben csaptak fel kedd este a lángok.
Az egységes és oszthatatlan román nemzeti mítoszgenerátor rajongói számára a nagy egyesülésről mesél, akkor is, ha hallgat. Ám a polgárok többségének valószínűleg nem mond semmit.
Az egységes és oszthatatlan román nemzeti mítoszgenerátor rajongói számára a nagy egyesülésről mesél, akkor is, ha hallgat. Ám a polgárok többségének valószínűleg nem mond semmit.
Fura, amikor egy nyugati ember „kommunista”, de nincs annál groteszkebb, mint amikor valaki egy posztkommunista országban dicsőíti az eszmét. Az oktatásnak is feladata, hogy felkészítse a fiatalokat: tudják megvédeni magukat minden ideológiával szemben.
Fura, amikor egy nyugati ember „kommunista”, de nincs annál groteszkebb, mint amikor valaki egy posztkommunista országban dicsőíti az eszmét. Az oktatásnak is feladata, hogy felkészítse a fiatalokat: tudják megvédeni magukat minden ideológiával szemben.
„Minden csatornán csak erősen szabályozott tartalom volt elérhető, a csetcsatornákat pedig gondosan cenzúrázó mesterséges intelligencia felügyelte. De két év után most már kezdett elege lenni ebből.”
„Minden csatornán csak erősen szabályozott tartalom volt elérhető, a csetcsatornákat pedig gondosan cenzúrázó mesterséges intelligencia felügyelte. De két év után most már kezdett elege lenni ebből.”
Avagy miért fagyoskodik Otilo odakint az ajtó előtt?
Avagy miért fagyoskodik Otilo odakint az ajtó előtt?
Románia kapott néhány kegyelmi hónapot az elnökválasztásig – ha nem történnek gyors változások, márciusban Călin Georgescu lesz az ország elnöke.
Románia kapott néhány kegyelmi hónapot az elnökválasztásig – ha nem történnek gyors változások, márciusban Călin Georgescu lesz az ország elnöke.
Călin Georgescu a testét és az egészségét edzi egy jeges alpesi tó vizében. Erő, egyensúly, nyugalom – Isten hozott a szélsőséges politikai egészségmegőrzés világában.
Călin Georgescu a testét és az egészségét edzi egy jeges alpesi tó vizében. Erő, egyensúly, nyugalom – Isten hozott a szélsőséges politikai egészségmegőrzés világában.
Két dolog van, amin nem érdemes bosszankodni. Az egyik, amin tudunk változtatni, a másik, amin nem.
Két dolog van, amin nem érdemes bosszankodni. Az egyik, amin tudunk változtatni, a másik, amin nem.
És már egy jó kis vallásháború is körvonalazódni látszik.
És már egy jó kis vallásháború is körvonalazódni látszik.
Kulcsszavakban a káoszról, a rettegésről, a reményekről és fogalmaink kiüresedéséről.
Kulcsszavakban a káoszról, a rettegésről, a reményekről és fogalmaink kiüresedéséről.
Ezen nincs miért csodálkozni. Amin esetleg lehet (bár nem érdemes): az országot vezető politikai, illetve a hazai szellemiséget egyre kevésbé befolyásoló értelmiségi elit kártékony ostobaságán.
Ezen nincs miért csodálkozni. Amin esetleg lehet (bár nem érdemes): az országot vezető politikai, illetve a hazai szellemiséget egyre kevésbé befolyásoló értelmiségi elit kártékony ostobaságán.
Rókák, jég, cégérek. A kolozsvári polgárok nap mint nap fenyegetettségben és rettegésben élnek. Jöhet a tél, a hó, a karácsony, a polgártársak nem győzik a sok aggodalommal. Amerre néznek, mindenhol veszélyforrás, némi elégedetlenkedéssel fűszerezve.
Az egységes és oszthatatlan román nemzeti mítoszgenerátor rajongói számára a nagy egyesülésről mesél, akkor is, ha hallgat. Ám a polgárok többségének valószínűleg nem mond semmit.
Megnéztük, hogy tartanak maguk elé görbe tükröt a komédiázó (erdélyi) románok: egy kortárs népmesét láttunk, egy parasztlázadásocskát. Amely jobban sül el, mint a valóságban, mert hát ilyenek a népmesék. És közben nevetni is tudtunk.
Mi az az Éber, és hogyan képezi le kicsiben a rendszerváltás utáni pillanatnyi eufória szabadságrohamát? És mi köze mindennek a bányákhoz?