// 2026. április 3., péntek // Buda, Richárd
Fall Sándor Fall Sándor

Önök miért lógnak még a Facebookon?

// HIRDETÉS

Ezt az eszmefuttatást is kiteszem a Facebookra, Önök meg beszólnak nekem kommentben. Tehát minden a helyén.

•  Fotó: DeepAI.org
(Külön)Vélemény

Szerző: Fall Sándor
2025. április 04., 17:25

Fotó: DeepAI.org

Van néhány barátom, ismerősöm, akik megírták utolsó posztjukat a Facebookra, aztán leléptek. Vagyis kiléptek a közösségi médiából.

„Szevasztok, ezt a sok mocskot már nem bírom követni és feldolgozni, megyek élni az életem”

– valami ilyesmi volt mindegyikük utolsó bejegyzésének lényege.

// HIRDETÉS

Szinte mindegyiküket irigyeltem – a néhány évvel ezelőtt lelépetteket még nem annyira, mivel akkor még viszonylag barátságos hely volt a Facebook, mostanában azonban mélységesen meg tudok érteni bárkit, aki önként lezárja közösségi médiás jelenlétét.

Irigyeltem, mert meg tudták tenni azt, amit én (még) nem, a munkám miatt ugyanis sajnos indokolt, hogy a Facebook folyamatosan nyitva legyen a böngészőm egyik fülén. Hogy letörölhették a telefonjukról az appot, hogy otthon, a munkahelyükön, a buszon, sorban várakozás közben, a szabadságukon, nem görgetik a végtelen hírfolyamukat, nem kerül eléjük az az irtózatos mennyiségű, javarészt haszontalan és agysorvasztó információ, amit a Facebook eléjük önt reggel, délben és este, a nap huszonnégy órájában.

Önök miért lógnak még a Facebookon?

Hiszen látjuk, a közösségi média mára egy globális pöcegödörré változott, amelyben végeérhetetlen örvényben kavarog az összes elképzelhető szellemi bomlástermék és salakanyag, amit az emberi elme képes kitermelni magából.

Laciékkal Horvátba’. Vegyétek meg a kocsimat. Katika már két és fél éves. Flekkent sütünk a kertben. Ekkora halat fogtam. Ilyen telefont vettem. Jól vagytok-e, Margitkám? Ezek csak az ártatlan és ártalmatlan bejegyzések, fotók és kisvideók a hírfolyamban, és nem tartanánk ott, ahol tartunk, ha a Facebook csak ennyiből állna. Vagy a barkácscsoportok, a gitáros csoportok, a nyúltenyésztők, szőlőpermetezők vagy amatőr tapétázók nyitott vagy zárt csoportjai, amelyekben az ember még ellehet (ki tudja meddig?) komolyabb agykárosodás nélkül.

A fő hírfolyamról van szó, ahol az algoritmus mindenkinek gondosan megválogatva, személyre szabva és optimizálva vágja az arcába a mocskot, amit egyre inkább hajlamosak vagyunk a valósággal, a világgal azonosítani.

A hírfolyamunkról, erről az egyre bűzösebb csatornáról, ahova egyre bővülő ismerősi körünk, az ő ismerősi körük, az ismerőseik ismerősi köre, a kedvelt oldalaink, a reklámbotok és megannyi más szereplő szabadon öntheti ránk mindazt, ami emberi elmében valaha is megfordulhat, és a jelek szerint meg is fordul.

Önök miért lógnak még a Facebookon?

Vagy a kisvideókról, nem csak a Facebookon, hanem az Instagramon, a YouTube-on, a TikTokon, ahol úgy nézünk végig egyhuzamban tíz másodperces, lényegében semmiről nem szóló kép- és hangörvényeket, hogy észre sem vesszük: közben eltelt egy, két vagy akár több óra, aminek a végén ott ülünk (vagy fekszünk) égő szemekkel, fájós nyakkal és karokkal és szétperzselt aggyal.

Mert mi aztán végigolvasunk és megnézünk mindent. Elolvassuk bárki bármilyen véleményét bármilyen témáról (minél kevésbé ért hozzá, annál jobb). Megosztjuk a barátunkkal is, elküldjük neki a linket, a képernyőmentést, hadd szörnyülködjön, átkozódjon, röhögjön ő is azon, hogy mekkora egy baromállat ez a Gipsz Jakab.

Persze nem csak olvasunk (vázlatosan, gyakran megértés nélkül, ferdítve, persze), hanem írunk is. Legfőképpen kommentet. Nem csak ismerőseink bejegyzései alá, hanem ismeretlenekhez is. A kedvelt ismerőseinket megerősítjük (tév)hitükben, dicsérjük és lájkoljuk. Az ellenszenveseket, az ellenséget gyalázzuk, leordítjuk a fejét.

Önök miért lógnak még a Facebookon?

Elfeledve, hogy a Facebook nyilvános tér, saját nevünk alatt gyalázunk másokat. Gipsz Jakabon kívül művészeket, tudósokat, közszereplőket, a polgármestert, a tanárt, a szerelőt. Mocskoljuk a filmet, a könyvet, a dalt, a cikket, a fotót, az előadást, bármit, pusztán azért, mert nekünk nem tetszik. Feljelentjük, letiltjuk, mert nem értünk vele egyet. Ne jöjjön ide előadni! Ne vetítsék! Ne adják ki! Tiltsák be, zúzzák be, koncolják fel, mert nekünk nem tetszik, világos?

Ha valakit megkérdezünk, hol értesült valamiről, hol olvasta azt az írást, cikket, hol látta ezt és ezt, az a válasz, hogy a Facebookon. Mára a Facebook és társai teljesen felfalták az internetet, holott a Facebook és társaik csak kis részei az internetnek, ami a közösségi média ránk szakadt korszaka előtt színes, gazdag, változatos hely volt (persze sötét, mocskos bugyrokkal is, na ez ma is így van, de korábban elkülönülve volt), amelynek a gyakorlatilag végtelen számú helyszíneit, oldalait, honlapjait külön meg kellett látogatni, ha kerestünk valamit. Igaz, akkor még nem három képernyőnyi reklámtalálatot dobtak elénk a keresőoldalak találatként. Igaz, akkor még a keresőoldalak között is válogathattunk. Igaz, akkor még kerestünk. Mára minden egyenkék, egyenfehér, egyenbetű és egyendizájn lett. Facebook-dizájn. Facebook-tartalom.

Mi meg ezt esszük, mert ezt teszik elénk. Reggel, délben, este, éjjel. Van a Facebook, az Instagram de a többi felület és app beállításaiban is egy menü, ahol megnézhetjük, mennyi időt töltünk ezeken az oldalakon. Javasolom, keressék meg Önök is, nézzék meg, naponta egy, két vagy három órát töltenek azzal az életükből, hogy megnézzék a százezredik kiskutyás videót, elolvassák a százezredik, ugyanazt tartalmazó bejegyzést és megírják hozzá a százezredik teljesen fölösleges kommentet.

Felmerült már, hogy a közösségi médiának biztonsági, nemzetbiztonsági kockázatai is vannak. És most elsősorban nem az elmúlt év végi elnökválasztást megelőző (és utána is folytatódó) politikai manipulációra és álhírterjesztésre gondolok. Hanem arra, hogy a közösségi média az életünkből veszi el az időt, úgy, hogy közben tulajdonképpen semmit nem ad. Valahogy elütni az időt – csak ennyit. Azt az időt, amit korábban bármi egyébbel töltöttünk el, most arra használjuk, hogy simára gyalultassuk az agyunkat.

Röviden: a közösségi média leegyszerűsíti a gondolkodásunkat és végső soron elbutít. Ez pedig iszonyú nagy biztonsági kockázat, mert az elbutult embereket könnyebb megetetni mesterségesen leegyszerűsített információkkal, helyzetekkel, történetekkel, manipulációval és propagandával.

Nos, Önök miért lógnak még a Facebookon?

(A fenti írás természetesen csak egy pamflet. Ne vicceljünk már, a közösségi médiáról nem lehet lejönni, nem is akarunk, imádunk baromságokat olvasni, nézni, megosztani, agresszíven kommentelni, embertársainkat sértegetni és elbutulni. Ezt az eszmefuttatást is kiteszem a Facebookra, Önök meg beszólnak nekem kommentben. Tehát minden a helyén. Kellemes fészbúkozást, instázást, tiktokozást mindenkinek! Odakinn közben napfényes tavasz van, csak szólok.)

// HIRDETÉS
Különvélemény

Itt a jövő: robotkutyák jelentek meg Erdély szívében. De mit csinálnak?

Sánta Miriám

Marosvásárhely az első olyan romániai város, ahol az utcai szemétkezelésben robotokat alkalmaznak. Furcsa és idegen... megszokható?

Használati utasítás március 15-re

Szántai János

Az alábbi gondolatok arra szolgálnak, hogy a pár napon belül ünnepelni kívánó magyar és egyéb-féle emberek ne veszítsék el se a türelmüket, se a hangulatot, se az eszüket.

// HIRDETÉS
Nagyítás

A marosvécsi kastély úrnőitől a maszkulin honleányokig

Sólyom István

A Helikon női háttérországáról és a 19. századi férfieszményekről is szó volt a Babeș-Bolyai Tudományegyetem történészkonferenciáján.

Az ország, ahol a polgárok megbírságolása is kihívást jelent

Fall Sándor

Ilyen, amikor az egyik állami intézmény akadályozza a másik működését, az államkasszából kieső pénzt pedig ártatlan polgárok zsebéből pótolják.

A garázsok elbontásával lezárul egy korszak a város történetében (FOTÓKKAL)

Sánta Miriám

Megnéztük, milyen most Kolozsvár a nagy garázsbontási lázban: van, ahol még őrzi a város látképe a '89 előtti állapotokat és a kilencvenes évek fojtó szürkeségét, máshol már villog a modernitás és rendezettség, ahogy az illik.

Így vált a reálpolitikus Mihály vajda a modern román nemzet legfőbb szimbólumává

Sólyom István

A havasalföldi uralkodó erdélyi hódítását sok minden vezérelte, csak az egységes román állam gondolata nem. Egyre izgalmasabb az MCC kolozsvári központjának történész-kerekasztal sorozata.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
És akkor a miniszter felvett egy maroknyi homokot és odadugta a lefagyott hivatalvezető orra alá
Főtér

És akkor a miniszter felvett egy maroknyi homokot és odadugta a lefagyott hivatalvezető orra alá

Ha csak egy rövid videót nézne meg arról, hogy miként működik az ország, és mekkora munka a megreformálása, akkor ez legyen az.

Megdöbbenést keltett Romániában, hogy a magyar aranytartalék megelőzte a románt
Krónika

Megdöbbenést keltett Romániában, hogy a magyar aranytartalék megelőzte a románt

Kiemelt figyelemmel reagált a román sajtó arra a hírre, hogy Magyarország aranykészletei immár nagyobbak, mint a Bukarest által felhalmozottak.

Akkora rönköt vontatott az úttesten egy férfi, hogy a polgármester lehidalt – hírek szombaton
Főtér

Akkora rönköt vontatott az úttesten egy férfi, hogy a polgármester lehidalt – hírek szombaton

További híreink: az időnket is ellopják – 23 órás lesz a vasárnap; az üzemanyagárak pedig elszabadultak, de a gazdákat legalább megmentené egy rendelet.

Ahány város, annyi ár: ennyiért juthatnak hozzá a húsvéti bárányhúshoz Székelyföldön
Székelyhon

Ahány város, annyi ár: ennyiért juthatnak hozzá a húsvéti bárányhúshoz Székelyföldön

A vágott bárány átlagára 45 és 60 lej között mozog kilogrammonként Székelyföld piacain. Míg Gyergyószéken már 45 lejért is találni húst, Sepsiszentgyörgyön mélyebben a zsebükbe kell nyúlniuk a vásárlóknak a 60 lejes egységár miatt.

Bárányból készült húsvéti fogások Erdélyben – Jánossy Alíz gasztronómiai szakíró tanácsaival és receptjeivel
Krónika

Bárányból készült húsvéti fogások Erdélyben – Jánossy Alíz gasztronómiai szakíró tanácsaival és receptjeivel

A bárányhúsból készült étkek sok erdélyi család húsvéti ünnepi menüsorozatának elmaradhatatlan alkotóelemei: ilyen a bárányfejleves, töltött bárány, vagy a belsőségekből készülő bárányfasírt.

Látványos fordulat az üzemanyagpiacon: a dízel ára „benézett” tíz lej alá
Székelyhon

Látványos fordulat az üzemanyagpiacon: a dízel ára „benézett” tíz lej alá

Mintegy 40 banival csökkent a gázolaj literenkénti ára szerdán, egyelőre az OMV és a Petrom-töltőállomásokon.

// még több főtér.ro
Ki mondja meg, hogy ki a transzilvanista és ki nem?
2026. április 02., csütörtök

Ki mondja meg, hogy ki a transzilvanista és ki nem?

Kicsit olyan az egész, mint amikor valaki megmondja, ki a fehér, ki a fekete. Ki a Jó, ki a Rossz. Mi meg nézünk, hogy ki ez? És miért mondja meg? És hogy jutottunk ide? Mert itt tartunk.

Ki mondja meg, hogy ki a transzilvanista és ki nem?
2026. április 02., csütörtök

Ki mondja meg, hogy ki a transzilvanista és ki nem?

Kicsit olyan az egész, mint amikor valaki megmondja, ki a fehér, ki a fekete. Ki a Jó, ki a Rossz. Mi meg nézünk, hogy ki ez? És miért mondja meg? És hogy jutottunk ide? Mert itt tartunk.

Használati utasítás március 15-re
2026. március 12., csütörtök

Használati utasítás március 15-re

Az alábbi gondolatok arra szolgálnak, hogy a pár napon belül ünnepelni kívánó magyar és egyéb-féle emberek ne veszítsék el se a türelmüket, se a hangulatot, se az eszüket.

Használati utasítás március 15-re
2026. március 12., csütörtök

Használati utasítás március 15-re

Az alábbi gondolatok arra szolgálnak, hogy a pár napon belül ünnepelni kívánó magyar és egyéb-féle emberek ne veszítsék el se a türelmüket, se a hangulatot, se az eszüket.

Különvélemény

Itt a jövő: robotkutyák jelentek meg Erdély szívében. De mit csinálnak?

Sánta Miriám

Marosvásárhely az első olyan romániai város, ahol az utcai szemétkezelésben robotokat alkalmaznak. Furcsa és idegen... megszokható?

Használati utasítás március 15-re

Szántai János

Az alábbi gondolatok arra szolgálnak, hogy a pár napon belül ünnepelni kívánó magyar és egyéb-féle emberek ne veszítsék el se a türelmüket, se a hangulatot, se az eszüket.

// HIRDETÉS
Nagyítás

A marosvécsi kastély úrnőitől a maszkulin honleányokig

Sólyom István

A Helikon női háttérországáról és a 19. századi férfieszményekről is szó volt a Babeș-Bolyai Tudományegyetem történészkonferenciáján.

Az ország, ahol a polgárok megbírságolása is kihívást jelent

Fall Sándor

Ilyen, amikor az egyik állami intézmény akadályozza a másik működését, az államkasszából kieső pénzt pedig ártatlan polgárok zsebéből pótolják.

A garázsok elbontásával lezárul egy korszak a város történetében (FOTÓKKAL)

Sánta Miriám

Megnéztük, milyen most Kolozsvár a nagy garázsbontási lázban: van, ahol még őrzi a város látképe a '89 előtti állapotokat és a kilencvenes évek fojtó szürkeségét, máshol már villog a modernitás és rendezettség, ahogy az illik.

Így vált a reálpolitikus Mihály vajda a modern román nemzet legfőbb szimbólumává

Sólyom István

A havasalföldi uralkodó erdélyi hódítását sok minden vezérelte, csak az egységes román állam gondolata nem. Egyre izgalmasabb az MCC kolozsvári központjának történész-kerekasztal sorozata.

// HIRDETÉS