// 2025. június 1., vasárnap // Tünde
Varga László Edgár Varga László Edgár

Mostantól papíron jobban élünk, mint a magyarországiak. Legalábbis a különnyugdíjasok biztosan…

// HIRDETÉS

Megelőztük Magyarországot egy olyan gazdasági versenyben, amelyben jelenleg mindenki veszít. Ez persze nekünk semmit sem jelent, de a különleges nyugdíjasoknak továbbra is jó lesz.

(Külön)Vélemény

Szerző: Varga László Edgár
2023. október 17., 17:24

Románia megelőzte Magyarországot az egy főre eső hazai össztermék (GDP) terén. Magyarország ugyanis a legfrissebb adatok szerint az uniós átlagnak csak a 76,6%-kát produkálta, Románia viszont már elérte a 76,7%-kot. Nevetséges különbségről beszélünk, főleg ha a számadat pillanatnyi jellegét is figyelembe vesszük, ám egy dologra biztosan számíthatunk: drága politikusaink, elsősorban a torzszülött koalíciót alkotó PSD és PNL világraszóló sikerként fogják ezt eladni a közelgő választások kampánygőzös időszakában,

olyan sikerként, amit nélkülük semmiképpen sem érhettünk volna el.

Most aztán jöhet a társadalmi felemelkedés, minden egyes állampolgár az őt megillető fizetést és jogokat kapja majd, és minden új kórházhoz külön autópályát építünk, lehetőleg kolbászból. Legalábbis az ígéretek és a nagy szavak, a politikai kampányok sajátos és egyre sajátosabb logikája alapján működő tömegbutítás szintjén erről lesz szó. Micsoda siker, már 0,1%-kal jobbak vagyunk, mint a szomszéd. Igaz, hogy egy feleakkora országról van szó, mint Románia, amely maga sem bírja a gazdasági világhatalom címet, de ez akkor is óriási siker, le lehet írni számmal papírra, oda lehet dugni a választó orra alá, hogy nézzed csak, Lajos, milyen cefetül jól élsz te itt nálunk.

Az Adevărul által megkérdezett szakértő ugyan kissé árnyalta a képet, mondván, hogy

nem minden százalék arany, ami fénylik,

de az ilyen közgazdászprofesszorocskákra ki a bánat figyel, nem tudnak azok semmit, hiszen nem értjük, mit beszélnek, akkor meg minek beszélnek. Pedig van abban logika, amit mond: lehet, hogy végre annyit keresünk, mint a gazdag szomszéd, de az a szomszéd évekig, évtizedekig tudott tartalékolni, mire elértük ugyanazt a fizetést, vagyis még mindig jobban él mint mi, és egy jó darabig jobban is fog.

Arról nem is beszélve, hogy ezek az eredmények egy jókora gazdasági válság közepén jöttek ki, ami nagy valószínűséggel súlyosbodni is fog. Ebből pedig egyenesen következik, hogy a mi mostani „jelentős” növekedésünk részben a többiek pillanatnyi csökkenésének is az eredménye, másrészt ahogy az egész EU gyengülni fog gazdasági téren, úgy mi is gyengülni fogunk a válság elmélyülésével.

Ám a (kampányban) bölcs vezetőink ezt nem fogják az orrunkra kötni,

csak azt, hogy nekik köszönhetően jobban élünk, mint a magyarországiak, sőt elértük a portugál életszínvonalt. A szakértő arra is felhívta ugyan a figyelmet, hogy ahhoz olyan kórházaink és autópályáink kéne legyenek, mint Portugáliának, de hát ki hallgat a dolgokat folyton túlbonyolító szakértőkre, amikor ott vannak a politikusaink, akik szépen, egyszerűen, egy háromnapos hamburgerzsömle képességeit sem meghaladó módon elmagyarázzák nekünk, hogy mi most aztán cefetül jól élünk. Hála nekik.

És mivel ünnepelték meg a (kampányban) bölcs vezetőink ezt a világrengető sikert?

Elfogadtak egy olyan módosított nyugdíjtörvényt, amely gyakorlatilag kizárólag a különleges nyugdíjak haszonélvezőinek igényeit vette figyelembe.

Az alkotmánybíróság csak azért találta problémásnak a korábbi változatokat, hogy az igazságszolgáltatásban dolgozók – vagyis saját maguk – számára a lehető legjobb feltételeket csikarják ki a törvényhozókból. Amit el is értek.

Az új feltételek szerint ugyanis a legfelsőbb bíróság és az alkotmánybíróság jogászainak nyugdíjkorhatára – ha már legalább 25 éve vannak a pályán – január 1-jétől 47 év és 4 hónap, és ez a korhatár évente csupán 4 hónappal emelkedik, amíg el nem éri az új törvénybe foglalt 60 évet. A hatalmas nyugdíjaik nem járulékalapú részére pedig olyan nevetséges adókulcsokat alkalmaznak, hogy egy 22 ezer (!) lejes nyugdíj esetében a többletadó mindössze 1650 lej lesz.

De ugyanígy megőrzik az előjogaikat a bírák és ügyészek mellett a katonák, rendőrök, hírszerzők, pilóták, törvényhozók (azok a kampányban oly bölcsek) és a pénzügyőrök is,

magyarán a társadalmi egyenlőség, a nyugdíjrendszer aránytalanságainak felszámolása és mindaz a sok lózung, amit a kampányban bölcseink már oly régóta szajkóznak, érdeklődés hiányában megint elmarad.

Az állam megint csak a kegyeltjeinek érdekeit képviselte, miközben a többiek szemét egy 0,1%-kos látszatsikerrel fogják kiszúrni, amiből az átlagember aligha fog bármit is érzékelni. A kegyelteknek futja repjegyre és külföldi kórházakra, a többieknek pedig továbbra is marad a hosszas várakozás a koszos kórházi várótermekben, az idegeskedés a félkész autópályákon és mindaz ami eddig is volt.

Mármint a világraszóló sikerünk előtt.

// HIRDETÉS
Különvélemény

A Zöld Elefánt Erdélyben – avagy állatok, amelyek nincsenek es

Varga László Edgár

Hogyan látná Erdélyt valaki, aki soha nem járt még a környéken. Legyen ez a valaki ezúttal hipotetikusan mondjuk egy Zöld Elefánt…

Magyaróra Szebenben – pusztulás-e a szórványosodás?

Sánta Miriám

Sosem kérdezzük meg magunktól, hogy mit tudunk azzal a valósággal kezdeni, amelyben nem voltunk, és ma sem vagyunk a domináns történelmi fél.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Csúcsra ért a csíki foci

Sólyom István

Július közepétől új időszámítás kezdődik az FK Csíkszereda életében, ami a hargitai megyeszékhelyen is érezhető változásokkal fog járni.

Lapidárium az erdélyi tájban: mit érdemes megőrizni a romok közül?

Szántai János

Az ember megáll egy-egy hajdan délcegen magasodó erdélyi rom előtt, eltöpreng a múlt dicsőségén, a sors forgandóságán… aztán az is eszébe jut, hogy mit, mennyit hasznos megmenteni a düledékek közül.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A parajdi sóbánya, a világegyetem, meg minden
Főtér

A parajdi sóbánya, a világegyetem, meg minden

Egyszerre kell nekünk a fa, a só és a pénz. A természet adja is, hogyne. Csak közben beomlik a bánya.

Parajdi tragédia: történelmi párhuzamok Románia és a világ sóbányáiból
Krónika

Parajdi tragédia: történelmi párhuzamok Románia és a világ sóbányáiból

Erdély egyik legismertebb turisztikai célpontja, a parajdi sóbánya a napokban drámai események színterévé vált.

Katasztrófa közeleg a parajdi sóbányában – hírek kedden
Főtér

Katasztrófa közeleg a parajdi sóbányában – hírek kedden

Călin Georgescu ellen pedig már fasiszta eszmék hirdetése miatt is eljárás folyik.

Minden úgy maradt ott, mintha holnap nyitnának – utolsó fotók a sóbánya látogatói terméről
Székelyhon

Minden úgy maradt ott, mintha holnap nyitnának – utolsó fotók a sóbánya látogatói terméről

Százhúsz méterrel a föld alatt, a parajdi sóbányában működött Románia egyedülálló kalandparkja. A park egyik tulajdonosa próbálta menteni a menthetőt, de mára már víz alá került az egykori élménypark is.

Parajd: megsemmisülnek a mélyben lévő sókészletek, a Salrom a kitermelés és a turizmus újraindításáról beszél
Krónika

Parajd: megsemmisülnek a mélyben lévő sókészletek, a Salrom a kitermelés és a turizmus újraindításáról beszél

Tönkrementek a mélyben levő sókészletek a parajdi sóbányában, de az Országos Sóipari Vállalat (Salrom) szerint mindent elkövetnek, hogy újraindítsák a sókitermelést és a turisztikai tevékenységet egyaránt.

Így néz ki belülről a vízzel elárasztott parajdi sóbánya
Székelyhon

Így néz ki belülről a vízzel elárasztott parajdi sóbánya

Az elárasztást követő állapotokról tett közzé fotókat a parajdi sóbányáról a Meteoplus Facebook-oldal. A napokban készült fotókon vízzel feltelt bányabelsők láthatóak, továbbá egy tárna is, ahol sótömb omlott le.

// még több főtér.ro
Mi az egyenlőbbség és hogyan valósítsuk meg?
2025. május 27., kedd

Mi az egyenlőbbség és hogyan valósítsuk meg?

Ez az írás egy pamflet, cselekménye kitalált történeten alapul, szereplői kitalált alakok, mindennemű egyezésük a szenzi transzilván valósággal csupán a véletlen műve. Nevetni azért (még) szabad rajta.

Mi az egyenlőbbség és hogyan valósítsuk meg?
2025. május 27., kedd

Mi az egyenlőbbség és hogyan valósítsuk meg?

Ez az írás egy pamflet, cselekménye kitalált történeten alapul, szereplői kitalált alakok, mindennemű egyezésük a szenzi transzilván valósággal csupán a véletlen műve. Nevetni azért (még) szabad rajta.

Ki kérjen bocsánatot az erdélyi magyaroktól?
2025. május 22., csütörtök

Ki kérjen bocsánatot az erdélyi magyaroktól?

Az erdélyi magyarok nagy többsége abban az abszurd helyzetben is Nicușor Danra szavazott volna, ha Orbán és az RMDSZ is kifejezetten és erőteljesen George Simion támogatására buzdított volna.

Ki kérjen bocsánatot az erdélyi magyaroktól?
2025. május 22., csütörtök

Ki kérjen bocsánatot az erdélyi magyaroktól?

Az erdélyi magyarok nagy többsége abban az abszurd helyzetben is Nicușor Danra szavazott volna, ha Orbán és az RMDSZ is kifejezetten és erőteljesen George Simion támogatására buzdított volna.

Elnökválasztás az őrület határán
2025. május 16., péntek

Elnökválasztás az őrület határán

Nekünk kell döntenünk, nem Budapestnek, Brüsszelnek, Washingtonnak vagy Moszkvának. Kicsit tragikus, hogy azok munkáját is el kell végezzük, akiknek a dolga lett volna, hogy ezt a helyzetet megelőzzék.

Elnökválasztás az őrület határán
2025. május 16., péntek

Elnökválasztás az őrület határán

Nekünk kell döntenünk, nem Budapestnek, Brüsszelnek, Washingtonnak vagy Moszkvának. Kicsit tragikus, hogy azok munkáját is el kell végezzük, akiknek a dolga lett volna, hogy ezt a helyzetet megelőzzék.

Különvélemény

A Zöld Elefánt Erdélyben – avagy állatok, amelyek nincsenek es

Varga László Edgár

Hogyan látná Erdélyt valaki, aki soha nem járt még a környéken. Legyen ez a valaki ezúttal hipotetikusan mondjuk egy Zöld Elefánt…

Magyaróra Szebenben – pusztulás-e a szórványosodás?

Sánta Miriám

Sosem kérdezzük meg magunktól, hogy mit tudunk azzal a valósággal kezdeni, amelyben nem voltunk, és ma sem vagyunk a domináns történelmi fél.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Csúcsra ért a csíki foci

Sólyom István

Július közepétől új időszámítás kezdődik az FK Csíkszereda életében, ami a hargitai megyeszékhelyen is érezhető változásokkal fog járni.

Lapidárium az erdélyi tájban: mit érdemes megőrizni a romok közül?

Szántai János

Az ember megáll egy-egy hajdan délcegen magasodó erdélyi rom előtt, eltöpreng a múlt dicsőségén, a sors forgandóságán… aztán az is eszébe jut, hogy mit, mennyit hasznos megmenteni a düledékek közül.

// HIRDETÉS