// 2026. október 26., hétfő // Dömötör
Fall Sándor Fall Sándor

Mike, a fejetlen kakas és Románia – tényleg annyira tragikus, hogy hónapok óta kormányválság van?

// HIRDETÉS

Az, hogy lassan három hónapja nincs kormánya az országnak: baj. De nem tragédia.

(Külön)Vélemény

Szerző: Fall Sándor
2026. július 21., 17:28

Mike egy amerikai kakas volt, aki 18 hónapig élt fej nélkül. Nem vicc, ez tényleg megtörtént. Teljesen átlagos baromfihoz illő élete első öt és fél hónapja teljesen átlagosan telt egy coloradói farmon 1945 derekán, amíg aztán jött, ami ilyenkor jönni szokott: valakinek eszébe jutott a húsleves, aminek Mike lett volna a főszereplője és legfőbb összetevője. A kakas sorsa azonban nem úgy alakult ahogy tervezték, mivel a húsvágó bárd, amivel megpróbálták levágni, valahogy olyan szögben sújtott le, hogy bár Mike fejét levágta, az agytörzs nagy része és egyik nyaki vénája épen maradt,

a kakas pedig túlélte a halálosnak szánt akciót.

Ezután a gazdája, bizonyos Olsen úr úgy döntött, hogy a fejetlen kakasnak gondját viseli: magához vette, egy szemcseppentővel etette és vigyázott rá. Mike képes volt járkálni, kapirgálni, még kukorékolni is próbált, ami – fej és csőr hiányában – elég gyászosra sikerült, de sikerült.

// HIRDETÉS

A bizarr esetet felkapta a sajtó, a kakas híres lett, gazdája körútra indult vele és pénzért mutogatta, Mike pedig mai árfolyamon havonta akár 65 ezer dolláros bevételt is hozott Olsennek. A fej nélküli kakas másfél évig élt, halálát nem közvetlenül a szerencsétlen levágási incidens okozta, hanem az, hogy a torkán akadt egy mag, Mike pedig megfulladt.

Azért jutott eszembe Mike, a fej nélküli kakas története, mivel Románia május 5-étől, két és fél hónapja lényegében fej nélkül működik.

A PSD és az AUR bizalmatlansági indítványa volt a bárd, ami lesújtott a fejére, vagyis a Bolojan-kormányra és le is vágta. Ettől az ország persze nem vérzett el, mivel… és itt álljunk meg egy percre.

A legfőbb fejleménye ennek a tisztán politikai jellegű akciónak az, hogy a Bolojan-kormány megbukott. Vagyis Romániának két és fél hónapja nincs teljes jogú kormánya – hajlamosak vagyunk ezt igencsak drámai felhanggal kimondani, pedig nem annyira tragikus a helyzet.

Mégpedig két fő okból is.

Egy:

a május elején menesztett Bolojan-kormány korlátozott hatáskörrel, de hivatalban maradt és marad mindaddig, amíg a parlamentben sikerül megszavazni, majd hivatalba iktatni egy új, teljes hatáskörrel működő kormányt. A korlátozott hatáskörű kormány az alkotmány 110. szakasza szerint „csak a közügyek igazgatásához szükséges cselekményeket végzi el”. Magyarán biztosítja az ország működését azzal, hogy összehangolja a közintézmények munkáját – például kezeli az adókat, kiutalja a kórházak, iskolák és más intézmények működési költségeit, biztosítja az állami alkalmazottak fizetését, a szociális juttatásokat és így tovább, a hatályos törvények szabta keretek között. De nem fogadhat el rendeleteket és határozatokat, nem kezdeményezhet új jogszabályokat, vagyis fejlesztések és reformok, azaz innováció helyett csak adminisztrációt végezhet, de azt el is végzi.

A sokat emlegetett Országos Helyreállítási és Reziliencia Programnak (PNRR) fejlesztési tétje van: az EU viszont csak akkor biztosítja a pénzalapokat – jelentős összegeket, több milliárd eurót – ha a kormány képes felmutatni bizonyos elvárt reformokat és megvalósítja a programban vállalt célkitűzéseit. Persze Romániának rendkívül fontosak lennének ezek az alapok, amelyekért augusztus végéig kell egy sor reformot végrehajtania, vagyis a parlamentnek törvénytervezeteket elfogadnia. Ilie Bolojan szerint a még lehívásra váró PNRR-pénzekből finanszíroznák többek között a moldvai autópálya építését, a vasútvonalak villamosítását, az épülőfélben levő kórházak építését, a tömbházak hőszigetelését és a városi és községi önkormányzatok fejlesztéseinek egy részét.

Ezek persze igen fontos célok, de nem létfontosságúak, függőben maradásuk nem automatikusan tragédia.

Az ország teljesen rendben elműködik a moldvai autópálya és tömbházszigetelések nélkül is, mint ahogy eddig is elműködött. Igen, elmaradnak vagy késnek bizonyos fejlesztések, amelyek könnyítéseket hozhatnak a közlekedésben, áruszállításban (autópálya) vagy az egészségügyben (új kórházak), vagy az energiahatékonyságban (tömbházszigetelések). De nem áll le az ország, a gazdaság, az intézmények működése, ettől nem alakul ki semmilyen katasztrófahelyzet, az ügyvezető kormány pedig eligazgatja a közügyeket, ahogy az alkotmány fogalmaz.

Vagyis innen nézve az elhúzódó kormányválság inkább politikai jelenség, mintsem az ország működését drámaian módosítani képes incidens.

Kettő:

Ha körülnézünk, akkor láthatjuk, hogy az országban semmi nem állt le. A hivatalok működnek, a boltok nyitva vannak, az áruszállítás, a külkereskedelem zavartalan, a háziorvos fogadja a betegeit, zajlik a felvételi és a beiratkozás az iskolákban, egyetemeken, nincs fennakadás az áram-, víz- és gázellátásban, a rendőrség végzi a dolgát, nyári fesztiválok követik egymást.

Vagyis a hétköznapi élet lényegében ugyanúgy zajlik, mint a kormányválság előtt. Az emberek, a társadalom életében semmilyen különösebb változás nincs. És minél inkább elhúzódik a politikai válság, ez annál inkább egyértelműbbé válik. Hogy az országot a kormány vezeti, de az emberek működtetik és tartják életben.

Azért fontos ez, mert Románia még soha nem szembesült ennyire elhúzódó kormányválsággal.

Más országok viszont rendszeresen. Belgium például arról híres, hogy gyakran évekig nincs működő kormánya, mivel az ország etnikai megosztottsága – flamandok és vallonok – és e közösségek politikai opciói, a pártrendszer töredezettsége miatt a választások után a pártok menetrendszerűen nem tudnak kormányképes koalíciót létrehozni, a politikai válság pedig megszokottabb, mint a politikai stabilitás. Ennek ellenére Belgium stabilan Európa és a világ egyik legfejlettebb országa, erős gazdasággal, jóléttel, a társadalmat pedig láthatóan nem nyomasztja az, hogy megint nincs működő kormánya az országnak. Természetesen Belgium és Románia között valószínűleg több a különbség, mint a hasonlóság, a két ország történelmi, társadalmi, gazdasági adottságai teljesen eltérőek. De mindkettőben ugyanaz a demokratikus politikai rendszer működik, mindkettő az EU tagja, és az elhúzódó politikai, kormányzati válság, amivel Románia még csak most ismerkedik, Belgiumban sokkal kevésbé számít rendkívüli jelenségnek.

Ha ebből a szemszögből nézzük, az elhúzódó kormányválság nem jelent automatikusan tragédiát.

Egy ügyvivő kormány unalmas, de megbízható hivatalnokként adminisztrálja az országot. Látványos bajokat nem okozhat, mivel korlátozott a hatásköre. Újat nem hozhat, de a meglévőt sem ronthatja el, legalábbis egyelőre, rövid vagy közepes távon.

Néhány naponta kiáll a nép elé Nicușor Dan, Sorin Grindeanu, Ilie Bolojan, Dominic Fritz vagy Kelemen Hunor, és elmondja, hogy öööö… hmmm… a helyzet továbbra is változatlan, kéne valamit tenni, de nincs mit, mert nem lehet. Az ország pedig hozzászokik – máris hozzászokott –, és fejetlen kakasként tovább él. Nem kellene elfelejteni azonban, hogy Mike fej nélkül kapirgált ugyan, de nem tudta, merre és mit, és csak másfél évig élt.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kétszáz liter pálinka, egy marihuánás cigi és az állam határai

Fall Sándor

Meddig terjedhet az állam beleszólása a magánéletbe és hol lesz büntetőjogi kérdés az, hogy egy ember mit fogyaszt?

Legyen Călin Georgescu az elnök, és legyen végre kormányon az AUR!

Varga László Edgár

Gondolatkísérletek, amelyekből kiderül, hogy nincs is annyi félnivalónk, mint amennyire félünk.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Marius Turda: Az eugenika közvetlenül integrálódott Nagy-Románia nacionalista és biopolitikai programjába

Sólyom István

A két világháború közötti erdélyi magyar eugenika védekező jellegű volt, míg a román expanzív, terjeszkedő – mondja az Oxford Brookes Egyetem professzora, akivel a Transilvania Nemzetközi Könyvfesztiválon beszélgettünk.

Ahol múlt és jelen egymásba simul: a kulturális központtá változtatott Bogdánffy-ház

Szántai János

A mi tájainkon ritkán fordul elő, hogy a kortárs vízió ne brutálisan, vagyis együgyűen tolakodjon be a (rég)múlt szövetébe. A kolozsvári Bogdánffy-ház egyike e ritka kivételeknek. És egyben a kincses város legszebb művészeti tere.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Miért emlegetik még mindig a székelyek Csaba királyfit, ha fejüket az ár, jaj, százszor elborítja?
Főtér

Miért emlegetik még mindig a székelyek Csaba királyfit, ha fejüket az ár, jaj, százszor elborítja?

A Csaba-mítosz végső formájának kialakulásában a tanult elit játszotta a döntő szerepet. Kolozsváron mutatták be Hermann Gusztáv Mihály történész A székely eredetmítosz című könyvét.

Újabb medvetámadás történt, erdélyi faluban sebesített meg a vad egy fiatalembert
Krónika

Újabb medvetámadás történt, erdélyi faluban sebesített meg a vad egy fiatalembert

Medve támadt péntek este egy 25 év körüli pásztorra, aki a Maros megyei Csatófalva (Viișoara) térségében legeltette a juhait – tájékoztatott a Maros megyei katasztrófavédelem.

Söprik a kolozsvári utcát, avagy a kincses város központi ékkövének kálváriája
Főtér

Söprik a kolozsvári utcát, avagy a kincses város központi ékkövének kálváriája

Kolozsvár történelmi legközpontját szépen felújították. Viszont van az a por, az a sár a Farkas utcában, meg az, hogy a mi végeinken irtó nehéz valamit jól megcsinálni. Vagy befejezni. Jóvanazúgy! Pedig nincs.

45 ezer lejes kenőpénzt kért, 90 ezer eurót találtak nála – börtönbe került egy környezetvédelmi alapnál dolgozó felügyelő
Székelyhon

45 ezer lejes kenőpénzt kért, 90 ezer eurót találtak nála – börtönbe került egy környezetvédelmi alapnál dolgozó felügyelő

Harminc napra rács mögé került az a környezetvédelmi alapnál dolgozó felügyelő, aki egy Maros megyei cégtől 45 ezer lejes csúszópénzt kért. Amint átvette az összeget, őrizetbe is vették.

Kiürülő standok, fogyatkozó vásárlók: leáldozóban Körösfő híres kézműves-kereskedelme
Krónika

Kiürülő standok, fogyatkozó vásárlók: leáldozóban Körösfő híres kézműves-kereskedelme

Évtizedeken át a kalotaszegi kézművesség legismertebb központja volt Körösfő, ahol a főút mentén szinte minden ház előtt népművészeti termékeket kínáltak. A rendszerváltás után virágzásnak indult kiskereskedelem azonban napjainkra hanyatlani kezdett.

Életét vesztette a gyalogos Gyimesfelsőlokon
Székelyhon

Életét vesztette a gyalogos Gyimesfelsőlokon

A helyszínen szörnyethalt az az 54 éves férfi, akit Gyimesfelsőlok területén ütött el egy személygépkocsi – tájékoztatott a Hargita megyei rendőrség.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kétszáz liter pálinka, egy marihuánás cigi és az állam határai

Fall Sándor

Meddig terjedhet az állam beleszólása a magánéletbe és hol lesz büntetőjogi kérdés az, hogy egy ember mit fogyaszt?

Legyen Călin Georgescu az elnök, és legyen végre kormányon az AUR!

Varga László Edgár

Gondolatkísérletek, amelyekből kiderül, hogy nincs is annyi félnivalónk, mint amennyire félünk.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Marius Turda: Az eugenika közvetlenül integrálódott Nagy-Románia nacionalista és biopolitikai programjába

Sólyom István

A két világháború közötti erdélyi magyar eugenika védekező jellegű volt, míg a román expanzív, terjeszkedő – mondja az Oxford Brookes Egyetem professzora, akivel a Transilvania Nemzetközi Könyvfesztiválon beszélgettünk.

Ahol múlt és jelen egymásba simul: a kulturális központtá változtatott Bogdánffy-ház

Szántai János

A mi tájainkon ritkán fordul elő, hogy a kortárs vízió ne brutálisan, vagyis együgyűen tolakodjon be a (rég)múlt szövetébe. A kolozsvári Bogdánffy-ház egyike e ritka kivételeknek. És egyben a kincses város legszebb művészeti tere.

// HIRDETÉS