// 2026. április 18., szombat // Andrea, Ilma
Botházi Mária Botházi Mária

Miért is maradtunk mi itthon?

// HIRDETÉS

Egyfajta életérzés a kérdés. A választ az olvasóra bízzuk.

(Külön)Vélemény

Szerző: Botházi Mária
2021. április 25., 11:09

Az erdélyi élet igen nagy kettőssége: maradjunk itthon (hivatalos életrecept), de jobb, ha kivándorlunk (nem hivatalos életrecept). Az ideális erdélyi élet talán az lenne, ha úgy lehetne itthon maradni, hogy közben ki lehetne vándorolni, meg lehetne így egészen nyugodni.

Mert egyébként sokakban ott kísért a kérdés élethosszig: miért is maradtunk mi itthon?

(Ez az életben néha kicsit keményebb szavakkal fejeződik ki.) Vagy ha bennük nem is kísért, kísért a környezetben: az ismerősökben, a szomszédokban, a rokonságban, akik időről időre fel is vetik. Vagy csak érzékeltetik: Erdős Pistáéknak hogy bejött az élet odakinn.

Miközben mi idehaza…hát, arról jobb nem is beszélni. Pedig mennyivel balfékebb fiú volt Pista, istenem, két számot nem tudott összeadni, maszatos volt állandóan, köszönni sem köszönt, csak nézett maga elé bambán, s imbolygott a kitérdesedett tréningnadrágjában, mindig kergették meg a román fiúk. Most pedig Kaliforniában koktélozik a nyurga szőke feleségével a medenceparton, miközben mi kerek kis Katikánkkal a kút mellett sütjük le a vinettát télire. Ami nem rossz, ugye, de. Miért is maradtunk mi itthon?

Erdélyi magyarnak lenni olyan, hogy mindegyre furcsa kérdések merülnek fel. Leginkább arról, hogy ami van, miért nincs másképp.

Erdélyi magyarnak lenni tehát valószínűleg nem olyan nagyon természetes dolog,

mert ha természetes dolog lenne, nem kellene gyakran olyan kérdésekre válaszolni, hogy ami van, az miért nincs másképp. Erről is szól az erdélyi magyarok életének egy része, hogy nyugtatgatják magukat: ami van, az szinte olyan, mintha nem is ilyen lenne.

Ehhez hasonló a kivándorlás-kérdés megítélése is: rossz, de mégis jó. Az itt maradás, a megmaradás fontos hívószó a politikában, a kultúrában, a nyilvánosságban, mint jövőnk alapköve. Ám odalenn az életben nem pontosan így jelenik meg. Mert megmaradni fontos, de megélni (vagy nem így élni) még fontosabb, így gondolkodik az erdélyi ember. Megmaradni vasárnapi dolog, megélni pedig hétköznapi. Arra pedig, aki jól meg tud élni, felnéz a környezete, és persze irigyli is. És itthonról nézve úgy tűnik, aki kivándorol, az általában sokkal jobban meg tud élni. Többre viszi. És annyi minden jobb neki. Persze hiányozhat neki sok jó, ami nekünk megvan, de.

Érdekes egyébként, hogy nyilvánosságunkban is gyakran amolyan egzotikumként jelenik meg a siker és az itthonlét kettőse, olyasmiként, ami rendkívüli, így természetellenes. Érdemes megfigyelni az ilyen címeket a sajtóban: Itthon is lehet érvényesülni (cikk fiatal párról, akik gondoltak egy merészet, és hazajöttek, vállalkozást indítottak), Nem könnyű, de kitartó munkával itthon is sikerülhet (cikk negyvenes nőről, aki mégis itthon maradt, és.)

Az élet bugyraiban tehát a kivándorlás igen gyakran pozitívumként jelenik meg, és épp az itthon maradás lesz negatív kicsengésű.

Kivándorolni: koktélszürcs és medence, itthon lenni: vinettasütés és kerekes kút.

Valahogy ez benne van a levegőben. És nem elég, hogy benne van, hazalátogat Erdős Pista is, s szavaiból kiviláglik: rettenetes, rettenetes idehaza. Nem lehet közlekedni. Semmit nem lehet elintézni. Semmi nincs megszervezve. Mindenki rosszul dolgozik. Csak a legrosszabb szakemberek maradtak itthon, mindenki más elment, hozzá nem értők mindenhol. Látszik, hogy kevés a pénz. Ráadásul sok a medve. És még a táj is csúnyul.

Saját létünktől némiképp elborzadva, habogva kísérjük ki Pistát, közben legbelül lázasan próbáljuk keresni a magyarázatot arra: miért maradtunk mi itt mégis?

Amikor ez a kérdés felmerül (általában az elmenéssel szemben), az itthon maradás valami nyomasztó, nehéz gondolatként tűnik fel. Ilyenkor az erdélyi ember – nem mindenki persze, csak az, akiben felmerül –

magyarázza a bizonyítványát, még akkor is, ha nem lenne oka panaszra voltaképp.

Megeshet, már-már röstellkedik, hogy itthon milyen. Hogy neki milyen. Mindig is így volt, hogy itthon ilyen, erre ő mégis. Akkor kellett volna elmenni, amikor. De hát ő akkor. Más volt akkor. És most már. Ez van most már. És még ez is lesz. Baszki.

No, maga sem tudja pontosan. Sokféleképpen magyarázható, hogy miért döntött így, sőt, az is lehet, hogy egész egyszerűen úgy alakult: itthon maradt. Csak hát kutya nehéz jól megmaradni, ha az embernek folyton vigasztalnia kell magát közben.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Ki mondja meg, hogy ki a transzilvanista és ki nem?

Szántai János

Kicsit olyan az egész, mint amikor valaki megmondja, ki a fehér, ki a fekete. Ki a Jó, ki a Rossz. Mi meg nézünk, hogy ki ez? És miért mondja meg? És hogy jutottunk ide? Mert itt tartunk.

Kit szoptat az anyaország a hon kebeléből, és kit máshonnan?

Varga László Edgár

Gyerekszótár választások előtti kimerült időkben.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Ha már a különnyugdíjukat megnyirbálták, a bírák és ügyészek kibuliztak fejenként 60 ezer euró potyát

Varga László Edgár

A kormány ugyanis, ha nem tudta volna, kétmilliárd lejnyi bérhátralékkal tartozik nekik, amit ők maguk pereltek össze maguknak. És akkor a lehetséges kamatokat még nem is vettük számításba…

Gyerekcsínyek versus jogi ügyek: áldozatokból elkövetők, manipuláltakból drogdílerek az iskolában. Mit tehetünk?

Sánta Miriám

A János Zsigmond Unitárius Kollégiumban arról beszélt jogász és pszichológus, hogy szülőként mit tehetünk annak érdekében, hogy a gyerekünk ne váljon áldozatból elkövetővé.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Csirkefogónak nevezte Hargita megyei párttársát az AUR-os Dan Tanasă, kapta is a sallert – hírmix
Főtér

Csirkefogónak nevezte Hargita megyei párttársát az AUR-os Dan Tanasă, kapta is a sallert – hírmix

Miközben az országban elszabadultak az árak, a parlament menzáján továbbra is hét lej egy csorba. Hátba lőtték a tárgyalására igyekvő román bérgyilkost Spanyolországban.

Levélszavazatok: feljelentette az ügyészségen az RMDSZ-t egy Tisza-párti kolozsvári szervezet
Krónika

Levélszavazatok: feljelentette az ügyészségen az RMDSZ-t egy Tisza-párti kolozsvári szervezet

A Román–Magyar Fórum ma feljelentést nyújtott be az RMDSZ egyes, közméltóságot betöltő tagjai által feltételezhetően elkövetett bűncselekményekkel kapcsolatban, a magyar országgyűlési választások folyamatával összefüggésben – tájékoztatott a szervezet.

Erdély a Nagy Meglepődés idején és utána
Főtér

Erdély a Nagy Meglepődés idején és utána

A Fidesz-vereség erdélyi világvége hangulatú megélésének okai nem Magyarországon, hanem itthon keresendők.

Máris megvan a tegnap beharangozott 24 órás sebességmérő akció egyik kiemelt gyorshajtója
Székelyhon

Máris megvan a tegnap beharangozott 24 órás sebességmérő akció egyik kiemelt gyorshajtója

Óránként 224 kilométeres sebességgel vezető 21 éves sofőrt füleltek le a közlekedési rendőrök az A1-es autópálya Râmnicu Vâlcea és Déva közötti szakaszán, ahol a megengedett sebességhatár 130 km/óra – tájékoztatott szerdán a Hunyad megyei rendőrség.

Eltávolították az erdélyi születésű antiszemita költő-politikus szobrát az egyik megyeszékhely közteréről
Krónika

Eltávolították az erdélyi születésű antiszemita költő-politikus szobrát az egyik megyeszékhely közteréről

Már nem áll Octavian Goga heves antiszemitizmusáról hírhedt egykori román miniszterelnök mellszobra Jászvásár egyik közterén – adta hírül a Ziarul de Iaşi.

Kegyetlenül bántalmazta egy csapat fiatal, azóta úgy emlegetik: „a vert bácsi”
Székelyhon

Kegyetlenül bántalmazta egy csapat fiatal, azóta úgy emlegetik: „a vert bácsi”

Nyolc nap után hazaengedték a kórházból a húsvéthétfőn megtámadott, közel nyolcvanéves férfit. A felsőrákosi bántalmazás nemcsak testi sérüléseket okozott: a faluban azóta sokan kiszolgáltatottságot, bizalmatlanságot és dühöt éreznek.

// még több főtér.ro
Ki mondja meg, hogy ki a transzilvanista és ki nem?
2026. április 02., csütörtök

Ki mondja meg, hogy ki a transzilvanista és ki nem?

Kicsit olyan az egész, mint amikor valaki megmondja, ki a fehér, ki a fekete. Ki a Jó, ki a Rossz. Mi meg nézünk, hogy ki ez? És miért mondja meg? És hogy jutottunk ide? Mert itt tartunk.

Ki mondja meg, hogy ki a transzilvanista és ki nem?
2026. április 02., csütörtök

Ki mondja meg, hogy ki a transzilvanista és ki nem?

Kicsit olyan az egész, mint amikor valaki megmondja, ki a fehér, ki a fekete. Ki a Jó, ki a Rossz. Mi meg nézünk, hogy ki ez? És miért mondja meg? És hogy jutottunk ide? Mert itt tartunk.

Különvélemény

Ki mondja meg, hogy ki a transzilvanista és ki nem?

Szántai János

Kicsit olyan az egész, mint amikor valaki megmondja, ki a fehér, ki a fekete. Ki a Jó, ki a Rossz. Mi meg nézünk, hogy ki ez? És miért mondja meg? És hogy jutottunk ide? Mert itt tartunk.

Kit szoptat az anyaország a hon kebeléből, és kit máshonnan?

Varga László Edgár

Gyerekszótár választások előtti kimerült időkben.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Ha már a különnyugdíjukat megnyirbálták, a bírák és ügyészek kibuliztak fejenként 60 ezer euró potyát

Varga László Edgár

A kormány ugyanis, ha nem tudta volna, kétmilliárd lejnyi bérhátralékkal tartozik nekik, amit ők maguk pereltek össze maguknak. És akkor a lehetséges kamatokat még nem is vettük számításba…

Gyerekcsínyek versus jogi ügyek: áldozatokból elkövetők, manipuláltakból drogdílerek az iskolában. Mit tehetünk?

Sánta Miriám

A János Zsigmond Unitárius Kollégiumban arról beszélt jogász és pszichológus, hogy szülőként mit tehetünk annak érdekében, hogy a gyerekünk ne váljon áldozatból elkövetővé.

// HIRDETÉS