// 2024. december 23., hétfő // Viktória
Botházi Mária Botházi Mária

Kicsit mintha meghíztál volna

// HIRDETÉS

Az erdélyi ember, ha másik erdélyi emberrel találkozik, alaposan megfigyeli. És megfigyeléseit – valamiről beszélni is kell, ha már összefutottak – szavakba önti. Ezek a szavak a legritkábban vonatkoznak a másik erdélyi ember kellemes vonásaira, sokkal inkább az előnytelen részleteket emelik ki.

(Külön)Vélemény

Szerző: Botházi Mária
2017. június 13., 12:54

Megeshet, hogy az erdélyi ember nem nagyon szereti, ha változnak a dolgok. Ha Erdélyben változtak a dolgok, rendszerint rossz felé haladtak a könnyáztatta történelemben, gondolja az erdélyi ember, az a legjobb, ha minden ugyanúgy marad, amíg lehet.

Amíg van, hol, és van, mi, ugye. Ahol nincs változás, ott viszonylagos biztonság van, ahogyan azt már nagy költők egész sora meg is írta, köves, sziklás, fenyős és mezőgazdasági hasonlatokat használva, mert a nagy költők is szeretnek arról beszélni, amit a környéken látnak. Mint az erdélyi ember.

Egyedül azt viseli nehezen az erdélyi ember, hogy a világban, még az erdélyiben is, az emberek viszont változnak, s ezen nem lehet segíteni. Telik-múlik az idő, s ott áll benne egyedül az erdélyi ember, ő semmit nem változik, erre fel mindenki más ráncosodik, nyúlik a bőre, őszül, kopaszodik, és hízik-hízik rendületlen. Az erdélyi ember ismerősei mind csúnyulnak, s az a baj, hogy közben butulnak is, s boldogtalanodnak el, egyéb rossz tulajdonságaikról már nem is beszélve. Elmegy az erdélyi ember szépen kicsípve az osztálytalálkozójára mondjuk, s rögtön látja, hogy mások milyenek lettek. Elmegy egy lakadalomba, s ott is azonnal feltűnik neki. Hogy pocakok, sárga fogak (ha még vannak fogak), gravitáló mellek, megereszkedő szemhéjak, széles fenekek, ősz hajak, kopasz fejek vannak a többi erdélyi ember testén, az előnytelen ruhákról már nem is beszélve.

„Látom, komám, szorít az érettségi öltöny” – mondja ilyenkor az erdélyi ember. Leggyakrabban azt: „egy kicsit mintha meghíztál volna”, „látom, van pocakod neked is”, „jól tartanak téged is, hallod-e!”, „látom Istvánon, hogy az asszony jól főz” (utóbbi kettőt bóknak szánja az erdélyi ember, az ismerős asszony pirong, és arra gondol, hány napja nem volt ideje megfőzni egy rendes ebédet; az ismerős férfiú is feszeng, behúzza a pocakját, és arra gondol, hány napja nem evett nyugodtan egy rendes ebédet).

Az erdélyi ember még ilyenkor sem hagyja abba, úgy érzi, jól sikerült a bók: „Igaz, Editke sem panaszkodhat, szépen kikerekedett.” Vagy: „Milyen jó fogdmeg kis asszonka lett Editke, pedig milyen kicsi vékonka volt annak idején.” (Editke kényszeredetten mosolyog, és arra a sok üres jaurtra gondol, amit esténként tiszta hiába kanalazott, amíg a többiek vacsoráztak, mert semmit nem fogyott.)

Igyekszik szépeket mondani az erdélyi ember a nőknek is, hogyaszongya: „De jó a frizurád, Gizi! Igaz, az előző jobban tetszett. A hosszú haj az igazi a nőnek.” „Jó az, ha vág az esze a nőnek, nem is kell olyan szép legyen.” „Te Kati, s most akkor ez ing-e vagy ruha, ha alatta nadrág van?” Az erdélyi ember egyébként gyakran elmondja a nőknek, hogy ő milyen nőket szeret. (Az, hogy a nők szeretik-e a pont olyan erdélyi embereket, mint amilyen ő, nem feltétlenül foglalkoztatja. Az erdélyi ember magabiztos ezekben a dolgokban.)

Azok a nők, akiket szeret az erdélyi ember, gyakran teljesen másak, mint azok a nők, akikkel éppen beszélget. Vagy még gyakrabban részben hasonlítanak, de valahogy mégis az a baj, hogy nem eléggé. Az erdélyi ember szereti a barna nőket, de a festett barnákat nem nagyon. Szereti az ápolt nőket, de azokat nem, akik sminkelnek. Szereti a miniszoknyát, de negyven éven felül azért már nem olyan a láb. Persze azért minden női lábat nagyon szeret, ha megfelelő helyre vannak azok téve, ugyi.

Az erdélyi ember férfiismerősei nagyon gyakran kopaszodnak – „Na, elfogyott a tiéd is, Zoli.” „Hol hagytad a hajadat, Feri?” „Okosodol, Sanyi.” „Sokat nem rockozol mostanában, úgy látom, Jenő.” – és sokkal rosszabbul vezetnek autót az erdélyi embernél. Ha az erdélyi ember ugyanarra a helyre tart vagy érkezik az autójával, ahová az ismerőse, akkor utóbbi totojázik, tötymörög, soha nem azon az úton megy, nem oda parkol és nem úgy, ahogyan azt az erdélyi ember elképzelte.

Az erdélyi ember a pozitív változásokra is rögtön reagál. Eléggé megijed tőlük. Felforgatónak, szokatlannak találja. Keresi a háttérokokat. Ott valaminek lenni kell. „De lefogytál, Csilla lelkem. Csak nincs valami baj? Házasság rendben van?” „Látom, futni jársz reggelente. Valami gond van? Szűnik meg a munkahelyed? Házasság rendben van?” „Tényleg nem kérsz tortát? Nem iszol még egy pohárral? Jól vagy, biztos nincs semmi baj? Házasság rendben van?”

Az erdélyi embernek sem lehet könnyű azért. Mert ez egy nehéz dolog, hogy erdélyi embernek lenni, nem firtatja ezt mifelénk senki sem. Ráadásul annyi a medve is mindenfelé.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Hogyan ejti túszul a szélsőséges politika az egészségmegőrzést?

Sánta Miriám

Călin Georgescu a testét és az egészségét edzi egy jeges alpesi tó vizében. Erő, egyensúly, nyugalom – Isten hozott a szélsőséges politikai egészségmegőrzés világában.

Az Uralkodó, a Trónkövetelő és a Történelem

Sólyom István

Két dolog van, amin nem érdemes bosszankodni. Az egyik, amin tudunk változtatni, a másik, amin nem.

 

// HIRDETÉS
Nagyítás

A szintetizátor az első igazán új hangszer az emberiség történetében

Ercsey-Ravasz Ferenc és Herbály Dorottya az elektronikus zenével foglalkoznak – tudományosan. Mindennapi szórakozásunk keletkezéséről, eszközeiről viszont keveset tudunk. Mi fán is terem a szintetizátor?

A moldovai folk rock úgy robbant fel Kolozsvár közepén, hogy azonnal leomlottak a határok

A zene olyan kommunikációs forma, amely jó esetben betemeti a lövészárkokat. A sors úgy hozta, hogy megnézhettem a moldovai Lupii lui Calancea zenekar koncertjét. És pontosan ez történt.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Erdély fővárosában előbányásztak és újra felavattak egy nem új Woodrow Wilson-szobrot…
Főtér

Erdély fővárosában előbányásztak és újra felavattak egy nem új Woodrow Wilson-szobrot…

… Marcel Ciolacu szerint a saját mandátuma végén Románia igazi kis-nagyhatalom lett… és a ciolacui tézisekre némileg rácáfolva a hazai infláció éppen nő, nem csökken.

Tragédia a Cibles-hegységben
Krónika

Tragédia a Cibles-hegységben

Holttestet találtak vasárnap a Cibles-hegységben.

Wellness a romban, avagy a báznai fürdőkultúra más-állapota (FOTÓK)
Főtér

Wellness a romban, avagy a báznai fürdőkultúra más-állapota (FOTÓK)

A hajdan országos hírű báznai fürdő jelen pillanatban vajúdik: az új belülről feszíti kifele a szétlopott, tönkretett régit. Jó lenne, ha nem szörnyszülött bújna elő a nehéz szülés végén.

Halálos áldozatot követelt a szombat esti oltszemi baleset
Székelyhon

Halálos áldozatot követelt a szombat esti oltszemi baleset

Életét vesztette egy férfi a 12-es országúton, Oltszem falunál történt balesetben szombat este – tájékoztat a Kovászna Megyei Rendőr-főkapitányság sajtóosztálya.

Csángóföld: megosztó ajándékot hoz a Jézuska a moldvai Pusztinába
Krónika

Csángóföld: megosztó ajándékot hoz a Jézuska a moldvai Pusztinába

December 29-én kezdődik a rendszeres magyar nyelvű misézés a moldvai Pusztinában, de a jászvásári püspök utasítására a magyar misét éppen a bákói magyar mise napján és időpontjában kell tartani.

Két autó ütközött, torlódás alakult ki a 12-es országúton, Oltszemnél
Székelyhon

Két autó ütközött, torlódás alakult ki a 12-es országúton, Oltszemnél

Közúti baleset miatt áll az autós forgalom mind Sepsiszentgyörgy mind Csíkszereda irányába a 12-es országúton, Oltszem környékén szombat este.

// még több főtér.ro
A Románia fedőnevű sajátos demokrácia lufija kipukkadt
2024. december 02., hétfő

A Románia fedőnevű sajátos demokrácia lufija kipukkadt

Ezen nincs miért csodálkozni. Amin esetleg lehet (bár nem érdemes): az országot vezető politikai, illetve a hazai szellemiséget egyre kevésbé befolyásoló értelmiségi elit kártékony ostobaságán.

A Románia fedőnevű sajátos demokrácia lufija kipukkadt
2024. december 02., hétfő

A Románia fedőnevű sajátos demokrácia lufija kipukkadt

Ezen nincs miért csodálkozni. Amin esetleg lehet (bár nem érdemes): az országot vezető politikai, illetve a hazai szellemiséget egyre kevésbé befolyásoló értelmiségi elit kártékony ostobaságán.

Különvélemény

Hogyan ejti túszul a szélsőséges politika az egészségmegőrzést?

Sánta Miriám

Călin Georgescu a testét és az egészségét edzi egy jeges alpesi tó vizében. Erő, egyensúly, nyugalom – Isten hozott a szélsőséges politikai egészségmegőrzés világában.

Az Uralkodó, a Trónkövetelő és a Történelem

Sólyom István

Két dolog van, amin nem érdemes bosszankodni. Az egyik, amin tudunk változtatni, a másik, amin nem.

 

// HIRDETÉS
Nagyítás

A szintetizátor az első igazán új hangszer az emberiség történetében

Ercsey-Ravasz Ferenc és Herbály Dorottya az elektronikus zenével foglalkoznak – tudományosan. Mindennapi szórakozásunk keletkezéséről, eszközeiről viszont keveset tudunk. Mi fán is terem a szintetizátor?

A moldovai folk rock úgy robbant fel Kolozsvár közepén, hogy azonnal leomlottak a határok

A zene olyan kommunikációs forma, amely jó esetben betemeti a lövészárkokat. A sors úgy hozta, hogy megnézhettem a moldovai Lupii lui Calancea zenekar koncertjét. És pontosan ez történt.

// HIRDETÉS