Ezeregyszáz év honfoglalással a hátunk mögött és a kétharmad birtokában, a szellemi holdudvar iránymutatása szerint, leginkább a Horthy korszak homályának újrafényezésében munkálkodva, minimum nem kedveljük azokat, akik a nemzeti egyetértést bomlasztják.
„A kormányközelinek tekinthető Heti Válasz megszellőztette, hogy várhatóan magas állami kitüntetésben fog részesülni az egyetlen magyar Nobel-díjas író. A beharangozás a következő címmel futott végig a magyar sajtón: Hörgés széljobbról, csend balról. Hangosan hörgök. Ezek szerint szélsőjobboldali vagyok.
Ritka, illetve nem is ritka a Nobel-díj történetében, hogy az odaítélő svéd akadémia politika által elnyomott vagy üldözött alkotónak adja a díjat, ezzel is valami liberál-judeo malomra hajtva az érdeklődés áramlásait. És szívesen adja az elismerést a holokauszt-téma feldolgozóinak, ahogy az Oscar-díj is ugyanennek a témának a preferálását általában jutalmazza. Nem állítjuk ezzel azt, hogy Kertész Imre a díj elnyerésének idején a politika által egyáltalán ismert író lett volna, nemhogy üldözött. Utána azért változott a helyzet.
Ezek az írásban megfogalmazott szélsőséges vélemények sosem fértek bele az igaz magyar hazafiságról kialakított képbe, sőt valamiféle árulkodásnak, az ország jó híre rombolásának tekinthetők. Amennyiben külföldi újságokban megjelennek ezek az egyszemélyes életérzéseket kinagyító, torzító, szubjektív vélekedések, úgy már az idegenszívűség, sőt a hazaárulás vétségét érezhetjük elkövetve, megbántva ezzel mindazokat, akik minden körülmények között a magyarságukat meg országunk jó hírét tekintik a legfontosabbnak.
Nem azért csinálunk mi történeti hivatalt, Szabadság téri emlékművet, olvasunk illiberális sajtótermékeket, nyitunk kelet felé, átkozzuk el Brüsszelt, vívjuk a szabadságharcot, alakítjuk át a választási szabályokat, adunk állampolgárságot a határon túliaknak, hogy mindenáron összevesszünk a világ vezető katonai szövetségével és az európai népek többségét egyesítő unióval. Hanem a sajátosan magyar virtus, vitézség és fátum megjelenítéseként ezt kell képviselnünk a világ színpadán. A haza nem lehet ellenzékben. És aki ezzel szembemegy, az idegen érdekek kiszolgálója.
Erősnek és határozottnak éreztük magunkat mindeddig. És hangosan hörögtek azok, odaát, hogy jaj, a sajtószabadság, jaj, az alkotmány, jaj, a zsidózás, jaj, a történelemhamisítás, jaj, a Kertész nevű íróknak el kell menniük Magyarországról! (Ugyanis egy Kertész Ákos nevű, hasonló származású író, megijedve az általa érzékelt hazai szellemi légkörtől, kitántorgott Kanadába.)
Mi meg kitartottunk a magunk igazánál minden presszió ellenében. Ha nem hívnak meg Washingtonba, és nem állnak szóba velünk, akkor mi van?! Nácinak neveznek, meg diktatúrának, fasizmusnak a rendszerünket? Lelkük rajta! Mi, magyarok, akár az egész világgal szembe megyünk, ha az igazságunkról, a szabadságunkról, a virtusunkról van szó.
Nem illesztenénk bele ezt a kitüntetős eseményt a liberalizmus és a konzervatív világnézetek világméretű harcába, de el tudjuk képzelni, mekkora politikai, gazdasági nyomást kellett elszenvedniük választott vezetőinknek, míg erre a döntésre jutottak.
Most, úgy látszik, mintha meghátráltunk volna.”
És mi lenne, ha ki-ki kénye-kedve szerint oszlathatna fel neki nem tetsző pártokat?
Az évekig langyos-unalmasnak tűnő mioritikus politikai élet nagyjából Călin Georgescu feltűnése óta megint izgalmassá vált. Aztán mostanában mintha már túl izgalmas lenne. Mint egy vad összeesküvés-elmélet.
Nézzük csak meg közelebbről, mi folyik épp a romániai politikában, kik a szereplők, és milyen érdekek vezetnek el oda, hogy legyen új kormány és ne kelljen megnyomni a nagy újraindítás gombot.
A 25. TIFF-en néztük meg a România Sălbatică rendezőjének legújabb alkotását, és kedvünk támadt madarakat lesni egy vízen ringó csónakból. De vajon tudjuk-e, milyen huncutok a varjak, vagy hogyan csalogatja elő a rovarokat az iszapból a széki lile?
Ideje lecserélni a korábbi évtizedek szenvedéseire reflektáló román–magyar megbékélés fogalmát a pragmatikus együttélés kifejezésére, a tisztességes Európáért folytatott közös román–magyar párbeszédre. Vége az MCC-történészkerekasztalnak.
A magyarországi MCC körüli átalakulás hírei sok erdélyi diákot és szülőt is bizonytalanságban tartanak, miközben javában zajlik a jelentkezés az intézmény programjaira.
… meglett a kormánybuktatás után készített első közvélemény-kutatás, érdekesek az eredmények… és Nicușor Dan államelnök enyhén szólva hülyét csinált magából a NATO-csúcsértekezleten.
Fagypont alá esett a hőmérséklet péntekre virradóan az Omu-csúcson, ahol csütörtökön fehérbe is borult a táj. Pedig még napokkal ezelőtt az elviselhetetlen kánikulára panaszkodtunk...
A Jóisten, családja és a sport adott erőt Kelemen-Nemes Kinga neurológus rezidensnek, akinek nemrég daganatos megbetegedéssel kellett szembenéznie. A marosvásárhelyi orvos most segíteni szeretne a rákos betegeken és családtagjaikon.
Egész évben tanult, de az érettségi előtti három hétben az átlagosnál intenzívebben készült a megmérettetésre Bartha Előd, aki az idei vizsgán Maros megyében a legjobb jegyet kapta a magyar diákok közül. Vele beszélgettünk a vizsgákról és nem csak.
Ha sem a tanárnak, sem a rendőrnek nincs joga átvizsgálni a szabálytalankodó diákot, akkor minek tanuljon a diák?
Ha sem a tanárnak, sem a rendőrnek nincs joga átvizsgálni a szabálytalankodó diákot, akkor minek tanuljon a diák?
Képzeljük el, megy Grindeanu tárgyalni Bolojannal és Kelemennel, de a bokorból előugrik egy medve, ő meg kint reked. Nem lesz kormány!
Képzeljük el, megy Grindeanu tárgyalni Bolojannal és Kelemennel, de a bokorból előugrik egy medve, ő meg kint reked. Nem lesz kormány!
Érdemes-e mindenhol durván nyírni a füvet a városban? Kiváltható-e egy öreg fa tíz újonnan ültetett fával? Az urbánus zöldterületek mint hűtőberendezések kicsit másképp élnek a vezetőség fejében, mint a lakosság tapasztalataiban.
Érdemes-e mindenhol durván nyírni a füvet a városban? Kiváltható-e egy öreg fa tíz újonnan ültetett fával? Az urbánus zöldterületek mint hűtőberendezések kicsit másképp élnek a vezetőség fejében, mint a lakosság tapasztalataiban.
És lett fogaknak nagy csikorgatása. Pedig hogy egy nap meg fog jelenni, ebben csak valami buroklakó kételkedhetett. A lényeges kérdés: hogyan használja, aki használja. Esetleg: miért.
És lett fogaknak nagy csikorgatása. Pedig hogy egy nap meg fog jelenni, ebben csak valami buroklakó kételkedhetett. A lényeges kérdés: hogyan használja, aki használja. Esetleg: miért.
Mi, még hatalomban levő, fél lábbal predigitális ősemberek hajlamosak vagyunk azt gondolni, hogy úgy lesz, ahogy most gondoljuk. Pedig… És jó lesz az úgy, higgyék el.
Mi, még hatalomban levő, fél lábbal predigitális ősemberek hajlamosak vagyunk azt gondolni, hogy úgy lesz, ahogy most gondoljuk. Pedig… És jó lesz az úgy, higgyék el.
Hétvégén érkezik az enyhülés, de hosszú távon kéne gondolkodni, ha fel akarunk készülni a további hőségekre.
Hétvégén érkezik az enyhülés, de hosszú távon kéne gondolkodni, ha fel akarunk készülni a további hőségekre.
Ez már a második év, hogy több a pozitív hang a román nyelv és irodalom vizsga után, mint amennyi a negatív. De miért kellett erre három és fél évtizedet várni?
Ez már a második év, hogy több a pozitív hang a román nyelv és irodalom vizsga után, mint amennyi a negatív. De miért kellett erre három és fél évtizedet várni?
És mi lenne, ha ki-ki kénye-kedve szerint oszlathatna fel neki nem tetsző pártokat?
És mi lenne, ha ki-ki kénye-kedve szerint oszlathatna fel neki nem tetsző pártokat?
Az évekig langyos-unalmasnak tűnő mioritikus politikai élet nagyjából Călin Georgescu feltűnése óta megint izgalmassá vált. Aztán mostanában mintha már túl izgalmas lenne. Mint egy vad összeesküvés-elmélet.
Az évekig langyos-unalmasnak tűnő mioritikus politikai élet nagyjából Călin Georgescu feltűnése óta megint izgalmassá vált. Aztán mostanában mintha már túl izgalmas lenne. Mint egy vad összeesküvés-elmélet.
Amikor Guszti bácsi egy átlagos kedd délután egy Facebook-kommentben elküldi a jó büdös francba (ő trágárabb kifejezést használ) az RMDSZ-t, nem is tudja, hogy máris része a választási kampánynak.
Amikor Guszti bácsi egy átlagos kedd délután egy Facebook-kommentben elküldi a jó büdös francba (ő trágárabb kifejezést használ) az RMDSZ-t, nem is tudja, hogy máris része a választási kampánynak.
És mi lenne, ha ki-ki kénye-kedve szerint oszlathatna fel neki nem tetsző pártokat?
Az évekig langyos-unalmasnak tűnő mioritikus politikai élet nagyjából Călin Georgescu feltűnése óta megint izgalmassá vált. Aztán mostanában mintha már túl izgalmas lenne. Mint egy vad összeesküvés-elmélet.
Nézzük csak meg közelebbről, mi folyik épp a romániai politikában, kik a szereplők, és milyen érdekek vezetnek el oda, hogy legyen új kormány és ne kelljen megnyomni a nagy újraindítás gombot.
A 25. TIFF-en néztük meg a România Sălbatică rendezőjének legújabb alkotását, és kedvünk támadt madarakat lesni egy vízen ringó csónakból. De vajon tudjuk-e, milyen huncutok a varjak, vagy hogyan csalogatja elő a rovarokat az iszapból a széki lile?