// 2026. november 22., vasárnap // Cecília
Fall Sándor Fall Sándor

Hogyan állítsunk meg egy digitális vulkánkitörést?

// HIRDETÉS

A fekete mentőautós szervkereskedők az agyunkat rabolják el, mi pedig örülünk is neki.

•  Fotó: Caleb Jack/Unsplash.com
(Külön)Vélemény

Szerző: Fall Sándor
2026. augusztus 12., 17:26

Fotó: Caleb Jack/Unsplash.com

Az emberiség történelmében mindig voltak rendszeresen jelentkező nagy, „klasszikus” fenyegetések. Rövidebb-hosszabb háborúk, természeti csapások, járványok. Egyiküket sem sikerült eddig végérvényesen kiiktatni. Bár a nyugati világban nyolcvan éve nincs háború, azon kívül azért a Föld különböző részein bizony ma sem ritka a fegyveres konfliktus. Afrika bizonyos részein rendszeresek, és hát a békés Európai Unió keleti tőszomszédságában is éppen zajlik egy.

Az elmúlt években a világon végigsöprő Covid-pandémia és például a lokalizáltabb ebola-járványok azt mutatják, hogy ez a jelenség is valószínűleg örök kísérője az emberi közösségek létezésének. Bár az utóbbi száz évben sikerült a védőoltásokkal felszámolni egy sor fertőző betegséget, a jelek szerint egyrészt mindig megjelennek újabb járványképes kórokozók, másrészt az oltási programokba vetett társadalmi hit irracionális megingásai miatt a régiek is felütik a fejüket.

A természeti csapások egy része ellen tudunk ugyan védekezni,

például gátak építésével vagy vízszabályozással, de földrengések, vulkánkitörések vagy szökőárak ellen ma is teljesen védtelenek vagyunk.

// HIRDETÉS

Emlékszünk, a pandémia alatt erősödött meg az oltásellenesség, ami aztán mára komoly tudományellenességgé izmosodott. A Covid-járvány 2020 éveleji kitörése előtt alig néhány hónappal alakult meg a Románok Egyesüléséért Szövetség, az AUR, amelynek aztán egyik fő támogatószerző iránya éppen az oltásellenesség volt. Láthatjuk, hol tart most ez a jelenség, hogyan lett alufólia-sisakos és csipfóbiás, vírustagadó, oltás- és tudományellenességből nem csak politikai, hanem lassan nemzetbiztonsági kockázat is.

Az elmúlt évtizedekben rendszeresen megjelentek a romániai nyilvánosságban is mindenféle esetek, amelyekkel a nyugati civilizáció önmagukat felvilágosultnak tartó polgárai elképedve szembesültek.

Az egyik, igen nagy visszhangot keltett ilyen eset 2005-ben történt, amikor a Vaslui megyei Tanacu kolostorban apácák ördögűzést végeztek egy fiatal nővéren, akit keresztre feszítettek és rettenetes kínoknak vetettek alá. A huszonhárom éves apáca kórházba szállítás közben meghalt. De azt is megtörtént, több helyütt is, hogy a rokonok kiásták a halottat és egy karóval átdöfték a szívét, nehogy vámpírrá változzon.

Ezek az esetek ugyanonnan táplálkoznak, mint a napokban Kolozs megyében történt incidens, amelynek során dühös helybéliek megtámadták a mentősöket, mivel elhittek egy TikTokon terjedő rémhírt, miszerint egy fekete mentőautó gyerekeket rabol el. Ez a rémhír nem új keletű, Romániában évtizedek óta fel-felüti a fejét.

Az ilyen megnyilvánulásoknak az elsődleges oka persze a tájékozatlanság. Ezt aztán szét lehet bontani ezernyi kultúrantropológiai szálra, azonosíthatók kapcsolódási pontok a kelet-európai kulturális meghatározottságok, a vallásosság, a babonák irányába, de ugyanúgy nagy szerepe van itt az oktatás minőségének, az állami oktatási és kultúrpolitikák hiányosságainak is.

Hányszor emlegetjük azt a riasztó tényt, hogy a romániai felnőtt lakosságnak szinte a fele funkcionális analfabéta…

Mára az is bebizonyosodott, és igen gyakran beszélünk is róla, hogy a kommunikáció és az információmennyiség azonnali hozzáférhetősége nem hozta el a tudás demokratizálását, mint ahogy erről korábban ábrándoztunk. A társadalom a jelek szerint nem lett okosabb, tájékozottabb azzal, hogy elhanyagolható költséggel bárki minden korábbinál könnyebben hozzáfér az emberiség évezredek alatt kitermelt tudásának elképesztően nagy mennyiségéhez.

A valóságban az van, hogy akinek van egy mobiltelefonja, nem feltétlenül tanulásra használja a keze alatt ingyenesen elérhető végtelen ismerettárat, hanem például tiktokozásra. Meg lehet figyelni, vonaton, buszon, váróteremben, parkban vagy bárhol, ahol emberek ülnek mobiltelefonnal a kezükben, hogy mi megy a képernyőkön: az emberek szinte kivétel nélkül tíz másodperces videókat bámulnak, majd görgetnek a következőre. Az is jól ismert tény, hogy a TikTok és a többi hasonló tartalomszolgáltató algoritmusai néhány perc alatt belövik az ember preferenciáit és aztán olyan tartalmakkal bombázzák a fogyasztót, amelyek ott tartják a képernyő előtt.

Ezzel pedig eljutottunk egy új katasztrófatípushoz, ez az utóbbi években sorakozott fel az árvizek, földrengések, gyilkos kánikulák és vulkánkitörések mellé – ez az információs katasztrófa.

A természeti csapások legnagyobb részét nem lehet megelőzni, most egyelőre úgy tűnik, hogy az információs katasztrófát sem.

Magát a közösségi médiát nem lehet betiltani, sem a TikTokot, sem a Facebookot, sem az Instagramot. Mégpedig azért, mert a mai élet alapvető infrastruktúrájává vált, akárcsak a villanyáram, a gáz vagy a hipermarket. Sőt, még fontosabb, olyan, mint a levegő vagy a víz. A világnak azon a vidékein is, ahol nincs vezetékes víz, gáz vagy akár élelmiszer, az emberek olcsó telefonokon tiktokos videókat néznek.

A felzárkózás és az emberekhez való eljutás jelszava alatt az állami intézmények is ott vannak a közösségi médiában, ott kommunikálnak az emberekkel, a pártok ott kampányolnak, de ott harcol a figyelemért a rendőrség, az egyetem, az orvos és az ügyvéd is. A közösségi média nem maga a termék, hanem a közvetítő felület. Vagy a kés, amivel lehet kenyeret szelni, de embert ölni is. A tűz, ami megsüti a kenyeret, de porig égeti a házat is.

És ugyanannak a hatóságnak lenne a feladata a közösségi média szabályozása, amelynek a promóvideója közvetlenül a fekete mentős rémhír után következik,

csak a hatósági videón az ember átsiklik a következőre, ami az alufólia-sisak előnyeit részletezi. És ha a fekete mentős videó hatására az emberek megtámadják a mentősöket, ugyanaz a hatóság kiad egy pattogó hangú, szörnyülködő közleményt, esetleg a vezetője tiktokos kisvideóban elítéli a történteket, mivel más eszköze nincs. Amin aztán a tiktokozó ember átsiklik a következő fekete mentős, alufólia-sisakos, ördögűzős tartalomra.

És ugyanaz a hatóság és állam kellene megvédje az embereket ezektől a káros hatásoktól, amely nem tudja megvédeni az emberek személyes adatait sem,

lásd az utóbbi években történt számtalan adatszivárgásos esetet, legutóbb a kataszteri hivatalét. Ugyanaz az állam olyan oktatási rendszert működtet, amelynek egyik legfőbb terméke a funkcionális analfabetizmus. Ugyanaz az állam épített ki olyan energiatermelési rendszert, amely áramot termelni képes ugyan, de tárolni már nem, így nappal eladja olcsón az energiát a szomszédos államoknak, este aztán dupla-tripla áron visszavásárolja.

És még hosszasan lehetne sorolni, de nem az a célunk, hogy megmutassuk: ebben az országban minden rossz, mert ez távolról sem igaz.

Csakhogy egyelőre lehetetlennek, paradoxonnak tűnik, hogy az állam ugyanazokon az információs infrastruktúrákon védje meg az embereket az ál- és rémhírektől és félretájékoztatástól, amelynek a működését maga sem képes ellenőrizni. Ráadásul úgy, hogy a társadalom bizalma az állami intézményekben csökkenőben van.

A probléma persze sokkal mélyebb és általánosabb, mivel ezen az online infrastruktúrán, amely nélkül a mai modern társadalmak már nem tudnak létezni, sokkal gyorsabban lehet terjeszteni az álhíreket, mint ahogy a cáfolat vagy az intézményes reakció eljut az emberekhez.

Mindezek fényében nálunk a közösségi média agypusztító hatásait nyugodtan oda lehet tenni az elkerülhetetlen természeti katasztrófák következményei mellé,

mert kábé annyi esély van a következő fekete mentős TikTok-videó társadalmi következményeinek a megakadályozására, mint megállítani egy éppen elkezdődő vulkánkitörést.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Igen, meg kell végre állítani a szélsőséges influenszerek közösségi médiás ámokfutását!

Varga László Edgár

Marian Godină nagyon jól tette, hogy beperelte Dan Tanasă képviselő urat. Aztán azt is nagyon jól tette, hogy újra beperelte. Reméljük, nem fog leállni…

Hová tűntek az erdélyi magyar társadalom „nagy ügyei” és van-e még esély a hosszabb távú stratégiai gondolkodásra?

Fall Sándor

A nagy közös célok helyére a közösségi apátia, az információs fáradás, a megélhetési gondok kerültek, és a képviselet politikai napirendje is átalakult.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Söprik a kolozsvári utcát, avagy a kincses város központi ékkövének kálváriája

Szántai János

Kolozsvár történelmi legközpontját szépen felújították. Viszont van az a por, az a sár a Farkas utcában, meg az, hogy a mi végeinken irtó nehéz valamit jól megcsinálni. Vagy befejezni. Jóvanazúgy! Pedig nincs.

Miért emlegetik még mindig a székelyek Csaba királyfit, ha fejüket az ár, jaj, százszor elborítja?

Sólyom István

A Csaba-mítosz végső formájának kialakulásában a tanult elit játszotta a döntő szerepet. Kolozsváron mutatták be Hermann Gusztáv Mihály történész A székely eredetmítosz című könyvét.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A PSD-s főbojár megüzente: az RMDSZ írjon haza, ha nem tetszik neki a közigazgatási reform
Főtér

A PSD-s főbojár megüzente: az RMDSZ írjon haza, ha nem tetszik neki a közigazgatási reform

Csoma Botond nem maradt adós a válasszal, szerinte süket duma zajlott eddig az átszervezésről. És az e heti cukiság: Nicușor Dan felpróbált egy VR-szemüveget, bár ő anélkül is pont ugyanúgy mozog.

Kulákgyerekként megbélyegezték, de nem adta fel, egész életét isteni ajándéknak tekinti a százéves Balogh Gizella (1.)
Krónika

Kulákgyerekként megbélyegezték, de nem adta fel, egész életét isteni ajándéknak tekinti a százéves Balogh Gizella (1.)

Kézdivásárhelyen született 1926-ban, átélte a front borzalmait, kuláklányként kitették az egyetemről, de nem adta fel, tanár lett. Két évtizeden át vezette a kolozsvári katolikus nőszövetséget. A százéves Balogh Gizellával beszélgettünk.

Vége a többszörös időpontfoglalásoknak az orvosnál: a betegek számára a CNP váltja fel a beutalókat és az orvosi leveleket
Főtér

Vége a többszörös időpontfoglalásoknak az orvosnál: a betegek számára a CNP váltja fel a beutalókat és az orvosi leveleket

RMDSZ-es törvényjavaslat: ötvenezer eurós kártérítés a medvetámadások áldozatainak. Továbbá: megkéselt egy nő egy tizenegy éves kisfiút Kolozsváron, egy másik nyolcévest pedig megvert.

Ettől a hétvégétől már gazdag: bement a lottótársasághoz a csaknem egymillió eurós főnyereményért
Székelyhon

Ettől a hétvégétől már gazdag: bement a lottótársasághoz a csaknem egymillió eurós főnyereményért

Jelentkezett a Román Lottótársaság központi székhelyén tegnap a november 12-i Loto 6/49-sorsolás 5 226 582,80 lej (mintegy 980 ezer euró) értékű főnyereményének nyertese.

Kiderült, milyen „kincsekre” bukkantak a régészek a magyar történelem fontos alakjához kötődő nagybányai házban
Krónika

Kiderült, milyen „kincsekre” bukkantak a régészek a magyar történelem fontos alakjához kötődő nagybányai házban

Számos, a 15.–20. századból származó leletet találtak a város legrégebbi polgári épületeként számon tartott nagybányai Hunyadi-házban végzett ásatások során – közölte a Máramaros Megyei Történelmi és Régészeti Múzeum

Száz méter széles vadátjárók épülnek az autópályán a barnamedvék számára
Székelyhon

Száz méter széles vadátjárók épülnek az autópályán a barnamedvék számára

Harmincöt éves a marosvásárhelyi Milvus Csoport, amely a helyi természetvédelmi kutatásoktól az országos és nemzetközi fajvédelemig jutott. A jubileumi sajtótájékoztatón az A8-as autópálya vadátjáróiról és a veszélyeztetett fajokról is beszéltek.

// még több főtér.ro
Melyik a szexibb? Az áleurópai PSD? Vagy az álszuverenista AUR?
2026. november 18., szerda

Melyik a szexibb? Az áleurópai PSD? Vagy az álszuverenista AUR?

Az utóbbi évek tetszhalott hazai politikai faunája a Bolojan-kormány megbuktatása óta feltámadt, sőt, állandó párzási időszakba lépett. Minden mioritikus pártlénytárs bőg, rigyet, dürög, ki-ki állása és ízlése szerint, élen a PSD-vel meg az AUR-ral.

Melyik a szexibb? Az áleurópai PSD? Vagy az álszuverenista AUR?
2026. november 18., szerda

Melyik a szexibb? Az áleurópai PSD? Vagy az álszuverenista AUR?

Az utóbbi évek tetszhalott hazai politikai faunája a Bolojan-kormány megbuktatása óta feltámadt, sőt, állandó párzási időszakba lépett. Minden mioritikus pártlénytárs bőg, rigyet, dürög, ki-ki állása és ízlése szerint, élen a PSD-vel meg az AUR-ral.

Az RMDSZ és az őszinteség politikája
2026. november 17., kedd

Az RMDSZ és az őszinteség politikája

Kimerülőben van az a politikai képviseleti modell, amelyben a választóktól négyévente bizalmat kérnek, a választások között pedig a politikai szervezet saját maga határozza meg, mit tart fontosnak elmondani a közösségnek.

Az RMDSZ és az őszinteség politikája
2026. november 17., kedd

Az RMDSZ és az őszinteség politikája

Kimerülőben van az a politikai képviseleti modell, amelyben a választóktól négyévente bizalmat kérnek, a választások között pedig a politikai szervezet saját maga határozza meg, mit tart fontosnak elmondani a közösségnek.

Ezért szeretem Romániát
2026. november 03., kedd

Ezért szeretem Romániát

Mintha tovatűnnének azok az idők, amikor egy erdélyi magyarnak szentségtöréssel ért fel még csak gondolni is arra, hogy szerethető-e ez az ország.

Ezért szeretem Romániát
2026. november 03., kedd

Ezért szeretem Romániát

Mintha tovatűnnének azok az idők, amikor egy erdélyi magyarnak szentségtöréssel ért fel még csak gondolni is arra, hogy szerethető-e ez az ország.

Különvélemény

Igen, meg kell végre állítani a szélsőséges influenszerek közösségi médiás ámokfutását!

Varga László Edgár

Marian Godină nagyon jól tette, hogy beperelte Dan Tanasă képviselő urat. Aztán azt is nagyon jól tette, hogy újra beperelte. Reméljük, nem fog leállni…

Hová tűntek az erdélyi magyar társadalom „nagy ügyei” és van-e még esély a hosszabb távú stratégiai gondolkodásra?

Fall Sándor

A nagy közös célok helyére a közösségi apátia, az információs fáradás, a megélhetési gondok kerültek, és a képviselet politikai napirendje is átalakult.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Söprik a kolozsvári utcát, avagy a kincses város központi ékkövének kálváriája

Szántai János

Kolozsvár történelmi legközpontját szépen felújították. Viszont van az a por, az a sár a Farkas utcában, meg az, hogy a mi végeinken irtó nehéz valamit jól megcsinálni. Vagy befejezni. Jóvanazúgy! Pedig nincs.

Miért emlegetik még mindig a székelyek Csaba királyfit, ha fejüket az ár, jaj, százszor elborítja?

Sólyom István

A Csaba-mítosz végső formájának kialakulásában a tanult elit játszotta a döntő szerepet. Kolozsváron mutatták be Hermann Gusztáv Mihály történész A székely eredetmítosz című könyvét.

// HIRDETÉS