Hogyan törjünk rá szerkesztőségekre, ha politikusok vagyunk?

Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke a minap behatolt a székelyudvarhelyi Uh.ro portál szerkesztőségébe, egyből azzal kezdte a műsorát, hogy visszakézből lehazugozta a portál egyik szerkesztőjét, miközben az embere két telefonnal élőzte a Facebookra az akciót. Nos, ha valaki megpróbálna úgy behatolni a szerkesztőségembe, ahogy azt Borboly tette, akkor egyik kezemmel úgy raknám ki a kapun kívülre, hogy a lába ne érje a földet, a másikkal pedig telefonon hívnám a rendőrséget. Mert az ilyen behatolás (nem, ez nem látogatás, az másmilyen) feljelentés nyomán teljesen egyértelműen

magánbirtok-háborításnak, vagyis bűncselekménynek minősül

és a Büntető törvénykönyv 225. cikkelye értelmében pénzbírsággal vagy három hónaptól két évig terjedő börtönbüntetéssel büntethető. Borboly ugyanis úgy tört rá az Uh.ro szerkesztőségére, hogy előzetesen nem jelezte látogatási szándékát, és miután kéretlenül megjelent a portált működtető jogi személy által birtokolt vagy bérelt magánterületen, nem kért és kapott formálisan engedélyt arra, hogy belépjen. Mindezt ráadásul ő maga dokumentálta élő Facebook-videóban (hiába kérték a szerkesztők, hogy ne filmezzen). Az Uh.ro szerkesztősége nem nyilvános közintézmény. Oda nem mehet be akárki hívatlanul, csak az, akit beengednek. A közmédia intézményeibe sem mehet be akárki az utcáról, van kapus, van biztonsági szolgálat és megkérdezi, miért jött és mit akar a látogató. És ha nem tudja igazolni, hogy őt oda meghívták és szívesen látják, akkor nem mehet be, ez ilyen egyszerű. Ennyi az incidensnek a jogi vetülete. Nincs tudomásom arról, hogy az UH kiadója feljelentést tervezne az ügyben. És teljesen meg is tudom érteni, hogy a meglepett szerkesztők, akikre Borboly váratlanul rárontott, nem dobták ki reflexből és azonnal a hívatlan behatolót, mert simán és a törvényes előírásokkal maximális összhangban megtehették volna. Hanem mosolyogva szóba álltak vele („na jól van, gyere, mondjad…”) és lényegében segítettek neki bohócot csinálni önmagából. A jogi részen túl van a dolognak egy erkölcsi, a civilizált viselkedés kérdését érintő vetülete.

Ilyesmit nem csak azért nem szokás tenni, mert törvénysértő, hanem mert égbekiáltó pofátlanság és faragatlanság.

Akkor is, ha az illető a Hargita Megyei Tanács elnöke, az RMDSZ Csíki Területi Szervezetének nemrég újraválasztott elnöke. Sőt, ebben az esetben különösen az. Persze, ismerjük Borboly eddigi működését, aki amolyan nárcista, közönségfüggő influenszerré fejlesztette magát, aki megválasztott tanácselnökként, megválasztott pártszervezeti vezetőként, a rosszul értelmezett transzparencia jegyében lépten-nyomon bejelentkezik, videózza, videóztatja magát. Csakhogy a jóérzés, a tapintat és a civilizált viselkedés szabályai közszereplőként hatványozottan érvényesek rá, amelyeknek az áthágása éppen az építeni kívánt imidzse ellen dolgozik. Ő ezt a jelek szerint nem ismerte fel. Vagy ami még rosszabb: talán nem is érdekli. Nagyon nem ez a módja ennek. Ha közszereplőként, közintézmény-vezetőként úgy érzi valaki, hogy a sajtó valótlanságot állít a tevékenységéről, a munkájáról vagy személyesen őróla, akkor vannak jól bejáratott és működő módozatai annak, hogy helyesbítéssel, a tények ismertetésével korrigálja a dolgokat. Ha így sem működik, akkor továbbléphet és beperelheti az illető lapot, portált, televíziót vagy rádiót. Mert ennek ez a rendje. De azt nem teheti meg, hogy rátörjön a szerkesztőségre azzal, hogy itt őt nem szeretik és miért írnak róla annyi cikket. Ilyen ez a popszakma: aki politikusként vagy közszereplőként exponálja magát, az kaphat hideget és meleget is, és kap is.

Borboly ezzel az akciójával a George Simion és a Diana Șoșoacă, vagy az 1989 előtti párttitkárok szintjére küzdötte le magát.

Ha ilyen lépésekkel kíván magának népszerűséget, igazának érvényt, a jövő évben esedékes helyhatósági választásokra szimpátiatőkét szerezni, akkor ne csodálkozzon azon, hogy a közvélemény egy része ellene fordul. Mert az előadott számból ebben a formában egyetlen következtetés vonható le: Borboly Csaba házhoz ment a lóf@szért és ebből egy egész csokornyival sikerült neki távoznia az Uh.ro szerkesztőségéből.