A Ceauşescu rendszerben a romániai kisebbségi sportolók egyik legbiztosabb karrierlehetősége az volt, hogy származási helyüktől függetlenül Bukarestbe kerüljenek.
„Kezemben a Pro Minoritate legújabb száma, és a borítólap fekete-fehér felvételein látható valamikori futballképek, újságkivágások meglehetősen nagy kísértést jelentenek, hogy azonnal belelapozzak a folyóiratba. Bizonyára így érez mindenki, akit érdekel a »régi idők focija«, ennél jobbat pedig nem is kívánhat magának egyetlen lap szerkesztője sem. Volt valami apropója a témaválasztásnak?
Egy negyedévente megjelenő kisebbségvédelmi folyóiratról lévén szó, mindig úgy tervezzük, hogy az év utolsó – téli – száma rendszerint egy könnyedebb témával foglalkozzon. Ilyen könnyedebb témának számít a sport is – gondoltam én. Az ilyen előfeltételezések azonban általában megcáfolásra kerültek, amikor elkezdtük gyűjteni a tanulmányokat: akár a színház, akár a képzőművészet, akár az építészet vagy éppen a zene kapcsán – ezek kerültek be ti. az elmúlt évek téli számaiba. Most a sport kapcsán is kiderült, hogy nem olyan könnyű a sportról mint kisebbségi témáról írni.
A Pro Minoritate milyen szemszögből közelítette meg a témát ebben a lapszámban?
A lapszám koncepcióját meghatározta, hogy tavaly volt két magyar–román világbajnoki válogatott labdarúgó-mérkőzés: az egyik Budapesten, zárt kapuk mögött, a másik Bukarestben, amely a magyar válogatott eddigi legsúlyosabb vereségét jelentette a román válogatottal szemben. Ehhez a két eseményhez kapcsolódóan egyrészt a folyóirat, de leginkább a Bukaresti Magyar Intézet, amelynek mellesleg igazgatója is vagyok, szervezett egy nagymértékű projektet. A program egy kiállításban csúcsosodott, amelyen a román–magyar labdarúgó-mérkőzések történetét mutattuk be nyolc nagy, mozgatható mobilfalon.
Romániai magyarként nyilván az érdekel bennünket a leginkább, milyen következtetésre jutottak a tanulmányok szerzői a mi sportolóinkat illetően.
Erre az egyik legklasszikusabb válasz, hogy a társadalmi felemelkedés egyik útja a sport. (...) Van egy ilyen tanulmányunk, amely történelmi szempontból vizsgálja a folyamatot. Pompiliu Nicolae Constantin fiatal történész Bukarestben a kommunista rendszer sportpolitikáját, a társadalmi sporthoz való hozzáállását vizsgálja, és ebből írja doktori disszertációját. Olyan tanulmányt készített a lap számára, amely arról szól, hogy a totalitárius rendszerek – kezdve a kommunista Szovjetunióval, Mussolini Olaszországán át Hitler náci rezsimjéig – miként használták ki a sportot mint társadalmi folyamatokat gerjesztő helyzetet. Ő azt mondja, hogy Ceauşescu rendszerében a romániai kisebbségi sportolók előtt gyakorlatilag az egyik legbiztosabb út az volt pályájuk szempontjából, hogy bárhonnan is származtak, nevelkedtek, de Bukarestbe kerüljenek; kivéve a tornászokat, ahol a központ mégsem a fővárosban volt, hanem Déván. Azt írja Pompiliu Constantin, hogy voltak sportolók, akik vállalták a Bukarestbe költözést, és egyfajta magasabb kategóriájú, színvonalú karriert futottak be. Mások viszont soha nem vállalták. Valahol a kettő között van Bölöni László, aki elég sokáig maradt Marosvásárhelyen, az ASA-nál.”
Marian Godină nagyon jól tette, hogy beperelte Dan Tanasă képviselő urat. Aztán azt is nagyon jól tette, hogy újra beperelte. Reméljük, nem fog leállni…
A nagy közös célok helyére a közösségi apátia, az információs fáradás, a megélhetési gondok kerültek, és a képviselet politikai napirendje is átalakult.
Kolozsvár történelmi legközpontját szépen felújították. Viszont van az a por, az a sár a Farkas utcában, meg az, hogy a mi végeinken irtó nehéz valamit jól megcsinálni. Vagy befejezni. Jóvanazúgy! Pedig nincs.
A Csaba-mítosz végső formájának kialakulásában a tanult elit játszotta a döntő szerepet. Kolozsváron mutatták be Hermann Gusztáv Mihály történész A székely eredetmítosz című könyvét.
Az is nagy teljesítmény lesz tőle, ha végigviszi elnöki mandátumát. Az elsőt és egyetlent, mert második biztosan nem lesz, a rendszer láthatóan kezdi megunni az ilyen típusú figurákat.
„Élő kövekből épült lelki templomért” mondtak hálát vasárnap délután Aradon, amikor is Bogdán Szabolcs János királyhágómelléki református püspök megáldotta a belvárosi református egyházközség kívül-belül felújított templomát és parókiáját.
Több mint 17 ezer szekuritátés besúgót azonosított a CNSAS 26 év alatt. Nemzetbiztonsági kockázatok miatt kiutasítottak három pakisztáni állampolgárt Romániából.
Farkaslakán, Csíkszentdomokoson, a Siménfalvához tartozó Rugonfalván és Csomafalván is medvét láttak szombaton – derül ki a Hargita Megyei Készenléti Felügyelőség tájékoztatásaiból.
A nyugdíjakat 7,3 százalékkal kell emelni – jelentette be Florin Manole munkaügyi miniszter.
A nyomozók tudták hol kell keresni azt nagy mennyiségű pénzt, amelyet november 12-én és 13-án végzett összehangolt nyomozási akciók során találtak meg – mondta az NVVH elnöke az RTL Házon kívül című műsorában vasárnap.
Kimerülőben van az a politikai képviseleti modell, amelyben a választóktól négyévente bizalmat kérnek, a választások között pedig a politikai szervezet saját maga határozza meg, mit tart fontosnak elmondani a közösségnek.
Kimerülőben van az a politikai képviseleti modell, amelyben a választóktól négyévente bizalmat kérnek, a választások között pedig a politikai szervezet saját maga határozza meg, mit tart fontosnak elmondani a közösségnek.
Az is nagy teljesítmény lesz tőle, ha végigviszi elnöki mandátumát. Az elsőt és egyetlent, mert második biztosan nem lesz, a rendszer láthatóan kezdi megunni az ilyen típusú figurákat.
Az is nagy teljesítmény lesz tőle, ha végigviszi elnöki mandátumát. Az elsőt és egyetlent, mert második biztosan nem lesz, a rendszer láthatóan kezdi megunni az ilyen típusú figurákat.
Hogyan bírságolta 40 ezer lejre a rendőrség a trikolórt szemétszállításra használó közmunkásokat, és miért olyan fájóan groteszk ez a helyzet?
Hogyan bírságolta 40 ezer lejre a rendőrség a trikolórt szemétszállításra használó közmunkásokat, és miért olyan fájóan groteszk ez a helyzet?
A szegények eközben tovább polarizálódnak, radikalizálódnak, a nyugati civilizáció pedig weimarizálódik.
A szegények eközben tovább polarizálódnak, radikalizálódnak, a nyugati civilizáció pedig weimarizálódik.
A változtatás igénye önmagában még nem politikai program. De a változatlanság sem lehet az.
A változtatás igénye önmagában még nem politikai program. De a változatlanság sem lehet az.
A Vinted nem csak azért megy nagyon, mert olcsón kapjuk meg a kiszemelt termékeket, hanem mert izgalmasak azok a történetek is, amelyek egy-egy tárgyhoz tapadnak. Ez pedig sokat elárul az európai iparról is.
A Vinted nem csak azért megy nagyon, mert olcsón kapjuk meg a kiszemelt termékeket, hanem mert izgalmasak azok a történetek is, amelyek egy-egy tárgyhoz tapadnak. Ez pedig sokat elárul az európai iparról is.
Mintha tovatűnnének azok az idők, amikor egy erdélyi magyarnak szentségtöréssel ért fel még csak gondolni is arra, hogy szerethető-e ez az ország.
Mintha tovatűnnének azok az idők, amikor egy erdélyi magyarnak szentségtöréssel ért fel még csak gondolni is arra, hogy szerethető-e ez az ország.
A román politikai elit egy csoda: a réginek nevezhető PSD-s gárda kirakja az ablakba a gyakran bizonyít(hat)atlan úton-módon szerzett vagyont, az új gárda egyik kultúrharcosnője pedig szóreformizmusban éli ki magát, tartalmi változtatások helyett.
A román politikai elit egy csoda: a réginek nevezhető PSD-s gárda kirakja az ablakba a gyakran bizonyít(hat)atlan úton-módon szerzett vagyont, az új gárda egyik kultúrharcosnője pedig szóreformizmusban éli ki magát, tartalmi változtatások helyett.
Marian Godină nagyon jól tette, hogy beperelte Dan Tanasă képviselő urat. Aztán azt is nagyon jól tette, hogy újra beperelte. Reméljük, nem fog leállni…
Marian Godină nagyon jól tette, hogy beperelte Dan Tanasă képviselő urat. Aztán azt is nagyon jól tette, hogy újra beperelte. Reméljük, nem fog leállni…
Arról, hogy miért nem old meg semmit a petíciózás és a keresztény értékekre való hivatkozás...
Arról, hogy miért nem old meg semmit a petíciózás és a keresztény értékekre való hivatkozás...
Marian Godină nagyon jól tette, hogy beperelte Dan Tanasă képviselő urat. Aztán azt is nagyon jól tette, hogy újra beperelte. Reméljük, nem fog leállni…
A nagy közös célok helyére a közösségi apátia, az információs fáradás, a megélhetési gondok kerültek, és a képviselet politikai napirendje is átalakult.
Kolozsvár történelmi legközpontját szépen felújították. Viszont van az a por, az a sár a Farkas utcában, meg az, hogy a mi végeinken irtó nehéz valamit jól megcsinálni. Vagy befejezni. Jóvanazúgy! Pedig nincs.
A Csaba-mítosz végső formájának kialakulásában a tanult elit játszotta a döntő szerepet. Kolozsváron mutatták be Hermann Gusztáv Mihály történész A székely eredetmítosz című könyvét.