A Ceauşescu rendszerben a romániai kisebbségi sportolók egyik legbiztosabb karrierlehetősége az volt, hogy származási helyüktől függetlenül Bukarestbe kerüljenek.
„Kezemben a Pro Minoritate legújabb száma, és a borítólap fekete-fehér felvételein látható valamikori futballképek, újságkivágások meglehetősen nagy kísértést jelentenek, hogy azonnal belelapozzak a folyóiratba. Bizonyára így érez mindenki, akit érdekel a »régi idők focija«, ennél jobbat pedig nem is kívánhat magának egyetlen lap szerkesztője sem. Volt valami apropója a témaválasztásnak?
Egy negyedévente megjelenő kisebbségvédelmi folyóiratról lévén szó, mindig úgy tervezzük, hogy az év utolsó – téli – száma rendszerint egy könnyedebb témával foglalkozzon. Ilyen könnyedebb témának számít a sport is – gondoltam én. Az ilyen előfeltételezések azonban általában megcáfolásra kerültek, amikor elkezdtük gyűjteni a tanulmányokat: akár a színház, akár a képzőművészet, akár az építészet vagy éppen a zene kapcsán – ezek kerültek be ti. az elmúlt évek téli számaiba. Most a sport kapcsán is kiderült, hogy nem olyan könnyű a sportról mint kisebbségi témáról írni.
A Pro Minoritate milyen szemszögből közelítette meg a témát ebben a lapszámban?
A lapszám koncepcióját meghatározta, hogy tavaly volt két magyar–román világbajnoki válogatott labdarúgó-mérkőzés: az egyik Budapesten, zárt kapuk mögött, a másik Bukarestben, amely a magyar válogatott eddigi legsúlyosabb vereségét jelentette a román válogatottal szemben. Ehhez a két eseményhez kapcsolódóan egyrészt a folyóirat, de leginkább a Bukaresti Magyar Intézet, amelynek mellesleg igazgatója is vagyok, szervezett egy nagymértékű projektet. A program egy kiállításban csúcsosodott, amelyen a román–magyar labdarúgó-mérkőzések történetét mutattuk be nyolc nagy, mozgatható mobilfalon.
Romániai magyarként nyilván az érdekel bennünket a leginkább, milyen következtetésre jutottak a tanulmányok szerzői a mi sportolóinkat illetően.
Erre az egyik legklasszikusabb válasz, hogy a társadalmi felemelkedés egyik útja a sport. (...) Van egy ilyen tanulmányunk, amely történelmi szempontból vizsgálja a folyamatot. Pompiliu Nicolae Constantin fiatal történész Bukarestben a kommunista rendszer sportpolitikáját, a társadalmi sporthoz való hozzáállását vizsgálja, és ebből írja doktori disszertációját. Olyan tanulmányt készített a lap számára, amely arról szól, hogy a totalitárius rendszerek – kezdve a kommunista Szovjetunióval, Mussolini Olaszországán át Hitler náci rezsimjéig – miként használták ki a sportot mint társadalmi folyamatokat gerjesztő helyzetet. Ő azt mondja, hogy Ceauşescu rendszerében a romániai kisebbségi sportolók előtt gyakorlatilag az egyik legbiztosabb út az volt pályájuk szempontjából, hogy bárhonnan is származtak, nevelkedtek, de Bukarestbe kerüljenek; kivéve a tornászokat, ahol a központ mégsem a fővárosban volt, hanem Déván. Azt írja Pompiliu Constantin, hogy voltak sportolók, akik vállalták a Bukarestbe költözést, és egyfajta magasabb kategóriájú, színvonalú karriert futottak be. Mások viszont soha nem vállalták. Valahol a kettő között van Bölöni László, aki elég sokáig maradt Marosvásárhelyen, az ASA-nál.”
Az ember igyekszik érteni, hogy a természetet óvni kell. És azt is, hogy az állatokat szeretni kell. De azt is meg kellene érteni, hogy jelen pillanatban nem az embernek kell mennie, hanem a medvének. Pont.
„Az MI-nek, legyen bármilyen fejlett, nem minden porcikája tökéletes. Néha véletlenül nyilvánossá tesz szigorúan titkos adatokat a 3-as kormányzati rétegből. Csakhogy ezek az adatbázisok szintén holografikusan védettek, ráadásul a kódolásuk is dinamikus.”
A portugál plébános fellépése a Iuliu Hossu-emlékév nyitányán az év egyik legkülönlegesebb eseménye volt.
A szerzővel Kolozsvár-könyveinek kolozsvári bemutatója előtt ültünk le beszélgetni sirályokról, fényekről, indiánokról és a dobhártya-visszavarrás mindennapos élményéről.
A tünetek átalakítják az ember mindennapjait, kikezdik az életkedvét, főleg, ha nincs válasz a bajaira – mondja a 42 éves interjúalanyunk, aki 13 hónap után kapott végső diagnózist.
Románia lakosságának 58 százaléka nem engedhet meg magának egy egyhetes nyaralást, ami jócskán a legmagasabb arány az Európai Unióban, és messze túlszárnyalja az EU-átlagot.
Meghalt a roncsautóprogram, de túlélte. Justin Timberlake a feleségével, Jessica Biel-lel érkezett az Electric Castle-re.
Egy 15 éves fiú életét vesztette abban a balesetben, melynek során vonat sodort el egy autót a gyimesközéploki Antalokpataka településen, szerdán délelőtt.
Közel félszáz romániai telephelyének bezárása mellett döntött a FrieslandCampina vállalat a Profit.ro gazdasági portál értesülései szerint.
Két ember meghalt egy közlekedési balesetben péntek reggel Vrancea megyében.
Merre tart a vihar? Hol volt szivárvány? Hol kattog a kanálistető? Honnan árad a bűz?
Merre tart a vihar? Hol volt szivárvány? Hol kattog a kanálistető? Honnan árad a bűz?
Az influenszerkedésnek akkora hatása van, hogy társadalmi léptékben is mérhető párhuzamos, informális hatalom-kiépülésnek lehetünk szemtanúi.
Az influenszerkedésnek akkora hatása van, hogy társadalmi léptékben is mérhető párhuzamos, informális hatalom-kiépülésnek lehetünk szemtanúi.
Van ez a tervezett második deficitcsökkentő csomag, amiben a különleges nyugdíjak problémáját is megoldják állítólag. Na ja. Hogyne. Persze. Naná…
Van ez a tervezett második deficitcsökkentő csomag, amiben a különleges nyugdíjak problémáját is megoldják állítólag. Na ja. Hogyne. Persze. Naná…
Befejezhetetlen írás a Pénzpazarlásra Harminc Éve Rácsodálkozó Döntéshozók Országára rácsodálkozásról.
Befejezhetetlen írás a Pénzpazarlásra Harminc Éve Rácsodálkozó Döntéshozók Országára rácsodálkozásról.
A birminghami műfajteremtő metállegendák hagyatéka az egyetemes kultúra része marad. Azoknak is, akik a vasfüggöny mögül lesték őket, és azoknak is, akik az angol vasöntödékből.
A birminghami műfajteremtő metállegendák hagyatéka az egyetemes kultúra része marad. Azoknak is, akik a vasfüggöny mögül lesték őket, és azoknak is, akik az angol vasöntödékből.
Az ember igyekszik érteni, hogy a természetet óvni kell. És azt is, hogy az állatokat szeretni kell. De azt is meg kellene érteni, hogy jelen pillanatban nem az embernek kell mennie, hanem a medvének. Pont.
Az ember igyekszik érteni, hogy a természetet óvni kell. És azt is, hogy az állatokat szeretni kell. De azt is meg kellene érteni, hogy jelen pillanatban nem az embernek kell mennie, hanem a medvének. Pont.
„Az MI-nek, legyen bármilyen fejlett, nem minden porcikája tökéletes. Néha véletlenül nyilvánossá tesz szigorúan titkos adatokat a 3-as kormányzati rétegből. Csakhogy ezek az adatbázisok szintén holografikusan védettek, ráadásul a kódolásuk is dinamikus.”
„Az MI-nek, legyen bármilyen fejlett, nem minden porcikája tökéletes. Néha véletlenül nyilvánossá tesz szigorúan titkos adatokat a 3-as kormányzati rétegből. Csakhogy ezek az adatbázisok szintén holografikusan védettek, ráadásul a kódolásuk is dinamikus.”
Esszük a vízízű, papírízű zöldségeket és közben álmodozunk letűnt korok finomságairól. De mi ennek az oka?
Esszük a vízízű, papírízű zöldségeket és közben álmodozunk letűnt korok finomságairól. De mi ennek az oka?
Az embernek kedve lenne, nem emigrálni, dehogy, máshol se kolbászabb a kerítés, csak a reklámokban… inkább elbújni szégyenében, hogy ez a román(iai) rendszer ennyire képes.
Az embernek kedve lenne, nem emigrálni, dehogy, máshol se kolbászabb a kerítés, csak a reklámokban… inkább elbújni szégyenében, hogy ez a román(iai) rendszer ennyire képes.
„És a gondolkodó élet csendben átadja helyét a fanatikus és a zombi iszonyú és nevetséges szembenállásának.”
„És a gondolkodó élet csendben átadja helyét a fanatikus és a zombi iszonyú és nevetséges szembenállásának.”
Az ember igyekszik érteni, hogy a természetet óvni kell. És azt is, hogy az állatokat szeretni kell. De azt is meg kellene érteni, hogy jelen pillanatban nem az embernek kell mennie, hanem a medvének. Pont.
„Az MI-nek, legyen bármilyen fejlett, nem minden porcikája tökéletes. Néha véletlenül nyilvánossá tesz szigorúan titkos adatokat a 3-as kormányzati rétegből. Csakhogy ezek az adatbázisok szintén holografikusan védettek, ráadásul a kódolásuk is dinamikus.”
A portugál plébános fellépése a Iuliu Hossu-emlékév nyitányán az év egyik legkülönlegesebb eseménye volt.
A szerzővel Kolozsvár-könyveinek kolozsvári bemutatója előtt ültünk le beszélgetni sirályokról, fényekről, indiánokról és a dobhártya-visszavarrás mindennapos élményéről.