A fekete mentőautós szervkereskedők az agyunkat rabolják el, mi pedig örülünk is neki.
Fotó: Caleb Jack/Unsplash.com
Az emberiség történelmében mindig voltak rendszeresen jelentkező nagy, „klasszikus” fenyegetések. Rövidebb-hosszabb háborúk, természeti csapások, járványok. Egyiküket sem sikerült eddig végérvényesen kiiktatni. Bár a nyugati világban nyolcvan éve nincs háború, azon kívül azért a Föld különböző részein bizony ma sem ritka a fegyveres konfliktus. Afrika bizonyos részein rendszeresek, és hát a békés Európai Unió keleti tőszomszédságában is éppen zajlik egy.
Az elmúlt években a világon végigsöprő Covid-pandémia és például a lokalizáltabb ebola-járványok azt mutatják, hogy ez a jelenség is valószínűleg örök kísérője az emberi közösségek létezésének. Bár az utóbbi száz évben sikerült a védőoltásokkal felszámolni egy sor fertőző betegséget, a jelek szerint egyrészt mindig megjelennek újabb járványképes kórokozók, másrészt az oltási programokba vetett társadalmi hit irracionális megingásai miatt a régiek is felütik a fejüket.
például gátak építésével vagy vízszabályozással, de földrengések, vulkánkitörések vagy szökőárak ellen ma is teljesen védtelenek vagyunk.
Emlékszünk, a pandémia alatt erősödött meg az oltásellenesség, ami aztán mára komoly tudományellenességgé izmosodott. A Covid-járvány 2020 éveleji kitörése előtt alig néhány hónappal alakult meg a Románok Egyesüléséért Szövetség, az AUR, amelynek aztán egyik fő támogatószerző iránya éppen az oltásellenesség volt. Láthatjuk, hol tart most ez a jelenség, hogyan lett alufólia-sisakos és csipfóbiás, vírustagadó, oltás- és tudományellenességből nem csak politikai, hanem lassan nemzetbiztonsági kockázat is.
Az egyik, igen nagy visszhangot keltett ilyen eset 2005-ben történt, amikor a Vaslui megyei Tanacu kolostorban apácák ördögűzést végeztek egy fiatal nővéren, akit keresztre feszítettek és rettenetes kínoknak vetettek alá. A huszonhárom éves apáca kórházba szállítás közben meghalt. De azt is megtörtént, több helyütt is, hogy a rokonok kiásták a halottat és egy karóval átdöfték a szívét, nehogy vámpírrá változzon.
Ezek az esetek ugyanonnan táplálkoznak, mint a napokban Kolozs megyében történt incidens, amelynek során dühös helybéliek megtámadták a mentősöket, mivel elhittek egy TikTokon terjedő rémhírt, miszerint egy fekete mentőautó gyerekeket rabol el. Ez a rémhír nem új keletű, Romániában évtizedek óta fel-felüti a fejét.
Az ilyen megnyilvánulásoknak az elsődleges oka persze a tájékozatlanság. Ezt aztán szét lehet bontani ezernyi kultúrantropológiai szálra, azonosíthatók kapcsolódási pontok a kelet-európai kulturális meghatározottságok, a vallásosság, a babonák irányába, de ugyanúgy nagy szerepe van itt az oktatás minőségének, az állami oktatási és kultúrpolitikák hiányosságainak is.
Mára az is bebizonyosodott, és igen gyakran beszélünk is róla, hogy a kommunikáció és az információmennyiség azonnali hozzáférhetősége nem hozta el a tudás demokratizálását, mint ahogy erről korábban ábrándoztunk. A társadalom a jelek szerint nem lett okosabb, tájékozottabb azzal, hogy elhanyagolható költséggel bárki minden korábbinál könnyebben hozzáfér az emberiség évezredek alatt kitermelt tudásának elképesztően nagy mennyiségéhez.
A valóságban az van, hogy akinek van egy mobiltelefonja, nem feltétlenül tanulásra használja a keze alatt ingyenesen elérhető végtelen ismerettárat, hanem például tiktokozásra. Meg lehet figyelni, vonaton, buszon, váróteremben, parkban vagy bárhol, ahol emberek ülnek mobiltelefonnal a kezükben, hogy mi megy a képernyőkön: az emberek szinte kivétel nélkül tíz másodperces videókat bámulnak, majd görgetnek a következőre. Az is jól ismert tény, hogy a TikTok és a többi hasonló tartalomszolgáltató algoritmusai néhány perc alatt belövik az ember preferenciáit és aztán olyan tartalmakkal bombázzák a fogyasztót, amelyek ott tartják a képernyő előtt.
A természeti csapások legnagyobb részét nem lehet megelőzni, most egyelőre úgy tűnik, hogy az információs katasztrófát sem.
Magát a közösségi médiát nem lehet betiltani, sem a TikTokot, sem a Facebookot, sem az Instagramot. Mégpedig azért, mert a mai élet alapvető infrastruktúrájává vált, akárcsak a villanyáram, a gáz vagy a hipermarket. Sőt, még fontosabb, olyan, mint a levegő vagy a víz. A világnak azon a vidékein is, ahol nincs vezetékes víz, gáz vagy akár élelmiszer, az emberek olcsó telefonokon tiktokos videókat néznek.
A felzárkózás és az emberekhez való eljutás jelszava alatt az állami intézmények is ott vannak a közösségi médiában, ott kommunikálnak az emberekkel, a pártok ott kampányolnak, de ott harcol a figyelemért a rendőrség, az egyetem, az orvos és az ügyvéd is. A közösségi média nem maga a termék, hanem a közvetítő felület. Vagy a kés, amivel lehet kenyeret szelni, de embert ölni is. A tűz, ami megsüti a kenyeret, de porig égeti a házat is.
csak a hatósági videón az ember átsiklik a következőre, ami az alufólia-sisak előnyeit részletezi. És ha a fekete mentős videó hatására az emberek megtámadják a mentősöket, ugyanaz a hatóság kiad egy pattogó hangú, szörnyülködő közleményt, esetleg a vezetője tiktokos kisvideóban elítéli a történteket, mivel más eszköze nincs. Amin aztán a tiktokozó ember átsiklik a következő fekete mentős, alufólia-sisakos, ördögűzős tartalomra.
lásd az utóbbi években történt számtalan adatszivárgásos esetet, legutóbb a kataszteri hivatalét. Ugyanaz az állam olyan oktatási rendszert működtet, amelynek egyik legfőbb terméke a funkcionális analfabetizmus. Ugyanaz az állam épített ki olyan energiatermelési rendszert, amely áramot termelni képes ugyan, de tárolni már nem, így nappal eladja olcsón az energiát a szomszédos államoknak, este aztán dupla-tripla áron visszavásárolja.
És még hosszasan lehetne sorolni, de nem az a célunk, hogy megmutassuk: ebben az országban minden rossz, mert ez távolról sem igaz.
Csakhogy egyelőre lehetetlennek, paradoxonnak tűnik, hogy az állam ugyanazokon az információs infrastruktúrákon védje meg az embereket az ál- és rémhírektől és félretájékoztatástól, amelynek a működését maga sem képes ellenőrizni. Ráadásul úgy, hogy a társadalom bizalma az állami intézményekben csökkenőben van.
A probléma persze sokkal mélyebb és általánosabb, mivel ezen az online infrastruktúrán, amely nélkül a mai modern társadalmak már nem tudnak létezni, sokkal gyorsabban lehet terjeszteni az álhíreket, mint ahogy a cáfolat vagy az intézményes reakció eljut az emberekhez.
mert kábé annyi esély van a következő fekete mentős TikTok-videó társadalmi következményeinek a megakadályozására, mint megállítani egy éppen elkezdődő vulkánkitörést.
Marian Godină nagyon jól tette, hogy beperelte Dan Tanasă képviselő urat. Aztán azt is nagyon jól tette, hogy újra beperelte. Reméljük, nem fog leállni…
A nagy közös célok helyére a közösségi apátia, az információs fáradás, a megélhetési gondok kerültek, és a képviselet politikai napirendje is átalakult.
Kolozsvár történelmi legközpontját szépen felújították. Viszont van az a por, az a sár a Farkas utcában, meg az, hogy a mi végeinken irtó nehéz valamit jól megcsinálni. Vagy befejezni. Jóvanazúgy! Pedig nincs.
A Csaba-mítosz végső formájának kialakulásában a tanult elit játszotta a döntő szerepet. Kolozsváron mutatták be Hermann Gusztáv Mihály történész A székely eredetmítosz című könyvét.
Csoma Botond nem maradt adós a válasszal, szerinte süket duma zajlott eddig az átszervezésről. És az e heti cukiság: Nicușor Dan felpróbált egy VR-szemüveget, bár ő anélkül is pont ugyanúgy mozog.
Kézdivásárhelyen született 1926-ban, átélte a front borzalmait, kuláklányként kitették az egyetemről, de nem adta fel, tanár lett. Két évtizeden át vezette a kolozsvári katolikus nőszövetséget. A százéves Balogh Gizellával beszélgettünk.
RMDSZ-es törvényjavaslat: ötvenezer eurós kártérítés a medvetámadások áldozatainak. Továbbá: megkéselt egy nő egy tizenegy éves kisfiút Kolozsváron, egy másik nyolcévest pedig megvert.
Jelentkezett a Román Lottótársaság központi székhelyén tegnap a november 12-i Loto 6/49-sorsolás 5 226 582,80 lej (mintegy 980 ezer euró) értékű főnyereményének nyertese.
Számos, a 15.–20. századból származó leletet találtak a város legrégebbi polgári épületeként számon tartott nagybányai Hunyadi-házban végzett ásatások során – közölte a Máramaros Megyei Történelmi és Régészeti Múzeum
Harmincöt éves a marosvásárhelyi Milvus Csoport, amely a helyi természetvédelmi kutatásoktól az országos és nemzetközi fajvédelemig jutott. A jubileumi sajtótájékoztatón az A8-as autópálya vadátjáróiról és a veszélyeztetett fajokról is beszéltek.
Miért köszönti magyarul a „magyar barátait” a magyarellenes Dan Tanasă? Na vajon…
Miért köszönti magyarul a „magyar barátait” a magyarellenes Dan Tanasă? Na vajon…
Az utóbbi évek tetszhalott hazai politikai faunája a Bolojan-kormány megbuktatása óta feltámadt, sőt, állandó párzási időszakba lépett. Minden mioritikus pártlénytárs bőg, rigyet, dürög, ki-ki állása és ízlése szerint, élen a PSD-vel meg az AUR-ral.
Az utóbbi évek tetszhalott hazai politikai faunája a Bolojan-kormány megbuktatása óta feltámadt, sőt, állandó párzási időszakba lépett. Minden mioritikus pártlénytárs bőg, rigyet, dürög, ki-ki állása és ízlése szerint, élen a PSD-vel meg az AUR-ral.
Kimerülőben van az a politikai képviseleti modell, amelyben a választóktól négyévente bizalmat kérnek, a választások között pedig a politikai szervezet saját maga határozza meg, mit tart fontosnak elmondani a közösségnek.
Kimerülőben van az a politikai képviseleti modell, amelyben a választóktól négyévente bizalmat kérnek, a választások között pedig a politikai szervezet saját maga határozza meg, mit tart fontosnak elmondani a közösségnek.
Az is nagy teljesítmény lesz tőle, ha végigviszi elnöki mandátumát. Az elsőt és egyetlent, mert második biztosan nem lesz, a rendszer láthatóan kezdi megunni az ilyen típusú figurákat.
Az is nagy teljesítmény lesz tőle, ha végigviszi elnöki mandátumát. Az elsőt és egyetlent, mert második biztosan nem lesz, a rendszer láthatóan kezdi megunni az ilyen típusú figurákat.
Hogyan bírságolta 40 ezer lejre a rendőrség a trikolórt szemétszállításra használó közmunkásokat, és miért olyan fájóan groteszk ez a helyzet?
Hogyan bírságolta 40 ezer lejre a rendőrség a trikolórt szemétszállításra használó közmunkásokat, és miért olyan fájóan groteszk ez a helyzet?
A szegények eközben tovább polarizálódnak, radikalizálódnak, a nyugati civilizáció pedig weimarizálódik.
A szegények eközben tovább polarizálódnak, radikalizálódnak, a nyugati civilizáció pedig weimarizálódik.
A változtatás igénye önmagában még nem politikai program. De a változatlanság sem lehet az.
A változtatás igénye önmagában még nem politikai program. De a változatlanság sem lehet az.
A Vinted nem csak azért megy nagyon, mert olcsón kapjuk meg a kiszemelt termékeket, hanem mert izgalmasak azok a történetek is, amelyek egy-egy tárgyhoz tapadnak. Ez pedig sokat elárul az európai iparról is.
A Vinted nem csak azért megy nagyon, mert olcsón kapjuk meg a kiszemelt termékeket, hanem mert izgalmasak azok a történetek is, amelyek egy-egy tárgyhoz tapadnak. Ez pedig sokat elárul az európai iparról is.
Mintha tovatűnnének azok az idők, amikor egy erdélyi magyarnak szentségtöréssel ért fel még csak gondolni is arra, hogy szerethető-e ez az ország.
Mintha tovatűnnének azok az idők, amikor egy erdélyi magyarnak szentségtöréssel ért fel még csak gondolni is arra, hogy szerethető-e ez az ország.
A román politikai elit egy csoda: a réginek nevezhető PSD-s gárda kirakja az ablakba a gyakran bizonyít(hat)atlan úton-módon szerzett vagyont, az új gárda egyik kultúrharcosnője pedig szóreformizmusban éli ki magát, tartalmi változtatások helyett.
A román politikai elit egy csoda: a réginek nevezhető PSD-s gárda kirakja az ablakba a gyakran bizonyít(hat)atlan úton-módon szerzett vagyont, az új gárda egyik kultúrharcosnője pedig szóreformizmusban éli ki magát, tartalmi változtatások helyett.
Marian Godină nagyon jól tette, hogy beperelte Dan Tanasă képviselő urat. Aztán azt is nagyon jól tette, hogy újra beperelte. Reméljük, nem fog leállni…
A nagy közös célok helyére a közösségi apátia, az információs fáradás, a megélhetési gondok kerültek, és a képviselet politikai napirendje is átalakult.
Kolozsvár történelmi legközpontját szépen felújították. Viszont van az a por, az a sár a Farkas utcában, meg az, hogy a mi végeinken irtó nehéz valamit jól megcsinálni. Vagy befejezni. Jóvanazúgy! Pedig nincs.
A Csaba-mítosz végső formájának kialakulásában a tanult elit játszotta a döntő szerepet. Kolozsváron mutatták be Hermann Gusztáv Mihály történész A székely eredetmítosz című könyvét.