// 2026. szeptember 19., szombat // Vilhelmina
Varga László Edgár Varga László Edgár

Georgescu a nagyotmondásba, az ország az önérdekekbe bukhat bele, ha ez így megy tovább

// HIRDETÉS

Călin Georgescu már arról is nyíltan beszélt, hogy területeket akar Ukrajnától. Meddig lehet elmenni a populizmusban?

(Külön)Vélemény

Szerző: Varga László Edgár
2025. január 31., 17:26

Călin Georgescu eddig se mondott laposakat, de most aztán igazán felverte a nagyotmondás árfolyamát.

Egy szerda esti interjúban például olyanokat mondott, amitől mindenkinek felállt a szőr a hátán, különösen Bukarestben, ahol az örökös Erdély-féltő reflexek miatt a revizionizmus az egyik fő szitokszó. Ez az a szemlélet, amely szerint a második világháború után kialakult határok szentek és sérthetetlenek, semmi nem bonthatja meg ezeket,

az országok szuverenitása, területi integritása és függetlensége pedig megkérdőjelezhetetlen.

Amerika „egyik fő szövetségeseként” Romániának természetesen Ukrajnával kapcsolatban is ez a hivatalos álláspontja, ezt pedig hangoztatta is eleget a román külügy a szomszédban dúló háború kezdete óta.

// HIRDETÉS
Erre jön ez a kópé, ez a populista slágergyáros, ez az agyelszívó TikTok-huszár, és bejelenti, hogy neki területi igényei vannak Ukrajnával szemben, meg hogy ő „Nagy-Romániát akar”.

Bejelenti, hogy Ukrajna egy „kitalált állam”, ami valójában nem létezik, és nem is fog létezni, mert ő, Călin Georgescu megmondja, hogy a háború után megváltoznak a határok, Románia mellett pedig a lengyeleket és a magyarokat is megnevezte azok sorában, akik területeket fognak kapni a jelenlegi Ukrajnából, az országra ugyanis Georgescu úr szerint „biztosan felosztás vár”.

(Érdekes különben, hogy az elnökválasztás érvénytelenített első fordulójának nyertese azzal indokolja igényeit, hogy Romániát „történelmileg” megilletik az általa említett területek, mégis Romániához csatolná Kárpátalja egy részét, az egykori Máramaros vármegye északi részét is, amely korábban Magyarországhoz tartozott, Romániának semmi köze sem volt hozzá „történelmileg”. No de a hagymázas nacionalizmus már csak ilyen: mindenhova géta-dákokat, meg történelmi jogokat vizionál.)

Melyik észkombájn nacionalistának ne imponálna ez a hozzáállás:

Románia gyarapodni fog területileg is, nemcsak a dicsőséges nemzeti öntudatában, hogy aztán acélos tekintettel nézzen bele a jövő évezredek kifürkészhetetlen, ködös, de a nemzet nagysága okán szép reményekkel kecsegtető kavalkádjába.


Újabb szép lövés ez a populizmus céltáblájának közepébe.

Csakhogy egyben veszélyes találat is.

Ott van ugyanis az az örökös Erdély-féltés, amit említettünk már a bukaresti revizionizmus-ellenes körök szívtájéki fájdalmainak sorában. Ezeknek a revizionizmus-ellenes köröknek a kollektív nemzeti vérnyomása minden bizonnyal megugorhatott Georgescu úr magabiztos kijelentéseit hallgatva, mert ott, ahol területek jönnek, ott területek végső soron mehetnek is, hiszen ez egy ilyen játszma. Különösen ebben a balkáni felfordulásban, ahol még szegény József Attila sem tudta biztosra, hogy az apja félig volt román vagy tán egészen (az), és ahol a történelem úgy tologatta ide-oda a határokat a századok során, mint hibbant ovis a Matchboxot.

Így aztán nem meglepő, hogy a román külügy sietett is elhatárolódni Georgescu kijelentéseitől,

megismételve a hivatalos román álláspontot Ukrajna szuverenitásának, területi integritásának és függetlenségének tiszteletben tartásáról.

Nos, ha eddig nem volt érdeke (de volt – a szerk.) a bukaresti fejeseknek eltüntetni Georgescu urat a nagypolitika kocsmapódiummá koptatott színpadáról, most már biztosan az.

A kérdés már csak az, hogyan.

És itt megint a szemünk előtt kibontakozó mocskos háttérjátszmánál lyukadunk ki, amelyet senki sem lát át teljesen. Kelemen Hunor nemrég alaposan magára és az RMDSZ-re haragította a legionáriusok nagy rajongóját, amikor kijelentette, hogy Călin Georgescu nem rendszerellenes, hanem „a régi rendszer embere”, aki mentora révén a hírhedt Caraman-hálózathoz kapcsolható, és akit vélhetően most is a román titkosszolgálatok (elsősorban a katonai hírszerzés) tartalékosainak hálózata támogat a háttérből. Az sem lehet véletlen talán, hogy a katonai hírszerzés ellenlábasa, a SRI jelentése nyomán érvénytelenítették végül azt a fránya első fordulót.

A szolgálatok háttérharcának esik lassan áldozatul a román politika és az ország:

sokan feltették már a kérdést, ha a SRI ilyen rohadtul jól informált, miért vártak az utolsó utáni pillanatig a birtokukban lévő információk felhasználásával? Alighanem jelezni akartak valamit, ami valahogy így foglalható össze:

„Szükségetek van ránk, gyökerek!”

Mi is lenne velünk nélkülük, ugyebár…

Mindenesetre elérték amit akartak: elérték, hogy a titkosszolgálatok jelentősége ismét megnőjön a társadalom szemében, és ami ennél is fontosabb, elérték, hogy több pénzhez jussanak. A Digi24 által megszerzett költségvetés-tervezet szerint ugyanis – bár a válságra való tekintettel az olyan ágazatok, mint a kultúra (természetesen) vagy a mezőgazdaság kevesebb forráshoz jutnak –

a román titkosszolgálatok nagyobb költségvetéssel gazdálkodhatnak a következő évben.

Alighanem ezért volt az egész szarkavarás, ezért van itt a nyakunkon egy félőrült legionárius, és ezért nem tudják már jó ideje az ország fontosabb intézményei, pontosan mit is csinálnak:

hogy Ionel őrnagy, a 002-es ügynök nagyobb prémiumot szakítson húsvétkor és karácsonykor.

Aztán, hogy mi lesz azokból a háttérből elindított játszmákból, az már más kérdés…

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Négy parkoló autót zúzott le, és egy gázvezetéket is megrongált egy részeg ferraris Nagyszebenben – hírmix
Főtér

Négy parkoló autót zúzott le, és egy gázvezetéket is megrongált egy részeg ferraris Nagyszebenben – hírmix

Uniós forrásból vásárolt napelemekből építettek támfalat a földcsuszamlás ellen. Kitoloncolják Romániából Omar Hayssamot.

Az AUR a botrány után már egyeztetne a magyarellenes zászlócsókolgatós törvényről
Krónika

Az AUR a botrány után már egyeztetne a magyarellenes zászlócsókolgatós törvényről

Egyeztetést kezdeményezett a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) a román zászló napjához benyújtott módosító javaslatáról, miután az jókora botrányt okozott, és számos bírálat érte.

Súlyos baleset Maros megyében: két halott, négy sebesült – hírek vasárnap
Főtér

Súlyos baleset Maros megyében: két halott, négy sebesült – hírek vasárnap

A romániaiak töltik a legtöbb időt az utakon, mégis a legrövidebb távolságon ingáznak naponta a munkahelyükre. Továbbá: százhúszezer eurós kerékpárút került egy moldvai településre, de senki sem használja, a főúton pedig nincs aszfalt.

Erdélyben született és négy nyelven is folyékonyan beszél Nicușor Dan harmadik miniszterelnök-jelöltje
Székelyhon

Erdélyben született és négy nyelven is folyékonyan beszél Nicușor Dan harmadik miniszterelnök-jelöltje

Siegfried Mureşan Nicușor Dan elnök harmadik miniszterelnök-jelöltje. A 45 éves politikus az Európai Néppárt (EPP), illetve az Európai Parlament néppárti frakciójának alelnöke.

Kelemen Hunor nyakkendőjéről cikkezik a román sajtó
Krónika

Kelemen Hunor nyakkendőjéről cikkezik a román sajtó

Mindenkit meglepett, megtörte a szokásokat, játékos kiegészítőt viselt – több román sajtóorgánum sem hagyta szó nélkül Kelemen Hunor RMDSZ-elnök nyakkendőjét, amellyel a Nicușor Dan elnökkel való csütörtöki konzultációra érkezett.

Elkobozták a be nem könyvelt pénzt Hargita megyében
Székelyhon

Elkobozták a be nem könyvelt pénzt Hargita megyében

Az adócsalás megelőzése és visszaszorítása érdekében a Hargita megyei rendőrség autóalkatrészekkel foglalkozó cégekhez és az autószervizekbe szállt ki ellenőrzésre. Több törvénysértést is találtak.

// még több főtér.ro
A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról
2026. szeptember 10., csütörtök

A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról

Tudom: az AUR-nak, az AfD-nek, Trumpnak, Putyinnak, az oltástagadásnak, a funkcionális analfabetizmusnak, a tudományellenességnek nem kellene léteznie, mivel a felvilágosodás óta olyan irányba tereljük a világot, hogy ezek ne létezzenek. De léteznek.”

A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról
2026. szeptember 10., csütörtök

A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról

Tudom: az AUR-nak, az AfD-nek, Trumpnak, Putyinnak, az oltástagadásnak, a funkcionális analfabetizmusnak, a tudományellenességnek nem kellene léteznie, mivel a felvilágosodás óta olyan irányba tereljük a világot, hogy ezek ne létezzenek. De léteznek.”

Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS