// 2026. június 11., csütörtök // Barnabás
Varga László Edgár Varga László Edgár

Georgescu a nagyotmondásba, az ország az önérdekekbe bukhat bele, ha ez így megy tovább

// HIRDETÉS

Călin Georgescu már arról is nyíltan beszélt, hogy területeket akar Ukrajnától. Meddig lehet elmenni a populizmusban?

(Külön)Vélemény

Szerző: Varga László Edgár
2025. január 31., 17:26

Călin Georgescu eddig se mondott laposakat, de most aztán igazán felverte a nagyotmondás árfolyamát.

Egy szerda esti interjúban például olyanokat mondott, amitől mindenkinek felállt a szőr a hátán, különösen Bukarestben, ahol az örökös Erdély-féltő reflexek miatt a revizionizmus az egyik fő szitokszó. Ez az a szemlélet, amely szerint a második világháború után kialakult határok szentek és sérthetetlenek, semmi nem bonthatja meg ezeket,

az országok szuverenitása, területi integritása és függetlensége pedig megkérdőjelezhetetlen.

Amerika „egyik fő szövetségeseként” Romániának természetesen Ukrajnával kapcsolatban is ez a hivatalos álláspontja, ezt pedig hangoztatta is eleget a román külügy a szomszédban dúló háború kezdete óta.

// HIRDETÉS
Erre jön ez a kópé, ez a populista slágergyáros, ez az agyelszívó TikTok-huszár, és bejelenti, hogy neki területi igényei vannak Ukrajnával szemben, meg hogy ő „Nagy-Romániát akar”.

Bejelenti, hogy Ukrajna egy „kitalált állam”, ami valójában nem létezik, és nem is fog létezni, mert ő, Călin Georgescu megmondja, hogy a háború után megváltoznak a határok, Románia mellett pedig a lengyeleket és a magyarokat is megnevezte azok sorában, akik területeket fognak kapni a jelenlegi Ukrajnából, az országra ugyanis Georgescu úr szerint „biztosan felosztás vár”.

(Érdekes különben, hogy az elnökválasztás érvénytelenített első fordulójának nyertese azzal indokolja igényeit, hogy Romániát „történelmileg” megilletik az általa említett területek, mégis Romániához csatolná Kárpátalja egy részét, az egykori Máramaros vármegye északi részét is, amely korábban Magyarországhoz tartozott, Romániának semmi köze sem volt hozzá „történelmileg”. No de a hagymázas nacionalizmus már csak ilyen: mindenhova géta-dákokat, meg történelmi jogokat vizionál.)

Melyik észkombájn nacionalistának ne imponálna ez a hozzáállás:

Románia gyarapodni fog területileg is, nemcsak a dicsőséges nemzeti öntudatában, hogy aztán acélos tekintettel nézzen bele a jövő évezredek kifürkészhetetlen, ködös, de a nemzet nagysága okán szép reményekkel kecsegtető kavalkádjába.


Újabb szép lövés ez a populizmus céltáblájának közepébe.

Csakhogy egyben veszélyes találat is.

Ott van ugyanis az az örökös Erdély-féltés, amit említettünk már a bukaresti revizionizmus-ellenes körök szívtájéki fájdalmainak sorában. Ezeknek a revizionizmus-ellenes köröknek a kollektív nemzeti vérnyomása minden bizonnyal megugorhatott Georgescu úr magabiztos kijelentéseit hallgatva, mert ott, ahol területek jönnek, ott területek végső soron mehetnek is, hiszen ez egy ilyen játszma. Különösen ebben a balkáni felfordulásban, ahol még szegény József Attila sem tudta biztosra, hogy az apja félig volt román vagy tán egészen (az), és ahol a történelem úgy tologatta ide-oda a határokat a századok során, mint hibbant ovis a Matchboxot.

Így aztán nem meglepő, hogy a román külügy sietett is elhatárolódni Georgescu kijelentéseitől,

megismételve a hivatalos román álláspontot Ukrajna szuverenitásának, területi integritásának és függetlenségének tiszteletben tartásáról.

Nos, ha eddig nem volt érdeke (de volt – a szerk.) a bukaresti fejeseknek eltüntetni Georgescu urat a nagypolitika kocsmapódiummá koptatott színpadáról, most már biztosan az.

A kérdés már csak az, hogyan.

És itt megint a szemünk előtt kibontakozó mocskos háttérjátszmánál lyukadunk ki, amelyet senki sem lát át teljesen. Kelemen Hunor nemrég alaposan magára és az RMDSZ-re haragította a legionáriusok nagy rajongóját, amikor kijelentette, hogy Călin Georgescu nem rendszerellenes, hanem „a régi rendszer embere”, aki mentora révén a hírhedt Caraman-hálózathoz kapcsolható, és akit vélhetően most is a román titkosszolgálatok (elsősorban a katonai hírszerzés) tartalékosainak hálózata támogat a háttérből. Az sem lehet véletlen talán, hogy a katonai hírszerzés ellenlábasa, a SRI jelentése nyomán érvénytelenítették végül azt a fránya első fordulót.

A szolgálatok háttérharcának esik lassan áldozatul a román politika és az ország:

sokan feltették már a kérdést, ha a SRI ilyen rohadtul jól informált, miért vártak az utolsó utáni pillanatig a birtokukban lévő információk felhasználásával? Alighanem jelezni akartak valamit, ami valahogy így foglalható össze:

„Szükségetek van ránk, gyökerek!”

Mi is lenne velünk nélkülük, ugyebár…

Mindenesetre elérték amit akartak: elérték, hogy a titkosszolgálatok jelentősége ismét megnőjön a társadalom szemében, és ami ennél is fontosabb, elérték, hogy több pénzhez jussanak. A Digi24 által megszerzett költségvetés-tervezet szerint ugyanis – bár a válságra való tekintettel az olyan ágazatok, mint a kultúra (természetesen) vagy a mezőgazdaság kevesebb forráshoz jutnak –

a román titkosszolgálatok nagyobb költségvetéssel gazdálkodhatnak a következő évben.

Alighanem ezért volt az egész szarkavarás, ezért van itt a nyakunkon egy félőrült legionárius, és ezért nem tudják már jó ideje az ország fontosabb intézményei, pontosan mit is csinálnak:

hogy Ionel őrnagy, a 002-es ügynök nagyobb prémiumot szakítson húsvétkor és karácsonykor.

Aztán, hogy mi lesz azokból a háttérből elindított játszmákból, az már más kérdés…

// HIRDETÉS
Különvélemény

Egy szegény kis adófizető panaszai

Szántai János

Persze, a szegény kis adófizető sejti, hogy a hangja nem ér el a különböző felhőkön ücsörgő elöljárókig, de azért csak mondja, mert azt hallotta, hogy a kommunikáció fontos dolog.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Amikor egy rockkoncertet csak ülve lehetett megnézni – lázadó erdélyi fiatalok és a Szekuritáté

Sánta Miriám

Az 1989 előtti korszak Romániájában a rockzenei szcéna jóval fejletlenebb volt, mint Nyugaton vagy akár Magyarországon. Ennek a korszaknak a kutatásáról beszélgettünk Fodor János rocktörténésszel, a BBTE adjunktusával.

Vázlat az erdélyi kultúra működtetésének anyagi nyomorúságáról

Fall Sándor

Nincs polgárság, nincs mecenatúra, nincs elég pénz, a demográfia is gyászos. De ez a valóság. Mi nem haldoklunk, mi így élünk.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Megint áll a bál Romániában: tengeri drón robbant a konstancai kikötőben…
Főtér

Megint áll a bál Romániában: tengeri drón robbant a konstancai kikötőben…

… a galaci család, amelynek otthonát elvitte a ruszki drón, kap egy új lakást a Ferrari-örökös nejétől… és a mindig mosolygós Victor Ponta végleg szakított a PSD-vel és hazafiasabb vizekre evez.

Ukrán állampolgárságáról lemondott, de a moldovait felvette a korábban a kettős állampolgárságú magyarok ellen hergelő Tomac
Krónika

Ukrán állampolgárságáról lemondott, de a moldovait felvette a korábban a kettős állampolgárságú magyarok ellen hergelő Tomac

A 2019-es EP-választások alkalmával épp Tomac volt az, aki a kettős állampolgárságú romániai magyarok ellen hergelt, de összeállításunkban felidézzük az elmúlt tíz évnek a román és magyar állampolgársággal is rendelkezőkkel szembeni román narratíváját is.

Krasznahorkai látogatása megint rámutatott, hogy a magyarok utálják a magyarok sikereit
Főtér

Krasznahorkai látogatása megint rámutatott, hogy a magyarok utálják a magyarok sikereit

A kollektív irigység, utálat, megosztottság zárójelbe teszi az egyéni teljesítményeket. Fontosabb pár félremagyarázott félmondat, mint egy egész életmű…

A polgármesternek is futnia kellett, amikor rájuk rontott a medve
Székelyhon

A polgármesternek is futnia kellett, amikor rájuk rontott a medve

Bár eredetileg csikót próbált elejteni egy agresszív székelyvarsági medve, később rátámadt és megkergette a vasárnap esti riasztásra kiérkező hatóságokat. Kénytelenek voltak ártalmatlanítani a nagyvadat.

„Büszke vagyok, hogy román vagyok”. Parázs vita a magyar Országgyűlésben
Krónika

„Büszke vagyok, hogy román vagyok”. Parázs vita a magyar Országgyűlésben

Éles vita dúlt a magyar Országgyűlésben a képviselők állampolgárságának nyilvánosságra hozatalát célzó mihazánkos kezdeményezésről. Gurzó Mária, a Tisza Párt képviselője tisztázta: soha nem rendelkezett román állampolgársággal.

Heten lettek rosszul egy családi összejövetel után
Székelyhon

Heten lettek rosszul egy családi összejövetel után

Négy gyermek és három felnőtt lett rosszul egy összejövetelen a Gyimesközéplokhoz tartozó Hidegségen vasárnap este. A mentőegységek valamennyiüket csíkszeredai kórházba szállították.

// még több főtér.ro
Egy szegény kis adófizető panaszai
2026. május 19., kedd

Egy szegény kis adófizető panaszai

Persze, a szegény kis adófizető sejti, hogy a hangja nem ér el a különböző felhőkön ücsörgő elöljárókig, de azért csak mondja, mert azt hallotta, hogy a kommunikáció fontos dolog.

Egy szegény kis adófizető panaszai
2026. május 19., kedd

Egy szegény kis adófizető panaszai

Persze, a szegény kis adófizető sejti, hogy a hangja nem ér el a különböző felhőkön ücsörgő elöljárókig, de azért csak mondja, mert azt hallotta, hogy a kommunikáció fontos dolog.

Különvélemény

Egy szegény kis adófizető panaszai

Szántai János

Persze, a szegény kis adófizető sejti, hogy a hangja nem ér el a különböző felhőkön ücsörgő elöljárókig, de azért csak mondja, mert azt hallotta, hogy a kommunikáció fontos dolog.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Amikor egy rockkoncertet csak ülve lehetett megnézni – lázadó erdélyi fiatalok és a Szekuritáté

Sánta Miriám

Az 1989 előtti korszak Romániájában a rockzenei szcéna jóval fejletlenebb volt, mint Nyugaton vagy akár Magyarországon. Ennek a korszaknak a kutatásáról beszélgettünk Fodor János rocktörténésszel, a BBTE adjunktusával.

Vázlat az erdélyi kultúra működtetésének anyagi nyomorúságáról

Fall Sándor

Nincs polgárság, nincs mecenatúra, nincs elég pénz, a demográfia is gyászos. De ez a valóság. Mi nem haldoklunk, mi így élünk.

// HIRDETÉS