// 2026. március 16., hétfő // Henrietta
Varga László Edgár Varga László Edgár

Georgescu a nagyotmondásba, az ország az önérdekekbe bukhat bele, ha ez így megy tovább

// HIRDETÉS

Călin Georgescu már arról is nyíltan beszélt, hogy területeket akar Ukrajnától. Meddig lehet elmenni a populizmusban?

(Külön)Vélemény

Szerző: Varga László Edgár
2025. január 31., 17:26

Călin Georgescu eddig se mondott laposakat, de most aztán igazán felverte a nagyotmondás árfolyamát.

Egy szerda esti interjúban például olyanokat mondott, amitől mindenkinek felállt a szőr a hátán, különösen Bukarestben, ahol az örökös Erdély-féltő reflexek miatt a revizionizmus az egyik fő szitokszó. Ez az a szemlélet, amely szerint a második világháború után kialakult határok szentek és sérthetetlenek, semmi nem bonthatja meg ezeket,

az országok szuverenitása, területi integritása és függetlensége pedig megkérdőjelezhetetlen.

Amerika „egyik fő szövetségeseként” Romániának természetesen Ukrajnával kapcsolatban is ez a hivatalos álláspontja, ezt pedig hangoztatta is eleget a román külügy a szomszédban dúló háború kezdete óta.

// HIRDETÉS
Erre jön ez a kópé, ez a populista slágergyáros, ez az agyelszívó TikTok-huszár, és bejelenti, hogy neki területi igényei vannak Ukrajnával szemben, meg hogy ő „Nagy-Romániát akar”.

Bejelenti, hogy Ukrajna egy „kitalált állam”, ami valójában nem létezik, és nem is fog létezni, mert ő, Călin Georgescu megmondja, hogy a háború után megváltoznak a határok, Románia mellett pedig a lengyeleket és a magyarokat is megnevezte azok sorában, akik területeket fognak kapni a jelenlegi Ukrajnából, az országra ugyanis Georgescu úr szerint „biztosan felosztás vár”.

(Érdekes különben, hogy az elnökválasztás érvénytelenített első fordulójának nyertese azzal indokolja igényeit, hogy Romániát „történelmileg” megilletik az általa említett területek, mégis Romániához csatolná Kárpátalja egy részét, az egykori Máramaros vármegye északi részét is, amely korábban Magyarországhoz tartozott, Romániának semmi köze sem volt hozzá „történelmileg”. No de a hagymázas nacionalizmus már csak ilyen: mindenhova géta-dákokat, meg történelmi jogokat vizionál.)

Melyik észkombájn nacionalistának ne imponálna ez a hozzáállás:

Románia gyarapodni fog területileg is, nemcsak a dicsőséges nemzeti öntudatában, hogy aztán acélos tekintettel nézzen bele a jövő évezredek kifürkészhetetlen, ködös, de a nemzet nagysága okán szép reményekkel kecsegtető kavalkádjába.


Újabb szép lövés ez a populizmus céltáblájának közepébe.

Csakhogy egyben veszélyes találat is.

Ott van ugyanis az az örökös Erdély-féltés, amit említettünk már a bukaresti revizionizmus-ellenes körök szívtájéki fájdalmainak sorában. Ezeknek a revizionizmus-ellenes köröknek a kollektív nemzeti vérnyomása minden bizonnyal megugorhatott Georgescu úr magabiztos kijelentéseit hallgatva, mert ott, ahol területek jönnek, ott területek végső soron mehetnek is, hiszen ez egy ilyen játszma. Különösen ebben a balkáni felfordulásban, ahol még szegény József Attila sem tudta biztosra, hogy az apja félig volt román vagy tán egészen (az), és ahol a történelem úgy tologatta ide-oda a határokat a századok során, mint hibbant ovis a Matchboxot.

Így aztán nem meglepő, hogy a román külügy sietett is elhatárolódni Georgescu kijelentéseitől,

megismételve a hivatalos román álláspontot Ukrajna szuverenitásának, területi integritásának és függetlenségének tiszteletben tartásáról.

Nos, ha eddig nem volt érdeke (de volt – a szerk.) a bukaresti fejeseknek eltüntetni Georgescu urat a nagypolitika kocsmapódiummá koptatott színpadáról, most már biztosan az.

A kérdés már csak az, hogyan.

És itt megint a szemünk előtt kibontakozó mocskos háttérjátszmánál lyukadunk ki, amelyet senki sem lát át teljesen. Kelemen Hunor nemrég alaposan magára és az RMDSZ-re haragította a legionáriusok nagy rajongóját, amikor kijelentette, hogy Călin Georgescu nem rendszerellenes, hanem „a régi rendszer embere”, aki mentora révén a hírhedt Caraman-hálózathoz kapcsolható, és akit vélhetően most is a román titkosszolgálatok (elsősorban a katonai hírszerzés) tartalékosainak hálózata támogat a háttérből. Az sem lehet véletlen talán, hogy a katonai hírszerzés ellenlábasa, a SRI jelentése nyomán érvénytelenítették végül azt a fránya első fordulót.

A szolgálatok háttérharcának esik lassan áldozatul a román politika és az ország:

sokan feltették már a kérdést, ha a SRI ilyen rohadtul jól informált, miért vártak az utolsó utáni pillanatig a birtokukban lévő információk felhasználásával? Alighanem jelezni akartak valamit, ami valahogy így foglalható össze:

„Szükségetek van ránk, gyökerek!”

Mi is lenne velünk nélkülük, ugyebár…

Mindenesetre elérték amit akartak: elérték, hogy a titkosszolgálatok jelentősége ismét megnőjön a társadalom szemében, és ami ennél is fontosabb, elérték, hogy több pénzhez jussanak. A Digi24 által megszerzett költségvetés-tervezet szerint ugyanis – bár a válságra való tekintettel az olyan ágazatok, mint a kultúra (természetesen) vagy a mezőgazdaság kevesebb forráshoz jutnak –

a román titkosszolgálatok nagyobb költségvetéssel gazdálkodhatnak a következő évben.

Alighanem ezért volt az egész szarkavarás, ezért van itt a nyakunkon egy félőrült legionárius, és ezért nem tudják már jó ideje az ország fontosabb intézményei, pontosan mit is csinálnak:

hogy Ionel őrnagy, a 002-es ügynök nagyobb prémiumot szakítson húsvétkor és karácsonykor.

Aztán, hogy mi lesz azokból a háttérből elindított játszmákból, az már más kérdés…

// HIRDETÉS
Különvélemény

Ott volt a házmester, a postás, a villanyszerelő – ezért járunk rockkoncertre

Fall Sándor

A rocker élete a „hogy lehet ilyen hangerőn hallgatni ezt a csörömpölést, fiam”-tól a „megyünk hát, hétkor találkozunk a helyszínen”-ig.

Hogyan védi meg magát a bizánci típusú bürokrácia Bolojan reformjai ellen?

Varga László Edgár

És miért lesz ettől egyre idegesebb a nép?

// HIRDETÉS
Nagyítás

A garázsok elbontásával lezárul egy korszak a város történetében (FOTÓKKAL)

Sánta Miriám

Megnéztük, milyen most Kolozsvár a nagy garázsbontási lázban: van, ahol még őrzi a város látképe a '89 előtti állapotokat és a kilencvenes évek fojtó szürkeségét, máshol már villog a modernitás és rendezettség, ahogy az illik.

Így vált a reálpolitikus Mihály vajda a modern román nemzet legfőbb szimbólumává

Sólyom István

A havasalföldi uralkodó erdélyi hódítását sok minden vezérelte, csak az egységes román állam gondolata nem. Egyre izgalmasabb az MCC kolozsvári központjának történész-kerekasztal sorozata.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A marosvécsi kastély úrnőitől a maszkulin honleányokig
Főtér

A marosvécsi kastély úrnőitől a maszkulin honleányokig

A Helikon női háttérországáról és a 19. századi férfieszményekről is szó volt a Babeș-Bolyai Tudományegyetem történészkonferenciáján.

Az erdélyi magyar kulturális és tudományos élet meghatározó szereplőit is kitüntették
Krónika

Az erdélyi magyar kulturális és tudományos élet meghatározó szereplőit is kitüntették

A március 15-i magyar állami kitüntetések idei díjazottjai között több erdélyi alkotó és szakember neve is szerepel.

Az ország, ahol a polgárok megbírságolása is kihívást jelent
Főtér

Az ország, ahol a polgárok megbírságolása is kihívást jelent

Ilyen, amikor az egyik állami intézmény akadályozza a másik működését, az államkasszából kieső pénzt pedig ártatlan polgárok zsebéből pótolják.

Döntött a kormány: július 1-jétől nő a minimálbér
Székelyhon

Döntött a kormány: július 1-jétől nő a minimálbér

Elfogadta a kormány csütörtöki esti ülésén azt a határozatot, amely szerint július 1-től a jelenlegi 4050 lejről 4325 lejre nő a bruttó minimálbér.

Széchenyi-díjjal tüntették ki Dávid Gyula irodalomtörténészt
Krónika

Széchenyi-díjjal tüntették ki Dávid Gyula irodalomtörténészt

A magyar tudomány és kultúra képviselői munkájuk és alkotásaik által összefognak minket, erősítenek, építenek és gyarapítanak mindannyiunk javára – mondta Sulyok Tamás köztársasági elnök a Kossuth- és Széchenyi-díjak átadásán szombaton az Országházban.

Nicușor Dan román államfő is üzent az erdélyi magyaroknak március 15-én
Székelyhon

Nicușor Dan román államfő is üzent az erdélyi magyaroknak március 15-én

Nicușor Dan román államfő is köszöntötte a romániai magyarokat a nemzeti ünnep alkalmából.

// még több főtér.ro
Használati utasítás március 15-re
2026. március 12., csütörtök

Használati utasítás március 15-re

Az alábbi gondolatok arra szolgálnak, hogy a pár napon belül ünnepelni kívánó magyar és egyéb-féle emberek ne veszítsék el se a türelmüket, se a hangulatot, se az eszüket.

Használati utasítás március 15-re
2026. március 12., csütörtök

Használati utasítás március 15-re

Az alábbi gondolatok arra szolgálnak, hogy a pár napon belül ünnepelni kívánó magyar és egyéb-féle emberek ne veszítsék el se a türelmüket, se a hangulatot, se az eszüket.

Különvélemény

Ott volt a házmester, a postás, a villanyszerelő – ezért járunk rockkoncertre

Fall Sándor

A rocker élete a „hogy lehet ilyen hangerőn hallgatni ezt a csörömpölést, fiam”-tól a „megyünk hát, hétkor találkozunk a helyszínen”-ig.

Hogyan védi meg magát a bizánci típusú bürokrácia Bolojan reformjai ellen?

Varga László Edgár

És miért lesz ettől egyre idegesebb a nép?

// HIRDETÉS
Nagyítás

A garázsok elbontásával lezárul egy korszak a város történetében (FOTÓKKAL)

Sánta Miriám

Megnéztük, milyen most Kolozsvár a nagy garázsbontási lázban: van, ahol még őrzi a város látképe a '89 előtti állapotokat és a kilencvenes évek fojtó szürkeségét, máshol már villog a modernitás és rendezettség, ahogy az illik.

Így vált a reálpolitikus Mihály vajda a modern román nemzet legfőbb szimbólumává

Sólyom István

A havasalföldi uralkodó erdélyi hódítását sok minden vezérelte, csak az egységes román állam gondolata nem. Egyre izgalmasabb az MCC kolozsvári központjának történész-kerekasztal sorozata.

// HIRDETÉS