// 2026. október 25., vasárnap // Blanka, Bianka
Varga László Edgár Varga László Edgár

Georgescu a nagyotmondásba, az ország az önérdekekbe bukhat bele, ha ez így megy tovább

// HIRDETÉS

Călin Georgescu már arról is nyíltan beszélt, hogy területeket akar Ukrajnától. Meddig lehet elmenni a populizmusban?

(Külön)Vélemény

Szerző: Varga László Edgár
2025. január 31., 17:26

Călin Georgescu eddig se mondott laposakat, de most aztán igazán felverte a nagyotmondás árfolyamát.

Egy szerda esti interjúban például olyanokat mondott, amitől mindenkinek felállt a szőr a hátán, különösen Bukarestben, ahol az örökös Erdély-féltő reflexek miatt a revizionizmus az egyik fő szitokszó. Ez az a szemlélet, amely szerint a második világháború után kialakult határok szentek és sérthetetlenek, semmi nem bonthatja meg ezeket,

az országok szuverenitása, területi integritása és függetlensége pedig megkérdőjelezhetetlen.

Amerika „egyik fő szövetségeseként” Romániának természetesen Ukrajnával kapcsolatban is ez a hivatalos álláspontja, ezt pedig hangoztatta is eleget a román külügy a szomszédban dúló háború kezdete óta.

// HIRDETÉS
Erre jön ez a kópé, ez a populista slágergyáros, ez az agyelszívó TikTok-huszár, és bejelenti, hogy neki területi igényei vannak Ukrajnával szemben, meg hogy ő „Nagy-Romániát akar”.

Bejelenti, hogy Ukrajna egy „kitalált állam”, ami valójában nem létezik, és nem is fog létezni, mert ő, Călin Georgescu megmondja, hogy a háború után megváltoznak a határok, Románia mellett pedig a lengyeleket és a magyarokat is megnevezte azok sorában, akik területeket fognak kapni a jelenlegi Ukrajnából, az országra ugyanis Georgescu úr szerint „biztosan felosztás vár”.

(Érdekes különben, hogy az elnökválasztás érvénytelenített első fordulójának nyertese azzal indokolja igényeit, hogy Romániát „történelmileg” megilletik az általa említett területek, mégis Romániához csatolná Kárpátalja egy részét, az egykori Máramaros vármegye északi részét is, amely korábban Magyarországhoz tartozott, Romániának semmi köze sem volt hozzá „történelmileg”. No de a hagymázas nacionalizmus már csak ilyen: mindenhova géta-dákokat, meg történelmi jogokat vizionál.)

Melyik észkombájn nacionalistának ne imponálna ez a hozzáállás:

Románia gyarapodni fog területileg is, nemcsak a dicsőséges nemzeti öntudatában, hogy aztán acélos tekintettel nézzen bele a jövő évezredek kifürkészhetetlen, ködös, de a nemzet nagysága okán szép reményekkel kecsegtető kavalkádjába.


Újabb szép lövés ez a populizmus céltáblájának közepébe.

Csakhogy egyben veszélyes találat is.

Ott van ugyanis az az örökös Erdély-féltés, amit említettünk már a bukaresti revizionizmus-ellenes körök szívtájéki fájdalmainak sorában. Ezeknek a revizionizmus-ellenes köröknek a kollektív nemzeti vérnyomása minden bizonnyal megugorhatott Georgescu úr magabiztos kijelentéseit hallgatva, mert ott, ahol területek jönnek, ott területek végső soron mehetnek is, hiszen ez egy ilyen játszma. Különösen ebben a balkáni felfordulásban, ahol még szegény József Attila sem tudta biztosra, hogy az apja félig volt román vagy tán egészen (az), és ahol a történelem úgy tologatta ide-oda a határokat a századok során, mint hibbant ovis a Matchboxot.

Így aztán nem meglepő, hogy a román külügy sietett is elhatárolódni Georgescu kijelentéseitől,

megismételve a hivatalos román álláspontot Ukrajna szuverenitásának, területi integritásának és függetlenségének tiszteletben tartásáról.

Nos, ha eddig nem volt érdeke (de volt – a szerk.) a bukaresti fejeseknek eltüntetni Georgescu urat a nagypolitika kocsmapódiummá koptatott színpadáról, most már biztosan az.

A kérdés már csak az, hogyan.

És itt megint a szemünk előtt kibontakozó mocskos háttérjátszmánál lyukadunk ki, amelyet senki sem lát át teljesen. Kelemen Hunor nemrég alaposan magára és az RMDSZ-re haragította a legionáriusok nagy rajongóját, amikor kijelentette, hogy Călin Georgescu nem rendszerellenes, hanem „a régi rendszer embere”, aki mentora révén a hírhedt Caraman-hálózathoz kapcsolható, és akit vélhetően most is a román titkosszolgálatok (elsősorban a katonai hírszerzés) tartalékosainak hálózata támogat a háttérből. Az sem lehet véletlen talán, hogy a katonai hírszerzés ellenlábasa, a SRI jelentése nyomán érvénytelenítették végül azt a fránya első fordulót.

A szolgálatok háttérharcának esik lassan áldozatul a román politika és az ország:

sokan feltették már a kérdést, ha a SRI ilyen rohadtul jól informált, miért vártak az utolsó utáni pillanatig a birtokukban lévő információk felhasználásával? Alighanem jelezni akartak valamit, ami valahogy így foglalható össze:

„Szükségetek van ránk, gyökerek!”

Mi is lenne velünk nélkülük, ugyebár…

Mindenesetre elérték amit akartak: elérték, hogy a titkosszolgálatok jelentősége ismét megnőjön a társadalom szemében, és ami ennél is fontosabb, elérték, hogy több pénzhez jussanak. A Digi24 által megszerzett költségvetés-tervezet szerint ugyanis – bár a válságra való tekintettel az olyan ágazatok, mint a kultúra (természetesen) vagy a mezőgazdaság kevesebb forráshoz jutnak –

a román titkosszolgálatok nagyobb költségvetéssel gazdálkodhatnak a következő évben.

Alighanem ezért volt az egész szarkavarás, ezért van itt a nyakunkon egy félőrült legionárius, és ezért nem tudják már jó ideje az ország fontosabb intézményei, pontosan mit is csinálnak:

hogy Ionel őrnagy, a 002-es ügynök nagyobb prémiumot szakítson húsvétkor és karácsonykor.

Aztán, hogy mi lesz azokból a háttérből elindított játszmákból, az már más kérdés…

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kétszáz liter pálinka, egy marihuánás cigi és az állam határai

Fall Sándor

Meddig terjedhet az állam beleszólása a magánéletbe és hol lesz büntetőjogi kérdés az, hogy egy ember mit fogyaszt?

Legyen Călin Georgescu az elnök, és legyen végre kormányon az AUR!

Varga László Edgár

Gondolatkísérletek, amelyekből kiderül, hogy nincs is annyi félnivalónk, mint amennyire félünk.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Marius Turda: Az eugenika közvetlenül integrálódott Nagy-Románia nacionalista és biopolitikai programjába

Sólyom István

A két világháború közötti erdélyi magyar eugenika védekező jellegű volt, míg a román expanzív, terjeszkedő – mondja az Oxford Brookes Egyetem professzora, akivel a Transilvania Nemzetközi Könyvfesztiválon beszélgettünk.

Ahol múlt és jelen egymásba simul: a kulturális központtá változtatott Bogdánffy-ház

Szántai János

A mi tájainkon ritkán fordul elő, hogy a kortárs vízió ne brutálisan, vagyis együgyűen tolakodjon be a (rég)múlt szövetébe. A kolozsvári Bogdánffy-ház egyike e ritka kivételeknek. És egyben a kincses város legszebb művészeti tere.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Miért emlegetik még mindig a székelyek Csaba királyfit, ha fejüket az ár, jaj, százszor elborítja?
Főtér

Miért emlegetik még mindig a székelyek Csaba királyfit, ha fejüket az ár, jaj, százszor elborítja?

A Csaba-mítosz végső formájának kialakulásában a tanult elit játszotta a döntő szerepet. Kolozsváron mutatták be Hermann Gusztáv Mihály történész A székely eredetmítosz című könyvét.

Román értelmiségiek kifogásolják, hogy Bukarest néma maradt a magyar forradalom 70. évfordulóján
Krónika

Román értelmiségiek kifogásolják, hogy Bukarest néma maradt a magyar forradalom 70. évfordulóján

Elmarasztalják román közéleti személyiségek a bukaresti állami vezetőket amiatt, hogy nem vettek részt az 1956-os forradalom és szabadságharc 70. évfordulóján Budapesten tartott ünnepi megemlékezésen, és nem is üzentek a kerek évfordulón.

Söprik a kolozsvári utcát, avagy a kincses város központi ékkövének kálváriája
Főtér

Söprik a kolozsvári utcát, avagy a kincses város központi ékkövének kálváriája

Kolozsvár történelmi legközpontját szépen felújították. Viszont van az a por, az a sár a Farkas utcában, meg az, hogy a mi végeinken irtó nehéz valamit jól megcsinálni. Vagy befejezni. Jóvanazúgy! Pedig nincs.

Bejöttek a számai, milliomos lett a tegnapi lottósorsolás után
Székelyhon

Bejöttek a számai, milliomos lett a tegnapi lottósorsolás után

Gazdára talált az első kategóriás főnyeremény a csütörtöki lottósorsoláson, a szerencsés szelvény tualjdonosa 17 760 754,40 lejt, azaz több mint 3,32 millió eurót nyert.

Újabb medvetámadás történt, erdélyi faluban sebesített meg a vad egy fiatalembert
Krónika

Újabb medvetámadás történt, erdélyi faluban sebesített meg a vad egy fiatalembert

Medve támadt péntek este egy 25 év körüli pásztorra, aki a Maros megyei Csatófalva (Viișoara) térségében legeltette a juhait – tájékoztatott a Maros megyei katasztrófavédelem.

Két bárban is botrányt rendezett egy felfegyverkezett férfi Csíkszeredában – videóval
Székelyhon

Két bárban is botrányt rendezett egy felfegyverkezett férfi Csíkszeredában – videóval

Két embert bántalmazott, több vendéget pedig erőszakkal fenyegetett meg egy 43 éves férfi Csíkszeredában. A rendőrök kardot, két bicskát, boxert és könnygázspray-t is találtak nála. A férfit pszichiátriai osztályra utalták be.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kétszáz liter pálinka, egy marihuánás cigi és az állam határai

Fall Sándor

Meddig terjedhet az állam beleszólása a magánéletbe és hol lesz büntetőjogi kérdés az, hogy egy ember mit fogyaszt?

Legyen Călin Georgescu az elnök, és legyen végre kormányon az AUR!

Varga László Edgár

Gondolatkísérletek, amelyekből kiderül, hogy nincs is annyi félnivalónk, mint amennyire félünk.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Marius Turda: Az eugenika közvetlenül integrálódott Nagy-Románia nacionalista és biopolitikai programjába

Sólyom István

A két világháború közötti erdélyi magyar eugenika védekező jellegű volt, míg a román expanzív, terjeszkedő – mondja az Oxford Brookes Egyetem professzora, akivel a Transilvania Nemzetközi Könyvfesztiválon beszélgettünk.

Ahol múlt és jelen egymásba simul: a kulturális központtá változtatott Bogdánffy-ház

Szántai János

A mi tájainkon ritkán fordul elő, hogy a kortárs vízió ne brutálisan, vagyis együgyűen tolakodjon be a (rég)múlt szövetébe. A kolozsvári Bogdánffy-ház egyike e ritka kivételeknek. És egyben a kincses város legszebb művészeti tere.

// HIRDETÉS