Călin Georgescu már arról is nyíltan beszélt, hogy területeket akar Ukrajnától. Meddig lehet elmenni a populizmusban?
Călin Georgescu eddig se mondott laposakat, de most aztán igazán felverte a nagyotmondás árfolyamát.
Egy szerda esti interjúban például olyanokat mondott, amitől mindenkinek felállt a szőr a hátán, különösen Bukarestben, ahol az örökös Erdély-féltő reflexek miatt a revizionizmus az egyik fő szitokszó. Ez az a szemlélet, amely szerint a második világháború után kialakult határok szentek és sérthetetlenek, semmi nem bonthatja meg ezeket,
Amerika „egyik fő szövetségeseként” Romániának természetesen Ukrajnával kapcsolatban is ez a hivatalos álláspontja, ezt pedig hangoztatta is eleget a román külügy a szomszédban dúló háború kezdete óta.
Bejelenti, hogy Ukrajna egy „kitalált állam”, ami valójában nem létezik, és nem is fog létezni, mert ő, Călin Georgescu megmondja, hogy a háború után megváltoznak a határok, Románia mellett pedig a lengyeleket és a magyarokat is megnevezte azok sorában, akik területeket fognak kapni a jelenlegi Ukrajnából, az országra ugyanis Georgescu úr szerint „biztosan felosztás vár”.
(Érdekes különben, hogy az elnökválasztás érvénytelenített első fordulójának nyertese azzal indokolja igényeit, hogy Romániát „történelmileg” megilletik az általa említett területek, mégis Romániához csatolná Kárpátalja egy részét, az egykori Máramaros vármegye északi részét is, amely korábban Magyarországhoz tartozott, Romániának semmi köze sem volt hozzá „történelmileg”. No de a hagymázas nacionalizmus már csak ilyen: mindenhova géta-dákokat, meg történelmi jogokat vizionál.)
Románia gyarapodni fog területileg is, nemcsak a dicsőséges nemzeti öntudatában, hogy aztán acélos tekintettel nézzen bele a jövő évezredek kifürkészhetetlen, ködös, de a nemzet nagysága okán szép reményekkel kecsegtető kavalkádjába.
Újabb szép lövés ez a populizmus céltáblájának közepébe.
Ott van ugyanis az az örökös Erdély-féltés, amit említettünk már a bukaresti revizionizmus-ellenes körök szívtájéki fájdalmainak sorában. Ezeknek a revizionizmus-ellenes köröknek a kollektív nemzeti vérnyomása minden bizonnyal megugorhatott Georgescu úr magabiztos kijelentéseit hallgatva, mert ott, ahol területek jönnek, ott területek végső soron mehetnek is, hiszen ez egy ilyen játszma. Különösen ebben a balkáni felfordulásban, ahol még szegény József Attila sem tudta biztosra, hogy az apja félig volt román vagy tán egészen (az), és ahol a történelem úgy tologatta ide-oda a határokat a századok során, mint hibbant ovis a Matchboxot.
megismételve a hivatalos román álláspontot Ukrajna szuverenitásának, területi integritásának és függetlenségének tiszteletben tartásáról.
Nos, ha eddig nem volt érdeke (de volt – a szerk.) a bukaresti fejeseknek eltüntetni Georgescu urat a nagypolitika kocsmapódiummá koptatott színpadáról, most már biztosan az.
És itt megint a szemünk előtt kibontakozó mocskos háttérjátszmánál lyukadunk ki, amelyet senki sem lát át teljesen. Kelemen Hunor nemrég alaposan magára és az RMDSZ-re haragította a legionáriusok nagy rajongóját, amikor kijelentette, hogy Călin Georgescu nem rendszerellenes, hanem „a régi rendszer embere”, aki mentora révén a hírhedt Caraman-hálózathoz kapcsolható, és akit vélhetően most is a román titkosszolgálatok (elsősorban a katonai hírszerzés) tartalékosainak hálózata támogat a háttérből. Az sem lehet véletlen talán, hogy a katonai hírszerzés ellenlábasa, a SRI jelentése nyomán érvénytelenítették végül azt a fránya első fordulót.
sokan feltették már a kérdést, ha a SRI ilyen rohadtul jól informált, miért vártak az utolsó utáni pillanatig a birtokukban lévő információk felhasználásával? Alighanem jelezni akartak valamit, ami valahogy így foglalható össze:
Mi is lenne velünk nélkülük, ugyebár…
Mindenesetre elérték amit akartak: elérték, hogy a titkosszolgálatok jelentősége ismét megnőjön a társadalom szemében, és ami ennél is fontosabb, elérték, hogy több pénzhez jussanak. A Digi24 által megszerzett költségvetés-tervezet szerint ugyanis – bár a válságra való tekintettel az olyan ágazatok, mint a kultúra (természetesen) vagy a mezőgazdaság kevesebb forráshoz jutnak –
Alighanem ezért volt az egész szarkavarás, ezért van itt a nyakunkon egy félőrült legionárius, és ezért nem tudják már jó ideje az ország fontosabb intézményei, pontosan mit is csinálnak:
Aztán, hogy mi lesz azokból a háttérből elindított játszmákból, az már más kérdés…
A játék már a 2024 végi elnökválasztással véget ért, azóta a korábbi mentésből betöltött verzió fut.
Merengés az iskolai és otthoni felelősségvállalásról és a jelenlegi oktatási miniszterről.
A cikkgyárosoktól a peer review-ig elmagyarázzuk, min megy keresztül egy mai romániai kutató.
Senkinek sincs kőbe vésett szerződése a sorstól arra, hogy képes megbirkózni a szabadsággal – mondja Pálfy Zoltán történész, a BBTE adjunktusa. Nagyinterjú, I. rész.
Gondolatkísérletek, amelyekből kiderül, hogy nincs is annyi félnivalónk, mint amennyire félünk.
Nyilvánosan adott választ Böjte Csaba ferences szerzetes a Hunyad megyei Piskin tervezett ’48-as emlékhely kialakítására kapott magyar állami támogatással kapcsolatos kritikákra. A szerzetes büszke arra, amit a történelmi szentély megmentéséért tett.
A mioritikus politikus a multikulturalizmus lelkes híve, amíg csak hangoztatni kell a szépen zengő szólamokat. Ám amikor a valóság elkezd bevándorolni, elpárolog a lelkesedés. Ami érthető. Csak problémás.
Luxusfehérneműre, parfümökre, kozmetikumokra és több ezer lejes díszcserepekre költötték a közpénzt az Országos Meteorológiai Szolgálatnál. Diana Buzoianu ügyvivő környezetvédelmi miniszter lemondásra szólította fel az intézmény vezetőségét.
Egy erdélyi kötödei munkásnő és egy angol kamionsofőr szerelméből államügy lett a kommunista Romániában. A hatóságok megtagadták tőlük a házasságkötést, ezért a lány a jármű rejtett rekeszében, ingbálák közé bújva hagyta el az országot.
Több mint ötezer lejes pénzbírságot róttak ki a marosvásárhelyi helyi rendőrök, miután két fiatalt sörözésen kaptak. Az őket kiszolgáló pincér járt rosszabbul.
Románia társadalma elveszítette a türelmét már a kormányalakítási képtelenség miatt. Az államtól függés azonban mélyen gyökerezik.
Románia társadalma elveszítette a türelmét már a kormányalakítási képtelenség miatt. Az államtól függés azonban mélyen gyökerezik.
Meddig terjedhet az állam beleszólása a magánéletbe és hol lesz büntetőjogi kérdés az, hogy egy ember mit fogyaszt?
Meddig terjedhet az állam beleszólása a magánéletbe és hol lesz büntetőjogi kérdés az, hogy egy ember mit fogyaszt?
Gondolatkísérletek, amelyekből kiderül, hogy nincs is annyi félnivalónk, mint amennyire félünk.
Gondolatkísérletek, amelyekből kiderül, hogy nincs is annyi félnivalónk, mint amennyire félünk.
A mioritikus politikus a multikulturalizmus lelkes híve, amíg csak hangoztatni kell a szépen zengő szólamokat. Ám amikor a valóság elkezd bevándorolni, elpárolog a lelkesedés. Ami érthető. Csak problémás.
A mioritikus politikus a multikulturalizmus lelkes híve, amíg csak hangoztatni kell a szépen zengő szólamokat. Ám amikor a valóság elkezd bevándorolni, elpárolog a lelkesedés. Ami érthető. Csak problémás.
Ha a rokonom vagy, van munkahelyed. Ha nem vagy a rokonom, akkor nem biztos. Csak legyen minden lepapírozva.
Ha a rokonom vagy, van munkahelyed. Ha nem vagy a rokonom, akkor nem biztos. Csak legyen minden lepapírozva.
Harminc centiméter van a képernyő és a szemetek között, tudtátok? Harminc centiméteren zajlik a teljes életetek, ez a civilizáció új aranystandardja, sőt, szilíciumstandardja.
Harminc centiméter van a képernyő és a szemetek között, tudtátok? Harminc centiméteren zajlik a teljes életetek, ez a civilizáció új aranystandardja, sőt, szilíciumstandardja.
De ha csak pletyka is az egész, akkor is súlyos dolgokat mond el a demokráciának nevezett színjátékról.
De ha csak pletyka is az egész, akkor is súlyos dolgokat mond el a demokráciának nevezett színjátékról.
Túlzok, persze, amikor azt mondom: amit a múlt század második felében Szabó Tamás kolozsvári fotóművész nem látott, azt nem volt érdemes látni. De nem túlzok, amikor azt mondom: mindent látott, amit fontos volt látni.
Túlzok, persze, amikor azt mondom: amit a múlt század második felében Szabó Tamás kolozsvári fotóművész nem látott, azt nem volt érdemes látni. De nem túlzok, amikor azt mondom: mindent látott, amit fontos volt látni.
Úgy tűnik, a nehéz időkben az egyébként demokratának, európainak vagy egyszerűen jól neveltnek tűnő román vezetők idegengyűlölővé válnak. Ennél az alakváltós politikai játéknál az AUR vérnackósága is jobb.
Úgy tűnik, a nehéz időkben az egyébként demokratának, európainak vagy egyszerűen jól neveltnek tűnő román vezetők idegengyűlölővé válnak. Ennél az alakváltós politikai játéknál az AUR vérnackósága is jobb.
A játék már a 2024 végi elnökválasztással véget ért, azóta a korábbi mentésből betöltött verzió fut.
A játék már a 2024 végi elnökválasztással véget ért, azóta a korábbi mentésből betöltött verzió fut.
A játék már a 2024 végi elnökválasztással véget ért, azóta a korábbi mentésből betöltött verzió fut.
Merengés az iskolai és otthoni felelősségvállalásról és a jelenlegi oktatási miniszterről.
A cikkgyárosoktól a peer review-ig elmagyarázzuk, min megy keresztül egy mai romániai kutató.
Senkinek sincs kőbe vésett szerződése a sorstól arra, hogy képes megbirkózni a szabadsággal – mondja Pálfy Zoltán történész, a BBTE adjunktusa. Nagyinterjú, I. rész.