Szüntelenül szidjuk az Antantot, a franciákat, a gonosz Nyugatot, a területéhes román, szlovák, szerb nacionalistákat. Közben elmarad a szembenézés, a leszámolás saját hibáinkkal, mulasztásainkkal.
„Mióta a pesti »nemzeti« kormány a közbeszéd és már-már a kötelező közsiránkozás témájává tette Trianont, ami ugye elvitte minden magyar boldogságát (ezért megy többszázezer fiatal magyar diplomás nyugatra, hátha ott angol, német vagy holland néven mégis rátalál), több írást is olvastam a »nemzet ügyvédjéről«, gróf Apponyi Albertről, aki hatalmas tudásával és szónoki tehetségével állítólag bámulatba ejtette a Trianonban felettünk ítélkező urakat. Hogy ezek az urak mégsem hatódtak meg olyan nagyon, az általam olvasott négy-öt cikk, tanulmány közül csak egy merte kimondani, hogy erről nem kis részben maga Apponyi személye tehet. Ugyanis vallás- és művelődési miniszterként ő volt annak a magyar nyelvvédő törvénynek a megalkotója, amit a kisebbségek olyannyira sérelmeztek, s a románok, szerbek, szlovákok olyan élesen bíráltak Trianonban is. Nem inkább egy olyan magyar politikust kellett volna oda küldeni (voltak ilyenek, ha nem is Széchenyi tekintélyével rokoníthatók), akinek a személyisége nem kelt ennyi ellenszenvet?
Még egy példa felelősségünk elhallgatásával kapcsolatban. Szilágyi Aladár, az Erdélyi Riport munkatársa a lap egyik utóbbi számában interjút készített Vida Gábor marosvásárhelyi íróval annak okán, hogy egy nagy lélegzetű, több évi kutatómunkát igénylő Erdély-regénnyel jelentkezett, az első világháború és Trianon időszakából. Egyik fontos megállapítása: »Nem tudom, hogy miért hagytuk elveszni Erdélyt, attól tartok nem volt rá szükségünk«. Az indokok közt olyan nyomós érvek szerepelnek, mint az, hogy a román csapatok 1906. évi betörése után sem történik semmi Erdély védelmére. Nem épülnek erődök, védőművek, mintha csak egy kis játék lett volna. »1918-ban a románok megint bejönnek, megint elcsodálkozunk. Átlépik a demarkációs vonalat, halatlan. Vix ezredessel levelezgetünk, senkinek nincs egy ép ötlete. Nem állítunk katonaságot, tüzérséget, nem állítjuk meg a benyomulókat, hogy aztán az adott helyzetben az Antant mondjon, ami akar. A román hadvezetés sokáig el sem hiszi, hogy nincs komoly ellenállás«. Ma sem értjük, miért nem csináltunk semmit! De azóta mennyi mindent csinálunk! Szüntelenül szidjuk az Antantot, a franciákat, a gonosz Nyugatot, a területéhes román, szlovák, szerb nacionalistákat. Közben elmarad a szembenézés, a leszámolás saját hibáinkkal, mulasztásainkkal. Persze az sokkal nehezebb.”
„Minden csatornán csak erősen szabályozott tartalom volt elérhető, a csetcsatornákat pedig gondosan cenzúrázó mesterséges intelligencia felügyelte. De két év után most már kezdett elege lenni ebből.”
Avagy miért fagyoskodik Otilo odakint az ajtó előtt?
Ercsey-Ravasz Ferenc és Herbály Dorottya az elektronikus zenével foglalkoznak – tudományosan. Mindennapi szórakozásunk keletkezéséről, eszközeiről viszont keveset tudunk. Mi fán is terem a szintetizátor?
A zene olyan kommunikációs forma, amely jó esetben betemeti a lövészárkokat. A sors úgy hozta, hogy megnézhettem a moldovai Lupii lui Calancea zenekar koncertjét. És pontosan ez történt.
– És ki kérte fel? – Iohannis! – De neki nem járt le a mandátuma? – De!
A romániaiak több mint negyede (27 százaléka) pesszimista a 2025-ös év kilátásaival kapcsolatban – derül ki Reveal Marketing Research felmérésének pénteken közzétett eredményeiből.
… viszont több államelnök-jelölt került, mint ahány lovasa van az Apokalipszisnek… Klaus Iohannis nyakunkon maradt államelnök pedig bejelentette, hogy Ő OPTIMISTA!
Három Kovászna megyei fiatal balesetezett Szeben megyében péntekre virradóra, egyikük kizuhant az autóból és életét vesztette.
Súlyos közúti baleset történt karácsony másodnapján Suceava megyében, a tragédia során hárman életüket vesztették. Egy egész család bennégett az egyik autóban.
A Richter-skálán 3,5-ös erősségű földrengés volt péntekre virradóan 3 óra 47 perckor Buzău megyében, Vrancea szeizmikus térségben – közölte az országos földfizikai intézet (INCDFP).
Az egységes és oszthatatlan román nemzeti mítoszgenerátor rajongói számára a nagy egyesülésről mesél, akkor is, ha hallgat. Ám a polgárok többségének valószínűleg nem mond semmit.
Az egységes és oszthatatlan román nemzeti mítoszgenerátor rajongói számára a nagy egyesülésről mesél, akkor is, ha hallgat. Ám a polgárok többségének valószínűleg nem mond semmit.
Fura, amikor egy nyugati ember „kommunista”, de nincs annál groteszkebb, mint amikor valaki egy posztkommunista országban dicsőíti az eszmét. Az oktatásnak is feladata, hogy felkészítse a fiatalokat: tudják megvédeni magukat minden ideológiával szemben.
Fura, amikor egy nyugati ember „kommunista”, de nincs annál groteszkebb, mint amikor valaki egy posztkommunista országban dicsőíti az eszmét. Az oktatásnak is feladata, hogy felkészítse a fiatalokat: tudják megvédeni magukat minden ideológiával szemben.
„Minden csatornán csak erősen szabályozott tartalom volt elérhető, a csetcsatornákat pedig gondosan cenzúrázó mesterséges intelligencia felügyelte. De két év után most már kezdett elege lenni ebből.”
„Minden csatornán csak erősen szabályozott tartalom volt elérhető, a csetcsatornákat pedig gondosan cenzúrázó mesterséges intelligencia felügyelte. De két év után most már kezdett elege lenni ebből.”
Avagy miért fagyoskodik Otilo odakint az ajtó előtt?
Avagy miért fagyoskodik Otilo odakint az ajtó előtt?
Románia kapott néhány kegyelmi hónapot az elnökválasztásig – ha nem történnek gyors változások, márciusban Călin Georgescu lesz az ország elnöke.
Románia kapott néhány kegyelmi hónapot az elnökválasztásig – ha nem történnek gyors változások, márciusban Călin Georgescu lesz az ország elnöke.
Călin Georgescu a testét és az egészségét edzi egy jeges alpesi tó vizében. Erő, egyensúly, nyugalom – Isten hozott a szélsőséges politikai egészségmegőrzés világában.
Călin Georgescu a testét és az egészségét edzi egy jeges alpesi tó vizében. Erő, egyensúly, nyugalom – Isten hozott a szélsőséges politikai egészségmegőrzés világában.
Két dolog van, amin nem érdemes bosszankodni. Az egyik, amin tudunk változtatni, a másik, amin nem.
Két dolog van, amin nem érdemes bosszankodni. Az egyik, amin tudunk változtatni, a másik, amin nem.
És már egy jó kis vallásháború is körvonalazódni látszik.
És már egy jó kis vallásháború is körvonalazódni látszik.
Kulcsszavakban a káoszról, a rettegésről, a reményekről és fogalmaink kiüresedéséről.
Kulcsszavakban a káoszról, a rettegésről, a reményekről és fogalmaink kiüresedéséről.
Ezen nincs miért csodálkozni. Amin esetleg lehet (bár nem érdemes): az országot vezető politikai, illetve a hazai szellemiséget egyre kevésbé befolyásoló értelmiségi elit kártékony ostobaságán.
Ezen nincs miért csodálkozni. Amin esetleg lehet (bár nem érdemes): az országot vezető politikai, illetve a hazai szellemiséget egyre kevésbé befolyásoló értelmiségi elit kártékony ostobaságán.
„Minden csatornán csak erősen szabályozott tartalom volt elérhető, a csetcsatornákat pedig gondosan cenzúrázó mesterséges intelligencia felügyelte. De két év után most már kezdett elege lenni ebből.”
Avagy miért fagyoskodik Otilo odakint az ajtó előtt?
Ercsey-Ravasz Ferenc és Herbály Dorottya az elektronikus zenével foglalkoznak – tudományosan. Mindennapi szórakozásunk keletkezéséről, eszközeiről viszont keveset tudunk. Mi fán is terem a szintetizátor?
A zene olyan kommunikációs forma, amely jó esetben betemeti a lövészárkokat. A sors úgy hozta, hogy megnézhettem a moldovai Lupii lui Calancea zenekar koncertjét. És pontosan ez történt.