// 2024. december 28., szombat // Kamilla
Ablonczy Balázs Ablonczy Balázs

Erdély ötven hónapja

// HIRDETÉS

Ez a négy év egyszerre volt a balladai igazságszolgáltatás pillanata, ami reményt és tartalékot jelentett az 1944 utáni évtizedekben; modernizációs vállalkozás és a hegemón etnikai tér megteremtésének kísérlete a magyarok számára.

(Külön)Vélemény

Szerző: Ablonczy Balázs
2015. augusztus 31., 14:06

„A »kis magyar világ« ötven hónapja sok tekintetben máig ható következményekkel járt. Egyrészt a román közvélemény jelentős részében mélyen rögzült: Magyarország nem mondott le Erdélyről, és csak az alkalomra vár. A bevonuló honvédség által elkövetett atrocitások (Szilágyippen, Ördögkúton és másutt) évtizedekre megalapozták a »vérszomjas magyarok« képét, és ezt a román történettudomány is szívesen hangsúlyozta a nemzeti kommunizmus évei alatt. Ezek a mészárlások pedig részben ürügyként szolgáltak 1944 végének hasonlóan tömeges kivégzéseihez, amelyeket román paramilitáris erők követtek el magyar lakosok ellen Gyantán, Szárazajtán és más településeken.

A magyar hatalom visszatérte korszakhatár volt a magyar–magyar kapcsolatokban is. Sok erdélyi ekkor tapasztalta meg a magyarországi életet: a túlhierarchizált társadalmat, a sokszor lekezelő tónust, de a szervezett utak révén egyúttal sokakban rögzült a bombázástól még nem sújtott Budapest képe, a regionális középhatalommá emelkedő ország ereje. És 1944 után a román hatalom visszatérése kelthette azt az érzést, hogy ismét csak átmeneti időszakról van szó, mint 1918 és 1940 között. Az anyaországi magyarok közül sokaknak ez a négy év volt a megismerés pillanata.

Mivel a határok zárva maradtak, a nyári vakációk egyik fontos célállomása lett Erdély: folyamatosan és látványosan emelkedett a turizmus forgalma. A magyar állam menetdíj-kedvezményekkel, olcsó szálláshelyek kiépítésével ösztönözte az ide irányuló »nemzeti zarándoklatot«. Ekkor járatták be a magyar turisták által ma is használt Nagyvárad–Kolozsvár–Székelyföld útvonalat. Ebben a négy évben annyi útikönyv jelent meg Erdélyről Magyarországon, mint az 1788 és 1986 közti két évszázadban – ezen évek leszámításával – összesen.

 

(...)

 

Ez a négy év egyszerre volt a balladai igazságszolgáltatás pillanata, ami reményt és tartalékot jelentett az 1944 utáni évtizedekben; modernizációs vállalkozás és a hegemón etnikai tér megteremtésének kísérlete a magyarok számára. A megaláztatások ideje a románok számára, a kifosztás és a pusztulás a térség zsidósága számára. És 1944-ben a menekülés az észak-erdélyi szászok és szatmári svábok számára. Így vált ebből az ötven hónapból a soknemzetiségű Erdély eltűnésének egyik legfontosabb huszadik századi szakasza.”

// HIRDETÉS
Különvélemény

A faültető – tizenharmadik erdélyi történet a jövőből

Fall Sándor

„Minden csatornán csak erősen szabályozott tartalom volt elérhető, a csetcsatornákat pedig gondosan cenzúrázó mesterséges intelligencia felügyelte. De két év után most már kezdett elege lenni ebből.”

Így egyezkednek a simlis titkos ügynökök az ország sorsáról egy shaorma mellett

Varga László Edgár

Avagy miért fagyoskodik Otilo odakint az ajtó előtt?

// HIRDETÉS
Nagyítás

A szintetizátor az első igazán új hangszer az emberiség történetében

Ercsey-Ravasz Ferenc és Herbály Dorottya az elektronikus zenével foglalkoznak – tudományosan. Mindennapi szórakozásunk keletkezéséről, eszközeiről viszont keveset tudunk. Mi fán is terem a szintetizátor?

A moldovai folk rock úgy robbant fel Kolozsvár közepén, hogy azonnal leomlottak a határok

A zene olyan kommunikációs forma, amely jó esetben betemeti a lövészárkokat. A sors úgy hozta, hogy megnézhettem a moldovai Lupii lui Calancea zenekar koncertjét. És pontosan ez történt.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
– Móricka, nálatok ki volt a miniszterelnök? – Ciolacu! – És ki lett az új? – Há’ Ciolacu!
Főtér

– Móricka, nálatok ki volt a miniszterelnök? – Ciolacu! – És ki lett az új? – Há’ Ciolacu!

– És ki kérte fel? – Iohannis! – De neki nem járt le a mandátuma? – De!

Nem sok jóra számít jövőre a romániai lakosság több mint negyede
Krónika

Nem sok jóra számít jövőre a romániai lakosság több mint negyede

A romániaiak több mint negyede (27 százaléka) pesszimista a 2025-ös év kilátásaival kapcsolatban – derül ki Reveal Marketing Research felmérésének pénteken közzétett eredményeiből.

Romániának még mindig nincs miniszterelnöke, pedig rendesen ölre mentek a pártok…
Főtér

Romániának még mindig nincs miniszterelnöke, pedig rendesen ölre mentek a pártok…

… viszont több államelnök-jelölt került, mint ahány lovasa van az Apokalipszisnek… Klaus Iohannis nyakunkon maradt államelnök pedig bejelentette, hogy Ő OPTIMISTA!

Kovászna megyei fiatalok baleseteztek, egyikük életét vesztette – frissítve
Székelyhon

Kovászna megyei fiatalok baleseteztek, egyikük életét vesztette – frissítve

Három Kovászna megyei fiatal balesetezett Szeben megyében péntekre virradóra, egyikük kizuhant az autóból és életét vesztette.

Tartálykocsival ütközött egy személyautó, egy egész család bennégett – FRISSÍTVE
Krónika

Tartálykocsival ütközött egy személyautó, egy egész család bennégett – FRISSÍTVE

Súlyos közúti baleset történt karácsony másodnapján Suceava megyében, a tragédia során hárman életüket vesztették. Egy egész család bennégett az egyik autóban.

Két felnőtt és egy kiskorú haltak meg, miután autójuk egy tartálykocsival ütközött
Székelyhon

Két felnőtt és egy kiskorú haltak meg, miután autójuk egy tartálykocsival ütközött

Három személy, köztük egy gyermek is meghalt egy karácsony másodnapján a Suceava megyei Forăşti településen bekövetkezett súlyos közúti balesetben – tájékoztatott csütörtökön a megyei rendőrség.

// még több főtér.ro
A nagyvárosi polgárt újfent minden zavarja
2024. december 26., csütörtök

A nagyvárosi polgárt újfent minden zavarja

Rókák, jég, cégérek. A kolozsvári polgárok nap mint nap fenyegetettségben és rettegésben élnek. Jöhet a tél, a hó, a karácsony, a polgártársak nem győzik a sok aggodalommal. Amerre néznek, mindenhol veszélyforrás, némi elégedetlenkedéssel fűszerezve.

A nagyvárosi polgárt újfent minden zavarja
2024. december 26., csütörtök

A nagyvárosi polgárt újfent minden zavarja

Rókák, jég, cégérek. A kolozsvári polgárok nap mint nap fenyegetettségben és rettegésben élnek. Jöhet a tél, a hó, a karácsony, a polgártársak nem győzik a sok aggodalommal. Amerre néznek, mindenhol veszélyforrás, némi elégedetlenkedéssel fűszerezve.

Különvélemény

A faültető – tizenharmadik erdélyi történet a jövőből

Fall Sándor

„Minden csatornán csak erősen szabályozott tartalom volt elérhető, a csetcsatornákat pedig gondosan cenzúrázó mesterséges intelligencia felügyelte. De két év után most már kezdett elege lenni ebből.”

Így egyezkednek a simlis titkos ügynökök az ország sorsáról egy shaorma mellett

Varga László Edgár

Avagy miért fagyoskodik Otilo odakint az ajtó előtt?

// HIRDETÉS
Nagyítás

A szintetizátor az első igazán új hangszer az emberiség történetében

Ercsey-Ravasz Ferenc és Herbály Dorottya az elektronikus zenével foglalkoznak – tudományosan. Mindennapi szórakozásunk keletkezéséről, eszközeiről viszont keveset tudunk. Mi fán is terem a szintetizátor?

A moldovai folk rock úgy robbant fel Kolozsvár közepén, hogy azonnal leomlottak a határok

A zene olyan kommunikációs forma, amely jó esetben betemeti a lövészárkokat. A sors úgy hozta, hogy megnézhettem a moldovai Lupii lui Calancea zenekar koncertjét. És pontosan ez történt.

// HIRDETÉS