Sodró lendületű, rövid, de tömör filippikában ostorozza Erdélyt és az erdélyieket – magyarokat, románokat, cigányokat, diszkrimináció nélkül – egy román író. A Főtér műelemzése az irodalom-, kultúr- és politikatörténeti mérföldkőnek számító cikkről.
Nem csupán egyre több erdélyinek van elege Romániából: Románia sem túlságosan lájkolja Erdélyt és az erdélyieket. Legalábbis ezen álláspontjának adott hangot egy caracali születésű, de Bukarestben élő román író, Liviu Andrei.
A Facebookon közzé tett, Rakom a f…mat Erdélybe című nyílt levélben Andrei írói vénájához méltóan erősen kezd. „Azt akarom, hogy Románia fejedelemség legyen! Nem kell ez a mocskos Erdély az országomban!” – áll az írás nyitányában.
Az írás ezt követően eposzi enumerációval folytatódik, miszerint Erdélyben cigányok, a Sora nagyáruház jászlaiból etetett bozgorok (ezek lennénk mi, magyarok, ha valakinek nem lenne világos az árnyalt utalás), ronda, férfias kinézetű, de amúgy virtigli kurva erdélyi lányok/asszonyok, vagy nagydarab melákok, vagy Emil Boc kolozsvári polgármesterhez hasonló seggdugaszok élnek.
Vinnék el, zabálnák meg az ördögök, meg Sabin Gherman démonai, mert végül is ezért végezte el a craiovai szekus iskolát!” – folytatódik a mű egy, a népi átkozódási kultúrából vett formulákat egy Zeiss-lencsével keresztezett kőszáli saséhoz méltó közéleti és történelmi éleslátással vegyítő szentenciával.
Majd amolyan nyereg alatt puhított leitmotívumként ismét mi, magyarok kerülünk terítékre. „Vigyék el a magyarok, és adjuk oda nekik a cigány Olténiát is, mert mégsem hagyhatjuk őket búza nélkül! Nem akarom, hogy továbbra is a magyar termékeitekkel etessetek! Nem akarok többé RMDSZ-t a saját fejedelemségemben! Menjetek tengerre a Balatonra, na gyerünk!” – hangzik a gazdaságpolitikai kisesszének is beillő következő mondat.
Az átfogó elemzés itt művészeti fejtegetésekbe kezd, szigorú, objektív ítészként megállapítva, hogy az erdélyi irodalom rossz.
A szerző a továbbiakban alkotói énjének legmélyebb, emberi rezdüléseibe is betekintést enged, amikor Erdély kapcsán megjegyzi: „Nem érzem ott jól magam!”. Majd azok kedvéért, akik egyébként nem lennének tisztában az evidenciákkal, hozzáfűzi:
A folytatásban az író széles körű történelemtudományi műveltségéről is tanúbizonyságot tesz, amikor megállapítja: az erdélyiek írták az összes alternatív tankönyvet, Kolozsvárról, Nagyszebenből és Brassóból indult ki a történelemhamisítás és az értékek kiforgatása.
A szerző ezt követően, a romantika túláradó, fentebb stíljét idézve teret enged a benne felnyihhanó érzelmek kiáradásának. „Rakom a f…mat Erdélybe és a magyar, szabadkőműves és egyéb, ördögi eredetű történelmetekbe! Nem kell többé! Undorodom! Vigyétek Hargitát és Kovásznát, és dugjátok a seggetekbe! (…) Vigyétek az undorító hegyeiteket, mert a magyarok úgyis elveszik az erdeiteket és a természeti forrásaitokat!” – csap át ismét gazdasági témájú elemzésbe a mű. „Nem akarok többé Trójai Falovat az országomban!” – hangzik a szimbolista költészet legszebb darabjait idéző folytatás.
Szerzőnk – ismét tanúságot téve fejlett stílusérzékéről – az erős kezdés és a fokozatosan erősödő intenzitású folytatás után biblikus erőtől duzzadó,
„Aktualizáljuk Trianont, hogy mi is lélegzethez jussunk végre, mert a fejünkre nőttetek! Magyarokat akartok? Akkor húzzatok, és csatoljátok magatokat hozzájuk! Úgyis minden erdélyi folyó a Tiszába folyik” – állapítja meg a metaforikus zárás.
Összegzésképpen elmondható, hogy a mű kiérlelt stílusról, koherens, racionális világnézetről, mély humanizmusról és kiemelkedő tehetségről árulkodik. Bárcsak sokkal több, a szerzőhöz hasonlóan gondolkodó briliáns koponya élne a Kárpátokon túl.
„És a gondolkodó élet csendben átadja helyét a fanatikus és a zombi iszonyú és nevetséges szembenállásának.”
Gondolkodás egy amazonasi fejével az erdélyi magyarság visszhangkamráiról.
Minden az egység illúziójával kezdődött, ami végül megvalósult, de nem úgy, ahogy azt tervezték – derül ki Bánkúti Gábor történész kolozsvári előadásából.
A magyar zenetörténet legendás csapatát láthatta bárki, aki elzarándokolt Bonchidára az idei TIFF-en. És hej, micsoda hangattakot produkált az 50 éves Vágtázó Halottkémek.
Az ember igyekszik érteni, hogy a természetet óvni kell. És azt is, hogy az állatokat szeretni kell. De azt is meg kellene érteni, hogy jelen pillanatban nem az embernek kell mennie, hanem a medvének. Pont.
Országszerte egyre több kiskorú szenved balesetet elektromos rollerrel. Szatmár megyében az elmúlt hétvégén három 10 és 12 év közötti gyereket kellett sérülésekkel kórházba szállítani.
Van ez a tervezett második deficitcsökkentő csomag, amiben a különleges nyugdíjak problémáját is megoldják állítólag. Na ja. Hogyne. Persze. Naná…
Nem szokványos látvány ami egy jégeső után maradt július 12-én a Neamț megyei Vânători-Neamț faluban és környékén.
Tavaly öt év után először fordult elő, hogy több romániai távozott Németországból, mint ahányan odaérkeztek.
A rendőrség közlekedési tájékoztató központja (Infotrafic) szerint a 7B jelzésű országút Arad és Tornya közötti szakaszán történt balesetben két autó volt érintett.
Van ez a tervezett második deficitcsökkentő csomag, amiben a különleges nyugdíjak problémáját is megoldják állítólag. Na ja. Hogyne. Persze. Naná…
Van ez a tervezett második deficitcsökkentő csomag, amiben a különleges nyugdíjak problémáját is megoldják állítólag. Na ja. Hogyne. Persze. Naná…
Befejezhetetlen írás a Pénzpazarlásra Harminc Éve Rácsodálkozó Döntéshozók Országára rácsodálkozásról.
Befejezhetetlen írás a Pénzpazarlásra Harminc Éve Rácsodálkozó Döntéshozók Országára rácsodálkozásról.
A birminghami műfajteremtő metállegendák hagyatéka az egyetemes kultúra része marad. Azoknak is, akik a vasfüggöny mögül lesték őket, és azoknak is, akik az angol vasöntödékből.
A birminghami műfajteremtő metállegendák hagyatéka az egyetemes kultúra része marad. Azoknak is, akik a vasfüggöny mögül lesték őket, és azoknak is, akik az angol vasöntödékből.
Az ember igyekszik érteni, hogy a természetet óvni kell. És azt is, hogy az állatokat szeretni kell. De azt is meg kellene érteni, hogy jelen pillanatban nem az embernek kell mennie, hanem a medvének. Pont.
Az ember igyekszik érteni, hogy a természetet óvni kell. És azt is, hogy az állatokat szeretni kell. De azt is meg kellene érteni, hogy jelen pillanatban nem az embernek kell mennie, hanem a medvének. Pont.
„Az MI-nek, legyen bármilyen fejlett, nem minden porcikája tökéletes. Néha véletlenül nyilvánossá tesz szigorúan titkos adatokat a 3-as kormányzati rétegből. Csakhogy ezek az adatbázisok szintén holografikusan védettek, ráadásul a kódolásuk is dinamikus.”
„Az MI-nek, legyen bármilyen fejlett, nem minden porcikája tökéletes. Néha véletlenül nyilvánossá tesz szigorúan titkos adatokat a 3-as kormányzati rétegből. Csakhogy ezek az adatbázisok szintén holografikusan védettek, ráadásul a kódolásuk is dinamikus.”
Esszük a vízízű, papírízű zöldségeket és közben álmodozunk letűnt korok finomságairól. De mi ennek az oka?
Esszük a vízízű, papírízű zöldségeket és közben álmodozunk letűnt korok finomságairól. De mi ennek az oka?
Az embernek kedve lenne, nem emigrálni, dehogy, máshol se kolbászabb a kerítés, csak a reklámokban… inkább elbújni szégyenében, hogy ez a román(iai) rendszer ennyire képes.
Az embernek kedve lenne, nem emigrálni, dehogy, máshol se kolbászabb a kerítés, csak a reklámokban… inkább elbújni szégyenében, hogy ez a román(iai) rendszer ennyire képes.
„És a gondolkodó élet csendben átadja helyét a fanatikus és a zombi iszonyú és nevetséges szembenállásának.”
„És a gondolkodó élet csendben átadja helyét a fanatikus és a zombi iszonyú és nevetséges szembenállásának.”
Gondolkodás egy amazonasi fejével az erdélyi magyarság visszhangkamráiról.
Gondolkodás egy amazonasi fejével az erdélyi magyarság visszhangkamráiról.
Mert a szakik szerint már csak idő kérdése, hogy mikor veszi át az irányítást…
Mert a szakik szerint már csak idő kérdése, hogy mikor veszi át az irányítást…
„És a gondolkodó élet csendben átadja helyét a fanatikus és a zombi iszonyú és nevetséges szembenállásának.”
Gondolkodás egy amazonasi fejével az erdélyi magyarság visszhangkamráiról.
Minden az egység illúziójával kezdődött, ami végül megvalósult, de nem úgy, ahogy azt tervezték – derül ki Bánkúti Gábor történész kolozsvári előadásából.
A magyar zenetörténet legendás csapatát láthatta bárki, aki elzarándokolt Bonchidára az idei TIFF-en. És hej, micsoda hangattakot produkált az 50 éves Vágtázó Halottkémek.