// 2026. szeptember 15., kedd // Eniko, Melitta
Hunčík Péter Hunčík Péter

Budapesten mindent jobban akarnak tudni

// HIRDETÉS

Mindig csak arról van szó, hogy a románok nem engednek semmit, meg a szlovákok elnyomnak. Pedig előbb önvizsgálatot kellene tartani, vajon az adott lehetőségekkel hogyan élünk.

(Külön)Vélemény

Szerző: Hunčík Péter
2014. március 04., 16:29

„Létezik az anyaországban egy idealizált elképzelés a kisebbségekről, főleg 89 óta. Ül a székely paraszt bácsi a kocsin, csattogtatja az ostorát, és vicceket mesél. Vagy Pozsonyban fölkel reggel, és első, ami eszébe jut, hogy jaj, szlovákiai magyar vagyok, ez megint egy szenvedéssel teli nap lesz. A problémát sem értik meg Magyarországon, mert amit 25 éve tesznek, az vagy tájékozatlanságból kontraproduktív, vagy átgondoltan kontraproduktív. Mindig csak arról van szó, hogy a románok nem engednek semmit, meg a szlovákok elnyomnak. Pedig előbb önvizsgálatot kellene tartani, vajon az adott lehetőségekkel hogyan élünk. Élünk-e velük? Ezt a rossz irányt erősíti föl az egész magyar kisebbségpolitika és a sajtó. És ami teljesen tragikus, hogy véleményem szerint azért erősítik föl, hogy lehetőleg ne kelljen semmit se tenniük.

 

Említette az idealizált elképzelést a határon túli magyarságról mint a hagyományok igazi őrzőjéről. Miközben például a felvidéki magyar irodalomnak, színháznak erős avantgárd vonulata van.

 

Hát persze. Igaz, én itt nagyon erős cezúrát érzek a nyolcvanas évek végén. 88-ban fiatal írók írtunk egy levelet Husákéknak, a pártvezetőknek, és először fogalmaztunk meg olyan dolgokat, hogy a demokrácia nem kizárólag a kisebbségi jogok teljesítésén áll vagy bukik. A kisebbségi jogok nagyon fontosak, de ott van a szólásszabadság, a gyülekezési szabadság és a többpártrendszer kérdése is. Addig a szlovákiai magyar értelmiséginek, írónak az volt a dolga, hogy a kisebbség jogainak érvényesítését követelje a hatalomtól. Az volt az a pillanat, amikor a mi csoportunk először találkozott a hasonlóan gondolkozó szlovákokkal, a cseh Charta'77 szlovákiai támogatóival. Addig nem is beszéltünk egymással. Azóta persze ugyanúgy kettévált az irodalom, mint Magyarországon. A régi fő vonal máig csak a kisebbségi lét problémáit tartja szem előtt, de azért vannak, főleg fiatalok, akik a művészetet úgy veszik, mint művészetet. Említhetem Varga Imrét, Tóth Lászlót, Hodossy Gyulát meg másokat. (...)

 

 Felvette a kettős állampolgárságot?

 

Nem, engem rettenetesen megalázott az a mód, ahogy ezt intézték. Hogy még mindig azt hiszik Pesten, majd ők megmondják, mit tegyenek a határon túliak. Nemhogy a szlovákokkal nem tárgyaltak, de minket sem kérdezett meg senki. Ahogy a népszavazás előtt sem hallgattak ránk, amikor kértük, hogy ne vigyék ki az utcára, mert ha csak ketten lesznek, akik a kettős állampolgárság ellen voksolnak, az már sérteni fogja a külhoni magyarokat. De nem figyelt ránk sem a jobb-, sem a baloldal. A baloldalnak nincs semmilyen elképzelése, hogyan kellene ehhez hozzáállni. Az utóbbi időben például a szlovákok a nemzetiségiek eddigi arányos képviseletét megváltoztatták a kárunkra, a kisebbségi kultúra támogatását nagyon keményen megszigorították: vállalkozó nem kérhet állami pénzt, vagyis a könyvtámogatás megszűnt, hiszen a könyvkiadó az vállalkozó. A Fidesz 2010-ig az ilyesmiért kivonult az utcára, és követelte a magyar kormánytól a közbelépést. Ma azonban csöndben van, mert Orbán ugyan nem tárgyal, de közben titkos találkozókon egyezkedik Ficóval: mostanában több ellenség nem kell neki. A baloldalnak meg erre nincs egy szava sem. Pedig rá kellene döbbenni, hogy ez már belpolitikai ügy, a külhoniak otthon fognak szavazni. (...)

 

A Híd–Mostot én kezdeményeztem. Már évekkel ezelőtt mondogattam, hogy sokan nemzetiséget váltottak a rendszerváltás óta. Egyre több a vegyes házasság is. Százezer szlovák–magyar pár van. Nekik nyilván megoldást jelent egy olyan párt, amelyik mindkettejüket képviseli. Amikor szakadt a Magyar Koalíció Pártja, Bugár Béla is meglátta ebben a lehetőséget, és vállalta az elnökséget. Sikerült is bőven átlépni a parlamenti bejutás ötszázalékos küszöbét. Az MKP pesti hátszéllel sem érte ezt el. A Hídnak körülbelül 40 ezer szlovák és 136 ezer magyar szavazója volt 2012-ben, pedig a magyar kormány árulónak tekinti, és szóba sem áll vele.

 

 Mert az gondolják, elősegíti az asszimilációt.

 

És amit most csinálnak, az megállítja?! Szlovákiában a rendszerváltáskori 577 ezer helyett ma már csak 460 ezren vállalják, hogy magyarok. Az unión belül új a helyzet, és nyilván nem lehet csak egy szempontból megítélni, hogy valaki hogyan képzeli a boldogulását. És kérdem én: azok mind magyarok maradnak majd, akik mostanában nyugaton keresik a megélhetést?”

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról
Főtér

A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról

Tudom: az AUR-nak, az AfD-nek, Trumpnak, Putyinnak, az oltástagadásnak, a funkcionális analfabetizmusnak, a tudományellenességnek nem kellene léteznie, mivel a felvilágosodás óta olyan irányba tereljük a világot, hogy ezek ne létezzenek. De léteznek.”

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek
Krónika

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek

Oana Gheorghiu ügyvivő miniszterelnök-helyettes is keményen bírálja az AUR tervezetét, amely jelentős bírsággal sújtaná azon közhivatalt betöltő személyeket, akik nem hajlandóak megcsókolni a román zászlót annak ünnepnapján.

A sírásóverseny, az ország mediátora és az egészséges nacionalizmus nem véletlen találkozása
Főtér

A sírásóverseny, az ország mediátora és az egészséges nacionalizmus nem véletlen találkozása

Románia többségi vezető rétege néhány kivételtől eltekintve mit sem változott. Pont olyan nackó, mint a fekete március idején. Csak megtanult viselkedni. A pulpitusról hirdetett nyilvános nacionalizmus-megvallás viszont újdonság.

Két férfi lett rosszul a mofettában Büdösfürdőn, egyikük életét vesztette
Székelyhon

Két férfi lett rosszul a mofettában Büdösfürdőn, egyikük életét vesztette

Halálos baleset történt szombaton a büdösfürdői mofettánál: egy férfi életét vesztette, a másikat életveszélyes állapotban szállították kórházba.

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon
Krónika

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon

Több mint száz ország mintegy háromezer sportolója között álltak rajthoz felső-háromszéki lovasok a Kirgizisztánban megrendezett VI. Nomád Világjátékokon.

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan
Székelyhon

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan

Az Avram Iancu emlékének szentelt cebei (Țebea) ünnepségek alkalmából megfogalmazott vasárnapi üzenetében Nicușor Dan hangsúlyozta, hogy a tisztelet kifejezése mindazok iránt, akik hozzájárultak a román nemzet emancipációjához.

// még több főtér.ro
A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról
2026. szeptember 10., csütörtök

A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról

Tudom: az AUR-nak, az AfD-nek, Trumpnak, Putyinnak, az oltástagadásnak, a funkcionális analfabetizmusnak, a tudományellenességnek nem kellene léteznie, mivel a felvilágosodás óta olyan irányba tereljük a világot, hogy ezek ne létezzenek. De léteznek.”

A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról
2026. szeptember 10., csütörtök

A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról

Tudom: az AUR-nak, az AfD-nek, Trumpnak, Putyinnak, az oltástagadásnak, a funkcionális analfabetizmusnak, a tudományellenességnek nem kellene léteznie, mivel a felvilágosodás óta olyan irányba tereljük a világot, hogy ezek ne létezzenek. De léteznek.”

Ki érti az erdélyi magyarokat? Hát a kurdokat?
2026. augusztus 27., csütörtök

Ki érti az erdélyi magyarokat? Hát a kurdokat?

Egy román politikus a magyar kormánnyal akar tárgyalni az erdélyi magyar kulturális rendezvények további támogatásáról. Miért kolonc mindenki nyakán az erdélyi magyarság?

Ki érti az erdélyi magyarokat? Hát a kurdokat?
2026. augusztus 27., csütörtök

Ki érti az erdélyi magyarokat? Hát a kurdokat?

Egy román politikus a magyar kormánnyal akar tárgyalni az erdélyi magyar kulturális rendezvények további támogatásáról. Miért kolonc mindenki nyakán az erdélyi magyarság?

Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS